Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-01 / 31. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt Ilcmlö Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet 1979-ben negyedmillió (250 000) pár gyermekcipőt készít. Képünkön a szövetkezet tűzödéje. - Szokolai felv. A gazdaságosabb termelés a cél Baranya ipari szövetkezeteiben Tanácskozott a KISZÖV küldöttközgyűlése XXXVI. évfolyam, 31. szám 1979. február 1., csütörtök Ara: 1,20 Ft Otthont nyújtani A pécsi Kodály Zoltán úti 400 személyes középiskolai kollégium korszerű étterme Tájékozfató a diákotthonok és kollégiumok helyzetéről A magyar— szovjet kormányközi bizottság ülésszaka Szerdán Moszkvában megkezdődött a magyar-szovjet gazdasági és műszaki—tudományos együttműködési kormányközi bizottság új ülésszaka. A tanácskozáson a két ország küldöttségét az együttműködési bizottság társelnökei: Marjai József és Konsztantyin Katu- sev miniszterelnök-helyettesek vezetik. Az ülésszak napirendjén az együttműködés számos fontos kérdése szerepel. Konsztantyin Katusev üdvözlő beszédében hangsúlyozta: a két ország népe az SZKP és az MSZMP vezetésével valósítja meg a két párt kongresszusain körvonalazott társadalmi és gazdasági fejlesztési terveket. Ebben jelentős szerepe van országaink gazdasági és műszaki tudományos együttműködésének. Állandóan növekszik a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság árucsereforgalma, a kölcsönös szállításokban bővül a szakosított termékek aránya, fejlődik a termelési kooperáció. — Bár a sikerek vitathatatlanok, azoknak a feladatoknak teljesítése, amelyeket a két ország ötéves terve az idei évre előirányoz, az együttműködés bővítését és elmélyítését igényli. Az ülésszak napirendjén szereplő kérdések éppen az ebből származó teendők megvalósítására irányulnak — hangoztatja a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese. Utalt rá, hogy az együttműködés továbbfejlesztésének feladatait a két párt vezetői: Leonyid Brezs- nyev és Kádár János az elmúlt évben a Krím-félszigeten megtartott találkozóján jelölték meg, s ennek megfelelően az egyes szervezetek, intézmények dolgozták ki terveiket. Marjai József válaszbeszédében hangsúlyozta: a magyar- szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés az egyik meghatározó tényező szocialista fejlődésünkben, s ennek az együttműködésnek jelentősége nem csökken, hanem állandóan növekszik. Népgazdaságunk jelenlegi helyzetében még nagyobb jelentősége van annak, hogy a bizottság munkája eredményesebb, konkrétabb, operatívabb legyen — hangoztatta a kormány elnök- helyettese. Rámutatott: a gyakorlati együttműködés elősegíti az előttünk álló feladatok sikeresebb megvalósítását. A bizottság a beszédek elhangzása után megkezdte a napirenden szereplő előterjesztések megvitatását. A többi között áttekintik a két ország között megkötött szabványügyi együttműködési megállapodás teljesítését, a tudományos és műszaki fejlesztési tervek ösz- szehangolásának egyes kérdéseit. Szerepel a napirenden a két ország együttműködése a Dunai Vasmű kokszoló blokkjának és dúsítóüzemének építésében, a paksi atomerőmű építésében. Szó lesz a szakosítási és a termelési kooperációs tervek teljesítéséről, újabb programok kidolgozásáról, így például az orvosi berendezések gyártásában és más területeken. Az új gazdasági év minden területen, minden termelésben részt vállaló polgárra egyaránt új, az eddigieknél pontosabban körvonalazott feladatokat ró. A szövetkezeti ipar sem mentes gazdasági életünkben jelentkező problémáktól, bár jellegéből adódóan e gondok talán kevésbé sújtják. A Baranya megyei ipari szövetkezetek tegnap tartott küldöttközgyűlésén — melyen többek között megjelent Koós László, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztály- vezetője, Fábi Andor, az OKISZ főosztályvezetője, dr. Heim György, a Baranya megyei Tanács osztályvezetője és Kéry István, Pécs város Tanácsának osztályvezetője — 'értékelték a 78-as év eredményeit, s vázolták a 79-es év főbb feladatait. Haász József, a Baranya megyei KISZÖV elnöke az 1978- as év eredményeiről szólva elmondta, az ipari szövetkezetek az elmúlt évi terveiket az V. ötéves terv célkitűzéseivel összhangban készítették el. Veszteségesen működő szövetkezet nem volt. Az 1978. évi nyereség kedvezően alakult. Ezen belül az árbevétel legnagyobb mértékben az ipari ágazatban, ezt követően a szolgáltató, legszerényebben az építőipari ágazatban képződött. Az ipari ágazatokban mutatkozó eltérő fejlődést alapvetően a belföldi és külföldi piac igényének változásai határozták meg. A kedvező eredmények mellett a hiányosságok között kell megemlíteni, hogy a megye szövetkezeti _ ipara nem tudott hathatós segítséget nyújtani a hiánylistán szereplő termékek gyártásában, és nem sikerült előrelépni a szövetkezetek egymás közötti termelési, együttműködési kapcsolatainak kiszélesítésében. Az 1979-es évben olyan intézkedéseket kell végrehajtani, melyek a jövedelmezőséget népgazdasági szinten is érezhetően javítják. Ezek között elsősorban a gazdaságtdlan export megszüntetésére, a rni- nőség javítására, a gazdaságos export erőteljes növelésére, és az eddig importált termékek szövetkezeti keretek között lehetséges kiváltására kell törekedni. Ahhoz, hogy a feladatoknak eleget tudjanak tenni, az élő munkaerővel takarékosabban kell gazdálkodni, a termelési fegyelmet megszigorítani, a termékszerkezetet a piac igényeinek megfelelően rugalmasan változtatni. Az elnök beszámolóját követően Koós László méltatta a Baranya megyei szövetkezetek munkáját, különösen kiemelte az építőipari szövetkezetnek a lakosság érdekében kifejtett tevékenységét. Hangsúlyozta, a jövő feladatai között a nép- gazdasági egyensúly megteremtése és a gazdaságos export növelése mellett a lakosság ellátása hasonlóan fontos feladatként szerepeljen. Fábi Andor elmondta, hogy a Baranya megyei ipari szövetkezetek ez elmúlt évben az országos átlag feletti eredményeket értek el. Az értékelések alapján úgy tűnik, a szövetkezeti ipart kevésbé sújtják a népgazdasági gondok, ennek következtében erre az évre 7 -8 százalékos termelésnövekedést irányoztak elő. (Tudósítónk telefonjelentése) Míg 1972-ben a párt oktatás- politikai irányelveinek megfogalmazásakor a középiskolai diákotthonokban mintegy 40 ezer tanulónak jutott hely, addig a mostani oktatási évben már több mint 46 ezer közép- iskolás diák veheti igénybe a kollégiumi szolgáltatásokat. A diákotthonok, illetve kollégiumok helyzetéről tartottak tegnap sajtótájékoztatót az Oktatási Minisztériumban. Takó Tibor, a középiskolai főosztály főmunkatársa elemezte a jelenlegi helyzetet és jelezte a várható tendenciákat. A tájékoztató az általános és a középiskolai diákotthonokkal foglalkozott, melyek egy-egy iskolához vagy iskolákhoz kapcsolódva fejtik ki tevékenységüket. A nevelés és az oktatás elkészült új tervének egyik fő témaköre a tanórán kívüli nevelés terve. Erre az alapdokumentumra épül fel majd az a diákotthoni terv, amelyet most készítenek a szakemberek, és amely 1980 szeptemberére lát napvilágot. Az új diákotthoni nevelési terv három fő kérdéssel foglalkozik: elsősorban tisztázza a diákotthon és az iskola együttműködésének területeit, a két intézmény pedagógiai feladatait. Nagyon fontos feladat egységessé tenni a diákotthoni és az iskolai nevelőtestület' szellemét, hiszen ennek az egységnek a hiánya sok feszültséget okoz. A rendtartások 1979 szeptemberére készülnek el eqységesen az alsó- és a középfokú diákotthonok számára. A dokumentum harmadik fejezete a diákotthonok belső életével foglalkozik. Ezen a közösségi életet kell érteni, amely pedagógiai irányítással biztosítja a fiatal számára azt a védettséget, hátteret, amit csak a család adhat meg. A nevelési tervhez kézikönyv is készül. Ezek után szó esett a diákotthonok legégetőbb gondjairól : sok helyütt ugyanis csak képesítés nélküliekkel tudják betölteni a nevelői állásokat, mert nehéz feladatot ad a diákotthoni osztott munkaidő, az egész napos, sőt az éjjeli ügyelet és a nagy felelősség. Rendkívül nagy a fluktuáció ezen a pályán, pedig ezeknek az intézményeknek valóban otthont kell nyújtaniuk a diákoknak számos pozitív ráhatással. Az egyetemek, főiskolák sem készítik fel a végzősöket a diákotthoni bonyolult feladatokra. Szó esett még a férőhely gondokról, melyek mindig a demográfiai változásokkal függnek össze; az új intézmények létesítéséről, melyeknél gyermek- és pedagógia központú tervezéseket kell kérniük az irányító szerveknek. Szó volt még az elnevezésről is: a diákotthon kifejezés gyűjtőfogaimat takar minden ilven célú intézményre, a kollégiumra is. Ez utóbbinak viszont nagy hagyományokkal, pedagógiai eredményekkel rendelkező intézménynek kell lennie. A diákotthonok versenyek útján nyerhetik el a kollégiumi, illetve o kiváló kollégiumi címet. A diákotthonokban folyó oktató-nevelő munkának a hatékonyságát azért is fontos növelni, mivel az itt lakó fiatalok döntő többsége fizikai dolgozók gyermeke. Gállos Orsolya Az országos átlag feletti eredményeit Ötezer hűtőszekrényt javít évente a VILLGÉP Szövetkezet. Képünkön egy jégkocka készítő automata berendezést javítanak egy svájci töltő-vákuumoló készülék segítségével
