Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-09 / 8. szám

e Dunántúlt napló 1979. január 9., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! Szabadság és pótszabadság Kinek és mikor jár fizetett szabadnap? Tapasztalataink szerint az emberek, de ,a munkáltatók egy jelentősebb része sem is­meri a szabadsággal kapcso­latos rendelkezéseket. A dol­gozók jogaik ismeretének hiányában nem veszik igénybe a részükre megjáró évi összes szabadságot. Az alábbiakban ismertetni kívánjuk azokat a legfonto­sabb rendelkezéseket, amelye­ket minden dolgozónak ismerni kell. Az 1967. évi II. törvény — ismertebb nevén Munka Tör­vénykönyve — 42. § (1) bekez­dése szerint a dolgozónak minden munkaviszonyban töl­tött NAPTÁRI ÉVBEN tizenkét munkanap alapszabadság és c munkaviszonyban töltött ide­jéhez igazodóan pótszabadság jár. A Munka Törvénykönyvének végrehajtási rendelete szerint a dolgozónak minden munka- viszonyban töltött KÉT ÉV után egy, de évenként és összesen legfeljebb TIZENKÉT MUNKA­NAP pótszabadság jár. Pótszabadság illeti meg a fiatalkorúakat és a több gyer­mekes anyákat. A Miniszterta­nács egyéb esetekben különö­sen az egészségére ártalmas munkakörülményekre, a dolgo­zók beosztására, munkájának jellegére tekintettel is megál­lapított pótszabadságot. A kiváló munkát végző és példamutató magatartási tanú­sító dolgozónak a vállalat -a rendes szabadságon felül ju­talomszabadságot adhat. A részletes szabályozósok közül elsőnek kell kiemelnünk a fiatalkorúakra vonatkozó elő­írásokat. A 34/1967. (X. 8.) Korm. számú rendelet 50. §-a értel­mében a fiatalkorú dolgozó­nak tizenhat éves koráig évi TIZENKÉT munkanap, azon túl évi HAT munkanap pótszabad­ság jár. A pótszabadság utoljára ab­ban az évben jár, amelyben a dolgozók tizenhatodik, illetőleg tizennyolcadik életévét betölti. Ugyanilyen fontos rendelke­zés, hogy a dolgozó anyá­nak három gyermeke után két, minden további gyermek után ugyancsak két-két, de évenként legfeljebb tizenkét munkanap pótszabadság jár. A rendelkezések értelmében a pótszabadságra jogosultság szempontjából oz általa gon­dozott tizennyolc éven aluli és munkaviszonyban nem álló gyermeket kell figyelembe venni. Nem pótszabadság, de itt kell ismertetnünk a 6/1967. (X. 8.) MüM sz. rendelet módosí­tott 18/C §-át a fizetett sza­badnapról. E szerint a dolgo­zó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként — az Mt. V. 59. §-ában meghatározott fizetés nélküli szabadnapon túl­menően — a tizennégy évesnél fiatalabb: — egy gyermeke után kettő, — két gyermeke után öf, — három és ennél több gyermeke után kilenc fizetett szabadnap illeti meg. Az előírások értelmében a szabadnapokat a dolgozó kí­vánságának figyelembevételé­vel egyben, vagy részletekben kell kiadni. A Munka Törvénykönyve vég­rehajtási rendeletének előírása szerint a dolgozónak egészség­re ártalmas munkakörben — ha erre tekintettel a munkaidőt nem csökkentették — évi tizen­két munkanapig, sugárártalom­nak kitett munkakörben pedig évi huszonnégy munkanapig terjerő pótszabadság jár. A pótszabadság csak egy­féle címen jár. A fiatalkorúnk­nak, az egészségre ártalmas munkakörülmények- között dol­gozóknak járó pótszabadságot a munkaviszony alapján járó pótszabadsággal együtt évi ti­zenkét munkanap mértékéig össze kell számítani. Egyéb esetben a dolgozó, ha egyide­jűleg többféle címen illeti meg pótszabadság, a kedvezőbb mértékű pótszabadságra jogo­sult. Gyakori kérdés szokott lenni a szabadság kiadásának ideje is. A 34/1967. (X. 8.) Korm. sz. rendelet 56. §-a szerint a sza­badságot esedékességének évében KELL kiadni! Munkator­lódás, betegség vagy más aka­dály esetén a szabadságot ké­sőbb, az akadályoztatás meg­szűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni. A kol­lektív szerződés eltérő határ­időt is előírhat. Abban az esetben, ha a munkaviszony év közben kez­dődött, akkor a szabadságnak az arányos része jár. A rendelkezések értelmében a szabadság kiadása tekinteté­ben a hét minden napja mun­kanap, a dolgozó heti pihenő­napját és a munkaszüneti na­pokat kivéve, függetlenül attól, hogy a dolgozónak a vállalati munkaidőbeosztása szerint mindegyikén munkát kell-e vé­gezni. A szabadság kiadásának időpontját a vállalat határoz­za meg. Ennéi a dolgozók kí­vánságára a lehetőségekhez képest figyelemmel kell lenni. A szabadság kiadásának időpontját a kollektív szerződés eltérő rendelkezésének hiányá­ban legkésőbb a kiadás előtt egy hónappal kell közölni. A kiadás időpontját a vállalat csak a dolgozóval történő meg­állapodás vagy rendkívüli ok I miatt változtathatja meg. A jogszabályi előírások sze­rint a szabadság kjadása idő­pontjának megállapításánál — meghatározásánál — a dolgo­zót előzetesen meg kell hall­gatni és kívánságait a lehető­ségekhez képest figyelembe kell venni! A szabadság kettőnél több részletben csak q, dolgozó ké­résére adható ki, azonban ilyen esetben is egybefüggően kell biztosítani hat munkanap szabadságot. Abban az esetben, ha a dol­gozó munkaviszonya év közben megszűnt, vagy pedig sorkato­nai szolgálatra hívták be és az évben a vállalatnál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Ha a dolgozót a felmondási idő alatt leg­alább a kötelező felmentés és a ki nem adott szabadság tar­tamának megfelelő időre fel­mentették a munkavégzés alól, a szabadságot — pénzbeli megváltás nélkül — kiadottnak kell tekinteni. Ha pedig a dolgozó a mun­kaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe an­nál, ami az évben a vállalat­nál töltött időre megilletné, a különbözeire járó átlagkerese­tét a munkabérből le kell von­ni, illetőleg tartozását a Mun­kavállalói igazolási lapra fel kell jegyezni. Nem szabad a többletet le vonni, ha a dolgozót sorkato­nai szolgálat teljesítésére hív­ták be vagy munkaviszonya nyugdijazásrc tekintettel szűnt meg. Ugyancsak nem vonható le a többlet a dolgozó halála esetén. Ha a dolgozót év közben más vállalathoz helyezik át, szabadságát a két vállalattól együttesen kapja meg. Ennek megfelelően a ki nem adott szabadságot a dolgozónak új munkahelyén kell megkapnia, a többletet pedig be kell szá­mítani az új vállalattól járó szabadságba. A vállalat — kivételesen, fontos érdekből" — a dolgozó már megkezdett s^pbadságát félbeszakíthatja. Az így felme­rült utazási és egyéb költség- többletet a vállalat köteles megtéríteni. Ilyen esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és visz- szautazással, valamint az idő­közben munkával töltött idő nem számít be a szabadságba. Üzemanyag — növényekből A jövő benzinje az alkohol ? Földünk növényi biomasszá­ja jelentős energiákat tartogat az ember számára. Energiater­melés szempontjából a bio­massza hasznosításának több útja-módja kínálkozik: a nö­vények közönséges elégetésé­től a fermentációig. Francia- országban négy évvel ezelőtt indultak meg azok a kísérle­tek, amelyeknek célja: növényi anyagokból üzemanyagot, te­hát benzinpótló anyagot elő­állítani. Más országokban is folyamatban vannak olyan kí­sérletek, amelyek az alkohol­nak növényi anyagokból való előállítását célozzák. Az alko­holt benzinnel keverve tölte­nék a gépjárművek tartályába. 1975-ben írták ki Brazíliá­ban azt a programot, amely szerint az országban felhasz­nált folyékony üzemanyag 75 százaléka etilalkohol lesz a 80-as évek végén. Járható út­nak látszik ez az elképzelés, hiszen etilalkoholt szeszgyár­tás révén a mezőgazdasági termékekből, és szintetikusan egyaránt elő lehet állítani. Brazília esetében a kérdés: milyen növényből állítsák elő az etilalkoholt? Két növény jön számításba a „növényi üzemanyag" termelés terüle­tén, a cukornád és a manió- ka. Ipari szinten a cukornád volna az egyszerűbb megol­dás, mert a maniókából az alkohol előállítására irányuló kísérletek még csak labora­tóriumi szinten folynak. Egy tonna maniókából 170 liter, 1 tonna cukornádból 70 liter alkoholt lehet nyerni. Ami ezen kívül a manióka mellett szól: egész éven át hozza ter­mését (míg a cukornád-ter­mesztés évszakhoz kötött), nem érzékeny a klímaviszonyokra. A brazil növényi-alkohol üzemanyag felhasználásának programját az Űrkutatási Köz­pont irányítja. Alkohol üzem esetén természetesen át kelle­ne állítani a robbanómotoro­kat, tehát a gépkocsi gyár­tásban bizonyos módosítások­ra volna szükség. A szakem­berek becslése szerint ez csak 2 százalékos áremelkedést je­lentene a gépkocsi-kereskede­lem területén. Valószínű, hogy a gépkocsik tartályaiba elein­te keveréket töltenek majd, tehát 50 százalék kőolajter­méket és 50 százalék növényi eredetű alkoholt. Ebben az arányban keverve Brazíliának évente 6 milliárd liter növé­nyi eredetű alkoholt kellene megtermelnie. Ausztráliában hasonló növé­nyi alkohol programon dolgoz­nak, az eukaliptuszból szeret­nék 2000-ig az ország benzin­szükségletének felét biztosíta­ni. Az energiát habzsoló ember jó ötlete a bio-alkohol. ANo- bel-díjas Melvin Calvin még jobb elgondolással állt elő, a „bio-hidrokarburatok” ötle­tével. Azaz a kutyatej félék­ből akár szintetikus úton üzemanyagot előállítani. A növényi tejet tartalmazó kutya­tej alacsony molekulasúlya és összetétele hasonlít a naftá­hoz. A nafta pedig a petrol­kémia igen fontos anyaga. A biomassza iránti energe­tikai érdeklődés növekszik. Föl­dünk olajtartalékainak fokoza­tos kimerülése az érdeklődést növeli és a jövőben a kísér­letek ütemét serkenteni fogja. A „bio-benzin" előállításával kapcsolatban a technológiai kérdéseket meg lehet oldani, de szükséges, hogy a növényi üzemanyag ára lépést tudjon tartani a mindenkori benzin­árakkal. H. M. Új közlekedési megoldást próbál ki a tokiói rendőrség: a teher­autók, kamionok 6—8 méterrel hátrább álljanak meg a fonto­sabb útkereszteződéseknél. Az intézkedés oka: a nagyobb gép­járművekből nehezebb áttekinteni a forgalmat, és így sok balese­tet okoztak Az autógyártás műhelytitkaiból Pécs-baranyai utakon A baranyai utakon 1979. ja­nuár 9. és 16. között az alábbi útszakaszokon végeznek felújí­tási és karbantartási munká­latokat. A munkálatok ideje alatt a megjelölt útszakaszo­kon forgalomkorlátozásra kell számítani, ezért a KPM Pécsi Közúti Igazgatósága kéri a jár­művezetőket, hogy a kihelyezett KRESZ-jelzések előírásai sze­rint közlekedjenek. A 6. sz., budapest-pécs—bar­csi főközlekedési úton a bo­londúti völgyhíd és Pécs kö­zötti szakaszon fakivágási mun­kák folynak, a fakitermelés elő­rehaladásával Pécs irányába húzódik a munkaterület, a jár­művezetők tehát az útszűkület és sebességkorlátozó táblákkal más és más helyen találkoz­hatnak. Ugyancsak a 6. számú, bu- dapest—pécs-barcsi főközleke­dési úton, Pécs város átkelési szakaszán a Dózsa György út és a Mohácsi út közti terüle­ten a közút északi oldalán levő külső forgalmi sávban folytató­dik a Pécsi Vízmű által feltárt szennyvíz- és ivóvízcső-vezeték hibáinak elhárítása. A munká­latok időtartama alatt Buda­pest irányából az említett út­szakaszon sebességkorlátozás, és a személygépkocsik részére a forgalomterelés továbbra is érvényben marad. A 66. számú pécs—kaposvári főközlekedési út Oroszló köz­ség belterületi részén a Szent- lőrinc felé vezető út elágazá­sánál levő Liget-pataki híd át­építési munkálatai folytatód­nak. A forgalom itt sebesség- korlátozással, terelőúton bo­nyolódik. A 67. számú szigetvár—kapos- vár—balatonlellei főközlekedé­si út boldogasszonyfai belte­rületi részén épült közúti hídon a forgalom a beton kötési ide­je alatt csak terelőúton, sebes­ségkorlátozással bonyolódhat. Több szinű karosszéria — nagyobb biztonság A froncia Citroen gyár kí­sérleteket folytatott a több szí- -nű 'karosszériákkal. Évenként pályázatot hirdet az egyéni­leg festett karosszériákra. A műszeres és gyakorlati vizs­gálatok kiderítették, hogy a több színre festett és ábrák­kal tarkított kocsik könnyeb­ben felismerhetők az utakon, különösen a hajnali és az esti szürkületi órákban. A gépkocsigyártás a leg­magasabb szintű ipari terme­lés iskolapéldája. Szervezett­sége, arányai lenyűgözőek. Nem kevésbé az vonzásköre, amely az acélipartól a gumi-, a textil-, a vegyiiparon át, az üveggyárakig terjed, sőt az utóbbi években már a számí­tógépiparig is... Amikor Henry Ford, az 1910-es évek. elején megvaló­sította zseniális ötletét, a fu­tószalag-termelést, aligha sej­tette, hogy ezzel a korszerű tömeggyártást alapozta meg. Módszere, ha kezdetleges is volt, meglepő eredményt ho­zott: az alvázszerelés 12 órás munkaidejét másfél órára szó. rította le. A végeredmény 1 millió kocsi előállítása volt 12 év alatt. Négy évtizeddel ké­sőbb ugyanez a gyár, ugyan­ezt a mennyiséget már 10 hó­nap alatt gyártotta le. A to­vábbi fejlődést jól érzékelteti az utóbbi két évtized néhány jellemző adata, 1957-ben pl. egy személygépkocsi előállító, sónak összideje 590 óra volt. Húsz évvel később 98 óra. A gépkocsi egyik legbonyolul­tabb szerkezeti egysége, a hengerfej, 1957-ben 245 perc alatt készült el, napjainkban mindössze 9 perc alatt. A fel­fokozott termelékenység titka az automatizálás, az „okos" szerszámgépek, amelyek em­beri" kéz érintése, nélkül, egy­szerre több száz műveletet hajtanak végre század, vagy éppen ezred mm-es pontos­sággal. A pontosság persze nemcsak az alkatrészek gyártásában követelmény. A lassan mozgó futószalagot másodpercnyi pontossággal kell ellátni szer­kezeti elemekkel. 'Kocsinként átlagosan 5300 elemnek kell adott időben adott helyre ér­keznie, ahol robotgépek és rendkívül gyakorlott kezek sze­relik egységgé... A mintegy két és fél km hosszú szalag végén pedig legördül a kész gépkocsi. De addig a présgépek na­ponta ezer tonna acéllemez­ből, közel másfél millió löket- tel, alakítják ki a karosszéria- elemeket. Ezeket hegesztőau­tomaták „varrják” össze — kocsinként 5 ezer ponton — miközben közel 14 milliószor izzanak fel az elektródák ... A fényezősoron napi 11 tonna festék tapad a kocsiszekré­nyekre ... A napi energiafel­használás 600 ezer. kWó, amely fedezné egy 100 ezer lakosú város energiaigényét És ezekben az adatokban nem szerepel a motorgyártás, a futómű, az elektromos szerel­vények, a lengéscsillapítók, az abroncsok, és még sok egyéb, ami más üzemekből kerül a végszereidébe... így készül tehát az autó, bárhol, bármelyik autógyár­ban, ahol nagy sorozatban ké­szül korunk csábító, ám ko­rántsem veszélytelen játéksze­re. Búsbama László STOP Iskolák a közlekedés bizton­ságáért címmel kétnapos tanács­kozást tartottak december 27— 28-án Kazincbarcikán. A részt vevő pedagógusok, közlekedési szakemberek 3 tanórák kereté­ben folyó és az iskolán kívüli közlekedési nevelésről, úttörőte- vékenységröl tanácskoztak. Bara­nya képviseletében Hoffer Jó­zsef, a Pécsi Tanárképző Főiskola adjunktusa a leendő tanárok közlekedési ismereteinek bővíté­séről számolt be. * Francia jelentések szerint a Renault gyár új ipari és keres­kedelmi szerződést kötött Romá­niával. Ennek értelmében a Pitestiben lévő gyár kapacitá­sát — ahol eddig évente 75 ezer Dacia (Renault 12) gép­kocsit gyártottak — kétszeresé­re növelik. Megkezdik Romániá­ban a Renault 18 személygép­kocsik szerelését is. Ebből a tí­pusból évente 90 ezret gyárta­nak majd. A Több mint kétmillió teher- és személygépkocsi készül a Szov­jetunióban. Csak a Togliatti Autógyár 700 ezer Ladát bocsát ki az idén. A szovjet gépkocsi­kat csaknem 80 országba expor­tálják. * Január 11-től 31-ig leltározás miatt zárva lesz az AUTÓKER pécsi szaküzlete. Téli vezetés A fagyálló, a téli gumik, a hólánc — mind fontos ilyenkor. De valamennyinél fontosabb, hogy a vezető testben s lélek­ben is felkészüljön a télre. A hideg ellen fűtéssel, s a megfelelő öltözködéssel véde­kezhetünk. A túlfűtött kocsi, a túlzásba vitt öltözködés viszont nem célszerű. A vastag kesztyű a szerelvényfalon egymás mel­lett lévő kapcsolók kezelésé­ben akadályoz, a túlzott meleg­től pedig elbágyadunk, elál- mosodunk. A fűtés, s a szellő­zés miatt egyaránt fontos, hogy egyik - hátsó - ablakot kissé mindig ieengedjük. A dohányzás általában ne­hezíti a biztonságos vezetést. Ilyenkor, — télen —, ha kesz­tyűben vezetünk — még kö­rülményesebb a rágyújtás, a hamu leverése — célszerű te­hát, ha nem vezetés közben, hanem pihenő.időben szívjuk el a cigarettát S utunkat meg­szakítva is többet kell pihen­ni ilyenkor, mint nyáron. Gyak­rabban megmozgatni végtag­jainkat, erőteljes ki- és belég- zésekkel alaposan kiszellőztet­ni a tüdőt. A fűtés, a meleg ruhák miatt könnyebben lép­hetnek fel vérkeringési zava­rok, ajánlatos tehát, ha a pi­henő alatt törzs- és fejkörzést is végzünk. A téli táplálkozás vitaminok­ban szegényebb, zsírokban gazdagabb, mint a nyári étke­zés. Ennek ellensúlyozására hasznosak a különböző gyü­mölcslevek, szörpök; s fontos, hogy magas C-vitamin tar­talmuk miatt sok citromot, hagymát, burgonyát fogyasz- szunk. A látási viszonyok rosszabbo­dása következtében nagyon lé­nyeges, hogy sok A-vitamint vegyünk magunkhoz, mert fon­tos szerepe van a sötétben va­ló látást biztosító rodopszin képzésében. A-vitamin sárgaré­pában, spenótban, kelkáposztá­ban, paradicsomban — mint főzelék-alapanyagokban —, és tejben, vajban, tojásban ta­lálható nagyobb mennyiségben. Azt is jó tudni, hogy az A- vitamin hő hatására elbomlik, ezért a felsorolt ételeket nyers állapotban, vagy frissen főzve célszerű fogyasztani. A fáradt­ság ellen a kávénál jobb a cit­romos tea. Hatása nem olyan intenzív ugyan, de tovább tart. Ne feledjük: a biztonságos közlekedéshez az óvatosság, a higgadtság, a veszélyhelyze­tekre való előzetes felkészülés, a partner segítsége mindig fontos. Télen is kötelező ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom