Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-22 / 21. szám
Tisztázzuk a Mit kell tudni az útlevélről ? Január 1-e óta új jogszabályok szerint járnak el az útlevelek kiadásánál. A módosítások sok tekintetben egyszerűsítették az eljárást. Egyes kérdésekben azonban a lakosság részéről félreértés tapasztalható. Ezek tisztázása végett fordultunk kérdéseinkkel a Baranya megyei Rendőr-főkapitánysághoz. — A jogszabály csak magánútlevelet említ. Ej alatt továbbra is a kék és piros színű útlevél értendő? — Az eddig ismert kék és piros útlevelek változatlan formában és tartalommal használatosak. Látogatás, egyéni és társas turizmus céljából a rendőrhatóság magánútlevelet ad ki. A hét európai szocialista országba piros, az Európán kívüli szocialista országokba, valamint a nem szocialista országokba történő utazásokhoz kék színű útlevél kerül kiadásra. A már kiadott útlevelek természetesen csak akkor jogosítanak újabb kiutazásra, ha azokban fel nem használt utazási engedély, közismert néven „ablak" van. — A jogszabály elutasítási okokat is emlit. Hogyan értelmezendő az, hogy megtagadható a külföldi utazás olyan országba, ahol az érdek- és jogvédelem nem biztosítható? — Az érdek- és jogvédelem biztosításának hiánya elsősorban azon országok esetében merülhet fel, amelyekkel a Magyar Népköztársaság nem áll diplomáciai kapcsolatban. Figyelembe vesszük az adott állam társadalmi berendezkedését, a nemzetközi kapcsolatokban játszott szerepét, hazánkkal szemben tanúsított magatartását, a kérelem elbírálása idején uralkodó belső rendjének helyzetét. Ezek és több más tényező együttesen véve képezi a döntés alapját. — Szó van arról is, hogy bizonyos esetekben a kérelmező kizárható a külföldre utazásból. Milyen esetek hozhatók fel példaként? — A jog érvényesülése feltételezi a kérelmező őszinteségét és olyan magatartást kíván a kérelmezéstől az utazás befejezéséig, amely mindenben megfelel a jog által szabályozott társadalmi érdekeknek. Gyakori probléma a személyi adatoknak a személyi igazolványtól eltérő beírása, különösen a név viselésére vonatkozóan. Lényeges adatok beírásának elmulasztása, a valóságtól eltérő nyilatkozat tétele maga után vonhatja a kérelem elutasítását és a kérelmezőElhallgatják a büntetett előéletet Kubába is kékkel utazunk nek a további utazásból való kizárását. Leggyakoribb a büntetett előéletűség tényének elhallgatása, va^y a külföldön élő hozzátartozók beírásának elmulasztása. A további kiutazásból való kizáiás alapjául szolgálhat, ha a kérelmező olyan állam területén tartózkodott, amelybe a kiutazás engedélyezését nem kérte, vagy ha az engedélyezett tartózkodási időt önkényesen túllépte. — Milyen eltérések vannak a Jugoszláviába és a többi szocialista országba utazás lehetőségei között? — A Jugoszláviába történő utazások engedélyezése továbbra is a váiosi, járási rendőrkapitányságok hatáskörébe tartozik. A korábbi szabályozóstól nincs lényeges eltérés. Az új szabályozás azonban lehetővé teszi az utazás, különösen a látogatás céljából kért utazás tényleges céljának megfelelő érvényesülését. Nagyon sokan rokonaik, ismerőseik meglátogatása céljából kérték kiutazásuk engedélyezését, a tényleges cél azonban az áruvásárlás volt. A kérelem céljától eltérő utazások tehát kisebb-na- gyobb visszaéléseket is takartak. Látogatás céljából változatlanul lehet utazni, amennyiben az a kérelemben foglalt célnak megfelel. — Van-e változás az útlevélkérelmezés rendjében? — A jövőben a Szovjetunióba irányuló társas turisztika esetében az utazási irodák töltik ki a kérelmen lévő részvételi igazolást. Ennek birtokában az utazni szándékozónak kell a kérelmét benyújtania az állandó lakóhely szerint illetékes rendőrkapitánysághoz, tehát az utazás az eddigi csoportos útlevél helyett magánútlevéllel történik. A hét európai szocialista országba utazáshoz nem kell a munkáltatóval véleményeztetni a kérelmet, s a jövőben az útlevél kérelemhez nem kell önéletrajzot csatolni. — Külföldre utazás alkalmával milyen okmányokat vihetünk magunkkal? — Engedély nélkül az útlevélen és az utazással összefüggő iratokon kívül más okiratot nem lehet kivinni, kivéve csoportos útlevél esetén a személyi igazolványt, mert ez az útlevélfajta csak így érvényes. — A rendőrségnek mi a kérése a külföldre utazni szándékozók felé? — A kérelmek elintézésének határideje az európai szocialista országok tekintetében 14 nap, minden más esetben 30 nap. A határidőn belüli teljesítés különösen a nyári hónapokban nagy megterhelést jelent, ezért a soronkívüliség kérésével csak rendkívül indokolt esetben forduljanak a rendőrhatósághoz. H. I. Értékes fehér és barna vesszők Próbálták a kosárfonást, de nem sikerült Felcserkapa és csapda a munkaeszközök között . .. 4 ** . Magyarországon kevesebb a megbetegedés A rákkutatás nemzetközi programjából Létezik „rákövezet”? Nairobiból hozott küldeményt nemrégiben a postás. Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának (UNEP) ismertetőfüzeteit. Az UNEP feladata: a földet életképes bolygóként megőrizni a ma emberének és a jövő nemzedékének. A füzetek az ember természeti és társadalmi környezetével foglalkoznak. Ebből a sorozatból való az is, melyet Peter Adamson irt a rákkutatásról. A cikk hipotéziseket vet föl és keresi rá a választ. Hogy ennek mennyiben felel meg, nem a mi feladatunk eldönteni. Mindenesetre érdekes meg- állapításokat közöl, melyeket tömörítve adunk közre. Peter Adamson a Rákkutatás Nemzetközi ügynökségének lyoni központjában (IARC) járt. Az IARC 17 országbeli 130 tudósa mindegyik kontinensen végzett vizsgálatokat. Kutatásaik szerint a rákos megbetegedések 80 százalékát környezeti ártalmak okozzák. A környezet fogalma természetesen roppant tág, a napfénytől a dohányfüstig minden idetartozik. Elméletileg a rákbetegségek háromnegyed része elkerülhető lenne, ha pontosan ismernék és így kizárhatnák a környezetünkből a rákokozó anyagokat. A feltételezett rákokozók vizsgálata sok időt és pénzt vesz igénybe. A világ rákkutató laboratóriumai évente 400 anyagot képesek megvizsgálni, míg minden évben kb. 6000 új anyag kerül közhasználatba. A tudósok most dolgoznak egy úgynevezett „gyors-szűrési" rendszeren. Az IARC igazgatója, John Higginson tapasztalatait Írországtól Kansas City-ig gyűjtötte. Szerinte egy ipari államban élő embernek feltétlenül be kell tartania az „egyéni rákmegelőző tervet". Vagyis ne dohányozzanak, ne italozzanak sokat, óvakodjanak az elhízástól és főként a fehér bőrűek vigyázzanak a túlzott napozással. A professzor kijelentette, így a felére csökkenthető a megbetegedések valószínűsége. A kutatások kimutatták, hogy egy „rák-övezet” húzódik Északkelet Irántól Kína északi részéig. Itt abnormálison magas arányban fordul elő az emésztőszervek ró . -tegsége. Európában és Észan-Amerikában minden negyedik ember kap rákot, és ez minden ötödik esetben halálos kimenetelű. Észak-Francia- országban hatvanszor gyakoribb az emésztőszervi rákbetegség, mint Magyarországon. Angliában hétszer több a tüdőrákos, mint Indiában és 15-szörgyakoribb a gyomorrák Japánban, mint az Egyesült Államokban. A májrák Kenyában fordul elő többször, mint Európában. A világ nagy részében ismeretlen torokrák ugyanakkor Kantonban, Hongkongban és Szingapúrban gyakori. A tudósok hosszas kutatások után felfedeztek egy alfatoxin nevű anyagot, mely feltételezésük szerint rákokozó lehet. Bizonyítékként például a következőket hozzák föl. Az angliai Norfolkban egy pulykafarmon Brazíliából importált földi- mogyoróval etették a pulykákat. A fiatal pulykák elpusztultak májrákban, a földimogyoróban pedig kimutatták az alfa- toxint. Ugyanilyen étellel tápláltak Dániában egy pisztrángtelepet. A pisztrángok szintén májrákban múltak ki. Barlahidai Andrea Tantárgy: a tél* autózás Jég hátán is gyakorol a tanulóvezető A motor felbőg« a szebb napokat is látott Skoda a síkos-csúszós havon meglódul. Alig 20 méternyi út után éles kanyarvétel, s az autó farát kidobva, keresztbe fordulva megáll. A hátsó ülésről látom, hogy vezetőnője, ha nem is falfehéren, de még mindig ijedten néz a mellette ülőre, aki a mutatvány megismétlését kéri, miközben magyarázza, mit kell a havon szánkózó Skodával tenni. A tanulóvezető újra mély levegőt vesz és a volánba csimpaszkodva kezdi elölről a manővert. Történik mindez az AH pécsi, Hengermalom utcai tanpályáján, ahol a téli vezetés mesterfogásait oktatják a havas terepen a kezdő vezetőknek. Kikecmergek a gépkocsiból és most már Litványi Tiborral, a tanintézet vezetőjével együtt nézzük tovább a tanulóvezető próbálkozásait. — A képzés szempontjából a legjobbkor jött ez az időjárás — szólal meg Litványi Tibor. — Itt a hóval borított tanpályán gyakorlatban tudjuk a tanulóknak a hirtelen megcsúszás hatásait megmutatni, ezek ellenszerét, az ilyenkor szükséges vezetői manővereket megtanítani. Az egészen kezdőkkel itt a tanpályán foglalkoznak, a már néhány órát I evez etettek et viszont — akik eljutottak a gépjármű feletti uralom elsajátításáig — a télen sem üres közutakra vezénylik oktatójukkal. Hóban, latyakban, az olykor korcsolyapálya síkosságú úttesten súlykolják beléjük a helyes fék-, gáz-, kuplung- használatot, kormányforgatást. Nincs olyan út, ahol ne lehetne tanítani — vallják az oktatók. Ha jeges, ha havas — mindegyik alkalmas az alapelemek elsajátítására. Ki is használnak minden percet az ATI oktatói, januárban 17 nap alatt 16 ezer gyakorlati órát tartottak — egyetlen karambol, gépkocsisérülés nélkül. — Addig kell kihasználni a havasjeges úttesten, tanpályán való autózást, amíg csak lehet — vélekedik erről Litványi Tibor. — Mert amit most meg tudunk tanítani, annak nagy hasznát veszik tanulóink a későbbiek folyamán is. Hogy minderről mi a véleménye az elején említett hölgyvezetőnek? Ezt nem tudni, ö mindenesetre — ahogy elnéztem — három, a volánnál eltöltött óra után legszívesebben az olvadásnak örülne. Száraz úton azért mégiscsak könnyebb tekerni a kormányt, lépkedni a pedálokra. Viszont a téli autózást is meg kell tanulni egyszer. Inkább előbb, mint később. H. L. A sofőr nyilatkozik — a biztositó fizet Megállapodás a Volán és az Állami Biztosító között Mit is kívánhat magának egy autós, mint hogy sose karambolozzon ! Ha ezt — éppen mások hibájából — mégsem tudja elkerülni, akkor azt, hogy legalább személyi sérülés nélkül ússza meg e nem kívánt találkozót. S ha mindez sikerül, még mindig maradhat egy óhaja: lehetőleg ne vállalati kocsival tegyenek kárt az autójában! Ez utóbbi látszólag már a kívánságok legjei közé tartozik, de csak addig, amíg valaki nem kóstol bele a közületi gépjárművek biztosítási kálváriájába .. . Cs. B.-né Skodáját tavaly szeptemberben egy VOLÁN teherkocsival hozta össze a balszerencse. A gépkocsivezető ugyan azonnal elismerte, hogy ó a hibás, de rögtön hozzátette: a kártérítést a vállalata, vagyis a gépkocsi tulajdonosa intézi a biztosítóval. Cs. B.-né bement a biztosítóhoz, elmondta mi történt, ám ekkor közölték vele: akkor foglalkozhatnak ügyével, ha a VOLÁN a karambolt cégszerű bejelentéssel elismerte. Ez a cégszerű bejelentés egy nyomtatvány, amit a vállalat tölt ki, miután kikérdezi a gépkocsivezetőt a karambol részleteiről, és felírja a különböző adatokat. Ez esetben is így történt volna, ha a karambolt okozó gépkocsivezetőt nem rendelik az ország másik végébe külszolgálatra. Több hét után érkezett haza, s Cs. B.-né csak decemberben kapta meg a kártérítést S ez a példa csak egy a sok közül ... Ám nem véletlenül említettük pont ezt a volános esetet. Január 1-től ugyanis megváltozott náluk a helyzet. A VO- LÁN-tröszt és az Állami Biztosító vezetői megállapodtak: ezentúl az ország valamennyi VOLÁN vállalatának gépkocsi- vezetője karambol esetén a helyszínen, egyszemélyben képviselheti a vállalatot. Akkor, ha egyértelműen a VOLÁN gépkocsivezetője okozta a karambolt, de személyi sérülés nem történt, és az anyagi kór nem haladja meg a tizenötezer forintot. Ebben az esetben a gépkocsivezető úgynevezett helyszíni nyilatkozatot állít ki, amire a biztosító azonnal fizet. Ez a helyszíni nyilatkozat tehát felér egy csekkel. A VOLÁN- tröszt és az Állami Biztosító szép darabot nyisszantott le e megállapodással a bürokrácia lepedőjéből, megbízva a gépkocsivezetők becsületességében és felkészültségében. S nem ok nélkül. A VOLÁN 12-es Vállalat forgalombiztonsági csoportjánál azt is megtudtuk, hogy az autóbuszvezetők két, az egyéb gépjárművezetők három havonta, négyórás KRESZ-tovább- képzésen vesznek részt, s minden év végén vizsgáznak. Ilyen alapos felkészülés mellett nem éppen dicsőség más kocsijában kárt tenni . . . Egyébként is elég szép számú olyan közületi kocsi szalad még az utakon, melyek vezetőinek zsebében nincs helyszíni nyilatkozati Úgyhogy maradjunk csak az első kívánságnál: sose karambolozzunk! Török Éva Lehet, hogy egy agyondédelgetett amerikai kutya vakkant ki néhány hónap múlva abból a fűzkosárból, melynek vesszői éppen előttem várják az elszállítást. Persze, előfordulhat az is, hogy macskakosór, madárszállító ketrec, amfora-alakú szennyesruha-tartó, vagy éppen szép vonalú kerti bútor lesz ezekből a fűzvesszőkből. Az ország egyik legnagyobb fűztermő területe az Ormánság. Az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat sellyei üzem- vezetősége jelenleg 700 hektáron gazdálkodik. Az elmúlt esztendőben 450 vagon zöldvesz- szőt termeltek, melynek nagy része feldolgozás után Békésre kerül, ahol a kosárfonók különféle használati tárgyakat készítenek, „életet lehelnek" a barna és a fehér vesszőkbe. A sellyei telep raktárától néhány méterre asszonyok hántolják a vesszőket. Most van a fűzmunkák dandárja, a föld azonban latyakos, mély, vágni nem lehet, viszont a vessző „bőrének" lehúzására alkalmas az idő. A hántológép zaja szinte elviselhetetlen, az asszonyokon fülvédő van. Régebben a fűzvágáshoz hasonlóan ezt is csak kézzel végezték. — Valamikor a fűzt csak felcserkapával vágtuk, terpeszbe álltunk, összefogtunk a kezünkkel egy bokrot és ezzel a rövid nyelű, roppant éles kapával lecsaptunk a tövére. Néhányszor odavágtunk és már a kezünkben is voltak a vesszők. — Miből készült a lelcser- kapa? — Házilag a férjeink bütykölték össze, elsősorban tárcsából. Jó anyag kellett hogy legyen, mert különben hamar kicsorbult volna — mondja Láng Mi- hályné. — Manapság használják még? — Ritkán, hisz a mi munkánkat gépesítik. A kétéves vesz- szőket azonban még ezzel vágjuk. Lassan ez a szerszám is bevonul a néprajzi múzeumba, — válaszol Bálizs Györgyné. — Egy másik szerszám, a csapda. — Igen, ezt is csak a fehér és a kétéves vesszők hántolá- sánál használjuk. — mondja Lángné. Míg a gép több tucat vesz- szőt hántol egyidőben, addig a csapdában, a két fagerendába vert, egymással szembefordított kampószerű vasban csak egy vesszőt lehet hántolni. A hón- tolás ezen nagy ügyességet kíván. A fűzvessző termesztésénél néha különös dolgok is megesnek. — A közelmúltban az akác- sarjakat ritkítottam kis baltámmal, mikor fellökött egy arra tévedt őz. A magas cserjében nem láthatott, — meséli kalandját Lángné. — Ki ijedt meg jobban? — Sikítottam egy nagyot. Az őz úgy elszaladt, hogy csak úgy porzott. Azt hiszem, jobban megijedt, mint én . . . Az asszonyok gondozzák a fűzeseket, főzik, hántolják a vesszőt, de érdekes módon egyikük sem ért a kosárfonáshoz. Próbálták, de hogy-hogy nem, a kísérlet sikertelen maradt. Békésen azonban a mesterek több mint 400 féle tárgyat készítenek, melyek 98 százaléka külföldre kerül, elsősorban tőkés országokba. Roszprim Nándor Fűztermelés az Ormánságban
