Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-13 / 43. szám
Dunántúli napló 1979. február 13.. kedd 11 munkaügyi viták tapasztalatai Évente 50—60 ezer munkaügyi vita „járja meg" a vállalati munkaügyi döntőbizottságokat a határozataik megtámadásával indított munkaügyi perek száma pedig több mint 15 ezer. Az utóbbi három esztendőben a döntőbizottsági határozatok több mint egynegyede ellen indítottak keresetet a dolgozók vagy a munkáltatók — hangzott el a Legfelsőbb Bíróság hétfői teljes ülésén. Ezúttal másodszor került — Szakács Ödön elnökletével — a testület elé a munkaügyi kollégium hároméves munkájáról szóló beszámoló. Nagy Zoltán elnökhelyettes, a kollégium vezetője vázolta a munkaügyi viták, a társadalom- biztosítási ügyek, a szövetkezeti tagsági viták tapasztalatait és a bíróságok elvi irányításának eredményeit. A tapasztalatok szerint a munkaügyi viták sajátos fórumrendszerében a helyi körülményeket jól ismerő, s ezért a qyors döntésekre legalkalmasabb szerv a vállalati munkaügyi döntőbizottság. A legfőbb bírói fórum munkaügyi kollégiuma az utóbbi három évben 40 kollégiumi állásfoglalást hozott, s 255 irányt mutató határozatot tett közzé a hivatalos folyóiratban. Az itt tevékenykedő bíráknak nem kevés terhet jelent, hogy évente átlagosan 210 panasz- szal foglalkoznak. Az eltelt időszakban a kollégiumhoz 3640 törvényességi panasz érkezett. A megelőző három esztendőben benyújtott 2572-vel szemben. Emelkedett a törvényességi óvások száma is: 1976—78 között 650-et nyújtottak be. A tavaly benyújtott óvások 60 százaléka szólt a dolgozó és mintegy 40 százaléka a vállalat javára. A „legnagyobb vihart" a felmondási perek váltják ki. Sok baj van a felmondások indoklásával kapcsolatban. A bíróságok egyértelműen elvetik a t6rtalmatlan, közhelyszerű indok alapján közölt felmondást Határozatban mondták ki: nem lehet felmondási ok az, ha a dolgozó többször beteg volt, s ezért huzamos ideig nem tudott munkát végezni. Az viszont már vétkes kötelességszegés lehet, ha indokolatlanul késlekedik ezt munkahelye tudomására hozni. Akadt néhány vállalat, amely „visszaélt" a felmondás jogával, például úgy, hogy az igaz bírálat elfojtásának egyik eszközét látta benne. Ilyen esetekben a bíróság természetesen a dolgozó mellé áll. A fegyelmi ügyekkel kapcsolatos tapasztalatok alapján megállapítható: jócskán van mit javítani a munkafegyelmen, Tipikus vétségek napjainkban is az igazolatlan mulasztások, a munkaidő alatti idogálás és a társadalmi tulajdon megkárosítása. Népművelési gyakorlaton Diákok ismerkednek a falusi művelődési házak, iskolák életével Tíz nap nem nagy idő: eny- nyit töltenek téli népművelési gyakorlaton azoknak a felső- oktatási intézményeknek a hallgatói, amelyekben szervezett közművelődési alapképzés folyik. Ilyenkor, februárban két- három hallgató érkezik egy- egy községbe, végigjárják a művelődési házat, iskolát, klubokat, s távozásuk utón megírják tapasztalataikat a Népművelési Intézetnek, amely az egész gyakorlatot irányítja. A tájékozódási szempontokat tartalmazó füzetecske már a keCsendes hétfő a pécsi vágóhídon Már pácolják a húsvéti sonkát A lecsókolbász karikákra görbülve csúszik a síkos asztalon. Róth Lászlóné egyik keze a folyamatosan töltő masinán, a másik a belet simítja, amiben hihetetlen gyorsasággal tör utat a töltelék-kígyó. Ki tudja, hányadik méternél tart? Még ő sem, pedig jó pár esztendeje végzi ezt a munkát. De nem is a hosszúság számít — azt amúgy sem mérik —, hanem a mennyiség. Egy nap alatt 48 mázsa — ennyit kell ebből betölteni. Csendes hétfői nap a pécsi vágóhídon. Csendes azért, mert ilyenkor, az év elején még nyomai vannak a hűtőszekrényekben, éléskamrákban a téli disznóölésnek, a húskészítmények iránti igény is alaposan csökken — így hát a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari sem dolgozik most'teljes gőzzel. Hogy hány állatot dolgoznak fel naponta, azt a kéthetenként összeülő Országos Húselosztó Operatív Bizottság által megállapított országos keret dönti el, amelyet a megyei tanács bont le Baranyára. A kereskedelemtől egy hétre előre boltonként, termékenként, napi bontásban futnak be minden pénteken a rendelések, a kereten belül ezek alapján programozzák a napi gyártást. Tegnap például 900 sertést és 80 szarvasmarhát ért utói a vég a vágóhídon, s ez a szám a hét végére eléri az 5000-et, illetve a 450-et. Az ötezerből 2100-at Budapest ellátására küldenek fel, 2500-at pedig Baranya hús- és hentesáru-éhségének csillapítására, közfogyasztásra szánnak. Ezen a hétfőn 135 mázsa hentesáru készült a pécsi vágóhídon. Ez a mennyiség 43 féle szalámiból, felvágottból áll össze, ennyit rendeltek az üzletek keddre. Van ebben párizsi, debreceni, virsli, olasz felvágott, és még egy, s más. Közülük az úgynevezett vörös árukat keresik a vevők legjobban a boltokban. Ide tartozik a krino- lin, a virsli, a szafaládé és a párizsi. Ezek tehát mindig vásárlóra lelnek, másokat viszont — mint például somlói, lengyel felvágottat, májsajtot — alig vesznek, így ahogy ezt dr. Fran- csics Ferenc igazgatóhelyettes elmondotta: gondolkodnak e termékek gyártásának leállításán. Helyettük egyelőre nem várható újfajta húskészítmény. Felsorolni is nehéz, mennyi tortúrán esik ót a sertés, a szarvasmarha, amíg kolbász, disznósajt, szalámi és más készül belőle. Ezen a héten 1835 mázsányi kerül húskészítmény és tőkehús formájában Baranya nyolcszáz üzletébe. Amit ma feldolgoznak, az legkésőbb 36 órán belül kerül a boltokba, s onnan a vásárlók asztalára. Nap mint nap kígyózik a kolbász, a virsli, újabb ínyencfalatok kerülnek a hűtőkbe a pécsi vágóhídon, ahol már javában folynak a húsvéti előkészületek: a sonkákhoz és egyéb árukhoz szükséges húsok pácolása is megkezdődött. Hogy ezekből a húsvétkor szokásos harapniva- lókból se hiányozzon semmi az ünnepi terítéken. H. L. Az alkohol növeli az „önérzetet”, virtuskodó kedvet. Az ócsárdi kultúrház 1978. október 22-i búcsúbálján az „önérzetében” sértett Kis József 20 éves ócsárdi — egyébként büntetlen előéletű — fiatalember végül is egy 14,5 centi pengehosszúságú szúrókéssel vett elégtételt a vele egykorú Domián Andráson, mert őt megverte. Domián életét csak a gyors orvosi beavatkozás mentetteVneg. Egyébként Kis közepes, Domián enyhén alkoholos befolyásoltság- alatt állt. Az egyik zeneszünetben Do- mión beszélgetett Nikolics Józseffel. Kis József félreértette ezt a beszélgetést, lökdösődésnek vélte. Félrehívta Nikolicsot és arcul ütötte. Erre Domián válaszolt ütéssel, többször úgy arcul ütötte Kis Józsefet, hogy eleredt az orra vére. Többen közbeléptek, megakadályozva a további verekedést. Kis József Késelés az ócsárdi búcsú-bálon bosszút forralt. Az éjféli zeneszünetben Domián a vétlen Nagy Imre garéi lakosra támad: miért balhézol? Az, mire szóhoz jutott volna a meglepetéstől, már kapott is az arcába Domiántól- ököllel és tenyérrel. Éjfél után Kis József úgy döntött, hogy elégtételt vesz, hazament és a már említett késsel tért vissza. Domiánl „kihívta" a teremből. Puszta kézzel verekedtek, aztán Kis egy jól irányzott mozdulattal hasba szúrta Domiánt. A Pécsi Megyei Bíróság büntetőtanácsa a múlt héten hozott ítéletet az összeférhetetlen fiatalok ügyében. Kis Józsefet emberölés bűntettének kísérletében mondták ki bűnösnek, ezért öt év és hat hónapi, szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Domián Gábort folytatólagosan és visszaesőként elkövetett garázdaságban találták bűnösnek, amiért egy év tíz hónapi szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, míg a vádlottak és védőik az ítélet ellen fellebbezéssel éltek. Az ítélet nem jogerős. Murányi Becsülettel teljesítették kötelességüket Leszerelő katonák búcsúztatása A szabócentik rovátkái elfogytak, az utolsó napot jelentő utolsó centi lapul a zsebekben. Kitelt a két év. Két alakulatnál búcsúztatták a leszerelő sorállományú katonákat tegnap délelőtt. Még utoljára felsorakoztak, szemben a parancsnokaikkal, a technikával, a katonai helytállást és becsületet jelképező csapatzászlóval. Mögöttük két év katonás fegyelme, gyakorlatai, a népgazdasági munka általuk megtermelt milliói. Fizikailag megerősödtek, megkomolyodtak. Ma hajnaltól már nem. a keki színű egyenruha, a surranó, hanem a civil ruházat feszül rajtuk. A Bajcsy-Zsilinszky Endre laktanyában a májusi és a decemberi éleslövészettel egybekötött harcászati gyakorlattal — mindkettőt jó eredménnyel hajtották végre — a hátuk mögött a búcsúzás perceit élik át a le-, szerelők. A kitüntető címek után járó jutalomszabadságot is le- töltötték, a vállalatok, a munkahelyek is megkapták az élenjáró katonafiaik helytállását tanúsító díszes okleveleket. A felsorakozott leszerelőket Kása Imre ezredes a magsabb egység, Gál György ezredes az egység parancsnoksága, míg Németh Csaba a KISZ Baranya megyei Bizottsága nevében köszöntötte és búcsúztatta. A jól végzett munkájuk elismeréseképpen felolvasták a kitüntetéseket, előléptetéseket ismertető parancsokat: sokukat előléptették, a Magyar Néphadsereg Kiváló Katona kitüntető címet harmadízben hárman, másodszor és először több tucatnyian kapták meg, az Egység élenjáró katonája címet több mint kétszázan — közülük tizenhatan harmadszor — érdemelték ki; tisztek, tiszthelyettesek és sorállományúak kaptak pénzjutalmat. Hármukat nagy megtiszteltetés ért a leszerelés napján: Mikó István, Csepregi István és Illés György a sorállományú katonáinkat képviselte a tavalyi kubai VIT-en — harmadszor nyerték el a Magyar Néphadsereg Kiváló Katonája címet, ugyanakkor átvehették a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát. Becsülettel leszolgált katonaidejük harmadik nagy meglepetése, hogy mindhármójukat őrmesterré léptették elő. A Petőfi Sándor alakulatnál Miski Béla ezredes^ a parancsnokság, Adamov László a KISZ Pécs városi bizottsága nevében búcsúzott a leszerelőktől. A néphadseregben folyó szocialista versenymozgalom értékelését követően jutalmazták, kitüntették a legeredményesebb katonákat. A Magyar Néphadsereg Kiváló katonája címet száznál is többen — köztük tizenhatan már harmadszor —, az Egység élenjáró katonája címet majd háromszázan vették át, közülük harmincnyolcon már harmadszor. Törzsőrmesterré és őrmesterré tizenheten, míg szakaszvezetővé, tizedessé és őrvezetővé félszázün léptek elő. A kiváló és élenjáró alegységek parancsnokai is átvették az oklevelet, zászlót és a pénzjutalmat. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát: Balogh Imre, Nagy János, Kari János,* Majkó Tivadar, Resszer László, Schneider József és Pfeil József vették ót, akik közül sokan többszörös kiváló katona címet is kaptak, vagy előléptetésben részesültek. A mezőgazdasági munkák segítésében szerzett érdemeik elismeréseképpen huszonnégy tiszt, tiszt- helyettes és sorállományú kapta meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter dicsérő oklevelét. M. L. zükben, eligazításuk is megtörtént. A falura induló csoportok tegnap délelőtt találkoztak a pécsi Kossuth Klubmoziban. Két filmet néztek meg Baranyáról, majd Li- penszky István, a Megyei Tanács közművelődési főelőadója útjukra bocsátotta őket A dél-dunántúli megyék falvaiba összesen hatvan diákot várnak. Közülük harmincon o Pécsi Tanárképző Főiskoláról kerülnek ki, húszán az orvos- tudományi egyetem hallgatói. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem tíz, a Szegedi József Attila Tudományegyetem öt diákjával képviselteti magát. Baranya öt községébe — Pécs- váradra, Sellyére, Mozsgóra, Hidasra és Dunaszekcsőre — pontosan egytucatnyian mennek. — Sajnos nem mindig sikerül úgy intézni, hogy a brigádok vegyes összetételűek legyenek. Az intézmények pontatlanul küldik a névsort, kevesebb hallgató jön, mint amennyire számítunk — mondta Lipenszky István az indulás előtt. ♦ Kuti Péter elsőéves népművelés—ének-szakos tanárjelölt. Van már némi közművelődési tapasztalata: fél évig a József Attila művelődési házban volt előadó. — Eddig csak a városi kut- túrházakról volt tapasztalatom, kíváncsi vagyok a falura. Győrben érettségiztem, s először a Szovjetunióba jelentkeztem a nemzetközi újságírói szakra. Kiestem az utolsó rostákon és ezután jelentkeztem a népművelés-szakra. Remélem jó lesz ez a gyakorlat szakmai szempontból is, bár még nem tudom, hogy véglegesen a népművelői pályán maradok-e - mondta. — Harmadéves vagyok az orvosegyetemen — vette át a szót Szabó Rudolt — tavaly már voltam téli gyakorlaton Zalaszentgróton. Nálunk a köz- művelődést nagyon komolyan veszik, hiszen hozzátartozik a társadalmi orvostanhoz. De egy orvosnak egyébként is szüksége van népművelési tapasztalatokra. Én elsősorban az egészségügyi felvilágosítás helyzetét fogom vizsgálni. Elegendő-e a tíz nap? Ahogy magamat ismerem, nem. Sörés Sándor a keszthelyi agráregyetemről érkezett, másodéves. — Nálunk fakultatív tárgy o közművelődés, a hetedik félévben adják le. Engem érdekelnek az ilyen kérdések, főleg amiatt, hogy a végzés után mi úgyis kisebb helyekre kerülünk, nem árt, ha korábban megismerjük, mi vár ránk. Eddig csak extraüzemekbe jártunk, Bolyba, Bábolnára, de ezekből általánosítani nem lehet. És az is igaz, hogyha részt veszek a gyakorlaton, negyedévben már nem kell köz- művelődést hallgatnom. Báthory Mária tulajdonképpen hazajött, hiszen pécsi lány, de Szegeden tanul, magyar-orosz szakon. — A többiek inkább alföldi községekbe mentek, én azonban Sellyét választottam, mert ismerem. Voltunk már féléves tanítási gyakorlaton, akkor egy iskola munkáját kellett figyelni. Ez más lesz. Egy évvel ezelőtt még nem mertem volna jelentkezni, nem volt meg az alapom hozzá, márpedig elméleti ismeretek nélkül nem megy. Kolliättae» ttirsif, gaMirlarai
