Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-09 / 8. szám
1979. január 9., kedd Dunántúlt napló 5 Üjabb krízis Iránban Az általános sztrájklelhivás nyomán tüntetések, összecsapások Erich Honecker Indiában Újdelhi: Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke hétfőn, Szandzsiva Reddi, indiai köztársasági elnök meghívására többnapos látogatásra Újdelhibe érkezett. A vendéget a főváros repülőterén Morardzsi Deszai miniszterelnök fogadta. Hétfőn megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. A két államférfi megvitatta a kétoldalú együttműködés fejlesztésével összefüggő kérdéseket, különös tekintettel a gazdasági kapcsolatokra. Napirendre kerültek a nemzetközi helyzet időszerű kérdései is. ♦ CastroWaldheSm találkozó Havannában Á Kubai Köztársaság kormányának meghívására vasárnap háromnapos látogatásra Havannába érkezett Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. Kurt Waldheim, aki első ízben tesz látogatást Kubában, Fidel Castro állam, és kormányfővel folytat megbeszéléseket. A vendéget a havannai repülőtéren vendéglátója, Fidel Castro üdvözölte. Megbeszéléseinek középpontjában az el nem kötelezett országok szeptemberre tervezett csúcstalálkozója áll. Az ENSZ főtitkára havannai megbeszélése során ugyanakkor a Kubai Köztársaság és a világszervezet együttműködésének kérdéseiről is tárgyal. Kínai kormánynyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról) get „aggodalommal tölti el a Kambodzsában kialakult súlyos helyzet" és Kína támogatásáról biztosítja a népellenes Pol Pót rezsimet. A Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommunista Párt lapja vasárnapi számában kommentárt közöl, amely „hadüzenet nélküli piszkos háborúnak" minősíti azt'a harcot, amely a Pol Pót rezsim és a kambodzsai felszabadító erők között folyik és az egész világ feladatává teszi a népirtó kambodzsai rezsim megvédését. Mint írja, Kína, amely fegyverbarátjának tekinti Pol Pót rendszerét, nem maradhat közömbös és folytatja „különböző formákban" nyújtott támogatását a kambodzsai rezsimnek. vietnami nyilatkozat Győri Sándor, az MTI tudósítója jelenti: A vietnami külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatban hívta fel a figyelmet azokra, a veszélyekre, amelyek a közös határ térségében való nagyarányú kínai fegyverzet- és csapat-összevonásokból fakadnak. A hétfői hanoi lapokban közzétett vietnami állásfoglalás rámutat arra is, hogy a csapatösszevonásokkal párhuzamosan a kínai fél fokozza provokációit a VSZK ellen. A Vietnam-ellenes kínai akciók harmadik csoportját a propaganda-háború alkotja. Peking azzal vádolja Vietnamot, hogy „agressziót követ el Kambodzsa ellen", „kínai területeket provokál". A fentiek célja Kína és a világ népeinek félrevezetése. Több ezres tüntető tömegek vonultak végig hétfőn Teherán és több iráni nagyváros utcáin az emigrációban élő síita vallási vezető, Khomeini Ajatollah felhívását követve. A Párizsban élő ellenzéki vezető hétfőre általános sztrájkfelhívást intézett az ország népéhez és vasárnaphoz hasonlóan, hétfőt is az összecsapásokban elesettek „nemzeti gyásznapjává" nyilvánította. A felhíváshoz az Iráni Nemzeti Front is csatlakozott. Teheráni jelentések beszá- motnak arról, hogy a fővárosban a légkör rendkívül feszült, kisebb- összetűzések már a tüntetés első óráiban kirobbantok. A legfrissebb jelentések szerint hétfőn egy teheráni kormányszóvivő hivatalosan cáfolta az uralkodó azonnali elutazásának hírét. A sah palotájából származó értesülések szerint az uralkodó addig semmiképpen sem hagyja el Iránt, amíg Sapur Baktiar újonnan kijelölt polgári kormánya az alkotmány értelmében bizalmat nem kap a parlament mindkét házában. Megfigyelők úgy vélik, nyolc-tíz napot is igénybe vehet, amíg az új kormányprogramot a parlament mindkét háza megvitatja és a bizalmi szavazásra sor kerül. A hétfői teheráni lapokban központi helyet foglal el az a hír, hogy Irán nyersolajtermelése még mindiq nem haladja meg a napi 250 000 barrelt, miközben - a jelenlegi fűtési idényben - az országnak csupán saját szükséglete több mint 900 000 barrel volna. Hétfűn kínaiak ezrei látogattak el a pekingi Tienanmen-téren, a mártírok emlékművéhez, hogy koszorúk, portrék, virágok, feliratok és versek elhelyezésével emlékezzenek meg Csou En-laj miniszterelnök halálának harmadik évfordulójától. Az emlékműre kifüggesztett tacepaok között ott látható egy építészmérnök rajzokkal illusztrált, nagybetűs faliújságja, amelyen javasolja, hogy építsenek önálló emlékművet Csou En-laj tiszteletére. A javaslat egy ismeretlen támogatója két darab tizjűanos bankjegyet ragasztott az emlékműre. Mások a helyszínen gyűjtést indítottak, az emlékmű társadalmi erőből való felépítésére. Megfigyelők az akciót Mao-ellenes tiltakozásként értékelik. Három tábor a pártban Válságban Mitterrand politikája Hivatalossá vált a t hét végén a Francia Szocialista Párt eddigi belső — Mitterrand első titkár körül tömörülő — többségének felbomlása. A párt metzi kongresszusának előkészítésére a többséget alkotó csoportok nem közös „hozzájárulást” dolgoztak ki, hanem a párt igazgatóbizottságának hétvégi ülésén több mint egy tucat programjellegű dokumentumot nyújtottak be vitára. Az eddigi többséget alkotó csoportok február 11-én megkísérelnek „szintézist” kialakítani — de senkinek sincsenek illúziói. A szocialista párt belső vitájának következtében bizonytalanná vált Francois Mitterrand eddigi első titkár újraválasztása. Noha formailag több mint másfél tucat „hozzájárulásról” nyílik meg a vita a pártban, valójában a megfigyelők három tábort különböztetnek meg. Az eddigi többségen belül Michel Rocard és Pierre Mauroy közös „hozzájárulása” körül tömörülnek egy olyan vonal hívei, amelyet a francia politikai megfigyelők gyakran „szociáldemokrata” jelzővel illetnek. Francois Mitterrand elvbarátai viszont több különböző hozzájárulást terjesztettek be, hangsúlyozva az 1971-es epinay-i kongresz- szus vonalához való ragaszkodásukat (ez a kongresszus döntött a kommunistákkal való szövetség mellett — bár azóta Mitterrand pártja és az FKP között heves polémia bontakozott ki). Végül a Ceres többségének hozzájárulása síkraszáll a baloldali egység újjáépítése mellett. A mitterrandistálfr Rocard híveinek támadásával szemben a Cereshez közelednek. A gnadaloupe-i csúcsértekezleten tárgyalták A szombaton zárult guada- !oupe-i csúcstalálkozó négy résztvevője a késő esti órákban sajtóértekezleten nyilatkozott a nem hivatalos megbeszélések eredményeiről. Nyilatkozatukból kitűnt, hogy Carter 'amerikai elnök, Schmidt nyugatnémet és Callaghan brit kormányfő, valamint a vendéglátó Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök megbeszélésein a SALT-tárgyalások, valamint az amerikai—kínai kapcsolatok rendezésének kérdése került a figyelem középpontjába. A három nyugat-európai vezető reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió között hamarosan befejeződnek a SALT—2 egyezmény megkötéséről folyó tárgyalások. Callaghan és Schmidt — egyes hírügynökségek jelentése szerint — arra szólította fel a washingtoni törvényhozást, hogy hagyja figyelmen kívül a konzervatív ellenzéket, és a lehető7 leggyorsabban ratifikálja az újabb SALT-egyezményt. Az Egyesült Államok és Kína kapcsolatainak rendezéséről a nyugati csúcstalálkozó mind a négy résztvevője azt hangoz- totta: nem engedik meg, hogy a Kínával javuló viszony károsan befolyásolja a Szovjetunió iránti enyhülési politikát. LAPZÁRTA Az amerikai kormány hétfőn ismét agresszióval vádolta Vietnamot a kambodzsai kérdésben — anélkül, hogy ezt az állítást bármilyen ténnyel alátámasztotta volna. A külügyminisztérium szóvivője megismételte a korábbi hivatalos álláspontot: az, hogy Vietnam támogatja a (Washington által soha el nem ismert, annál többet támadott) Pol Pot- rendszer ellenfeleit — Kambodzsa területének megsértése, azaz agresszió. A hivatalos álláspont szerint Washington . mérsékletet igényel a konfliktusban érdekelt valamennyi féltől s az a céljá, hogy megakadályozza a viszály kiszélesedését, más államok belebonyolódását. Mértékadó külügyminisztéri- umi körökben e vonatkozásiban megerősítették: százezres nagyságrendű kínai csapatösszevonásról tudnak a vietnami határon, a többi között a kínai légierőnél. A TASZSZ állásfoglalása A kambodzsai forradalmi fegyveres erők a felkelő lakosság támogatásával felszabadították a kambodzsai fővárost, Phnom Penht. Nem kétséges, hogy szerte a világon sok millió ember megelégedéssel és örömmel fogadta ezt a hírt. A kambodzsai hazafiak tömegesen sorakoztak fel a front zászlói alá, s olyan ütőképes erőt formáltak, amellyel a reakciós klikk nem tudott szembeszegülni. A Pol Pót—leng Sary klikk, hogy a kambodzsai nép feletti uralmát megőrizze, kegyetlen és tömeges megtorlást alkalmazott a békés lakossággal szemben, megrágalmazta a szomszédos Vietnamot és megpróbálta félrevezetni a nemzetközi közvéleményt, amely Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: A washingtoni kormány most amellett a kambodzsai rendszer mellett áll ki, amelyet korábban a legélesebben elítélt — mutatnak rá megfigyelők. Carter elnök tavaly kijelentette, hogy a Pol Pót rendszer az emberi jogok megsértésében a világon a legsúlyosabb bűnöket követte el. Peking nyilvánvalóan amerikai támogatást keres majd az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a kambodzsai kérdésről folytatandó vitában — írta hétfőn a The New York Times. „Amerikai kormánytisztviselők azonban azt szeretnék, ha más országok vinnék a vezető szerepet” miután Washington korábban bírálta Pol Pot-ék politikáját. A lap értesülései szerint amerikai kormánykörökben a jövendő SALT-szerződés érdekében is el kívánják kerülni a látszatot, hogy az Egyesült Államok Kínával tart (az ENSZ-ben). A kambodzsai helyzet amerikai értékelése vegyes — mu élesen elítélte a hatalmon levő klikknek a kambodzsai néppel szemben elkövetett bűneit. A kambodzsai események menete azonban ismét bebizonyította, hogy puskákkal és szuronyokkal nem lehet hatalmon tartani olyan rezsimet, amely szembehelyezkedett az egész néppel. Phnom Penh épületeire kitűzték a Kambodzsai Nemzeti Egységfrontnak — a kambodzsai nép egyedüli tényleges képviselőjének a zászlóit. Megjelenésüket az egész haladó emberiség üdvözli. A független és szabad Kambodzsa létrejötte fontos tényező a délkeletázsiai béke és biztonság szempontjából — állapítja meg végül a TASZSZ. tatott rá a The Baltimore Sun. „A kormányban nem sajnálják az idegengyűlölő rendszer bukását", de nem örülnek Vietnam szerepének sem — írta a lap, Kenneth Brown, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a legújabb kambodzsai fejleményekről szólva az „ország területének megsértéséről" beszélt és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy az ottani viszály „békés megoldásának" elősegítésén munkálkodjék. Azt állította, hogy Kambodzsa területét Vietnam sértette meg, s ez „fenyegeti a térség békéjét és egy nagyarányú összecsapás veszélyét hordja magában”. A Reuter hírügynökség szerint a Kínai Népköztársaság hétfőn szintén reagált a Kambodzsában történtekre. A pekingi, kormány egyik szóvivője — írja a Reuter — újságírók előtt kijelentette, hogy Phnom Penh eleste „nem érte váratlanul” Kínát és ez az esemény „nem annyira a kambodzsai háború végét, mint inkább kezdetét jelenti". A felszabadított Phnom Penh, amely három év alatt a kegyetlen kitelepítések miatt árnyékvárossá vált. A képet az AP hírügynökség adta közre, 1978 szeptemberében A VSZK külügyminisztériuma követeli a kínai hatóságoktól, hogy haladéktalanul vessenek véget az ország szuverenitását sértő akcióknak. A feszült vietnami—kínai kapcsolatokat érintő másik fejlemény az a hanoi külügymi- nisztériumi jegyzék, amelyet vasárnap adtak át a KNK nagykövetségének. A vietnami okmány válasz a kínai külügyminisztérium január 5-i jegyzékére, amely - a hanoi okmány szavai szerint azt a képtelen állítást tartalmazza, hogy „Vietnam nagy számban űzi lakóit kínai területre”. A vietnami külügyminisztérium emlékeztette a kínai felet arra, hogy a világközvélemény erősen bírálta a hoákkal kapcsolatos kínai propagandakampányt. Vietnam álláspontja az, hogy ennek a kampánynak a célja a viszály magvának el- hintése a két nép között, A vietnami külügyminisztérium követeli a kínai féltől, hogy hagyjon fel hazugságon nyugvó állításaival, egyszersmind figyelmeztet rá: azok a hoák, akik egyszer már Kínába távoztak, semmilyen ürüggyei nem térhetnek többé vissza Vietnamba. Heng Samrin életrajza Heng Samrin, a front elnöke 1934- ben született Prey Veng tartomány Phounia Krek kerületének Kak nevű falvában. A szegényparaszti család több tagja végzett forradalmi munkát. Maga Heng Samrin 1959-ben csatlakozott a forradalmi mozgalomhoz, és előbb zászlóalj, majd századparancsnok lett. 1976-ban Kambodzsa 4-es számú hadosztályának politikai biztosa és parancsnoka lett, és a keleti katonai övezet helyettes vezérkari' főnöke, valamint pártbizottságának tagja. A Phnom Penh-i klikknek a néppel és a hadsereggel szembeni barbár megtorlásai miatt Heng Samrin 1978 májusában a Pol Pót—leng Sary-dik- tatúra ellen felkelt csoportok egyikének élére állt. Tevékenyen együttműködve a többi hazafias erővel, arra ösztönözte a lakosságot, hogy fogjon fegyvert a Phnom Penh-i brutális rezsim megdöntésére, mentse meg Kambodzsát a megsemmisüléstől, teremtsen igazi békét, függetlenséget és szabadságot az ország népe számára. Más legyen a főszereplő?
