Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-13 / 43. szám
1979. február 13.,ásád Dunántúli napló 3 Mi az oka a nagy hozamkülönbségeknek? Jó vetőmag - biztosabb termelés A nagyüzemi gazdaságok meghatározó szerepe mellett már tisztázódott a háztáji és kisegítő gazdaságok jelentősége. Olyan bázis, amely volumenében 30 százalék körüli összmezőgazdasógi terméket képvisel és igen fontos szereppel bír az exportalapok bővítésében. Különösen szőlő, gyümölcs, zöldség vonatkozásában jelentkezik egy élénkség, de hízósertésből, baromfiágazatban is a nagyüzemeket közelítő ered. ményeket érnek el. Természetesen ehhez igen jelentős gondoskodást kapnak tenyészállat-, vetőmag-, oltvány-, csemeteellátásból, kisgépakciók adott lehetőségeiből. a meglévő hiányosságok mellett is. Alacsonyabb átlagtermés A kisgazdaságok azonban jelentős nagyságú szántóterülettel is% rendelkeznek, amelynek nagyobbik részén kukoricát, burgonyát termeinek. A IV. ötéves terv időszaka alatt az ország összes kukoricájának 37, összes burgonyájának 65 százalékát az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek közös gazdaságain kívül termelték meg. Ez az crány Baranyában némileg változott 1978-ban, de a kukoricának itt is 20 százalékát (16 000 ha-t) és a burgonyának 55 százalékát háztájiban és kisegítő gazdaságokban állították elő. Az említett időszakban kukoricából országosan 9,5, míg burgonyából 38—40 mázsával volt alacsonyabb a hektáronkénti átlagtermés a kisgazdaságokban mint a nagyüzemekben. Ez kukoricából 19, burgonyából 25 százalékos elmaradást mutat. Baranyában ez az érték az előbbiből 17 százalékos, vagyis 10 mázsa/hektár elmaradást jelent, míg burgonyából 51 százalékos az elmaradás, vagyis hektáronként 112 mázsával kisebb a termés mint a nagyüzemi gazdaságokban. Felvetődik a kérdés, hogy indokolt-e e két fontos növénynél ez a termelési különbség a kis és nagyüzem között és mi az oka a nagy hozamkülönbségnek, amikor a környezeti adottságok általában azonosak, a kisegítő gazdaságokban is van lehetőség a talajerő fokozására és sok háztájiban a nagyüzemen belül a gazdaságéval azonos technikával művelik a földeket. A fajták jelentősége A gazdaságoknál kétségtelenül a nagyüzemből eredő fölény mindkét növénynél döntően jelentkezik: a gépi-technikai felszereltség, öntözés, növényvédelem, rendszerek adta lehetőségek stb. A fejlett technika adaptálása, párosulva a szubjektív feltételekkel, gyökeres változást hozott, bár az is igaz, hogy a termelési költségek aránytalanul megnövekedtek. Ezzel szemben sok háztáji és kisegítő gazdaságban nem használják ki azokat a lehetőségeket, amelyet például a technika mellett az újabban engedélyezett vetőmag, vetőgumó használata nyújt. A technológiai fegyelem betartása kétségtelenül döntő tényező. Ez gazdaságoknál üzemekre lemenően egyértelműen bizonyítható. De emellett a termések alakulásában kimutatható a fajták jelentősége és szerepe is. Erről a megyei számok mellett a különböző adottságú helyeken beállított fajta- kísérletelc eredményei biztos támpontul szolgálnak (kutatás, a nemesítői munka az utóbbi időben sokat fejlődött főleg új kukoricahibridek előállításában. Viszont áz is igaz, hogy nincs kellő előrelépés a négyvonalas (DC) kombinációk kihozataláKihasználni a lehetőségeket a kisgazdaságokban is ban és a háromvonalasok (TC) száma sem emelkedett az igényeknek megfelelően. A gyakorlati eredmények, de a kísérleti megfigyelések is azt bizonyítják, hogy a vetőmag árában jelentkező differenciált, ságriál nagyobb arányú a termelésbeli különbség a kétvona- 'las CSC) hibridek javára a háromvonalasokéhoz és a háromvonalasoké a négyvonalasokéhoz viszonyítva. A Baranya megyei termelő- szövetkezeteknél 1978-ban kategóriánként a következőképpen alakultak az átlagok: kétvonalas hibridek átlaga 60.8 q/ha, a háromvonalas hibridek átlaga 57,3 q/ha, a négyvonalas hibridek átlaga 43.8 q/ha megyei tsz-átlag 57,9 q/ha. A háztáji és kistermelők jelentős részénél még elég mechanikus a vetőmagrendelés, nem figyelik és nem is használják ki az egyes fajtákban rejlő potenciált, fajtaválaszték bővülését és inkább csak a vetőmag ártényezője játssza a döntő szerepet. Hasonló a helyzet a burgonyánál is. Még sok helyütt az Ella burgonyára esküsznek és jóhiszeműen az általuk annak hitt gumóból tesznek is félre, jóllehet az „Ella"-korszak már rég elmúlt, leromlott és törölték az elismert fajták listájáról. Sajnos, egyelőre az egyéb ne- mesítésű magyar burgonyából is csak a Somogy gyöngye bír elismeréssel, a többi fajta leromlott, vírussal fertőződött. Ezért is hozott be a vetőmagirányító szervezet nem kis anya. gi áldozat árán lengyel, NDK és holland burgonyafajtákat. Valószínűnek látszik, hogy néhány év múlva jobb magyar fajták is megjelennek a termelésben, addig azonban a ma engedélyezett fajtákkal indokolt és kívánatos kétévenként a vetőburgonya felújítást végezni. Jelenleg van bőtermű fajtákból választási lehetőség. Engedmény a vételárból Kukoricából a külföldi hibridek mellett - amelyeknek többségét a kukoricatermesztési rendszerek foglalták le — jó minőségű hazai vetőmagvak is állnak rendelkezésre: igen koraiak közül pl. a Szegedi TC 255-ös, a koraiak közül a Szegedi SC—369, TC 3344, a Szarvasi SC—363; a középkorai érésűek közül a Martonvásári SC—429; a közép- érésűekből a Szegedi MSC—515, a Martonvásári SC—580, stb. A kukorica fémzárolt állapotban kerül forgalmazásra, az igényeknek megfelelően 1000 csíránként a kétvonalas hazai hibridek a féleségtől függően 10,39—13,24 forint, a háromvonalasak 6,10—7,90 forint, míg a négyvonalas hibridek 5,65— 6,17 forintos árért (1000 db csíra rátartással 100 négyzetméter területre elegendő). Az elmúlt évi jó termés eredményeképpen kiváló minőségű fémzárolt burgonyavetőgumó is áll rendelkezésre a legjobb vetőmag előállító üzemek raktáraiban. így korai érésű fajtákból: Astilla (NDK), Ostora, Jaerla (holland), középkorai érésű fajtákból: Somogy gyöngye, Desire (holland). A fémzárolásra kerülő burgonyák általában utántermesztett első és másodfokúak és a szaporítás fokától függően 470—625 forintos nagykereskedelmi áron kerülnek szállításra. Tekintve, hogy a vetőgúmó cseréje általánosan indokolt és ezt a készletek is lehetővé teszik, az említett árakból a háztáji és kistermelők további 140 forint , mázsónkénti elengedést - kapnak a számlázásnál. így a fémzárolt burgonya néhány fajtájánál az étkezési burgonya árával hasonló értékben kerül forgalmazásra. A Vetőmagtermeltető és Érté. kesítő Vállalat dombóvári területi központja által felkínált jó minőségű vetőmaggumó biztonságot ad a termelőnek és a fajták nagyobb termőképessége egyúttal arra is lehetőséget nyújt, hogy a burgonya területét esetleg csökkentsék a kukorica terület javára. Mind a kukorica, mind a burgonya akciókat a dombóvári vállalat bonyolítja és a kiszállításokat az üzemek, áfészek és egyéb rendelők beküldött igényének megfelelő időrendi sorrendben szállítja. Dr. Baracs József Ólomkristályvázák Ajkáról Ólomkristály vázák, tálak és hamutartók gyártását kezdték meg az ajkai üveggyárban, ahol eddig elsősorban különböző nagyságú és rendeltetésű kelyheket gyártottak. A külföldi és a hazai piac igényeinek tettek eleget, amikor az ivákelyhekkel azonos stílusban csiszolt dísztárgyak gyártására is berendezkedtek. Nagy teljesítményű félautomata présgépet vásároltak, amely műszakonként 600—800 dísztárgy elkészítésére képes. A különleges formájú dísztárgyakat kizárólag kézi munkával csiszolják. A mintakollekciót elismeréssel fogadták a kereskedők és az első megrendelések máris megérkeztek. Újabb határidő-módosítás Áll az építkezés a MQM komlói gyáregységében Tavaly nyár óta félig kész az új gyártócsarnok Újabb, s már ki tudja hányadik határidőt módosították, s ki tudja, hányadszor várták hiába a jelzett időben a kivitelezőket a MOM komlói gyáregységében. Mint már írtuk, a korszerűtlen körülmények között dolgozó üzem egy új, 960 négyzetméteres alapterületű gyártócsarnok építésére kapott lehetőséget. A kivitelező dunaújvárosi 26-os Építőipari Vállalat az alumínium vázszerkezetet még az elmúlt év nyarán felállította, s azóta nem történt semmi. A fémoszlopok ma is csupaszon 162 millió lorint pince- munkákra- .7 is Ur* I WTIW * ■ -i ' < 1 ü í M {#*'>’ f/ ;.5P* r Felújítási munkálatok a Rákóczi úti pincerendszerben Gyorsított ütemű közműfelújítás Tizedik ülését tartotta az a tárcaközi bizottság, amelyet 1974-ben hívtak életre Pécs és Eger terhes történelmi örökséget jelentő pinceproblémáinak megoldására. Az év eleji ülésen a két város adott számot elmúlt évi munkájáról, arról, hogyan gazdálkodott az állam által e célra juttatott milliókkal, s körvonalazta az idei terveket. Pécs 1978-as számadása 137 millió forint felhasználásáról szól, ennyit költött a város pincéi megerősítésére, illetve megszüntetésére, a velük kapcsolatos egyéb munkákra. A tavaly év eleji állapotokhoz képest év végére alapvetően megváltozott a pincemunkák műszaki tervezése. A szükséges tervek hamarabb készülnek el, mint a munkaterület átadásra kerül, s e munkában a generáltervező Földmérő és Talajvizsgáló Vállalaton kívül részt vesz a Pécsi Tervező Vállalat, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola, a Bányászati Tervező Intézet, továbbá — korábbi ígéretének megfelelően — a két kivitelező, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat és a KÉV-Metró. 1978-ban Pécsett 258 pincénél történt beavatkozás, 17-et erősítettek meg, 241-et pedig megszüntettek. A beavatkozások nagy többsége a belvárosban és a 6-os út — közelebbről a Doktor Sándor utca — környezetében történt, de jelentős munkaterületként lépett be a Budai városrész. Tavaly teljes mértékben a terv- szerűség jegyében folytak a munkák, s érvényesült az a törekvés, hogy. egy-egy útvonalon elvégezzék ez összes ismert pincével kapcsolatos munkákat. Ennek jegyében a Doktor Sándor utcában 27, a Kossuth Lajos utcában 15, a Déryné utcában 14, a Geisler Eta utcában 11, az Anna és a József utcában 10-10, a Sal- lai, a Perczel és az Alsóbalo- kány utcában 9—9, a Munkácsy Mihály utcában pedig 8 beavatkozásra került sor. Voltak rövidebb utcák, ahol 3—4 helyen végzett munkával teljes egészében megoldották a problémákat. Mindezekre a munkákra összesen 80 millió forintot fordítottak. Minthogy az államilag támogatott pinceprogramban a komplex megoldásokra kell törekedni, 1978-ban jelentős összegeket fordítottak az előkészítésre és a kapcsolódó tevékenységre. Az előbbi körébe tartoznak a geodéziai felmérések, a különféle módszerekkel végzett üregkutatások, valamint az építésföldtani térképezés — mindezekre 15 millió forintot használtak fel. Fontos feladat a pinceprogramban szereplő köímű- és útépítések területelőkészítése, amire tavaly 18 millió forintot költöttek. Ennek terhére végezték a szanálásokat az északi érintő út — a Vak Boty- tyán utca és az Aradi vértanúk útja — térségében, melynek felbecsülhetetlen értékű .melléktermékeként” vált szabaddá a középkori városfal újabb tekintélyes szakasza. A város egyéb pontjain is le kellett bontani épületeket, épületegyütteseket, amelyek az alattuk levő pincék miatt élet- veszélyes állapotba kerültek. A szabaddá lett területeket összesen 300-nál több gépkocsi parkolására tették alkalmassá. A következő tétel a közművek és utak felújítása, amire 24 millió forintot fordítottak. Ennek alig egyharmadát —7 millió forintot — költötték a közművekre. A tárcaközi bizottság egyöntetűen sürgette a gyorsított ütemet. Mihamarabb el kell jutni ugyanis odáig, hogy a közművek állapota ne okozzon utólag problémát a már helyreállított pincéknél. Izotópos vizsgálatokkal bizonyították be — az ősszel megrendezett pincekonferencián is elmondták —, hogy a pincevizek közműeredetűek, ez figyelmeztet arra, hogy a közművek rendbe tételére igen nagy gondot kell fordítani. A végzett munkák között van a Káptalan utca és a Kodály— Landler-csomópont, s megkezdődött a Székely Bertalan úti komplex közműfelújítás. A pincékkel kapcsolatos útépítéseknél kétféle törekvés tapasztalható. Az egyik arra irányul, hogy a belváros forgalmát a peremre tereljék (I. Landler Jenő utca). A másik pedig: olyan állapotba hozni az utakat, hogy a dinamikus terhelésnek jobban ellenálljon, vízzáró rétege pedig megakadályozza a felszíni csapadékvizek leszivárgását. Ennek keretében több helyen — pl. Dohány utca, Egyetem utca, Légszeszgyár utca — közműrekonstrukció előtti helyreállítást végeztek, befejezték a Landler Jenő utca átépítését és elkészült a belváros első komplex utcafelújítása, ez pedig a Várady Antal utca. 1979-ben az eddigi legnagyobb összeget —' 162 millió forintot - használja fel Pécs a pincékkel kapcsolatos munkákra. Ebből a pince-megszüntetések és -megerősítések 103 millió forint erejéig részesednek, az előkészítésekre 18, a fenntartási és felújítási munkákra pedig 41 millió forintot használnak fel. Hársfai István és úgy tűnik, értelmetlenül merednek a semmibe. A tetőszerkezetet összekötő speciális tartó- és egyben szellőztető berendezést a dunaújvárosi vállalat részére egy szövetkezet készíti — illetve az eddigiek alapján nyugodtan mondhatjuk: nem készíti —, s e nélkül a munka nem haladhat tovább. Az újabb ígéretek szerint január elsejére szállították volna a berendezést, de helyette csak újabb ígéret és újabb határidőmódosítás érkezett. Hogy ez az újabb határidő igaz lesz-e vagy sem, az rövidesen kiderül. A gyáregység vezetői azonban aggódnak, hisz annak idején hittek a szerződésben foglalt határidőkben, s a várható beindulás idejére megrendelték az új gépeket. S a gépek sorra érkeznek.’ Három szovjet marógép, négy csehszlovák csúcs-eszterga gép már itt van, s a napokban várnak Romániából újabb öt gépet. A már eddig megérkezetteket, hogy ne vesztegeljenek hiába a folyosókon vagy a raktárban, az amúgyis zsúfolt régi műhelyekbe a régi gépek közé szorították. A munkadarabok szállítása, ami eddig is problémát jelentett a gyárnak, most a zsúfoltság, a gépek kerülgetése miatt még nehezebbé vált. A többi, még ezután érkező berendezések sorsa egyenlőre ismeretlen. Előfordulhat, hogy e milliós értékű gépek esetleg fél évig raktárban állva várják, hogy a kivitelezők jóvoltából mikor kerülhetnek a helyükre? S. Zs. Mezőgazdasági gépújdonságok Megkezdődött a tél végi mezőgép-vásárlás. A mezőgazdasági nagyüzemek elsőként o vetőgépeket veszik át az Ag- roker-telepeken. Az idei ellátás kielégítő és jobb a tavalyinál A szezon slágerének a Rába gyár új típusú vontatott — a traktor által húzott és meghajtott — pneumatikus működésű sorvetőgépe számít. Ez a típus nemcsak az úgynevezett nagy magvak, a szója, a rozs, a kukorica talajba „helyezésére" alkalmas, hanem elvethetők vele az aprómagvak, például a lucerna és a fűmag is. Újdonság a vetés termelékenységét jelentősen javító műszaki megoldás, a vetőgépek hármas összekapcsolása. Ez azt jelenti, hogy o traktor mögött erősített kivitelű „központi” vetőgép halad, amelynek jobb, illetve bal oldalára egy-egy kiegészítő vetőgép szerelhető. Nymodon széles „vetőgép-vonat” alakul ki, amely értelemszerűen háromszoros teljesítményre képes. Gyorsabb határátkelés Hegyeshalmon Bővítették a hegyeshalmi közúti határátkelő helyet az évente körülbelül másfél milliós forgalmat lebonyolító határállomáson; az idén már csúcsidőben is zavartalanabb és gyorsabb lesz az átkelés. A munka során a ki-, és belépő oldalt egyaránt bővítették. Növelték a parkolóterületet és megerősítették az aszfaltburkolatot. A kilépő oldalon 8, a belépő részen pedig egyszerre négy sorban állhatnak a kocsik. , Az osztrák oldalon is elkészült az új határállomás. Az osztrák vám- és útlevélkezelő szolgálat eddig a határ közelében lévő kisvárosban működött. Komplex megotdaeolcro türelieiinelc
