Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-15 / 45. szám

2 Dunántúli napló 1979. február IS, csütörtök Pártnap a B. m. Állami Építőipari Vállalatnál Magától nem Gyors és látványos eredmé­nyekre nem lehet számítani. Természetesen a XI. kongresz- szus programnyilatkozatában A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közleménye oldódnak meg gondjaink Dr. Szabó János ÉVM államtitkár Pécsett A magyar népgazdaság nincs kiszolgáltatott helyzetben, a ne­hézségeket azonban veszélyes lenne lebecsülni, önmaguktól soha nem oldódhatnak meg gondjaink. Talán ezzel a mon­dattal összegezhetnénk leg­jobban a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnál teg­nap rendezett pártnap monda­nivalóját, amelyen dr. Szabó János, az Építési és Városfej­lesztési Minisztérium államtit­kára tartott előadást. A párt- napon megjelent Czégény Jó­zsef, az MSZMP Baranya me­gyei végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság titkára is. Nagyszámú érdeklődő töltőt- . te meg az építők műszaki klub­ját, akik már a bevezető mon­datok után rájöhettek, hogy egészen új gondolkodásmód­dal, tenniakarással lehetünk csak úrrá gazdasági nehézsé­geinken, s hogy a legfelső párt­ós kormányszervek elhatározták magukat az új szemlélet érvény­re juttatására. Dr. Szabó János tegnap élesen megfogalmazta, hogy csakis népgazdaságunk belső hatékonyságának növelé­sével leszünk képesek ellensú­lyozni a tőkés világ válságának hazánkra gyakorolt hatását, gondjaink ugyanis elsősorban itthon keletkeznek. Az elmúlt esztendőben például nemzeti jövedelmünk kissé a tervezett alatt maradt, ugyanakkor a belföldi felhasználás nőtt, be­ruházásra többet költöttünk mint azt a terv előirányozta, így természetesen a népgazda­ság egyensúlya tovább romlott. A beruházásokkal kapcsolat­ban az államtitkár elemezte az építők munkáját, hiszen min­den hazai beruházás fele épí­tés, nem mindegy hát, hogy a magyar építőmunkások, az ágazat miként dolgozik. Az 1979-es esztendő legfon­tosabb jelszavai: egyensúly, minőség, hatékonyság. Az épí­tőipar helyzetét, feladatát az elmúlt esztendő végén a párt Központi Bizottsága is tárgyal­ta, a napokban pedig a kor­mány konkrét tennivalókat fo­galmazott meg. A népgazdasá­gi terv visszafogott beruházási politikát- határozott meg 1979- re, ezért például állami ki­emelt beruházás nem is indul az idén. Ennek megfelelően az építőipar a termelését csak 1 — 1,5 százalékkal növelheti. A vállalatok között bizonyára lesznek, amelyek arra számíta­nak, hogy ez rájuk nem vonat­kozik, hiszen dinamikus fejlődés nélkül sem a munkások bérét nem növelhetik, sem fejlesztési elképzeléseiket nem valósíthat­ják meg. Az ÉVM elhatározta, hogy rendszeres ellenőrzéssel kérik számon a vállalatok mun­kafelvállalását, csak ott lehet a termelést bővíteni, ahol lét­számcsökkentéssel, ezzel együtt a termelékenység növelésével, az eszközállomány hatékony ki­használásával, más vállalatok­kal való szoros együttműködés­sel jár együtt a termelés bőví­tése. Zsanán „befogták" a gázkút száját Szerdán, a zsanai gázkitörés megfékezésért indult küzdelem 21. napján végre sikerült ráil­leszteni a 200 atmoszféra nyo- n ássál ömlő gázkút csőfejére a kitörésgátlót. A műveletre, gon­dos előkészítés után, délután 14.58 órakor került sor. A több mint négy tonna súlyú kitörés­gátló egyelőre csak „befogta” a cső száját. A beszabályozását követően kerül majd sor — da­ruk, csigarendszerek segítségé­vel a rögzítésére, üzem behelye­zésére. Annak megtörténte után fejeződik be a kitörésvédelmi brigádok munkája. lefektetett életszínvonalpolitika, a népgazdaság egészséges fej­lődésének most is megvannak a reális feltételei, ehhez azon­ban az eddigiektől eltérő szem­lélettel lehet megoldani gond­jainkat: a munkások, a brigád­vezetők, a műszakiak, az igaz­gatók és természetesen az épí­tőipar ágazati vezetőinek kom­munista voltát, párthűségét a jövőben azzal mérik, hogy saját munkaterületén konkrétan mit tett a népgazdaság egyensú­lyának helyreállításáért, gond­jainak enyhítéséért. Lombosi Jenő (Folytatás az 1. oldalról) Az Elnöki Tanács módosítot­ta a tervszerű devizagazdálko­dásról szóló 1974. évi 1. sz. tvr-t, a pénzügyminiszter pedig az 1/1974. (I. 17.) PM. sz. ren­deletet. A módosított jogszabá­lyok — amelyek 1979. március 1-én lépnek hatályba — legfon­tosabb rendelkezései a követ­kezők : — Külföldiek a magukkal hozott valutát csak hivatalos átváltóhelyen (pl. MNB, OTP, utazási irodák stb.), a hivata­los árfolyamon válthatják át forintra. Magyarok forintért va­lutát szintén csak ezeken a hi­vatalos átváltó helyeken vásá­rolhatnak. A Kábái Cukorgyárat lengyel tervek alapján lengyel szakemberek építik. A már elkészült berendezéseket folyamatosan adják át Várhatóan májusban megkezdődhetnek a gépek műszaki próbái. A terv szerint már az idén mintegy háromszázezer tonna cukor­répát dolgoz fel az új gyár. A képen: hamarosan nyomáspróba alá helyezik a főzőkészülékeket. Csehszlovákiából is érkeznek atoui- erömóvi nagyberendezések Paksra Élénkül a paksi atomerőmű kikötőjének forgalma. A Dunán ugyanis mind sűrűbben jelennek meg hazánk első atomerőművé­nek nagyberendezéseit szállító hajók. Az uszályok olyan eleme­ket, gépegységeket hoznak, amelyek sem közúton, sem vas­úton nem továbbíthatók nagy terjedelmük vagy súlyuk miatt. A múlt év végétől működő ki­kötőbe eddig csak a Szovjet­unióból fogadtak küldeménye­ket. E héttől azonban folyama­tosan érkeznek a víziszállítmá­nyok Csehszlovákiából is. Első­ként úgynevezett csepplevá­lasztó túlhevítőket hoztak hajó­val, amelyek a gépházba kerül­nek és a turbinához tartoznak. Rendeltetésük: a gőzből levá­lasszák a nedvesség nagy ré­szét, amikor a turbina egyik fo­kozatból a másikba lép. Ily módon a víz pusztító hatás nélkül tud munkát kifejteni. Paksra egyébként fokozott ütemben érkeznek a különféle szállítmányok teherautón, va­gonokban a hazai gyárakból, vagy a szomszédos baráti or­szágokból. H. né Megfelelő vetőmagellátás ígérkezik Mázsánként 100 forint kedvezmény a vetőburgonyára Baranya megyében a ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok összesen 230 ezer 439 hektárnyi szántóterületen gazdálkodnak. E terület beve­téséhez szükséges vetőmag­vak, illetve -gumók 80 száza­lékát a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dél-dunán­túli területi központja biztosít­ja. Érthető hát a szakembe­rek érdeklődése, amikor az igények várható kielégítéséről tájékozódnak. A hagyományos tájékoztató­ra tegnap délelőtt került sor a vállalat dombóvári központ­jában, ahol jelen voltak a partner vállalatok, gazdasá­gok, valamint a sajtó képvise­lői. Reizinger József, a terü­leti központ főmérnöke el­mondta, hogy a szerződéses termeltetésnél elsősorban a kialakult vetésszerkezethez és technikai háttérhez igazodó növényféleségeket ajánlják. Ugyanakkor meg kell termel­tetni az állattenyésztéshez szükséges takarmánymagva­kat, valamint a zöldségter­mesztéshez szükséges vető­magokat is. Az ez évi ellátás alapja a tavaly megtermelt vetőmagvak mennyisége és minősége. E tekintetben sajnos nem ked­vezett az időjárás. Már az őszi kalászosok esetében is jelentkeztek minőségi problé­mák, köztük a csírahiány és a nem kellő tisztaság. Hason­ló volt a helyzet egyes csíra­feltételes borsóknál, például az Iregi sárga és az Allround esetében. Különösen kedvezőtlenül ala­kult a pillangósok (lucerna, vöröshere, baltacím stb.) ter­melése. Itt hangsúlyozta ki a főmérnök azt a régóta han­goztatott követelményt, hogy a gazdaságok fordítsanak kü­lönös gondot a magfogásra, a gyomirtásra, illetve a tisztí­tási technológia biztosítására. Hasonló gondok jelentkeznek a zöldségmagvakkal kapcso­latban is. Tavaszi árpából 560 tonnát igényeltek Baranya gazdasá­gai. A legkeresettebbek a Trumpf- és a Favorit-fajták. A kért mennyiséget hiánytalanul tudták biztosítani, de ezzel a fémzárolt, nemesített készlet kimerült. A további igényeket kereskedelmi minőségű vető­magból tudják kielégíteni. A zabból 178 tonnára je­lentkezett igény megyénkben. A fajták közül legjobbnak ígérkezik a Leanda. A válasz­ték bővítésére a szegedi ko­rai fajtából is helyeztek ki anyagot, összességében el­mondható, hogy a tavaszi ka­lászosok vetőmagjai a kellő időben és mennyiségben a ter­melők rendelkezésére állnak. A tavaszi vetőgumó-ellátás­hoz a vállalatnak elegendő jó minőségű, ellenőrzött burgo­nya áll rendelkezésre, Desire-, Somogy gyöngye-, Jearla-, As- tilla-fajtákból. A tavaszi for­galmazásra mázsánként 100 forint árenaedményt adnak a háztáji és az áfész-értékesítés- hez. Kiemelten foglalkoztak a hibridkukorica forgalmazásával a tanácskozáson. Mint el­hangzott, erre az évre 4382 tonna áll rendelkezésre. Az el­múlt évekhez képest tovább nőtt az igény a magasabb ter­mőképességű kétvonalas hib­ridek iránt. Az Anjou—256 és az NKPX—20-as iránt nagyobb a kereslet, mint a meglevő készlet, de kiváló minőségű hibridekkel tudják pótolni. Biz­tató a helyzet a kistermelők számára. 38 konyhakerti és szántóföldi zöldségnövényfajon belül 90 fajta vetőmagot ta­sakosak. Az eddig kiszállított áru mennyisége biztosíték ar­ra, hogy határidőre minden vetőmag kijusson az elárusító­helyekre. K. Gy. — Az eddigi személyenként 400 Ft helyett kevesebb forint vihető ki, illetve hozható be: belföldiek személyenként 200 forintot (50 forintosnál nem nagyobb címletekben), külföl­diek pedig 100 forintot (csak érmékben) hozhatnak be, illet­ve vihetnek ki magukkal. A magyar állampolgárok kül­földre kivihető forintot azonban csak a rendeletben külön fel­sorolt KGST-tagállamokban válthatják át, az ottani hivata­los átváltóhelyeken. — Külföldiek a magukkal hozott ingóságaikat magánfor­galomban Magyarországon nem értékesíthetik. — Magyarországról kiutazó magyaroknak és külföldieknek továbbra is lehetőségük lesz, hogy utazásuk időtartamára, de legfeljebb három napra való — fogyasztásra közvetlenül al­kalmas — élelmiszert magukkal vigyenek. Húsipari termékekből azonban legfeljebb 1 kg, ezen belül fajtánként csak fél kg vi­hető ki. Az a külföldi azonban, aki 24 óránál rövidebb ideig tartózkodott Magyarországon, itt vásárolt élelmiszerből csak 100 Ft értékű úti élelmiszert vihet magával. Elvárjuk mind a hozzánk ér­kező külföldiektől, mint a ma­gyar állampolgároktól, hogy előírásainkat, jogszabályainkat betartsák, azokkal ellentétes tevékenységet ne folytassanak. Ezt kívánják meg népgazdasá­gi' devizagazdálkodási érdeke­ink, melyeknek védelme céljá­ból a jövőben hatékonyabb el­lenőrzést és fokozott felelősséq- revonást fogunk szükség esetén alkalmazni. • Az árfolyamok módosításával, a valutaellátási intézkedések­kel és a magyar—lengyel meg­állapodás feltételeivel kapcso­latban a bankok, a valuta­kiszolgáltató helyek és az uta­zási irodák adnak részletes tá­jékoztatást. A jogszabálymódö- sítások teljes szövege a Ma­gyar Közlöny 1979. február 15-i számában jelenik meg. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényesek 1979. február 15-től Nem kereskedelmi árfolyam Egység Devizanem Vétel Közép Eladás f 0 r i n t b a n 100 albán lek 156,59 156,59 156,59 1 angol font 41,48 41,52 41,56 100 ausztrál dollár 2376,64 2379,02 2381,40 100 belga frank 70,43 70,50 70,57 100 bolgár leva 1676,14 1676,14 1676,14 100 csehszlovák korona 155,28 155,28 155,28 100 dán korona 401,35 401,75 402,15 100 francia frank 483,68 484,16 484,64 100 holland forint 1025,85 1026,88 1027,91 100 indiai rúpia 256,33 256,59 256,85 100 japán yen 102,67 102,77 102,87 100 kanadai dollár 1736,01 1737,75 1739,49 100 KNDK von 910,42 910,42 910,42 100 kubai peso 1328,80 1328,80 1328,80 1 kuwaiti dinár 78,12 78,20 78,28 100 lengyel zloty 76,42 76,42 76,42 100 mongol tugrik 352,87 352,87 352,87 100 NDK márka 484,­484,— 484,­100 norvég korona 409,91 410,32 410,73 100 NSZK márka 1109,20 1110,31 1111,42 1000 olasz líra 25,03 25,06 25,09 100 osztrák schilling 154,73 154,88 155,03 100 pakisztáni rúpia 210,— 210,21 210,42 100 portugál escudo 44,38 44,42 44,46 100 román lei 170,— 170,— 170,­100 spanyol peseta 29,16 29,19 29,22 100 svájci frank 1174,82 1176,— 1177,18 100 svéd korona 478,42 478,90 479,38 100 szovjet rubel 1622,50 1622,50 1622,50 100 tr és cl. rubel — — — 100 USA dollár 2031,— 2033,03 2035,06 100 vietnami dong 682,81 682,81 682,81 Kereskedelmi árfolyam Egység Devizanem Vétel Közép Eladás f o r i n t b a n 100 albán lek _ — — 1 angol font 72,59 72,66 72,73 100 ausztrál dollár 4159,13 4163,29 4167,45 100 belga frank 123,26 123,38 123,50 100 bolgár leva — — — 100 csehszlovák korona — — — 100 dán korona 702,36 703,06 703,76 100 francia frank 846,43 847,28 848,13 100 hollandi forint 1795,24 1797,04 1798,84 100 indiai rúpia 448,58 449,03 449,48 100' japán jen 179,67 179,85 180,03 100 kanadai dollár 3038.02 3041,06 3044,10 100 KNDK von — — — 100 kubai peso — — — 1 kuwaiti dinár 136,71 136,85 136,99 100 lengyel zloty — — — 100 mongol tugrik — — — 10G NDK márka — — — 100 norvég korona 717,34 718,06 718,78 100 NSZK márka 1941,10 1943,04 1944,98 1000 olasz líra 43,82 43,86 43,90 100 osztrák schilling 270,77 271,04 271,31 100 pakisztáni rúpia 367,50 367,87 368,24 100 portugál escudo 77,66 77,74 77,82 100 román lei ­— — — 100 spanyol peseta 51,03 51,08 51,13 100 svájci frank 2055,94 2058,— 2060,06 100 svéd korona 837,24 833,08 838,92 100 szovjet rubel — — — 100 tr. és cl. rubel 3196,80 3200,— 3203,20 100 USA dollár 3554,24 3557,80 3561,36 100 vietnami dong — — —

Next

/
Oldalképek
Tartalom