Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-15 / 45. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dur Qntült napló XXXVI. évfolyam, 45. szám 1979. február 15., csütörtök Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Jo közepes évet zárták Három termelőszövetkezet zárszámadása Legfőbb cél az önköltség csökkentése Mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteinkben e napokban tartják a mérlegzáró közgyűlé­seket. A hét folyamán több mint huszonöt baranyai közös gazdaság vezetősége ad szá­mot az 1978. évi eredmények­ről és a beszámolókban termé­szetesen szó esik az idei fel­adatokról is. összeállításunk­ban három mezőgazdasági ter­melőszövetkezet eredményeiről számolunk be. megyei szinten is figyelemre méltó a darabonkénti hatszáz forintos tiszta bevétel. Borjád bőven van még tartalék ezen a téren is. Úgy tervezik, hogy 1979-ben a háztáji gazdaságok legalább ötszáz mázsa hússal többet értékesítenek. S. Gy. Biológiai társaság ■ alakult Tegnap délután, az MTESZ pé­csi székházában tartotta alaku­ló ülését a Magyar Biológiai Társaság pécsi csoportja. Az ülésen dr. Gánti Tibor, a Ma­gyar Biológiai Társaság főtit­kára tartott előadást, melyben arra is kitért, hogy a társaság működési köre bővült, a továb­biakban a humánbiológián túl a természetvédelemmel is be­hatóan foglalkoznak. A pécsi csoport, amely a somogyi és tolnai szakemberek jelentkezé­sét is várja, eddig már több mint ötven tagot számlál. Az alakuló üléssel egybekötött szakülésen dr. Horváth A. Oli­vért választották meg a pécsi csoport elnökének. fl Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közleménye Baranyahídvég A baranyahidvégi termelő- szövetkezet eredményeit tekint­ve 1973 óta figyelemreméltóan fejlődik. S, hogy öt évre visz- szanyúlunk a tavalyi esztendő eredményeinek ismertetése előtt, annak egyszerű oka van: 1972-ben szanálták rossz ered- . ményei alapján a gazdaságot. Azóta sok minden változott Ba- ranyahidvégen. Visszafizették a szanálási hitelt és a három­százharminc főt számláló ter­melőszövetkezet lábra állt. A közgyűlésre meghívott vendé­gek, köztük Czégény József, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára, va­lamint a tagság ezen a zár­számadó közgyűlésen újra át­élte a közös gazdaság húsz évét — a vajszlói általános is­kola tanulói által adott műsor jóvoltából - az 1959 óta meg­tett utat. Ilosfai László elnök beszámolójában részletesen elemezte az elmúlt esztendő eredményeit, bejelentette, hogy a közös gazdaság az elmúlt esztendőben 1,8 millió forint tiszta eredményt ért el, amely­ből egymilliót tartalékoltak fej­lesztésre. Mindez nem azt jelenti, hogy kiemelkedő eredményt hozott 1978., hiszen a többi baranyai gazdasághoz hasonlóan jó kö­zepes évet zártak. Az előző év­hez viszonyítva közel hatmillió forinttal nőtt a termelés, amely kilenc százalékos fejlődést je­lent. A tízórás munkanapra ve­tített bér is emelkedett, 1977- hez viszonyítva 127 forintról 144-re. A növénytermesztési - ágazatot tekintve a legfonto­sabb feladatnak az önköltség- csökkentést tartják. Sertéstele­pük az elmúlt évben ötvenhat vagon sertést bocsátott ki és A borjádi közös gazdaság az 1978-as évben tizenkét száza­lékkal növelte eredményét a bázishoz viszonyítva, amely megközelíti a kilencmillió fo­rintot. Az egy tagra jutó havi átlagkereset pedig eléri a 3650 forintot. Ók is túlteljesítet­ték tervfeladataikat, ezzel együttvéve azt vallják, jó kö­zepes évet tudnak maguk mö­gött. A növénytermesztési ága­zat árbevétele több mint hu­szonhétmillió forint, hétszáz­ezerrel haladja meg a tervezet­tet. Az állattenyésztési ágazat bevétele is 1,6 millió forinttal több mint tervezték. Az elmúlt esztendőben ötmillió forintot költöttek a sertéstelep re­konstrukciójára és a képzett 4,8 milliós fejlesztési alap nagy részét is az említett korszerű­sítésre költik ebben az eszten­dőben. Drávaszabolcs A több mint négyezer hektá­ron gazdálkodó drávaszabolcsi termelőszövetkezet elmúlt évi eredményeit a vezetőség beszá­molója alapján Nagy László el­nök értékelte. A beszámolóból kitűnt, hogy az 1968-as árbevé­tel több mint nyolc százalékkal haladta meg az előző évit és megközelítette a hetvenmillió forintot. A szövetkezet tiszta vagyona hárommillióval gyara­podott, holott közepesnek mondható eredményük. A nö­vénytermesztési ágazat több mint nyolcmilliót, az állatte­nyésztés pedig hárommilliós tiszta nyereséget produkált. A háztáji gazdaságok forgalma meghaladta a tizenkétmillió forintot, de ez korántsem jelen­ti azt, hogy elégedettek lenné­nek. Az elnök szerint a lehető­ségek felét használták ki, tehát Nemzetközi idegenforgal­munk az elmúlt évben is je­lentősen tovább bővült. Kere­ken 17 millió külföldi — 15,3 millió a szocialista országok­ból, 1,7 millió a tőkés orszá­gokból — kereste fel hazán­kat. A szocialista országokból érkezők közül 6,5 millió cseh­szlovák, 3,3 millió jugoszláv, 2,9 millió pedig lengyel ál­lampolgár volt. Ugyanakkor 5,4 millió magyar állampolgár utazott külföldre. Az idegen- forgalomból kereken 8 mil­liárd forintnak megfelelő de­vizabevételünk származott, a kiutazók devizaellátására mintegy 3,5 milliárd Ft össze­gű devizát fordítottunk. Nemzetközi idegenforgal­munk versenyképességének elősegítését, feltételeinek javí­tását, devizabevételeink foko­zását továbbra is fontos fel­adatnak tekintjük. Szükséges azonban a megnövekedett for­galmat kísérő kedvezőtlen je­lenségek mérséklése is. Ezeket figyelembe véve készülünk fel az 1979. évi idegenforgalmi idényre. A rubel elszámolású orszá­gokba utazó magyar állam­polgárok valutaellátásának feltételei változatlanok ma­radnak. Ezek szerint az , egyé­nileg utazók, a szervezett uta­zásokon résztvevők évente 10 000 Ft erejéig, ezen* felül a gépjárművel utazók üzem­anyag céljára igényük szerint vásárolhatnak valutát. Növelni fogjuk a valutakiszolgáltató­helyek számát. Számolni lehet azzal, hogy több szocialista országban, kölcsönösségi alapon a jövő­ben fokozottabban ellenőrizni fogják, hogy rendelkeznek-e a beutazók tartózkodásuk költ­ségeinek fedezetére kellő ösz- szegű, hivatalos ótváltóhelyen vásárolt fizetőeszközzel. Az il­letékes magyar és lengyel szervek erről már megállapod­tak. Eszerint folyó év március 1-től magyar állampolgárok egyéni magánutasként csak akkor utazhatnak Lengyelor­szágba, ha minimálisan 800 zloty összegű fizetőeszközzel rendelkeznek. Amennyiben tar­tózkodási idejük a 4 napot meghaladja, minden tartóz­kodási napra ez az összeg 200 zlotyval növekszik. Hasonlóan, lengyel állam­polgárok magyarországi egyé­ni magánutazásukhoz hivata­los lengyel valutakiszolgáltató­helyen vásárolt, legalább 600 Ft összegű forint fizetőeszköz­zel kell hogy rendelkezzenek, mely 4 napon túli tartózkodás esetén napi 150 forinttal nö­vekszik. Amennyiben más or­szágokkal is sor kergl ilyen megállapodásra, a sajtó út­ján időben tájékoztatást fo­gunk adni. Rubel elszámolású valuták nem kereskedelmi árfolyama államközi megállapodásokon alapul, ezek az árfolyamok most nem változnak meg. Gazdaságpolitikai szándé­kunk, hogy a konvertibilis el­számolású valutáknál a forint egységesebb értékelése, az egységes árfolyam felé köze­lítsünk. A konvertibilis elszá­molású valuták nemkereske­delmi és kereskedelmi árfolya­ma között eddig 100 százalé­kos különbözet érvényesült, a kereskedelmi árfolyam kétsze­rese volt a nemkereskedelmi árfolyamnak. Ez a különbözet 1979. február 15-i hatállyal 75 százalékra mérséklődik. Ennek következtében a kon­vertibilis elszámolású valuták nemkereskedelmi árfolyama emelkedik. Ez az árfolyam lé­nyegében a lakossággal kap­csolatos elszámolásokban (pl. turizmus, rokoni támogatások, szerzői jogdíjak stb.) kerül alkalmazásra. Nemzetközi idegenforgalmunkban legje­lentősebb valuták közül pl. 1 USA dollár nemkereskedel­mi árfolyama 17,79 Ft volt. Ezentúl 20,33 Ft lesz, kereske­delmi árfolyama továbbra is 35,58 Ft marad; 1 NSZK márka nem kereskedelmi árfolyama 9,72 Ft volt, ezentúl 11,10 Ft lesz, kereskedelmi árfolyama továbbra is 19,43 Ft marad; 1 osztrák schilling nemkereskedel- mi árfolyama 1,36 Ft volt, ezen­túl 1,55 Ft lesz. kereskedelmi árfolyama továbbra is 2,71 Ft marad. Ez azt jelenti, hogy a kon­vertibilis valutát beváltó kül­földiek valutájukért az eddi­ginél több forintot kapnak, ami feltehetően az eddigi­nél hosszabb tartózkodásra, több idegenforgalmi szolgál­tatás igénybevételére ösz­tönöz. Végső soron tehát az intézkedéstől konvertibilis idegenforgalmi devizabe­vételeink növekedését vár­juk. Több forintot kapnak azok a magyarok, akik külföldről kapott nyugdíj, rokoni tá­mogatás, örökség, szerzői jogdij stb. címen váltanak be konvertibilis valutát fo­rintra. Ugyanakkor azoknak a magyar állampolgároknak, akik konvertibilis valutát vá­sárolnak (pl. egyéni kiuta­záshoz), vagy valutatartalmú szolgáltatást vesznek igény­be (pl. társasutazás, külföl­di menetjegy), az eddiginél több forintot kell fizetniük. Nem érinti ez az intézke­dés az utazási irodák által 1979. évre már meghirdetett társasutazások árait, kivéve a költőpénzért fizetendő ösz- szeget. • A magyar állampolgárok 1979. február 15-től utazásaik­hoz az eddiginél több konver­tibilis valutát vásárolhatnak és bővül a turista útlevéllel meg­látogatható országok köre. Az alábbi intézkedések célja egy­részt az, hogy a nemkereske­delmi árfolyamváltozás ne csökkentse a vásárolható va­luta összegét, másrészt, hogy állampolgáraink — népgazda­ságunk lehetőségeivel össz­hangban — jobb feltételekkel utazzanak külföldre. — A tőkés országokba és Jugoszláviába egyéni turista útlevéllel utazók az eddigi személyenkénti 4000 Ft helyett 4500 Ft-ért vásárolhatnak va­lutát, az eddigi feltételek sze­rint. Ezen felül személyenként 1500 Ft ^rtékű konvertibilis el­számolású többletvalutát le­het egyidejűleg vásárolni. — A nemkereskedelmi árfo­lyamok emelkedésével arányo­san növekszik az a forint- összeg, amelyért az utazási irodák társasutazásaival tőkés országokba és Jugoszláviába utazók költőpénzt vásárolhat­nak változatlan feltételekkel. A társasutazóknak is lehetőségük nyílik költőpénzük kiegészíté­seként személyenként 300 fo­rintnak megfelelő többlet­valuta egyidejű vásárlására. — A látogató útlevéllel tő­kés országokba és Jugoszlá­viába utazók változatlan fel­tételek szerint továbbra is sze­mélyenként 500 forintnak meg­felelő konvertibilis elszámolású valutát vásárolhatnak, ame­lyet egyidejűleg kiegészíthet­nek személyenként 300 Ft ér­tékű többletvalutával. A többletvaluta vásárlásánál 40 százalék illetéket kell fi­zetni. Akik utazásukhoz a szük­séges valutát már megvásá­rolták, de utazásukra csak február 15. után kerül sor, a többletvalutát a valutakiszol- gáltató-helyen pótlólag meg­vásárolhatják. €' 1979. február 15-től bővül a turista útlevéllel meglátogatha­tó országok köre. Eddig Euró­pán kívül csak azokba az or­szágokba lehetett egyéni turis­taként utazni, amelyekbe me­netrendszerű magyar légijárat közlekedett. Ezentúl Európán kívüli orszá­gokba (pl. Kanadába és az USA-ba) is igényelhető turista­valutaellátmány és váltható meg forintért a repülőjegy, ha a turista olyan légijáratot vesz igénybe, amelynél a repülőjegy megvásárlása nem jár konver­tibilis valutakiadással a nép­gazdaság számára. Ez a lehe­tőség jelenleg a KGST-tagor- szágok által üzemeltetett légi- járatoknál áll fenn. Kivételt ké­peznek — a külföldre utazásról és az útlevelekről szóló jogsza­bályokkal összhangban — azok az országok, amelyekben a ma­gyar állampolgárok érdek- és jogvédelme nem biztosítható. • Népgazdaságunk és vala­mennyi állampolgárunk érdeke, hogy nemzetközi idegenforgal­munk szervezetten, rendben bo­nyolódjon let nemzeti valután­kat megvédjük a spekulációval szemben és elősegítsük, hogy a hozzánk látogató külföldiek kellemesen érezzék magukat. Deviza jogszabályaink módo. sításával is e célok megvalósí­tását kívánjuk elősegíteni. Te­kintetbe kell vennünk, hogy az áruválasztékunk, egyes árük és szolgáltatások árszínvonala el­tér elsősorban a bennünket kö­rülvevő országokétól. Ez hozzá­járul ahhoz, hogy külföldiek nálunk nemcsak az utazáskor szokásos ajándékokat vásárol­ják, hanem olyan árukat- is — közöttük pl. élelmiszereket —, amelyek jelentős ártámoga­tással kerülnek forgalomba. (Folytatás a 2. oldalon) Teheránt az ideiglenes kormány erői ellenőrzik. Képün­kön; a sah volt rezidenciája előtt őrködő tankra is Khomeini képét függesztették. (Az iráni eseményekről tudósítás az 5. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom