Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-17 / 47. szám

2 Dunántúli napló 1979. február 17., szombat A vendégek az előadás előtti beszélgetésen Az egyik szovjet vendég Dastem Rainbekov a színház páholyá­ban (jobbról) Szerelvény a hátországban Bemutató a pécsi színházban A Pécsi Nemzeti Színházban tegnap este mutatták be Mihail Roscsin: Szerelvény a hátor­szágba című darabját. A bemu­tató előtt baráti beszélgetésen vett részt Galina Volcsek, a da­rab rendezője, a moszkvai Szov- remennyik Színház Állami-díjas főrendezője, az Orosz Szocia­lista Köztársaság érdemes mű­vésze, Dastem Rainbekov és Viktor Panaszenko követségi ta­nácsosok, Mihail Ali-Husszein játékmester, Mihail Ivnyickij díszlettervező, Sesztakov Borisz, a TASZSZ munkatársa, Elbert János a darab fordítója és Nógrádi Róbert, a színház igaz­gatója. A bemutató utáni foga­dáson dr. Nagy József, a Köz­ponti Bizottság tagja, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának első titkára is részt vett. Előtérben a klub-központúság Jó évet zárt az MHSZ Baranya megyei szervezete Ifjúsági falugyűlés Mázaszászváron Emlékezetes éve volt 1978 az MHSZ-nek. A szövetség megalakulásának 30. évfor­dulójára megkapta a Vörös Csillag Érdemrendet. Az MHSZ Baranya megyei szer­vezete is sikeresnek mondható évet hcgyott maga mögött: Dúsa András ifjúsági világ­bajnok, Vönöczky András vi­lágbajnoki 2. helyezett lett mo­dellezésben, Gonda Judit könnyűbúvár Európa-bajnoki dobogós helyen végzett. Ha­zai győzelmeket hoztak MNK-, OB- és különféle kupaforduló­kon a vitorlázórepülők, az ejtőernyősök, az úttörő rádió- iránymérők, a BÁÉV rádió­klubjának „éterversenyzői", más sportágak versenyzői is jeleskedtek. A minőségi sportolók csillo­gó érmei sem homályositják el a tömegsport, a hazafias-hon­védelmi nevelés, a sorkötele­sek felkészítésében elért ered­ményeket. Az MHSZ 30. és a KMP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyek és tömegren­dezvények sikereiben sokat se­gítettek a velük együttműködő állami, társadalmi, gazdasági szervek, intézmények, a hon­védségi alakulatok, ugyanak­kor az MHSZ-klubokra és -ta­gokra is bizton lehetett számí­tani. A honvédelmi kupa lö­vészversenyeken 138, az ösz- szetett honvédelmi versenye­ken 68 ezren vettek részt, a tervezettnél több előadás, filmvetítés, kiállítás, honvédel­mi nap, bemutató, vetélkedő is mélyítette az MHSZ tömeg­kapcsolatait. vékenységét megyénkben is jobban klubközpontúvá kell tenni, hiszen a gyakorlati munka és a végrehajtás szín­tere a klub. Nem mindegy, hogy milyen minőségű az ott folyó tevékenység. A szocia­lista versenymozgalomhoz konkrét vállalásokkal a klu­bok többsége csatlakozott. Az értékelés után a megyei tit­kár vázolta az 1979-es tenni­valókat: a vezető és irányító munka színvonalának, a klu­bok tevékenységének javítása: hatékonyabbá tenni az agitá- ciót és propagandát, vala­mint a sorkötelesek felkészíté­sét, a honvédelmi képzést, a sporttevékenységet a minőségi és tömegsportokban egyaránt: célszerűen használni fel a fel­adatok végrehajtását elősegí­tő anyagi, technikai, pénz­ügyi lehetőségeket. Az MHSZ Baranya megyei szervezetének elmúlt évi tevé­kenységét értékelő értekezleten részt vett és felszólalt Joó Sán­dor ezredes, az MHSZ főtit­kárhelyettese és dr. Bunna Gyula, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munka­társa. M. L. Bányászlakások Mázaszászváron 678 harminc éven aluli fiatal él Mázaszászváron. Tanulók, diákok, dolgozók. Képviseletük­ben csaknem nyolcvanon vettek részt februá r 15-én este azon az ifjúsági falugyűlésen, amelyet a nagyközség művelődési házá­ban tartottak. Mázaszászváron először ren­deztek ilyen ifjúsági fórumot, hogy tájékoztathassák a fiata­lokat a községpolitikai felada­tokról, a jövő tennivalóiról; s erekről kikérjék véleményüket, javaslataikat. Az alaphangot Potyondi János tanácselnök be­számolója adta meg. Szólt az 1975 januárjától nagyközséggé, kiemelt alsófokú központtá vált település fejlődéséről, az elért eredményekről és azokról a gondokról, amelyek megoldásá­hoz a helyi fiatalság segítségét is kérik. A helyben, illetve másutt ta­nuló és dolgozó, de a nagy­községben élő 30 éven aluliak hozzászólásaiból. kérdéseiből kitűnt: szívükön viselik települé­sük sorsát. A felvetések kapcsán a ta­nácselnök elmondotta, hogy Mázaszászváron ' egyelőre nincs lehetőség a telepszerű több­szintes lakóépületek építésére, s a bányászakciós építkezések­re, mert nincs kiépítve a szennyvízcsatorna. Ennek lefek­tetését a következő ötéves terv­ciklusban oldják meg. Az el­képzelések szerint akkor építik meg a mázai területen - a je­lenlegi posta helyén - az új orvosi rendelőt és kialakítják az egészséghózat. A szászvári ré­szen valószínűleg orvosi rende­lő és körzeti könyvtár épül. Ter­veznek négy új tantermet, tor­natermet, ABC-áruházat víz­müvet, Új óvodát nem, mivel a tavaly elutasított 30 gyermek el­helyezésére is szolgáló 75 sze­mélyes óvoda 7 millió forintba kerülne, erre viszont nincs pénz. De van parkosításra, ját­szóterek, járdák építésére, amit meg is fognak valósítani. Az első mázaszászvári ifjúsá- qi falugyűlés sikerrel zárult. Bizonyította, hogy a fiatalokat foqlalkoztatja a nagyközség to­vábbi fejlődése. S a szebb, kul­turáltabb Mázaszászvárért ők is készek tenni egy, s mást. H. L Megnyílt Réti Zoltán és Gellér B. István kiállítása Az Ifjúsági Házban ritkán rendeznek megnyitót; meg­szoktuk már, hogy itt szép csendben „láthatóvá lesznek” a képek, és legtöbbször nem is akármilyen képek. Mint pél­dául most is, amikor Gellér B. István groteszkbe hajló, szellemes munkáinak kiállítá­Az elmúlt évben hat új klubba! gazdagodott megyénk, ezzel a klubok száma megkö­zelíti a kétszázat, a klubtag­ság a 12 ezret. Egyre több nő vesz részt a klubok tevékeny­ségében. Ebben az évben 10 honvédelmi, 2 modellező és 2 rádiósklub, a középfokú tan­intézetekben pedig új klubok és szakosztályok létrehozását tervezik. A területi átszerve­zések folytán a tavalyi 9 te­rületi vezetőség helyett 3 vá­rosi-járási, 2 városi és egy járási vezetőség irányítja a klubok munkáját. Valkai József őrnagy, az MHSZ Baranya megyei titkára az elmúlt esztendő munkáját értékelő beszámolójában hangsúlyozta, a szövetség te­Két kiállítás nyílott meg tegnap este Pécsett. Réti Zol­táné a Színház téri galériá­ban, Gellér B. Istváné az Ifjú­sági Házban. A Színház té­ren a Pécsi Zeneművészeti Fő­iskola kvartettje Mozart C-dúr fuvolanégyesének első tételé­vel köszöntötte a szép számú közönséget, köztük a város kul­turális életének sok jeles kép­viselőjét. Réti Zoltán érdekes egyéni­ség. Az ötvenhat éves festő­művész a balassagyarmati ze­neiskola igazgatója, hegedűn, klarinéton, zongorán és orgo­nán játszik, kórust vezet, Ró­zsavölgyi Márkról könyvet írt, s — amit, mint tárlátlátogatók- nak kell tudnunk - az elmúlt két évtized során harminc ön­álló kiállításon szerepeltek ké­pei. Polgár Marianna, a pé­csi Művészeti Szakközépiskola tanára megnyitó beszédében a képek ritmusára, zeneiségére hívta fel a figyelmet, ami Réti Zoltán kettős művészi tevé­kenységét ismerve egyáltalán nem meglepő. A képek arról is tanúskodnak, hogy a palóc­föld központjában élő festő­művész rajongásig szereti a nógrádi tájat, a Börzsöny és a Cserhát völgyeiben rejtőző falvakat, s azok lakóit. A gra­fikákból, olaj- és vízfestmé­nyekből álló kiállítás február 27-ig áll nyitva a közönség előtt. sóról adhatunk hírt. Amint Mendöl Zsuzsa művészettörté­nész tárlatkalauzából kiderül, Gellér az ötletművészet, a kon- cept art művelői közé tarto­zik: képeit úgy alkotja meg, hogy alapelemeit összeválo­gatja — legyen az fotó, rajz vagy festmény, esetleg vala­milyen tárgy — s a néző, va­lamint a saját fantáziáját ak­tivizálva állítja össze a kom­pozíciót. Gellér B. István mostani ki­állításának „alapanyagát” mű­vészettörténeti hírességek — Botticelli, Bosch, Dürer, Chagall stb. — munkái adják. Balettestek elé M int hírül adtuk, feb­ruár 19—28. között Pécsett, Budapes­ten és az ország néhány na­gyobb városában találkozót rendeznek a kortárs balett­művészet hazai és' nemzetközi értékeinek, eredményeinek áttekintése céljából. Ez az Interbalelt '79. A bemutató- sorozat voltaképpeni színhe­lye, ahol valóban sorozatelő­adásokat láthatunk, a fővá­ros és Pécs. A Pécsi Nemzeti Színházban a bemutatók vég­leges sorrendje február 21- től: a Lengyel Táncszínház (Poznan), két napon át a Kubai Nemzeti Balett majd az Arabeszk Balett Stúdió (Szófia), illetve befejezésül a Rokokó Színház (Prága) és a Szlovák Nemzeti Színház (Bratislava) balettegyüttesei­nek előadása. A találkozó nem véletlenül zajlik a fővárossal egyidőben Pécsett is. A Pécsi Balett je­lenlétének köszönhetően vá­rosunkban számottevő balett­közönség nőtt fel az elmúlt jó másfél évtizedben. Itt sze­retik és igénylik a kortárs ba­lettművészet alkotásait, kö­vetkezésül számot tarthatnak és nyilván számítanak is rá, hogy ha erre lehetőség nyí­lik, megismerhessék, hol tart a korszerű, napjaink tánc­nyelvén megszólaló baleitmű- vészet az idelátogató len­gyel, kubai, bolgár és cseh­szlovák együtteseknél. Ezek a társulatok körülbelül a hat­vanas évek közepétől alakul­tak meg, azóta működnek önállóan, vagy operaegyüt­tesek mellett, mint például Szófia, Prága, Pozsony együt­tese. A pécsi közönség tehát fölmérheti, milyen fokon áll más szocialista országokban a Pécsi Balettéhez hasonló igénnyel, törekvésekkel meg­alakult kortárs baleittegyütte- sek alkotóművészete. A mű­sor változatosnak ígérkezik. Az alkotók, a koreográfusok között ismerős nevekkel is találkozhatunk. Conrad Drze- wiecki, a mai lengyel balett­művészet legjelesebb szemé­lyisége. A kubai Alberto Alonso nevével évekkel ez­előtt a Pécsi Balettel szín­padra állított önálló esten találkozhattunk, de hasonló kapcsolat kialakult Pécs és Pozsony között is az elmúlt években. A jövő hét a kortárs ba­lettművészet ünnepének ígér­kezik Pécsett is. A program ismert. Bizakodunk, rövide­sen kézbe vehetjük a bemu­tató sorozat műsorfüzetét is. Ezután már a pécsi közön­ségen múlik, hogy valóban ünneppé avassa ezt a hetet: a jelenlétével. (w. e.) Szén- és ércbányász fiatalok együttműködése Régi és szép hagyomány a Mecseki Szénbányák és az Érc- bányászati Vállalat KlSZ-fiatal- jainak baráti kapcsolata, együttműködése. A korábbi spontán közös megmozdulások­nak most szervezett kereteket adtak egy közös munkaterv ki­dolgozásával. A gazdaságpolitikai akciók­ban szerepel többek- között, hogy az ilyen témákat tárgyaló ülésekre kölcsönösen meghív­ják egymás termelési felelőseit, kicserélik tapasztalataikat. Ága­zati vájárvetélkedőt tartanak, ahol bizonyíthatják a szakmá­ban szerzett jártasságukat. Az együttműködés kiterjed a KlSZ-élet minden területére, így közös rendezvényeken is fo­kozzák politikai képzettségüket. A tömegsport különféle ágai­ban, a művelődési és szórako­zási lehetőségeket kihasználva együtt törekszenek a szabad idő hasznos, tartalmas eltöltésére. A közös munkatervben nem­csak a programok tartalmát hanem megrendezésük időpont­jait is rögzítették. A mozgalmi év végén értékelik^ az együtt végzett munkát, és meghatároz­zák a következő évi tennivaló­kat. Szlovákiai fotóművészek bemutatkozása A Mecseki Fotóklub hagyo­mányos kamarakiállításainak sorában kapott helyet két szlo­vákiai fotóművész tárlata a Doktor Sándor Művelődési Központban. Dr, Oppe Sándor nyitotta meg Ján Bucko és Kep- pert József tárlatát a fotóklub helyiségében tegnap este. A megnyitón ott voltak a kiállító művészek is, akik elbeszélget­tek a közönséggel a látottak­ról. Jón Bucko és Keppert József mintegy hatvan képet hozott magával. Elsősorban tájképeik érdemelnek figyelmet, e — ná­lunk viszonylag elhanyagolt — témában sok érdekességet vo­nultatnak fel. De avatott mes­terei az emberábrázolásnak isi portréik jellemformáló erejűek. A kiállítás három hétig te­kinthető meg, a nagyközönség számára a hétfői, szerdai és pénteki napokon. Réti Zoltán: Cserhátsurány I. Rendkívül komoly felkészültsé­get és nagy asszociatív ké­pességet eláruló képeit nehéz leírni: ezeket valóban meg kell nézni. H. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom