Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-22 / 21. szám

XIV. téli úttörőolimpia Frei Zsolt aranyérmes A szentlőrinci új tornacsar­nokban befejeződtek a XIV. út­törőolimpia országos cselgáncs döntői, melyen több mint 100 induló lépett tatamira. A két- naoos viadalon tíz súlycsoport­ban hirdettek bajnokot, a leg­eredményesebben a négy arany­érmet szerzett Bács-Kiskun me­gyeiek végeztek. A baranyai csapat is kitett magáért, 18-an indultak, ebből öten dobogóra kerültek. A 48 kg-os súlycso­portban Frei Zsolt (Baranya) bizonyult a legjobbnak. Eredmények: 35 kg.: 1. Deák (Bács), 2. Horváth M. (Bács), 3. Kántor L. (Borsod), Csák (Bp.) 40 kg: 1. Szűcs J. (Hajdú), 2. Kádár (Szolnok). 3. Engel (Ba­ranya), Hajtás (Borsod). 44 kg: 1. Krasznak (Komárom), 2. Nagy E. (Bp), 3, Szabó L."(Baranya), Lovas (Bp.) 48 kg: 1. Frei (Ba­ranya), 2. Oláh (Hajdú), 3. Nyako (Komárom), Nyilasi (Haj­dú). 52 kg: 1. Csernus (Bács), 2 Pár (Baranya), 3. Deszdány (Bp.), Farkas (Komárom). 56 kg: 1. Bellovicz (Győr), 2. Jancsa (Bp.) 3. Tardi (Bp.) Kántor I. (Borsod). 60 kg: 1. Schrauf (Bács), 2. Mucsi (Bács), 3. -Vass (Bp.), Szakos (Bp.). 64 kq: 1. Fekete J. (Bp.), 2. Szűcs (Szol­nok). 3. Benedek (Borsod), Tüs­ke (Győr). 68 kg: 1. Basa (Bp.), 2. Molyzes (Baranya), 3. Ván- csodi (Borsod). Nehézsúly: 1. Szabó Zs. (Bács), 2. Bondor (Komárom), 3. Szigyártó (Bp.), Baracska (Veszprém). Kosárlabda Váratlan vereség Egerben BSE—PVSK 90:64 (46:28). NB I. női mérkőzés. Pécsi vá- • * rosi sportcsarnok, 150 néző. Ve­zette: Ritter, Juhász. PVSK: Hol­lós (12), Bundászné (2), Csan- kó (;—), Somogyvári (11), No- taisz (—). Csere: Padragi (13), Németh (8), Hanke (2), Russai- né (14), Gáli (2). Edző: Horváth Imre. A tartalékos pécsi csapot nem állította nehéz feladat elé a bajnok BSE-t. A fővárosiak legjobbjai Czirákiné (20), Deák (15) és Nagy (15) voltak. Egri Finommechanika—PVSK 81:74 (32:38). NB I. férfi mér­kőzés. Eger, 1000 néző. V.: Pa­jor, Varga G. PVSK: Darázs (4), Varasdi (6), Pálvölgyi (34), Rab I. (5), Rab II. (16). Csere: Vojtek (6), Kovács (6). Edző: Egyed Mihály. A kezdetben lámpalázas újonc hazai csapat a második félidőre nagyon fel­javult és óriási meglepetésre legyőzte a PVSK-t. Az egriek legjobb dobói: Komenczy (17) és Korepta (16) voltak. Autós ügyességi verseny A csípős, hideg idő ellenére sokan töltötték ki a nevezési lapot tegnap délelőtt a pécsi vásártéren. Itt volt a színhelye annak az autós ügyességi ver­senynek, melyet az Autóklub Ba­ranya megyei szervezete rende­zett. Jól összeválogatott elemek tették próbára a versenyzőket, akiknek jó alkalom nyílott arra, hogy „laboratóriumi” körülmé­nyek között gyakorolják, hogyan kell vezetni a csúszós talajon. Végül azok nyertek, akik las­san mentek, mert nem a ló­erők döntöttek ezen a pályán, hanem a megfontoltság. Győztesek. 600 kcm-ig: Hajós Ödön, 1000 kcm-ig: RuppertAn­tal, 1300 kcm-ig: Varga Gábor, 1300 kcm felett: Kálmándi Fe­renc. Nők: Illés Zsuzsa. (A hi­vatalos eredménylista mától a Citrom utcai irodában látható.) Mozdonyíiisttől téltették és majdnem tüstbe ment Elkészül-e a kaposvári sportcsarnok? Utolsó lesz az elsőből ? All a betonváz, de az építkezés is üz új határidő: 1980 Több mint tíz esztendős már a kaposvári sportcsarnok ügye. Az '.örökzöld", vagy inkább nagyon is szürke, borongás téma legutóbb a Kossuth Rádió december 30-i adá­sában Dám László dél-dunántúli , .elmaradt tudósítása" arról szólt, hogy a múlt évben nem adhatta hí­rül a kaposvári sportcsarnok elké­szültét. Pedig annakidején úgy tűnt, hogy a vidéki városok közül az ország­ban Kaposvár elsőként teremt ott­hont a teremsportoknak. Miskolc, Debrecen és Győr ebben az ügy­ben csak a kezdeti lépéseknél tar­tott. Pécsett pedig még a tervek­ben sem szerepelt, amikor a so­mogyiak az akkori MTS-vezetők asz­talára Budapesten letették az ALU- TERV könnyűszerkezetes kész ter­vét. Somogybán talán nagyot is markoltak, egy 2500 nézőt be­fogadó, 42x26-os küzdőtérrel rendelkező csarnokot terveztek, (ökölvívó-mérkőzések, vagy gyűlések esetén alkalmas lett volna 4—4500 néző befogadásé. ra. No és egy 40x20-as edző- te net, valamint az alagsorban még egy négyes tekepályát is. A csarnok elhelyezését ezidő- tájt mindenki az akkor elkészült fedett uszoda szomszédságá­ban látta jónak. A városrende­zők a korábbi „sportkombinát" Szokola-bereki tervét áthelyez­ték a Jókai ligetbe. Tán nem is volt rossz ez az elképzelés, hisz a csarnok egy még ma is par­lagon heverő területet vett vol­na igénybe. Valamicskét abból a Jókai-ligetből is, amely par­kosítva (ma bizony elég elha­nyagolt állapotban) amolyan kis „Margitszigete" lett volna a városnak, s jól illeszkedett volna az uszoda-csarnok komp­lexumhoz. Mindez azonban csak 10 év előtti terv maradt, noha 1969-ben a legfőbb magyar sportvezetés a kiviteli tervek láttán (mert már ezek is ké­szek voltak) Kaposvárnak „mint a legjobban előkészített sport- csarnok építkezéséhez" 10 mil­lió forint támogatóst utalt át. Ez az első terveknek — amelyek 32 milliót irányoztak elő — csak­nem egyharmadát jelentette. Szép summa volt. Ezek után, amikor a lapok is publikálták a kaposvári elkép­zeléseket, Somogybán magasra szökött a „csarnoképítési láz". Eger után elsőként építettünk fedettuszodát, soortcsarnok dol­gában esetleg mindenkit meg­előzünk, — büszkélkedtek a ka­posvári sportvezetők, sportbará­tok. A városi TS nyomban tár­sadalmi munkát kezdett szervez­ni, s túlzott buzgóságtól fűtve kissé elhamarkodottan téglaje­gyeket bocsátott ki. Ez utóbbi­ból ugyan egyszeribe tízezrek összegyűltek, de ez nem pótol­ja a teljes költségből hiányzó néhány milliót. Ezen elakadt az építkezés. Na meg azért is, mert a tanácsnál meg a sportvezetés­ben egymást követték a személy- cserék. A város új főmérnöke (azóta már ezt a tisztet a har­madik szakember látja el) ki­derítette. hogy a Kapós és a Malom-árok által közrefogott terület „nem bírja el” az ob­jektumot Igaz, hogy az uszoda változatlanul itt áll, s ellent­mond ez érvnek. Aztán a köze­li MÁV Fűtőhöz levegőszennye­ző hatásától a mozdonyfüst kor­rodáló hatásától féltette az alu­mínium szerkezetet, meg a spor­tolók egészségét. Pedig ekkor már igazán látni lehetett, hogy a pöfékelő mozdonyok napjai itt is meg vannak számlálva. El is tűnték e masinák. Egy szó mint száz, a sajtóban is bemu­tatott, s kiállított makett és az első terv a tanács pincéjébe került, s ott porosodik ma is. A sportcsarnok gondolata azonban nem lett a múlté. A Népszabadságban 1973. feb­ruár 13-án „Somogyi örömök" címmel terjedelmes írás jelent meg ezzel kapcsolatban. Szi­kom István, a megyei TS akko­ri vezetője (ma ezen a poszton is új személy áll), ez újságíró­nak „Kaposvár büszkeségéről” nyilatkozott. Egy új körcsarnok tervről, amely a megszűnő Arany úti téglagyár helyén 30 millió forintos költségael épül. Korsze­rű küzdőtérrel, 1000 néző befo­gadó képességgel. - A pénz megvan, vállalkozó is került, az épület 10 hónap alatt elkészít­hető. Már nem kell sokáig vár­ni, hogy rangjához és sportjá­hoz méltó létesítménye legyen Kaposvárnak - nyilatkozta a TS akkori elnöke. A hivatkozott interjú óta persze sok víz lefolyt még a kis Kapos folyón is. Viszont az oszt­rák licenc alapján (a budapes­ti Körcsarnok mása) tervezett csarnok, csak a betonváz (el­állításáig jutott el. A vastag hótakaró alól kikandikáló gaz, meg a környezet, semmi jelét nem mutatja, hogy itt hamaro­san folytatódik a rég abbaha­gyott munka. Nem könnyű olyan „illetékest" találni, aki a csar­nok jövőjéről valami biztatót tudna mondani. A szurkolók elsőre azt kérde­zik, hova lett a téglajegyek ára? Megnéztük. A Kaposvári Sport­felügyelőség számláján az OTP- kamatokkal együtt ma 89 116 forintot tart nyilván. Balajcza János, a városi tanács illetékes elnökhelyettese mint keserű örökségről szól a sportcsarnok­kal kapcsolatban. — Bokros teendőink közepet­te is, — amikor iskolát kell épí­teni a Béke-füredi lakótömb­ben, be kell fejezni a Gépipari Szakközépiskolát, meg az Ifjú­sági Házat — szeretnénk idén tető aló tenni a csarnokot. Az­tán a sok-sok dátum után, remél, hetően 1980-ban eljutunk a be­fejezéshez — mondotta. Bizonyos, hogy egy olyan objek­tum, mint amilyennek a kaposvári sportcsarnok is ígérkezik, csupán telkesedéiből nem épülhet meg. De az is igaz, hogy a 69-es majd a 73-as tervekkel, pontosabban azok kivitelezésével kapcsolatban — a sportból véve a kifejezést — lépés­hiba történt. Ezért van az, hogy az elsőként kezdeményező Kaposvárt ma már tucatnyi város, Kaposvár­nál kisebbek is megelőzték. Ha pe­dig azt is számba vesszük, hogy Somogybán, Fonyódon is elkezdő­dött egy nem akármilyen csarnok építkezése, Kaposvárott bizonyosan gyorsítani kéne az ütemet. A me­gyeszékhelyre ugyanis aligha vet­ne jó tényt, ha a Balaton menti nagyközség is lekörözné, még ha csak sportcsarnok ügyhen is. Kovács Sándor A MECSEKI SZÉNBÁNYÁK FELVESZ: 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti csillés, segédvájár, vájár, lakatos munkakörbe. 35 ÉVESNÉL FIATALABB ÚJ DOLGOZÓINKAT Komlón, illetve Pécsett 1—1,5 év múlva készpénzbefizetés nélkül, rendkívül előnyös anyagi feltételek mellett juttatjuk lakáshnz A lakáskiutalás feltétele: 10 éves szerződés föld alatti munkára. A lakáskiutalásig kényelmes munkásszállói el­helyezést biztosítunk Komlón. Címünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya, 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5. a monitor ellöl Tenisz és az olimpia Nagyszerűen szerepelnek idén is teniszezőink a Király Kupában. Taróczyék rövidesen Pécsre is ellátogatnak, ahol minden bizonnyal nagyszerű mérkőzésnek lehet szemtanúja a városi sportcsarnok közön­sége, ugyanakkor a képernyő előtt is figyelemmel kísérhet­jük majd a pécsi mérkőzést. Nemrég kezembe került a NOB hivatalos értesítője, ahol Philippe Chatriernek, az is­mert egykori francia teniszező­nek, a nemzetközi szövetség elnökének tollából érdekes cikk jelent meg, melyben a szerző a tenisznek olimpiai sportággá való felvételét szor­galmazza. Kevesen tudják, hogy a te­nisz 1924-ig olimpiai sportág volt. A párizsi olimpián még öt számban avattak bajnokot (férfi és női egyes, férfi- és női, valamint vegyes páros­ban), de azután törölték a já­tékok műsoráról. Az ok: a NOB és a nemzetközi szövet­ség vitája. A teniszezők azzal vádolták a NOB-ot, hogy nem megfelelően tervezték a pári­zsi tornát és kijelentették, hogy a jövőben nem tűrnek bele­szólást a rendezésbe, lebo­nyolításba. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság azzal ér­velt, hogy az olimpia évében nem helyes nagy jelentőségű egyéni versenyek lebonyolítá­sa, mert így az olimpiai te­nisztorna veszít értékéből. A vita odáig fajúit, hogy a te­nisz megszűnt olimpiai játék lenni, és azóta sem tud visz- szakerülni az olimpiai sportok családjába. A Nemzetközi Tenisz Szö­vetség vezetői nem sokat tet­tek annak érdekében, hogy a tenisz újra ott lehessen az olimpiákon. Az angolszász or­szágok befolyása alatt afelé hajlottak, hogy megőrizzék az általuk szervezett tornák kizá­rólagos rangját. Az Egyesült Államok, Franciaország és Ausztrália bajnokságát, vala­mint a mindenek felettinek tartott Wimbledont tekintették igazi nagy versenynek. A tenisz azonban az olimpia programjába kívánkozik! Első­sorban azért, mert a világ szinte valamennyi országában űzik. Különféle viszonyok kö­zött, más és más talajú pá­lyákon, de egész éven át azo­nos szabályok alapján. A te­nisz egyre inkább tömegese­dik. Jelenleg a világon több mint 100 millió ember üti a labdát nemcsak versenysze­rűen, de kikapcsolódásképp, pihenésként és egészségük megvédése érdekében. A teniszt egyéni sportágként tartják számon. A példa és a gyakorlat azonban bebizonyí­totta — lásd Davis Kupa, vagy Király Kupa —, hogy egészséges versengésnek lehe­tünk szemtanúi, amikor két együttes méri össze tudását. Az olimpiákról annyira hiányzó sportág azonban ed­dig nem tudta visszaszerezni méltó rangját. Elsősorban azért, mert a teniszezőket pro­fizmussal, anyagiassággal vá­dolják. A játékosok különböző díjakért, az utóbbi időben jelentős pénzdíjazásért vesz­nek ütőt a kezükbe. Ez pe­dig összeegyeztethetetlen az olimpián részt vevő sportolók esküjével. Kétségtelen tény, hogy a nemzetközi versenyek többsé­gében pénzdíjakért folyik a küzdelem. A nemzetközi szö­vetség nem is tagadja ezt, idestova több mint egy évti­zede küzd az álszenteskedés ellen. Ezzel egyidejűleg azon­ban azt is tudomásul kell venni, hogy a nemzetközi szö­vetség nem profikból áll, csu­pán néhány hivatásos játékos található soraik között. Szá­mokban kifejezve: ezernél ke­vesebb profi, a több mint 100 millióval szemben. Az ökölví­vásban, a. labdarúgásban, a kerékpározásban és még jó néhány sportágban is találunk hivatásos sportolókat. Ennek ellenére képviselőik felvonul­hatnak az olimpiai zászlók alatt, részt vehetnek az olim­piákon. Miért ne vehetnének részt a teniszezők? A probléma persze nem olyan egyszerű, ahogy azt a Nemzetközi Tenisz Szövetség elnöke cikkében elképzeli. Egy azonban tény: a fejtegetésben sok az igazsáq, és könnyen elképzelhető, hogy az asztali- teniszhez hasonlóan rövidesen a tenisz is felkerül az ötkari­kás játékok programjába. Pon­tosabban: újra helyet kap az olimpiákon. Szönyi János Egy-iksz-kettö A HDN totótipp- jeit a következő Hétre Szalai László kesztyűszabász, az Irányi Dániel téri totózó törz.stagia állította össze. 15 esztendeje játszik, csak kéthasábos szelvényekkel. Leg­több találata ed­dig 12-es volt, amire 53 ezer forint körüli összeget kapott. A 4. hét tippjei: 1. Ascoli—Napoli. Valószínű dön­tetlen, de a Napoli is győzhet. Tipp: 2. Atalanta—Catanzaro. Hazat győzelem várható, esetleg döntetlen. Tipp: 1, x. ?. Avellino—Milan. Tipp: 1. 4. Fiorentina—Torino. Tipp: 1, x. 5. Lanerossi—Perugia. Tipp: 1, x. 6. Róma—Verona. Tipp: 1, x. 7. Cesena—Lecce. Tipp: 1, x. 8. Genoa—Pistoiese. Tipp: x. 9. Nocerina—Spal. Tipp: 1, 2. 10. Palermo—Udinese. Egyenlő esé­lyek, pontosztozkodás. Tipp: x. 11. Taranto—Sampdoria. Tipp: 1, 2. 12. Ternana—Bari. Tipp: 1, x. 13. Varese—Rimini. A Varese mind­két pontot otthon tartja. Tipp: 1. 14. Cagliari—Foggia. Tipp: 1. Ki volt a fős Csak egy nevet kérünk! Lapunk elmúlt héten megjelent számában közölt tudósítás idézeté- bői hiányzó főszereplő (Lénárt István) nevét 203 pályázónk találta el. A sorsolásnál közülük a szerencse Jancsi Józsefné, Pécs III., Szigeti út 4/a. alatt lakó pályázónknak kedvezett. A 100 forintos vásárlási utal­ványt postán küldjük el részére. A mostani idézetből hiányzó nevet a szelvényre írva és azt levelezőlapra ragasztva, szombaton déli 12 áráig juttathatják el olvasóink, szerkesztőségünk címére: Hétfői Du­nántúli Napló Pécs, Hunyadi út 11. 7601. AZ IDÉZET: „Tegnap délelőtt a mecseki körpályán rendezték meg az idei Me­csek Kupa utolsó versenyszámáf, a 72 kilométeres, 25 körös kritérium- versenyt. A kerékpársportot szerető, nagy számú nézősereg tapsa kö­zepette ................................................................................ az egyéni versenyben vezető pécsi kerékpáros átvette a mindenkori győztesnek kijáró sár­gatrikót, és útjára indult a mezőny". Hiányzó név: ............................................................................................................. A pályázó neve: ....................................................................................................... A pályázó lakcíme: ..............................................................................................

Next

/
Oldalképek
Tartalom