Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-10 / 9. szám

2 Dunántúlt napló 1979. január 10. szerda Kötelező a fizetésemelés Mesterek a motornál Nem minden munkáltató vállalja Mégpedig a szó szoros értel­mében mesterek, hiszen akik ezt az egyéves tanfolyamot el­végezték és sikeresen levizsgáz­tak, jogosan mondhatják ma­gukat a szakma mestereinek. Tegnap délelőtt 30-an „rajtol­tak" a Széchenyi Gimnázium­ban a vizsgabizottság előtt, hogy gyakorlati tudásukról ad­janak számot. Pécsett első íz­ben vizsgáztak, akik az egyéves mesterszakmunkás-képzésben részt vettek. Valamennyien a Volán 12. számú Vállalat dol­gozói, és korábban már leg­alább öt évet eltöltöttek a szak­májukban, az autószerelésben. Ez ugyanis az egyik feltétele annak, hogy valaki részt vehes­sen a tanfolyamon. A másik: megfelelő szakmai ismeret. Ter­mészetesen az is szükséges, hogy a munkáltató igényelje a magasabb tudású szakembere­ket. Itt azonban már megoszla­nak a vélemények, mert a tan­folyam hallgatói ugyan munka mellett folytatták tanulmányai­kat — tehát munkaerő csak kis mértékben esett ki —, ám a si­keresen vizsgázóknak - egy erre vonatkozó minisztertanácsi határozat értelmében — kötele­ző emelni a fizetésüket, mégpe­dig 6—10 százalékkal. S ezt már nem tudja — vagy nem akarja — minden munkáltató vállalni. Annyi bizonyos: a Volán csak nyert azzal, hogy mesteri szinten dolgozó szakemberei lesznek. Elég arra gondolni, hogy az újabban érkező, az Ikarusok 200-as családjába tartozó korszerű buszok már szinte minden berendezésük­ben a műszerek szintjén van­nak. Nagyfokú tudás, kellő képzettség kell ahhoz, hogy .valaki ezekkel a műszerekkel bánni tudjon. Többek között ezért tanulták meg a tanfolyam hallgatói a diagnosztizálást, s az ennek alapján végzett javí­tást, s ezért ismerkedtek meg a gépjárművek szerelésénél, ja­vításánál használt legkorsze­rűbb műszerekkel. Februárban — ugyancsak a Széchenyi Gimnáziumban, ahol biztosítani tudják az oktatás feltételeit - újabb tanfolyam kezdődilc az autószerelőknek. Érdemes a vállalatoknak meg­gondolni, hogy elktildjék ide az erre érdemes és érdeklődő dolgozóikat, mert a modern, nagyértékű járművekkel csak kellően képzett szakemberek tudnak bánni, s az ilyen gé­pek „életben tartása” többet ér, mint az órabéremelés. M. A. Női autóbusz- vezetők Budapesten kedden reggel volán mögé ültek a BKV já­ratain az első női autóbusz- vezetők. Tizennégyen vannak, korábban trolibuszokat vezet­tek, s négy hónappal ezelőtt kezdték meg a felkészülést a BKV házi iskolájában új mun­kájukra. A most munkába ál­lított 14 női, „buszpilótá” a bért és a különböző kedvez­ményeket illetően munkájáért ugyanannyit kap, mint bár­melyik kezdő férfi kollégájuk. Ezen kívül a családosok és a gyermeküket egyedül nevelők helyzetét figyelembe veszik a műszakbeosztásnál, és éjsza­kai szolgálatra sem osztják be őket. Kiállítás az NDK szocialista mezőgazdaságáról Az NDK szocialista me­zőgazdaságának fejlődését és feladatait bemutató kiál­lítás nyílt kedden az NDK Kulturális és Tájékoztató Központban. A kiállítás tablókkal, gra­fikonokkal ismerteti az NDK- ban működő több mint öt­ezer termelőszövetkezet, ál­lami gazdaság, kertészeti szövetkezet és társulás te­vékenységét, eredményeit. A tárlat szemlélteti az NDK, Magyarország és a Szovjet­unió közötti együttműködést is a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a tu­dományos kutatásban. A látogatók ezen kívül megismerkedhetnek különbö­ző szakkönyvekkel és folyó­iratokkal, valamint élelmi- szeripari termékekkel, főként a konzerv- és fűszerkészít­ményekkel — és az NDK korszerű mezőgépeinek mo­delljeivel. A kiállítás idején két fórumot tartanak: az állattenyésztési tapasztala­tokról és gondokról, vala­mint a magyar növényter­mesztési hozamok állandó­sításáról. A látogatókat NDK-beli szakemberek ka­lauzolják a kiállításon, amelynek programjában több filmet is vetítenek. Nem szennyezi a környezetet Új zagytározót épít a MÉV A régi tározó gátjain megindult a növényi élet Jó ütemben épül a Mecseki Ércbányászati Vállalat új zagy­tározója Pécs határában, az üzem területén geológiailag ki­tűnően védett részen. Tehát az ércdúsítás felesleges mellékter­mékéből — ami vizes, homokos, iszapszerű massza — egy csepp­nyi sem juthat be a talajba. Nem szennyezi a környezetet, közelében patak sem folyik. Három helyet vizsgáltak meg, mire döntöttek és így az egészségügyi és vízügyi szervek hozzájárulását is megkapták. Tulajdonképpen a régi zagytá­igv kőiSekedünk mi , I Kw iägjg ' ■; - - -- - ■. ;■ , ' - -- j ~ •’, '-C;;.. ff' ■■/-•■ ^ Sima gumikkal, sárvédők nélkül? Jó tudni: nincs türelmi idő Elegendő volt-e három esz­tendő? A többségnek igen. De — sajnos — egy elenyésző ki­sebbség is roppant veszélyes lehet adott esetben. A kerék­gumikról, a sárvédő gumikról, a tartalék égőkészletről, az el­akadás-jelzőről van szó. 1976. január 1. óta érvényes a ren­delet, ami előírja, hogy 1979. január 1-től a személygépko­csikon azonos szerkezetű gumiknak kell lenniök, s a köz­lekedés biztonsága érdekében a mintázat a legrosszabb he­lyen sem lehet 1 milliméternél sekélyebb. Ugyanez az időpont érvényes a többi tartozékok esetében is. Felkészülési idő tehát volt bőven. De vajon mennyire éltek az autósok a hároméves türelmi idővel? Az ÁB Acsády utcai kárbecs­lő irodája előtt a seregnyi vá­rakozó gépkocsi között jócskán volt, amelyikről hiányzott a sár­védő, s láttunk simára kopott gumit is. A Citrom utcai par­kolóban egy taxiról (JB 75—42) mindkét „lefegő" hiányzott, egy közelben álldogáló Zsigáról úgyszintén. Miért? Szeretik a sáros, mocskos kocsit? Szeretik a koszt mások orra alá ver­ni? ... Pellérdnek vesszük az utat. A faluban egy UAZ fékez előt­tünk - csak a jobboldali lámpa ég. Ellenőrzés: nincs meg oz egyik- sárvédő, hiányos a me­netlevél kitöltése, nincs tarta­lék égőkészlet... Egyre erő­teljesebb a tiltakozás a rend­őri intézkedés ellen — menni kell a váltásért, kint dolgoznak a terepen, aztán látnák csak, hogy megy ott tönkre minden —, mire előkerül a szonda. A fú­jásra őzbarna elszíneződés a felelet. A pilóta nagy keserve­sen kiböki, hogy egy üveg sör bevételezése után indult az útjára. Úgy-e, ha rendben lett volna a sárvédő, meg a fék­lámpa . . . Hát igen, akinek vaj van a fején, ne menjen a nap­ra. RAKTÁROZ, KÉSZÜL ÉS NYER Legutóbb a Mecsek cukrász­dában találkoztunk. A Ki nyer ma? aznapi játékát nyerte meg éppen akkor dr, Csanádi Attila pécsi rendelőintézeti sebész szakorvos. A minap pedig a Dupla vagy semmi zenei vetél­kedőn szerepelt sikerrel. Mind a négy összetett kérdésre jól válaszolt, mindent fölismert, úgyhogy a dupla jutalom, a tizenkétezer forint lett az övé. Évekkel ezelőtt is volt része ha­sonló örömben, mikor a Bach- vetélkedőt nyerte meg. — Hogyan készül löl a ver­senyekre, egyáltalán lehet-e előre, szisztematikusan gyűjtö­getni a zenei tudást? Zenekedvelő szakorvos — A mostani vetélkedőn Haydn élete és művészete volt a megjelölt témakör. Nekem Bach és Haydn a kedvencem. Régóta foglalkozom velük, je­lentkezni is ezért mertem. No­vemberben olvastam a közle­ményt a rádióújságban. Be kel­lett küldeni egy háromoldalas dolgozatot. Egy hónappal ez­előtt értesítettek, hogy mehe­tek versenyezni. De én már no­vember óta készültem rá. Újra meghallgattam több művét, utánanéztem adatoknak. Dol­gozatomban is arról írtam, hogy miért szeretem Haydn ze­néjét. — És miért? — Rendkívül koncentrált ze­neszerző, olyan, aki néhány perces vonósnégyes tételben is el tud mondani mindent a legnagyobb mesterségbeli tu­dással. Tömör zenéket ír, és én, aki szintén nem vagyok bőbe­szédű, ezért külön is kedvelem.- A vetélkedőkön a dicső­ségért, d játékért vagy a juta­lomért vesz részt? — A jutalom mindenképpen vonzó. Általában azt hiszik az emberek, hogy az orvosok pén­zesek, pedig nem mindig van így és ez sok mindentől függ. Ezenkívül egy ilyen játék igen jó alkalom arra, hogy újra elmélyedjek egyegy zeneszerző munkásságában. A dicsőségért? Azért nem. Nem is szeretek nyilvános­ság előtt szerepelni. Persze azért van amiből én is „ügyet” csinálok, A mostani Dupla vagy semmi előtt elhatároztam, vég­ződjék akárhogy, de akkor is végigveszem a négy kérdést. Dr. Csanádi Attilának otthon 740 komoly zenei lemeze van. Televíziót ritkán néz, helyette olvas, három idegen nyelvet tanul, zenét hallgat. Neveli két kisgyermekét és segít a három műszakban dolgozó ápolónő feleségének a házi munkában. Nagyon szereti a muzsikát és így önkéntelenül is elraktároz­za magában a dallamokat. Gyerekkora óta orvos akart lenni és a gimnáziumi évek óta párhuzamosan foglalkozik or­vostudománnyal és zenével. Vonzódása a zenéhez kikap­csolódás, szórakozás és élet- feltétel is. B. A. Görcsöny-Baksa-Bogádmind- szent az útirány. Autó alig, viszont annál több a jég. He­lyenként valóságos jégpálya az út — több, mint egy héttel a hóvihar után. A négyszámjegyű útra ugyan miért nem jutott el a sószóró? Pécsett folytatjuk az őrjáratot. Kertvárosban egy Trabant nyo­mába eredünk: nincs sárvédő. A figyelmeztetésre magyaráz­kodó mentegetőzés: valamit hallottam, dehát nem is tu­dom ... A Fürst Sándor úton egy Skoda és egy Zsiguli hívja fel magára a figyelmet. A Rá­kóczi úton, a Citrom utcára nyí­ló foghíjon kerül sor a „be­szélgetésre”. A CF 09—52 rend­számú Skoda Pestről jött, reg­gel még — állítólag — mindkét sárvédő megvolt, most csak ez egyik, a kerekek különböző szerkezetűek, az egyik ráadá­sul még tükörsima. Az IM 44— 08 rendszámú Zsigát baloldalt kegyetlenül meghúzták, sárvé­dője nincs. Aztán kiderül, hogy elől radiál, hátul diagonál ke­rék van: jobban megnézve még az is, hogy a négy közül há­rom életveszélyesen sima. Ba­járól jött a fiatal vezető, a hároméves rendeletről nem hallott, a jó gumik — otthon vannak. Az egyezség: a kocsi leállt az Autóklubnál, a tu­laj egy ismerőssel „hazaugrott” a gumikért, s este a rendőrsé­gen bemutatta a kocsit, s úgy indult haza. Drága út volt, de­hát régi igazság, hogy a tör­vény nem ismerése — nem men­tesít. összességében az volt a ta­pasztalat, hogy az abroncsok még elmennek, a sárvédők azonban elég nagy százalékban hiányoznak, és hiányzik a tar­talék égőkészlet. Pedig jó, ha van - nem érdemes kockáztat­ni a bírságot. H. I. rozó folytatásában alakítják ki az újat: a régi húsz év alatt megtelt. A MÉV saját beruházásai kö­zül ennek a létesítése a legna­gyobb, mintegy 170 millió fo­rint értékű. A kivitelezést még 1976-ban kezdte meg a Bara­nya megyei Állami Építőipar: Vállalat, míg a kezelőszemély­zet szociális épületének az épí­tésében a vállalat brigádjai vesznek részt. A létesítmény építészeti és technológiai ter­veit a budapesti MÉLYÉPTERV készítette. Ide majd egy csaknem négy kilométeres vezetékrendszeren át érkezik a sárgás-szürkés szí­nű vizes massza nagy nyomás­sal az üzemből. Közben áteme­lők is besegítenek, hogy folya­matos maradjon a szállítás. Az új rendszerben kímélik a szi­vattyúkat, vagyis rajtuk át nem ömlik a zagy, így jóval tovább tartanak, mint a jelenlegiek és kevesebb elektromos energiát is használnak fel. Hatalmas, nagy teljesítményű ciklonokat állítanak fel, segítségükkel ki­választják a finom szemcséze- tű, kvarcos, sós homokot, amit ülepítenek és a gátat erősítik, magasítják vele. A kiválasztott vizet újrahasznosítják, visszave­zetik a dúsítóba, a helyben ma­radó vizet pedig a nap páro­logtatja el. A talajban nem szivároghat el, hiszen a tározó- medence alján ez a kicsapódó és lerakódó homok biztos „szi­getelést” nyújt. A próbaüzem a tervek szerint 1979. június 1-én indul, míg az üzembe helyezés időpontja szeptember. A régi tározó meddőhegye­ket alkotó gátjain visszatért a biológiai élet, külső peremén dúsan nőnek a növények, a medence iszapos vizében is felütötte fejét a nád, a sás, sőt a vándormadarak kedvenc tanyája. A MÉV egyébként az elkövetkező években a régi zagytározót is fákkal, bokrok­kal beülteti. Csuti J. T etőfedöket keresnek Még több száz háztetőt kell kijavítani Pécsett Még mindig legalább 300— 400 tető megjavítása van hát­ra az év eleji vihart követően Pécsett. A PIK húsz fős tető­fedő. és ács brigádja szom­bat, vasárnap, hétköznap nyúj­tott műszakban dolgozva, ed­dig már végzett oz Urán- és Rácvárosban, ahol 150 tetőt újítottak fel, raktak fel új cse­repet, palát, erősítették meg a gerendázatot, .de néhol o panelépületek tetőszigeteléseit is kicserélték. Hátra van az I. és a II. ke­rület, ahol 300—400-ra becsü­lik a viharban megrongálódott tetőszerkezetek számát. A ja­vítást gyorsítják, mert tartanak az olvadástól, sőt az enyhülő időben az esőbeázástól is. Gond, hogy egész Baranyá­ban nem lelnek újabb ácsok­ra és tetőfedőkre, akik a nagy hidegben munkát vállalnának Pécsett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom