Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-18 / 48. szám

DN HÉTVÉGE 6. MŰSORAJÁNLAT 1979. FEBRUÁR 18. Mikor „élő” a műemlék? „A most megnyíló tájház­ban egyszerre ölt testet a műemlékvédelmi és múzeumi munka. Az épület alaprajza', felosztása, a fa-oszlopos tor­nác, az épületben levő prés­ház és pince a táj német építkezési sajátosságait viseli magán. Hozzákapcsolódik a szomszédos lakóház, amely jel­legzetes fekvésével, arányos szép déli homlokzatával, ut­cára nyíló pincéjével, szabad kéményes konyhájával, gazda­sági építményével szerencsé­sen egészíti ki az együttest. A két épület szép megjelenésé­vel joggal vonja magára már a 6-os úton közlekedők fi­gyelmét is. A tájház Baranya egyik leg­szebb területén, a Keleti Me­csek bejáratánál nyitja meg kapuit. Ezen a vidéken kisebb, viszonylag zárt tömbben már több mint 250 éve él a né­met nemzetiségi lakosság. Me­zőgazdasággal, erdei munká­val foglalkoztak, ezzel párhu­zamosan azonban sokoldalú fejlett kisipari tevékenységet is folytattak, amely a legutóbbi időkig — részben még ma is — a vidék jellegzetességéhez tartozik, és az itt élő lakos­ság ősi tehetségét dicséri." Bár ez az idézet csak rész­let a Megyei Tanács elnökhe­lyettesének, Takács Gyulának a Mécseknádasdi Tájház ava­tása alkalmából elmondott beszédéből, talán így is kide­rül, hogy milyen fontos ese­mény volt a létrejötte. Jelentő­ségét érzékelve az MTV pécsi körzeti stúdiója — Gállos Or­solya szerkesztő, Hárságyi Mar­git riporter, Háda Sándor ope­ratőr, Wiedermann Károly ren­dező — február 23-án meg­próbálják a nagyközönség szá­mára is bemutatni a tájházat filmjükkel. De a bemutatá­son túl az is kiderül majd a filmből, hogy itt nemcsak egy szép épületről, nemcsak mú­zeumról van szó, hanem egy jelenleg is működő, „élő" né­pi műemlékről, amely a kör­nyék kultúrközpontja. Két régen várt film feudepaille A jövő héten Í9mét sok jó játékfilmet mutatnak be a képernyőn. Kedden a második műsoron 21 óra 20-kor kez­dődik a Szalmaláng című ma­gyarul beszélő NSZK—francia film, tizennyolc éven felüliek­nek. A Völker Schlöndorff ren­dezte játékban Elisabeth — Margarethe von Trotte alakít­ja, magyar hangja pedig A1- mási Éváé — válik férjétől. Elhatározza, hogy most min­dent megvalósít, amit eddig nem tudott. Énekelni tanul, s a megélhetésért dolgozik. Va­lami mégsem sikerül... (Ké­pünkön: jelenet a Szalmaláng­ból). Szerdán délután 14.50- kor vetítik ismét a Szindbád cí­mű Krúdy-filmet, Latinovits Zoltánnal a főszerepben. Ugyanaznap este — a máso­dik műsoron — megismétlik a Vujicsics Tihamér dalaiból ké­szült Két nyelven, egy húron című zenei műsort. A hét várhatóan legnépsze­rűbb filmjét szombaton este vetítik, a második műsoron, mégpedig 20.05 órás kezdettel. Címe: Különös szívesség. Tör­ténetének lényege pedig: egy híres francia ügyvéd az Egye­sült Államokban nevelteti lá­nyát, de a leányból hiányzik minden érzelmes, romantikus vonás. Ezért a papa elhatá­rozza. hogy csinos, ellenállha­tatlanul vonzó barátját a lá­nya érdekében különös szí­vességre kéri. A film népsze­rűségét külföldön Charles Bo­yer növelte, aki a főszerepet játssza. Vasárnap délután 17.05-kor a pécsi .székesegy­házról- szóló képzőművészeti rövidfilmet mutatják be, majd este 20.05-kor kezdődik a Tigrisre várva című angol kri­mi, egy ipari kémkedés tör­ténete. A Tigrisre várva és a Különös szívesség című műve­ket hosszú tárgyalások után sikerült megvásárolni a ma­gyar nézők számára. Az idei tél megpróbáltatásai talán még a legbátrabb túrázókat is arra késztették, hogy inkább a jól fűtött szobák ablakaiból csodálják a téli táj szépségeit. De az egyre kelle-v mesebb, napsütéses hétvégék sok em­bert kicsalogatnak az erdőkbe, kirán­dulóhelyekre. A vasárnap délelőtti erdei sétákat, hosszabb túrákat ked­velőknek ajánlunk néhány utat oda, ahol a közelmúltban alakítottak ki kirándulóhelyeket, állítottak fel asz­talokat, ülőkéket, esetleg szalonna­sütőket, — amiknek így a disznó­ölések után különösen hasznát veszik a kirándulók —, hogy kényelmessé, könnyen elérhetővé tegyék a túraköz­pontokat. A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dolgozói a megyei Sport­felügyelőség javaslatai alapján áll­nak neki a sétautak rendbehozásá­nak, az erdei bútorok elkészítésének. A Közép-Mecsekben, a várvölgy vé­gén lévő Pásztorkút környékén ki­bontották a mésztufagátas vízesése­ket, amik szép látványt nyújtanak az ideérkezőknek. Ugyanitt esőbeállót is építettek. Kis túraközpontok találha­tók asztalokkal, ülőkékkel, szalonna­sütőkkel és új esőbeállókkal a Diósi- kútnál, és Kisújbányán a Dögkút- tetőn. Két autóparkoló is elkészült a Máré-vári völgyben, egyik a vár felé vezető út mentén, másik a csárdá­val szemben. A váraljai parkerdőben, az orfűi tóhoz, hasonló méretű tavat hoztak létre, melyhez gátakat is épí­tettek. Az autóutat pedig meghosz- szabbították, egészen a váraljai er­dészházig. A Közép-Mecsekben is kényelmessé teszi a kirándulók útjait néhány eső­beálló kantaváron, a Fehérkút köze­lében, és Remeteréten. A Nyugati- Mecsekben, az Égervölgyi tótól új sé­taút vezet a Farkas-forrásig, míg a patacsi mezőn, a Szuadó-tetőn kis beállót építettek az eső ellen. Össze­vetve a Mecseken tizenegy esőbeál­lót állítottak fel, s új tájékoztató- táblák egész sorát tették ki. G. M. Hol? Kortárs balettművészeti ta­lálkozó *— ez a neve annak az országos rendezvénynek, mely február 19-én, vagyis holnap kezdődik meg a fővárosban. Céljáról szólva hadd idézzük műsorfüzetének bevezetőjét: .......az emberi test felépítése évszázadokon át mitsem vál­tozott .... de változtak a kife­jezési módjai . .. megváltozott a táncalkotói szemlélet. Mond­hatnánk, a korábbi idők ba­lettje inkább mesélni kívánt nézőinek — tündérmesét vagy hősi történetet — míg a je­lenkori táncművészet közölni kíván. Feltárni az emberi kapcsolatokat mozgató társa­dalmi, lélektani rugókat, s egyben ítéletet, etikai állás- foglalást nyújtani a világ dol­gairól." — Az országos ren­dezvényben több színház részt vesz, így a miskolci, győri, pécsi, de balettbemutatót ren­deznek Székesfehérvárott és Szentendrén is. NDK-beli, bol­gár, csehszlovák, román, len­gyel és kubai együttesek is fellépnek. Pécsett február 21- én Polski Teatr Tanca — Ba­lét Poznanski együttes mutat­ja be műsorát, közöttük a képen látható Stábot Mater című produkciót, ?2-én és 23- án a kubai, 24-én a bolgár, 25-én pedig a prágai és po­zsonyi táncegyüttes lép fel, utóbbiak közös esten. „Szemünk fénye A HANG-ADÚ vendége Barabás János, a KISZ KB titkára (ké­pünkön jobbról) Görgényi Zoltánnal „Miért örül a doktor úr, ha kidurran egy villanykörte?" (Barkácsolás 2500-ért jogá­szati státusban.) Görgényi Zoltán szerkesztő-riporter sze­rint talán ezzel a címmel le­hetne legtömörebben össze­foglalni a HANG-ADÓ febru­ári műsorának gerincanyagát. A tétlenségre, formanyomtat­ványok kitöltésére kárhoztatott pályakezdő vállalati jogászok gondjain kívül bemutatják a teke női világbajnokát, és el­látogatnak egy nemzetközi rá­dióamatőr-versenyre, ahol a világ szinte minden tájával már kapcsolatot teremtett szekszárdi Weisz László be­mutatja ezt az érdekes tech­nikai sportágat. A HANG­ADÓ vendége ezúttal Barabás János, a KISZ KB titkára, (ké­pünkön: riport közben), aki részt vett a DÍVSZ Végrehaj­tó Bizottságának ülésén, me­lyet a hónap elején tartottak az NSZK-bam. A DÍVSZ VB-n történteken kívül a forradalmi ifjúsági napok, valamint az első országos KISZ-értekezlet előkészületeiről is beszámol hallgatóinak a hétfőn 17 óra 5 perckor kezdődő ifjúsági műsor. Nógrádi Erzsébet kedden el­hangzó riportjában a Dráva- völgy ármentesítésével, a meg­kezdett árvízvédelmi munkák­kal foglalkozik. A vízügyi ha­tóság és a környező telepü­lések, gazdaságok összefogá­sával valósítható meg a folyó hajózása, környezetében pe­dig a biztonságos és intenzív termelés. ITT A PRÓZAI STÚDIÓ! — ITT A ZENEI STÚDIÓ! — A szerdai magazinműsor megújí­tott változata jelentkezik e címmel dr. Nádor Tamás szer­kesztésében. Dr. Vargha Ká­roly a február hónapról be­szél, Tiszay László a Pécsi Kesztyűgyár 2. gyárába láto­gat el, Somogyvári Valéria a raktárak készleteiről érdeklő­dik, Kovács Imre az Interba- lett ’79 pécsi előadásaira hív­ja fel a figyelmet, Rezes Zsu­zsa a Liszt Társaságról és Polgár Mariann koncertjéről tudósit, Frankovics György a mohácsi búsójárás várható programját ismerteti, Eszterhai Katalin egy szép mesterség egyre ritkuló képviselőivel, a molná­rokkal találkozik, Németh Jó­zsef operaénekes pedig külföl­di sikereiről számol be. Csütörtökön a NÉPSZERŰ TUDOMÁNY sorozatban „Sze­münk fénye” címmel Szlüka Emil a pécsi szemklinika ku­tató és gyógyító munkáját mu­tatja be. Az UTCÁK, TEREK, EMBEREK sorozatban Kovács Imre a csertetői csendőrsortűz tragikus történetét eleveníti fel. Pénteken az ORVOSI TA­NÁCSOK sorában dr. Szalai István sportfőorvos beszél a sportáratalmakról és azok A hét nemzetiségi műsorai között tallózva figyelmet ér­demel a hétfőn elhangzó né­met nyelvű riport a VOSZK hidasi gyáregységéről. Reil Jó­zsef azt kutatja e riportban, hogy mennyiben sikerült az egykori bányászoknak, bá­nyászfeleségeknek e gyár se­gítségével a bányálf megszű­nésével előállott új körülmé­nyekbe beilleszkedni. A há­rom nemzetiségű Hercegszán­tón sok fiatal dolgozik a he­lyi Lenin Termelőszövetkezet­ben és a Bajai Finomposztó­gyár hercegszántói üzemében. Filákovity Bránkó szerdai szerb­megelőzéséről. A SPORTMA­GAZIN a különböző sport­ágak tavaszi felkészüléséről nyújt áttekintést. SZÍVESEN HALLGATTUK ... A Pécsi Stúdió hangarchívu­mából olyan felvételek szólal­nak meg évtizedekkel ezelőtti emlékeket idézve, mint Deli­bes Lakmé című operájának pécsi felvétele, Paulusz Ele­mér vezényletével 1964-ből, Turián György rendezésében egy izgalmas O. Henry no­vella 1960-ból, zenés beszél­getés Kazal Lászlóval, és az emlékezetes Sikereket aratott Gong együttes (Galambos György, Széplaky Endre, Tö­mőnek Nándor és a zongorá­nál Borsay Pál) műsora 1955- ből. horvát nyelvű riportjában e fiatalokkal beszélget, akik ak­tívak a közéletben és kive­szik észüket a társadalmi munkából is. Hetényi Árpád a fejlődő Szentlőrincet mu­tatja be a keddi német nyel­vű műsorban, pénteken Vo- kány környéki német mondó- kák, versek szólalnak meg. Szombaton arról érdeklődik a riporter a baranyai, somogyi, illetve bácskai termelőszövet­kezetek tagjainál, vezetőinél, milyen évet zárnak, milyen eredményekről számolhatnak nak be? A háromnyelvű Hercegszántó Pécs, Ifjúsági Ház: február 18- án, vasárnap 18 órakor Bálint. Árpád autóversenyző mutatja be a Champion cég egyórás színes­film összeállítását, valamint az elmúlt év magyar versenyeiről készült filmjét. Hétfőn este 19 órakor, a Pécsi Kamaraesték ke­retében a HVDSZ Jókai Műve­lődési Központ Stúdió „K” szín­házi alkotóközönsége Georg Büchner: Woyzeck c., kétrészes színpadi játékát mutatja be. Szerdán, 18 órakor, a Camping és Caravanning Club rendezésé­ben, diavehtéses' előadást tarta­nak a kempingezés örömeiről. Pénteken 19 órakor Ford: Hatos­fogat c. filmjét vetítik az IH film­klubban. 25-én, vasárnap 18 óra­kor a Szélrózsa Klubban szatiri­kus estet rendeznek. Az est prog­ramja: az IH diaporáma csoport­jának vidám összeállítása; Ta­kács Roland bűvész műsora; Föld­rengés (Nem szeret a főnököm) — ^ Kürti Papp László szatirikus előadói estje, közreműködik: Mu- zsay András; A folk mesterei IV.: The Golden Gate Quartett; Hangmúzeum: régi slágerek — egykori előadók: Karádi Katalin, Sebő Miklós. Sportcsarnok: 19-én, fél 12 órai kezdettel összevont középiskolai bérleti hangverseny lesz. Műso­ron: Bartók: A kékszakállú herceg vára. A Pécsi Filharmonikus ze­nekart Karlos Trikolidis, görög vendégkarmester vezényli. Ugyan­ezen a napon este megismétlik ezt a hangversenyt, melyen ez­úttal más zeneműveket is előad­nak. Doktor Sándor Művelődési Köz­pont: február 18-án és 25-én, délelőtt a Bóbita Bábegyüttes új műsorát láthatják a gyerekek, „Többet ésszel, mint erővel" cím­mel. Színház téri galéria: február 27-ig látható Réti Zoltán festő­művész kiállítása. Doktor Sándor Művelődési Köz­pont: 28-ig tekinthetik meg az érdeklődök két szlovákiai fotó­művész kiállítását. Ságvári Galéria: március 15-ig tart nyitva Ravasz Erzsébet grafi­kai kiállítása--------------------------------­Cs ontváry-matiné „Liszt Ferenc estéje” Liszt, Chopin, Paganini, az elmúlt század nagy virtuóz al­kotói a zenei élet reflektorfé­nyében élő csillogó személyi­ségek. Liszt Ferenc élete azon­ban némileg, különösen élete végén eltér kortórsaitól. Mint előadó, mindvégig ünnepelt, mint zeneszerző azonban élete utolsó éveiben egyre nagyobb értetlenségbe fullad. Talán ki­égette a romantikus lángolás? Vagy már századunk lehelete sejlik a kortársak közönye mö­gött? Szabolcsi Bence „Liszt Ferenc estéje" című tanulmá­nyában, Bartók Béla akadé­miai székfoglalójában feszege­ti ezt a kérdést. Ez ihlette Polgár Marianrvt, hogy ha­sonló című hangversenyén jö­vő vasárnap délelőtt a Csont- váry múzeumban Liszt Ferenc idős korában írott, alig ismert műveiből játsszon. A koncer­ten részletek hangzanak el az említett két tanulmányból is. — A Csontváry-matinékon jól bevált gyakorlat, hogy kon­cert közben a művekhez illő irodalom hangozzék fel — mondja Polgár Mariann. Sza­bolcsi Bence nemes veretű, költői nyelvezete, Bartók mű­veihez hasonló, aszkétikusan pontos fogalmazása nemcsak a felhangzó zenék megértését segíti, hanem hangulatában is jól illeszkedik e kései Liszt­művek világához. Mert külön­leges világ ez: a gondolatig letisztuló sűrítésről van szó, ez a zene már teljesen mentes a romantikában szokványos fordulatoktól, sallangoktól, il­lusztratív megoldásoktól. — A hangverseny jelentő­ségét növeli, hogy e művek döntő többsége Pécsett még nem hangzott el koncertpódiu­mon. —• kircsi — Az oldalt összeállította: Földessy Dénes Mikor?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom