Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-22 / 21. szám
XIV. téli úttörőolimpia Frei Zsolt aranyérmes A szentlőrinci új tornacsarnokban befejeződtek a XIV. úttörőolimpia országos cselgáncs döntői, melyen több mint 100 induló lépett tatamira. A két- naoos viadalon tíz súlycsoportban hirdettek bajnokot, a legeredményesebben a négy aranyérmet szerzett Bács-Kiskun megyeiek végeztek. A baranyai csapat is kitett magáért, 18-an indultak, ebből öten dobogóra kerültek. A 48 kg-os súlycsoportban Frei Zsolt (Baranya) bizonyult a legjobbnak. Eredmények: 35 kg.: 1. Deák (Bács), 2. Horváth M. (Bács), 3. Kántor L. (Borsod), Csák (Bp.) 40 kg: 1. Szűcs J. (Hajdú), 2. Kádár (Szolnok). 3. Engel (Baranya), Hajtás (Borsod). 44 kg: 1. Krasznak (Komárom), 2. Nagy E. (Bp), 3, Szabó L."(Baranya), Lovas (Bp.) 48 kg: 1. Frei (Baranya), 2. Oláh (Hajdú), 3. Nyako (Komárom), Nyilasi (Hajdú). 52 kg: 1. Csernus (Bács), 2 Pár (Baranya), 3. Deszdány (Bp.), Farkas (Komárom). 56 kg: 1. Bellovicz (Győr), 2. Jancsa (Bp.) 3. Tardi (Bp.) Kántor I. (Borsod). 60 kg: 1. Schrauf (Bács), 2. Mucsi (Bács), 3. -Vass (Bp.), Szakos (Bp.). 64 kq: 1. Fekete J. (Bp.), 2. Szűcs (Szolnok). 3. Benedek (Borsod), Tüske (Győr). 68 kg: 1. Basa (Bp.), 2. Molyzes (Baranya), 3. Ván- csodi (Borsod). Nehézsúly: 1. Szabó Zs. (Bács), 2. Bondor (Komárom), 3. Szigyártó (Bp.), Baracska (Veszprém). Kosárlabda Váratlan vereség Egerben BSE—PVSK 90:64 (46:28). NB I. női mérkőzés. Pécsi vá- • * rosi sportcsarnok, 150 néző. Vezette: Ritter, Juhász. PVSK: Hollós (12), Bundászné (2), Csan- kó (;—), Somogyvári (11), No- taisz (—). Csere: Padragi (13), Németh (8), Hanke (2), Russai- né (14), Gáli (2). Edző: Horváth Imre. A tartalékos pécsi csapot nem állította nehéz feladat elé a bajnok BSE-t. A fővárosiak legjobbjai Czirákiné (20), Deák (15) és Nagy (15) voltak. Egri Finommechanika—PVSK 81:74 (32:38). NB I. férfi mérkőzés. Eger, 1000 néző. V.: Pajor, Varga G. PVSK: Darázs (4), Varasdi (6), Pálvölgyi (34), Rab I. (5), Rab II. (16). Csere: Vojtek (6), Kovács (6). Edző: Egyed Mihály. A kezdetben lámpalázas újonc hazai csapat a második félidőre nagyon feljavult és óriási meglepetésre legyőzte a PVSK-t. Az egriek legjobb dobói: Komenczy (17) és Korepta (16) voltak. Autós ügyességi verseny A csípős, hideg idő ellenére sokan töltötték ki a nevezési lapot tegnap délelőtt a pécsi vásártéren. Itt volt a színhelye annak az autós ügyességi versenynek, melyet az Autóklub Baranya megyei szervezete rendezett. Jól összeválogatott elemek tették próbára a versenyzőket, akiknek jó alkalom nyílott arra, hogy „laboratóriumi” körülmények között gyakorolják, hogyan kell vezetni a csúszós talajon. Végül azok nyertek, akik lassan mentek, mert nem a lóerők döntöttek ezen a pályán, hanem a megfontoltság. Győztesek. 600 kcm-ig: Hajós Ödön, 1000 kcm-ig: RuppertAntal, 1300 kcm-ig: Varga Gábor, 1300 kcm felett: Kálmándi Ferenc. Nők: Illés Zsuzsa. (A hivatalos eredménylista mától a Citrom utcai irodában látható.) Mozdonyíiisttől téltették és majdnem tüstbe ment Elkészül-e a kaposvári sportcsarnok? Utolsó lesz az elsőből ? All a betonváz, de az építkezés is üz új határidő: 1980 Több mint tíz esztendős már a kaposvári sportcsarnok ügye. Az '.örökzöld", vagy inkább nagyon is szürke, borongás téma legutóbb a Kossuth Rádió december 30-i adásában Dám László dél-dunántúli , .elmaradt tudósítása" arról szólt, hogy a múlt évben nem adhatta hírül a kaposvári sportcsarnok elkészültét. Pedig annakidején úgy tűnt, hogy a vidéki városok közül az országban Kaposvár elsőként teremt otthont a teremsportoknak. Miskolc, Debrecen és Győr ebben az ügyben csak a kezdeti lépéseknél tartott. Pécsett pedig még a tervekben sem szerepelt, amikor a somogyiak az akkori MTS-vezetők asztalára Budapesten letették az ALU- TERV könnyűszerkezetes kész tervét. Somogybán talán nagyot is markoltak, egy 2500 nézőt befogadó, 42x26-os küzdőtérrel rendelkező csarnokot terveztek, (ökölvívó-mérkőzések, vagy gyűlések esetén alkalmas lett volna 4—4500 néző befogadásé. ra. No és egy 40x20-as edző- te net, valamint az alagsorban még egy négyes tekepályát is. A csarnok elhelyezését ezidő- tájt mindenki az akkor elkészült fedett uszoda szomszédságában látta jónak. A városrendezők a korábbi „sportkombinát" Szokola-bereki tervét áthelyezték a Jókai ligetbe. Tán nem is volt rossz ez az elképzelés, hisz a csarnok egy még ma is parlagon heverő területet vett volna igénybe. Valamicskét abból a Jókai-ligetből is, amely parkosítva (ma bizony elég elhanyagolt állapotban) amolyan kis „Margitszigete" lett volna a városnak, s jól illeszkedett volna az uszoda-csarnok komplexumhoz. Mindez azonban csak 10 év előtti terv maradt, noha 1969-ben a legfőbb magyar sportvezetés a kiviteli tervek láttán (mert már ezek is készek voltak) Kaposvárnak „mint a legjobban előkészített sport- csarnok építkezéséhez" 10 millió forint támogatóst utalt át. Ez az első terveknek — amelyek 32 milliót irányoztak elő — csaknem egyharmadát jelentette. Szép summa volt. Ezek után, amikor a lapok is publikálták a kaposvári elképzeléseket, Somogybán magasra szökött a „csarnoképítési láz". Eger után elsőként építettünk fedettuszodát, soortcsarnok dolgában esetleg mindenkit megelőzünk, — büszkélkedtek a kaposvári sportvezetők, sportbarátok. A városi TS nyomban társadalmi munkát kezdett szervezni, s túlzott buzgóságtól fűtve kissé elhamarkodottan téglajegyeket bocsátott ki. Ez utóbbiból ugyan egyszeribe tízezrek összegyűltek, de ez nem pótolja a teljes költségből hiányzó néhány milliót. Ezen elakadt az építkezés. Na meg azért is, mert a tanácsnál meg a sportvezetésben egymást követték a személy- cserék. A város új főmérnöke (azóta már ezt a tisztet a harmadik szakember látja el) kiderítette. hogy a Kapós és a Malom-árok által közrefogott terület „nem bírja el” az objektumot Igaz, hogy az uszoda változatlanul itt áll, s ellentmond ez érvnek. Aztán a közeli MÁV Fűtőhöz levegőszennyező hatásától a mozdonyfüst korrodáló hatásától féltette az alumínium szerkezetet, meg a sportolók egészségét. Pedig ekkor már igazán látni lehetett, hogy a pöfékelő mozdonyok napjai itt is meg vannak számlálva. El is tűnték e masinák. Egy szó mint száz, a sajtóban is bemutatott, s kiállított makett és az első terv a tanács pincéjébe került, s ott porosodik ma is. A sportcsarnok gondolata azonban nem lett a múlté. A Népszabadságban 1973. február 13-án „Somogyi örömök" címmel terjedelmes írás jelent meg ezzel kapcsolatban. Szikom István, a megyei TS akkori vezetője (ma ezen a poszton is új személy áll), ez újságírónak „Kaposvár büszkeségéről” nyilatkozott. Egy új körcsarnok tervről, amely a megszűnő Arany úti téglagyár helyén 30 millió forintos költségael épül. Korszerű küzdőtérrel, 1000 néző befogadó képességgel. - A pénz megvan, vállalkozó is került, az épület 10 hónap alatt elkészíthető. Már nem kell sokáig várni, hogy rangjához és sportjához méltó létesítménye legyen Kaposvárnak - nyilatkozta a TS akkori elnöke. A hivatkozott interjú óta persze sok víz lefolyt még a kis Kapos folyón is. Viszont az osztrák licenc alapján (a budapesti Körcsarnok mása) tervezett csarnok, csak a betonváz (elállításáig jutott el. A vastag hótakaró alól kikandikáló gaz, meg a környezet, semmi jelét nem mutatja, hogy itt hamarosan folytatódik a rég abbahagyott munka. Nem könnyű olyan „illetékest" találni, aki a csarnok jövőjéről valami biztatót tudna mondani. A szurkolók elsőre azt kérdezik, hova lett a téglajegyek ára? Megnéztük. A Kaposvári Sportfelügyelőség számláján az OTP- kamatokkal együtt ma 89 116 forintot tart nyilván. Balajcza János, a városi tanács illetékes elnökhelyettese mint keserű örökségről szól a sportcsarnokkal kapcsolatban. — Bokros teendőink közepette is, — amikor iskolát kell építeni a Béke-füredi lakótömbben, be kell fejezni a Gépipari Szakközépiskolát, meg az Ifjúsági Házat — szeretnénk idén tető aló tenni a csarnokot. Aztán a sok-sok dátum után, remél, hetően 1980-ban eljutunk a befejezéshez — mondotta. Bizonyos, hogy egy olyan objektum, mint amilyennek a kaposvári sportcsarnok is ígérkezik, csupán telkesedéiből nem épülhet meg. De az is igaz, hogy a 69-es majd a 73-as tervekkel, pontosabban azok kivitelezésével kapcsolatban — a sportból véve a kifejezést — lépéshiba történt. Ezért van az, hogy az elsőként kezdeményező Kaposvárt ma már tucatnyi város, Kaposvárnál kisebbek is megelőzték. Ha pedig azt is számba vesszük, hogy Somogybán, Fonyódon is elkezdődött egy nem akármilyen csarnok építkezése, Kaposvárott bizonyosan gyorsítani kéne az ütemet. A megyeszékhelyre ugyanis aligha vetne jó tényt, ha a Balaton menti nagyközség is lekörözné, még ha csak sportcsarnok ügyhen is. Kovács Sándor A MECSEKI SZÉNBÁNYÁK FELVESZ: 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti csillés, segédvájár, vájár, lakatos munkakörbe. 35 ÉVESNÉL FIATALABB ÚJ DOLGOZÓINKAT Komlón, illetve Pécsett 1—1,5 év múlva készpénzbefizetés nélkül, rendkívül előnyös anyagi feltételek mellett juttatjuk lakáshnz A lakáskiutalás feltétele: 10 éves szerződés föld alatti munkára. A lakáskiutalásig kényelmes munkásszállói elhelyezést biztosítunk Komlón. Címünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya, 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5. a monitor ellöl Tenisz és az olimpia Nagyszerűen szerepelnek idén is teniszezőink a Király Kupában. Taróczyék rövidesen Pécsre is ellátogatnak, ahol minden bizonnyal nagyszerű mérkőzésnek lehet szemtanúja a városi sportcsarnok közönsége, ugyanakkor a képernyő előtt is figyelemmel kísérhetjük majd a pécsi mérkőzést. Nemrég kezembe került a NOB hivatalos értesítője, ahol Philippe Chatriernek, az ismert egykori francia teniszezőnek, a nemzetközi szövetség elnökének tollából érdekes cikk jelent meg, melyben a szerző a tenisznek olimpiai sportággá való felvételét szorgalmazza. Kevesen tudják, hogy a tenisz 1924-ig olimpiai sportág volt. A párizsi olimpián még öt számban avattak bajnokot (férfi és női egyes, férfi- és női, valamint vegyes párosban), de azután törölték a játékok műsoráról. Az ok: a NOB és a nemzetközi szövetség vitája. A teniszezők azzal vádolták a NOB-ot, hogy nem megfelelően tervezték a párizsi tornát és kijelentették, hogy a jövőben nem tűrnek beleszólást a rendezésbe, lebonyolításba. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság azzal érvelt, hogy az olimpia évében nem helyes nagy jelentőségű egyéni versenyek lebonyolítása, mert így az olimpiai tenisztorna veszít értékéből. A vita odáig fajúit, hogy a tenisz megszűnt olimpiai játék lenni, és azóta sem tud visz- szakerülni az olimpiai sportok családjába. A Nemzetközi Tenisz Szövetség vezetői nem sokat tettek annak érdekében, hogy a tenisz újra ott lehessen az olimpiákon. Az angolszász országok befolyása alatt afelé hajlottak, hogy megőrizzék az általuk szervezett tornák kizárólagos rangját. Az Egyesült Államok, Franciaország és Ausztrália bajnokságát, valamint a mindenek felettinek tartott Wimbledont tekintették igazi nagy versenynek. A tenisz azonban az olimpia programjába kívánkozik! Elsősorban azért, mert a világ szinte valamennyi országában űzik. Különféle viszonyok között, más és más talajú pályákon, de egész éven át azonos szabályok alapján. A tenisz egyre inkább tömegesedik. Jelenleg a világon több mint 100 millió ember üti a labdát nemcsak versenyszerűen, de kikapcsolódásképp, pihenésként és egészségük megvédése érdekében. A teniszt egyéni sportágként tartják számon. A példa és a gyakorlat azonban bebizonyította — lásd Davis Kupa, vagy Király Kupa —, hogy egészséges versengésnek lehetünk szemtanúi, amikor két együttes méri össze tudását. Az olimpiákról annyira hiányzó sportág azonban eddig nem tudta visszaszerezni méltó rangját. Elsősorban azért, mert a teniszezőket profizmussal, anyagiassággal vádolják. A játékosok különböző díjakért, az utóbbi időben jelentős pénzdíjazásért vesznek ütőt a kezükbe. Ez pedig összeegyeztethetetlen az olimpián részt vevő sportolók esküjével. Kétségtelen tény, hogy a nemzetközi versenyek többségében pénzdíjakért folyik a küzdelem. A nemzetközi szövetség nem is tagadja ezt, idestova több mint egy évtizede küzd az álszenteskedés ellen. Ezzel egyidejűleg azonban azt is tudomásul kell venni, hogy a nemzetközi szövetség nem profikból áll, csupán néhány hivatásos játékos található soraik között. Számokban kifejezve: ezernél kevesebb profi, a több mint 100 millióval szemben. Az ökölvívásban, a. labdarúgásban, a kerékpározásban és még jó néhány sportágban is találunk hivatásos sportolókat. Ennek ellenére képviselőik felvonulhatnak az olimpiai zászlók alatt, részt vehetnek az olimpiákon. Miért ne vehetnének részt a teniszezők? A probléma persze nem olyan egyszerű, ahogy azt a Nemzetközi Tenisz Szövetség elnöke cikkében elképzeli. Egy azonban tény: a fejtegetésben sok az igazsáq, és könnyen elképzelhető, hogy az asztali- teniszhez hasonlóan rövidesen a tenisz is felkerül az ötkarikás játékok programjába. Pontosabban: újra helyet kap az olimpiákon. Szönyi János Egy-iksz-kettö A HDN totótipp- jeit a következő Hétre Szalai László kesztyűszabász, az Irányi Dániel téri totózó törz.stagia állította össze. 15 esztendeje játszik, csak kéthasábos szelvényekkel. Legtöbb találata eddig 12-es volt, amire 53 ezer forint körüli összeget kapott. A 4. hét tippjei: 1. Ascoli—Napoli. Valószínű döntetlen, de a Napoli is győzhet. Tipp: 2. Atalanta—Catanzaro. Hazat győzelem várható, esetleg döntetlen. Tipp: 1, x. ?. Avellino—Milan. Tipp: 1. 4. Fiorentina—Torino. Tipp: 1, x. 5. Lanerossi—Perugia. Tipp: 1, x. 6. Róma—Verona. Tipp: 1, x. 7. Cesena—Lecce. Tipp: 1, x. 8. Genoa—Pistoiese. Tipp: x. 9. Nocerina—Spal. Tipp: 1, 2. 10. Palermo—Udinese. Egyenlő esélyek, pontosztozkodás. Tipp: x. 11. Taranto—Sampdoria. Tipp: 1, 2. 12. Ternana—Bari. Tipp: 1, x. 13. Varese—Rimini. A Varese mindkét pontot otthon tartja. Tipp: 1. 14. Cagliari—Foggia. Tipp: 1. Ki volt a fős Csak egy nevet kérünk! Lapunk elmúlt héten megjelent számában közölt tudósítás idézeté- bői hiányzó főszereplő (Lénárt István) nevét 203 pályázónk találta el. A sorsolásnál közülük a szerencse Jancsi Józsefné, Pécs III., Szigeti út 4/a. alatt lakó pályázónknak kedvezett. A 100 forintos vásárlási utalványt postán küldjük el részére. A mostani idézetből hiányzó nevet a szelvényre írva és azt levelezőlapra ragasztva, szombaton déli 12 áráig juttathatják el olvasóink, szerkesztőségünk címére: Hétfői Dunántúli Napló Pécs, Hunyadi út 11. 7601. AZ IDÉZET: „Tegnap délelőtt a mecseki körpályán rendezték meg az idei Mecsek Kupa utolsó versenyszámáf, a 72 kilométeres, 25 körös kritérium- versenyt. A kerékpársportot szerető, nagy számú nézősereg tapsa közepette ................................................................................ az egyéni versenyben vezető pécsi kerékpáros átvette a mindenkori győztesnek kijáró sárgatrikót, és útjára indult a mezőny". Hiányzó név: ............................................................................................................. A pályázó neve: ....................................................................................................... A pályázó lakcíme: ..............................................................................................