Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-01 / 31. szám
2 Dunántúlt Tlaplö 1979. február 1., csütörtök Jelentősen bővült a választék Kiegyensúlyozott az élelmiszerellátás Mindannyiunkat érintő kérdések körét tárgyalta tegnap a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Sorrendjében és „értékében” is első helyre rangsorolva taglalták a megye élelmiszer- és vegyiáru- ellótásónak helyzetét: dr. Lex Lajosnak, a Baranya-Tolna megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat igazgatójának beszámolója nyomán. Szinte címszavakban a leglényegesebbek: tavaly közel hárommilliárdos forgalmat mondhatott magáénak e mammutvállalat, forintértékben 8,5 százalékkal, áruvonalon úgy 5 százalékkal magasabbat, mint egy évvel korábban. Feladatát összességében kiegyensúlyozottan, jól oldotta meg, s a korábbi évekhez képest erősen bővült az édesipari áruk, gyümölcsök-húskonzervek, mosó-háztartási termékek és a kozmetikai cikkek választéka. Ellenpólusként: akadozott az étolajellátás, paprikaválasztékról nem beszélhettünk. A végrehajtó bizottság vitájában felszólalt Ivándy Géza, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője, s a tíz nagyker-vállalat rangsorában a baranyai-tolnai nagyker vállalatot a tizedik helyre taksálta. Természetesen kiemelte a vállalat nehéz helyzetét, amiről dr. Kisvári András, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója szólt: a vállalat önmagát éli fel, ha feladatait maradéktalanul teljesíteni akarja, minimális fejlesztési alapokkal még létfenntartása sem igen biztosítható. S ez, a tíz nagyker többségéről is elmondható. Dr. Földvári János általános elnökhelyettes a vállalat partnerkapcsolatairól szólva rugalmasabb kereskedelempolitikára ösztönzött. (Zárójelben: a Ba- ranyaker Vállalattal mintha megromlottak volna a nagyker kapcsolatai, hiszen a Baranyákét inkább „Somogyba megy vásárolni", s a két partnervállalat forgalma tavaly nem érte el még az 1975-ös évi szintet sem. Hogy mi ennek az oka? Ezt tisztázni és — megszüntetni kéne.) Horváth Lajos tanácselnök összefoglalójában a vállalat tevékenységének elismerését hangoztatta, kiemelve, hogy a társadalmi közérzetünk jó istápolója még ezen az exponált élelmiszerfronton is, de ugyanakkor kérte a vállalat vezetőjét, hogy a kistelepülések ellátásának, a kistelepülések ellátása javításának érdekében többet tegyen a vállalat; vizsgálja meg lehetőségeit, s fogalmazza meg a teendőket. Az alkoholizmus elleni küzdelem fokozásának feladatai címszót viselte a következő napirend : dr. Kóbor József megyei főorvos írásos előterjesztését még szóban is kiegészítette, nem éppen örvendetes tényekkel. Ezek közül egy: irodalmi adatok szerint 1961-ben hazánk lakosságának 2,7 száÜlést tartott a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága Aggasztóan sok a tennivaló az alkoholizmus elleni küzdelemben zaléka volt krónikus alkoholista, ma — azaz 1975-ben — már 3,5 százalékról beszélünk. Egész társadalmunk gondja a „féldecizők-világa", s ha igaz a becslés, tavaly 800 . millió forint felett költöttek a baranyaiak szeszes italra. (Ebben a saját termés nincs bent, de közismert: megyénk bortermő vidék.) A több hozzászólást is provokáló előterjesztés szinte sommázta teendőinket, bár a vb- üléseji is elhangzott, s az újságíró véleménye is az: szinte szélmalomharcot folytatunk. Takács Gyula elnökhelyettes érdekes példát említett — hozzátéve: becslésekről van szó —, 1975-ben 11,2 milliárd forint volt az állami alkoholbevétel, de közel 7 milliárdot fordítottunk az alkohol okozta károk „helyreállítására", gyógykezelésre stb. . .. Kérte, hogy a végrehajtó bizottság vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a közismert „9 órai csendet", a kereskedelem többi egységénél is be lehessen vezetni. Azaz: ABC-kben se lehessen 9-ig alkoholt kapni. Garam- völgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója az adminisztratív intézkedések számának növelését szorgalmazta. Czente Gyula, Pécs város Tanácsának elnöke az utcai szeszfogyasztás l^érdéséhez szólt hozzá, hozzátéve: ezt rendeletekkel nem lehet megoldani- megszüntetni. Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei titkára a vendéglátás felelősségére apellált: még mindig sok helyen kiszolgálják az ittas embert, a 18 éven aluli fiatalokat! Dr. Árgyelán János ezredes, a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság vezető-helyettese elemezte mindazt a munkát, amelyet a rendőrségi dolgozók végeznek nap mint nap „alkoholellenes küzdelem" címén: a csendháborítók megfékezésétől a kijózanító állomási fuvarokig. A feladataik bizony megnőttek. (Zárójelben: szó van arról is, hogy a város rövidesen beszerez egy járművet, amelynek egyetlen és kizárólagos célja van: „kijózanítófuvarozás". Ugyanis az URH- kocsik, rendőri járművek „szenvedik” többnyire ezt a munkát.) A téma összefoglalásakor Horváth Lajos az előterjesztés elfogadását javasolta, s kérte, hogy a vita alapján átfogalmazott előterjesztési javaslatok egy hónapon belül készüljenek el. S végezetül: .a végrehajtó bizottság elfogadta dr. Dányi Pál elnökhelyettes előterjesztését, amely az állami ellenőrzés területi összehangolásának elveit, módszereit, valamint a tanácsi szervek felügyeleti-ellenőrzési rendjét foglalja magában. Kozma Ferenc Megkezdődtek a pártnapok Baranyában A következő hetekben csaknem 300 pártnapon több tízezer baranyai dolgozó találkozik párt- és állami vezetőkkel, hogy megvitassák az elmúlt év eredményeit és az 1979-es esztendő feladatait. Tegnap délután Sásdon dr. Mona Gyula, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese a Búzakalász Termelőszövetkezet tagjaival találkozva tartott előadást időszerű gazdaságpolitikai feladatokról. A pártnapon részt vett dr. Vida József, az MSZMP Komlói járási Bizottságának első titkára. Napirenden az 1979. évi költségvetés Az idén 514 lakást adnak át Komlón Megkezdik a színház- és hangversenyterem építését A Komló városi Tanács ez évi költségvetését és fejlesztési alap tervét állapították meg tegnap a városi tanács ülésén, melyen megjelent Hartmann János, az MSZMP városi bizottságának titkára, Kovács Lajos, a Baranya megyei Tanács tervosztályának helyettes vezetője, valamint a város díszpolgárai és a vállalatok vezetői. Az idei költségvetési évben Hat aktok egyre sokasodnak Jelenleg ilyen az iskola étterme Díjnyertes pályamunkák Pályázati eredményhirdetésre került sor tegnap délután a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szervezete pécsi, technika házabeli Széchenyi klubjában. A társaság a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságával közösen tavaly hirdetett pályázatot, két témakörben: javaslatokat kérve a tervező munka, valamint a pénzügypolitikai törekvések érvényesítésének javítására, ösz- szesen 20 pályamunka érkezett be, közülük tizenegyet díjaztak. Mivel a pénzügyi témakörben a kiírtnál kevesebb számban pályázták, a két kategóriát összevontan díjazták. Az elbírálás szempontjait és a pályázat eredményét dr. Dányi Pál, a Megyei Tanács elnökhelyettese, a társaság megyei alelnöke ismertette, a pályadíjakat dr. Kisvári András, a társasáq megyei elnöke adta át. Első díjat nem adtak ki. A két — egyenként 5000 forintos — II. díjat Petre András— Molnár Csaba-Farkas Jenő (Vállalatok, gazdasági egységek létszámának tervezése funkció alkalmazással) és Murányi Szabolcs (A megkülönböztetett támogatások hatása a megye kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezeteinek gazdálkodására), öt dolgozatot jutalmaztak III. díjjal, a szerzők: dr. Hanyecz Lajos—Tófalvi József, dr. Zala György, Albert László, Deák László—dr. Mannek Ede, He- ricji György. Négy dolgozat különdíjban részesült. A társaság és a tanács az idén újabb pályázatot készül kiírni. Viták helyett — intézkedést! Hónapok óta használhatatlan az Acsády úti iskola konyhája Háromnegyed tizenegy. A másodikosok és a harmadikosok csoportja ebédelni indul a Tiborc utcai iskolába. Nemsokára a mecsekaljai iskolába tartanak az elsősök, a nagyobbak a Ságvári Étterembe. A pécsi Acsády úti Általános Iskola megsüllyedt konyhája miatt 141 gyerek és 12 felnőtt étkeztetése mindennap így zajlik szeptember óta. A napközisek december elsejétől már csak ebédet kapnak. Tízóraijukról, uzsonnájukról a szülők gondoskodnak. November 15-i lapunkban beszámoltunk az áldatlan állapotról, bár akkor a helyzet bíztatónak tűnt. ígéretek hangzottak el, hogy társadalmi munkában pár nap múlva elkészíti a helyreállítási terveket a PTV ifjúsági tervező csoportja, a tervek birtokában elkezdi a munkát a Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat és két hónap utón visszaáll a normál iskolai élet. Azóta mi történt? .Gyakorlatilag semmi. Tovább végezték a feltárást, már az egész konyhai blokk padozatát felszedték. A 6,80 forintos ebédnormát a Sógváriban étkezők után továbbra is oz iskola kerekíti fel 9,05 forintra. A 200 gyerek helyett, ilyen körülmények között már csak 141-et tudnak ebédeltetni. A szülők joggal reklamálnak. Az iskola 1978, április 18-án statikai szakvéleményt rendelt meg a PTV-től, a Pécs megyei Város Tanácsa művelődésügyi osztálya május 17-én az UNI- BER-t bízta meg a helyreállítási munkák elvégeztetésével. Most is szinte ugyanúgy kezdődött minden, mint az 1973-as első helyreállítás előtt, csak most már bíróságon folytatódik tovább az ügy. Hogy ki követett el végül is mulasztást? Az iskolát építő Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, a terveket szállító PTV, az 1973-as helyreállítást végző Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat? Ezt majd eldönti a bíróság. Hogy november óta miért nem változott semmi? A PTV akkor leszállította a terveket. Azokra azonban mégsem lehetett alapozni, mert közben a Megyei Bíróság október 24-én szakvélemény elkészítésére kérte fel az EMI Pécsi Minőségellenőrző Állomását november 30-i határidővel. Azt az állomás határidő-módosítást kérve december 30-ig át is adta. Ebben olyan új tényeket tárt fel, melyeket — utóbb kiderült —, nem lehetett figyelmen kívül hagyni a helyreállítás terveinek elkészítésénél. A minap megtartott első bírósági tárgyaláson a peres felek az ÉMI szakvéleményének megállapításait úgy, ahogy elfogadták, ugyanakkor részlet- kérdések egyértelmű eldöntését kívánták meg. A szakvélemény arra biztosan jó, hogy birtokában konkrét építési, statikai és gépészeti terveket lehessen készíteni, hogy általuk mielőbb elkezdődhessék a helyreállítás. A PTV a terveket a hét végéig elkészíti. A Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat erre vár. Murányi László 124 millió 939 ezer forint áll a város rendelkezésére — hangzott el Orosz István, a városi tanács pénzügyi osztályvezetőjének előterjesztésében —, ebből az összegből oldják meg a város kommunális feladatait, valamint a szociális, kulturális és egyéb intézmények szakszerű működtetését. 1979-ben Komló oktatási és kulturális intézményeire több mint 56 millió forintot költenek, s a kulturális ágazat előtt álló feladatok nagyságát még az is növeli, hogy a szakmunkásképző intézet a városi tanács irányítása alá került, így fenntartásának, működtetésének gondja már a város „közügye" lett. A költségvetés 35,3 százalékát a szociális és egészségügyi ágazat teszi ki, több mint 44 millió forintot költenek a kórház, az orvosi rendelők fejlesztésére, a járóbeteg valamint az iskolai és üzemorvosi ellátás magasabb szintű követelményeinek megvalósítására. Az egészség- ügyi és az oktatási intézmények felújítására 4 millió forintot használhat fel a város, és az utak, járdák, hidak rekonstrukciós munkáira ugyanennyi jut. Idén aránylag nagyobb ösz- szegű felsőbb tanácsi támogatásban részesült Komló, amit a város mint járási székhely előtt álló új és nagyarányú feladatok indokolnak. Komló ez évi fejlesztési alapja 99 millió 200 ezer forint, aminek egy részét, több mint 53 millió forintot állami támogatásként kapott a város, a célcsoportos lakásépítésekhez. A fejlesztési alapból összesen 77 millió 368 ezer forintot fordítanak beruházásokra — számolt be Czukor Jánosné, a városi tanács ten/- és munkaügyi osztályvezetője. 1979-ben 514 család költözhet új otthonba Komlón A szilvási lakótelepen 372 OTP bányászlakást, a Tanácsköztársaság útján 84 lakást, a Bajcsy-Zsilinszky utcában 45 lakást, és újabb 15 tanácsi bérlakást adnak át év végéig. Míg cf II. negyedévben elkezdik a központban a színház- és hangversenyterem építését, ami az itt lévő zeneiskolával és ifjúsági házzal együtt egy művelődési centrumot alkot majd. Idén erre a beruházásra 5 millió forintot fizetnek ki. Komló másik nagy célkitűzése a központi szennyvízderítő megépítése. Ennek tervdokumentumait év végén szállítják a tervezők, s ez a városnak 5 millió 200 ezer forintjába kerül. A komlói úttörők bala- tonberényi táborában még idén megkezdik a vizesblokk kiépítését, ami a nagyarányú táborfejlesztés első szakasza lesz. A komlói vállalatok társadalmi munkaprogramjukkal járulnak hozzá a várospolitikai célkitűzések megvalósításához. Több mint 7 millió forint értékű társadalmi munkát terveznek T979-re: főként a gyermek- intézményeket támogatják, de részt vesznek az crborétum fejlesztésének munkálataiban és a város parkjainak gondozásában is. G. M. Mélyhűtött burgonya A miskolci hűtőházból szerdán küldték el az idei első mélyhűtött hasábburgonyaszállítmányt a külföldi megrendelőknek. A tetszetős, többszínnyomású, polietilén tasakokban a megrendelők igénye szerint 2,5, valamint 4,5 kilogrammos csomagolású gyorsfagyasztott hasábburgonyából a miskolci hűtőház az első negyedévben mintegy ezer tonnát küld exportra, A gyárilag készített hasáb- burgonyából a miskolci hűtőház a hazai igényeket is kielégíti.
