Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-18 / 48. szám

1979. FEBRUÁR 18. MAGAZIN DN HÉTVÉGE 7. Az IL—86-os légibusz. Az első, sorozatban gyártott IL—86-os, a Voronyezsi Repülőgépgyár sze­relő üzeme mellett A jövő Aeroflotja Nagy légi országutak írta: Ivan Razumovszkij, a Szovjetunió polgári repülésügyi miniszterhelyettese Az Aeroflot repülőgépei mint­egy 100 millió utast szállítanak évente. A polgári repülés azon­ban fejlődésének jelenlegi üte­me ellenére sem képes teljesen kielégíteni az utas- és teher­szállítás igényeit Ezért terveink­ben jelentős helyet foglal el a tudományos-műszaki fejlesz­tés ütemének gyorsítása. A következő évtizedekre szó­ló előrejelzések azt mutatják, hogy számos légi útvonalon, így például Moszkvát a szövetséges köztársaságok fővárosaival, a nagy iparvárosokkal és az or­szág üdülőközpontjaival össze­kötő útvonalakon a szállítás volumene eléri az Aeroflot sze­mély- és teherszállítási összfor­galmának egyötödét. Ez a nagy légikikötők térségében a légtér zsúfoltságának növekedéséhez vezet, megnehezíti az utasok ki­szolgálását. Nagy reményeket fűzünk az ezeken a légi útvonalakon ha­marosan megjelenő IL—86-os repülőgéphez, az első hazai gyártmányú, széles törzsű légi­buszhoz. Ennek a gépnek kell tehermentesítenie a nagy légi­kikötőket, korlátozott méretű re­pülőtereken is képes fel-, illet­ve leszállni. Az Aeroflot helyi vonalain, a jól ismert JAK—40- es gép mellett megkezdte az utasszállítást a Csehszlovákiá­ban készült 17 férőhelyes L— 410-es is. Ugyancsak a helyi légijáratok számára konstruál­ták az AN—28-as, többcélú, könnyű repülőgépet. Olyan légi útvonalakon közlekedik, ahol a repülőgépnek kis, döngölt talajú repülőtéren kell fel- és leszáll­nia. A szovjet polgári repülés munkájának jelentős részét a teherszállítás teszi ki, s a te­herszállítás volumene állandó­an növekszik, különösen Szibé­ria, Távol-Észak, Távol-Kelet te­rületein. Az Aeroflot légi útvonalain új teherszállító repülőgép jelent meg, az IL—76T, amely nagy­méretű terheket, konténereket, önjáró gépeket képes szállítani — 40 tonna súlyhatárig, A re­pülőgépet nagy teljesítményű gépekkel, csődökkel szerelték fel, amelyek lényegesen megrö­vidítik a kirakodás idejét. Az IL—76T a nemzetközi útvona­lakon is kitünően bevált. Most próbálják ki az új, AN— 72-es repülőgépet, amelyet öt tonna súlyhatárig terjedő ter­hek szállítására szántak. A gép döngölt talajú repülőtereken is le tud szállni. Folytatódik a légiforgalmat irányító földi rádiótechnikai be­rendezések tökéletesítése. A jegyárusítást és a tranzitutasok részére történő helyfoglalást automatikus berendezések vég­zik. A repülőtereket a csoma­gok rendezésében nagy teljesít­ményű gépsorokkal szerelik fel. A repülés tudományos-mű­szaki bázisának kiszélesítésé­ben a Szovjetunió polgári re­pülésügyi minisztériuma szoro­san együttműködik a szocialis­ta országokkal. A szocialista országok közötti szállítási kap­csolatok fejlesztési programja például előirányozza az együtt­működés kiszélesítését a KGST- partnerek repülőtereinek olyan rádió, és fénytechnikai beren­dezésekkel való felszerelésében, amelyek bonyolult meteorológiai viszonyok között is biztosítják a leszállást. A kölcsönös elő­nyök alapján folyik a tudomá­nyos-műszaki együttműködés a kapitalista országokkal is. Automata ápolónők A „Sfrecust 300” az NSZK kórházaiban a sú­lyos betegek állapotára vagy a műtét folyamatá­ra felügyelő automata „ápolónők” új, harmadik generációja. A berendezés regisztrálja és elemzi a szív munkáját, a pulzust és a vérnyomást, a beteg lélegzését és hőmérsékle­tét. A szervezet működésé­nek zavara esetén a be­rendezés bekapcsolja az ügyeletes ápolónő és or­vos szobájában elhelyezett riasztórendszert. Nemdohányzó falu Egy ősi szökős szerint tilos a dohányzás az indiai Hundar (Rajasthan állam) faluban. Akik megszegik a szabályt, a vének tanácsa ítél fölöttük. Az ítéletet mindenki ismeri előre: 51 rúpia. Senki sem tudja, mi okból és kik határoz­tak éppen így, de min­denesetre a lakosok szigo­rúan tartják magukat a vé­tóhoz. Az utóbbi három év alatt mindössze egy embert kaptak dohányzá­son. Kártyamúzeum Az NSZK-beli Leinfeld- ben van Európa legna­gyobb játékkártya-múzeu­ma. A gyűjteményben kb. 10 000 kártyacsomag talál­ható, ezenkívül 300 000 * egyes kártya valamennyi kontinensről. A tudomá­nyos módszerrel összeállí­tott gyűjtemények alapja egy német gyűjtő kollek­ciója volt. A múzeum anyagában valódi ritkasá­gok is találhatók, pl. in­diai és perzsa kártyák, mű­vészi képekkel díszített kártyákból álló értékes ko­reai játék, sőt még olyan kártya is, amelyre kézzel rajzolták rá Visnu isten ké­pét, amit azután lakkal fedtek be. Florida - új Atlantisz? Florida, az „amerikai paradicsom” néhány év­század múlva megszűnik létezni. Az amerikai geoló­gusok megállapították, hogy a félsziget évente 5 milliméterrel süllyed mé­lyebbre a tengerbe. Ez még nem lenne olyan szörnyű, de ehhez hozzá­adódik még az is, hogy a Florida partjait romboló erózió az utóbbi években katasztrofálisan megerősö­dött. APN—KS A felújított Seremetyevói repülőtér makettje (Fotó: TASZSZ—APN—KS, R. Deniszov felvétele) Varsó jövője A második világháborúban súlyos pusztítást szenvedett Var­só, három évtized alatt korsze­rűen tervezett, modern fővárossá fejlődött. A mai varsóiakat ezért már a „hogyan tovább 2000- íg?” kérdése foglalkoztatja. A közeljövő városképe, a város fejlesztése volt a beszélgetés témája, melyet Krzysztof Naumi- enkóval, a fővárosi tanács -ve­zető munkatársával folytattunk — az elmaradhatatlan illatos herbata (tea) mellett. — Varsó jövőjét a jelen ha­tározza meg. A 15—30 éves fej­lesztési tervek gerincét termé­szetesen továbbra is a lakás­igények kielégítése, a kapcso­lódó létesítmények, a közleke­dési feltételek, a szolgáltatások adjók, A fejlesztési lehetőségek feltárása a ma feladata. Har­minc év alatt több mint 450 ezer lakás épült fel a főváros­ban, 1990-ig újabb 450 ezret tervezünk ... Építőipari gondja­ink azonosak a magyar problé­mákkal : kevés a munkaerő, nö­velni kellene a házgyárak tel­jesítőképességét, és a közmű­vesítés is gondot jelent. — Merre terjeszkedik a fő­város? — Elsősorban keleti irányba. Ezen a területen még sok a ro­mos, elöregedett ház, melye­ket előbb le kell bontanunk. A másfél millió lakosú Varsó lakáshelyzete sokat javult, de még mindig nem kielégítő: 108 családra jut 100 lakás. 1990-ig szeretnénk elérni a húsz négy- zetméter/fő arányt — most 14 négyzetméter jut egy személy­nek. — A belváros arca is meg­változik? — Természetesen. A kiépült Keleti Fal — a Marszalkowsko környéke — után most a Nyu­gati Falon van a sor, mely jó­val nagyobb lesz az előbb em­lítettnél: szállodák, vendéglátó­ipari, kereskedelmi centrum, kulturális központ szerepel az általános fejlesztési tervben. — A főváros vonzásköre meg­lepően nagy. összhangban van-e a közlekedés fejlesztése a bejárók igényeivel? — A közlekedési hálózat to­vábbfejlesztésénél ezt is, és a kialakuló új városközpontokat is figyelembe veszik. Hogy mi­kor lesz metrónk, az gazdo- sági helyzetünktől függ majd. Sajnos sokba fog kerülni, ked­vezőtlen geológiai adottsága­ink miatt. Egyébként a főváros tömegközlekedése kielégítő, az autóbuszpark fiatalítása, bőví­tése összhangban van az igé­nyekkel. Horváth Anito A Nyugati Fal (makett) (Fotó: Interpress — KS) A COCA-COLA HÓDÍTÁSAI John Pemberton csodaszere Kínában A sötét színű szénsavas italt már akkor ismertük, amikor még a hazai boltokban nem jelent meg a sajátos formájú üveg. Moldova György egyik novellájában írja: egy hajdan­volt főiskolai könyvtárosnő szerint Hemingway hősei „Co- ca-Cola-mómorban fetrenge- nek”. Akkor — jegyzi meg Moldova — úgy gondolták, hogy a kóla „erős pálinka, mint a rosztopcsin vagy a be- nyovka”. Azóta persze nálunk is megismerték ezt az üdítő italt, vannak hívei, talán szen­vedélyes fogyasztói is, de ke­vesen gondolnak arra, hogy amikor jegelt kólát isznak, egy amerikai óriás-monopóli­um termékét fogyasztják. Cola+coca=„7X” A habzó ital közel százesz­tendős. Egy John Pemberton nevű atlantai gyógyszerész 1886-ban állította elő — fej- fája? és szédülés ellen. Az alapanyagok között szerepelt az afrikai cola dió és a dél­amerikai coca növény is, ezek lettek a Pemberton-féle cso­daszer névadói. Az eredeti re­cept, a „7x” azóta sem vál­tozott, a Coca-Cola szirupjá­nak összetétele szigorúan őr­zött titok. Állítólag csupán két mérnök ismeri, s a leírást egy atlantai bank páncélszekré­nyében őrzik. A hasonló ita­lok megjelenése azonban arról árulkodik, hogy a konkurrencia közel jutott a titok megfejté­séhez. Valószínűnek tartják, hogy az élénkítő hatást a co­la és a coca fejti ki, a sajá­tos íz pedig vanília, cukor, le­vendula és citrom keverékének köszönhető. A Coca-Cola Com­pany székhelye ma is a geor- giai Atlanta. A jellegzetes formájú palackot 1916-ban tervezték meg, azóta a Coca- Cola reklámok millióit helyez­ték el az Egyesült Államok­ban és a világ 140 országá­ban. A cég maga csupán a gyártási előírásokat, a Coca- Cola sűrítményt bocsátja a helyi gyárak rendelkezésére. Az italt természetesen a he­lyi kereskedelem forgalmazza, az atlantai központ viszont hozzájárul a kezdeti beruhá­zásokhoz. Ügynökök-egyenruhában A reklámszakma egyeteme­in alaptantárgynak számít a cég eladási stratégiája. A Coca-Cola ugyanis elsősorban ennek köszönheti sikerét. Nem csupán egyszerű hirdetési fo­gásokhoz folyamodtak. A má­sodik világháború alatt az at­lantai központ felismerte a nagy lehetőséget, s a cég akkori elnöke úgy döntött: minden Gl, bármely hadszín­téren legyen is, 10 centért hozzájuthat az üdítő léhez; s gondoskodtak is arról, hogy az amerikai katonák valóban ré­szesülhessenek a kóla élveze­téből. Egyenruhába öltözött Coca-Cola ügynökök kísérték a csapatokat és 64 tábori töltőüzemet hoztak létre. Az eredmény: a világban kiala­kult a kép: az amerikai olyan ember, aki rágógumit rág és Coca-Colát iszik. A háború utáni években a Coca-Cola Company mind az öt kontinensre kiterjesztette te­vékenységét. 1977-ben a cég forgalma 3,7 milliárd dollár volt, s ennek 44 százaléka külföldről származott. A 35 ezer alkalmazott nagyobb ré­sze is az USA-n kívül dolgo­zik, ezek főleg a „7x”-et gyárt­ják. A cég ma már nem csu­pán a barna italt állítja elő; nagy citrusültetvényei vannak, műanyaggyárai, s foglalkoznak tea- és kávéforgalmazással is. Az utóbbi időben — írta a minap a nyugatnémet Handels­blatt — felvásárolták a Tay­lor Wine Company-t, s teljes reklámapparátusukat az olcsó kaliforniai konzumborok nép­szerűsítésének szolgálatába ál­lították. Cukor és pepsi Persze nem felhőtlen a Co­ca-Cola ege sem. A húszas évek óta zavaró tényező a leg­nagyobb konkurrens: a Pepsi. A nagy versenytárs sajátos stratégiája: engedi, hogy a Coca-Cola előkészítse a tere­pet, s amikor elterjed az adott országban a kálafogyasztás, behatol a piacra, s elhódítja annak 20—30 százalékát. Egy másik aktuális problémája a cégnek a cukor. Két okból is gond ez az atlantai központ­nak. Először is azért, mert a fogyni vágyók milliói feladták az üdítő ital fogyasztását, s közben erősen ingadozott is a cukor ára. A Coca-Cola megpróbálkozott a szaharinos készítményekkel. Ezt az édesí­tőt azonban az USA-ban be­tiltották. Természetesen ezekkel a gondokkal bajlódik a Pepsi is. Éppen ezért a két cég kö­zötti küzdelem áttevődött az új piacokért folytatott harcra. A Pepsi-Cola cég a hetvenes évek elején jelentős területe­ket hódított meg, s elsőként tört be egy olyan óriási piac­ra, mint a Szovjetunió. Eb­ben nem utolsósorban az se­gítette, hogy első számú ügy­nökéül szegődött Richard Ni­xon akkori elnök, akit a cég jelentős pénzeszközökkel segí­tett választási hadjárataiban. Ugyanakkor a Pepsi hajlandó volt arra, hogy a szovjetekkel kompenzációs üzletet kössön, azaz a két töltőüzemért és a gyártási eljárásért cserébe vállalta a márkás orosz vod­kák észak-amerikai forgalma­zását. Az utóbbi két évben azon­ban ismét a Coca-Cola tört előre. Talán nem véletlen, hogy a georgiai származású Jimmy Carter igen szoros kapcsolat­ban van Paul Austinnal, a cég főnökével, aki Georgia székvá­rosából, Atlantából irányítja birodalmát. A Coca-Cola Com­pany nem csupán anyagiakkal járult hozzá a volt georgiai kormányzó megválasztásához, de segítséget nyújtott neki a választási reklámhadjáratban is. Carter korábbi külföldi uta­zásait is a cég helyi ügynökei szervezték meg. Sokan úgy vélik: e magas kapcsolatnak (és persze az újsütetű Peking—Washington barátságnak) köszönheti a Cocc-Cola Company, hogy be­törhetett a világ legnagyobb piacára, Kínába. Atlantában azonban józanul számolnak, s úgy vélik: a Coca-Cola Com­pany számára nagyobb hasz­not hozhat a moszkvai üzlet; a céget felkérték, hogy le­gyen az 1980-as olimpiai já­tékok hivatalos szállítója. Miklós Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom