Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-21 / 20. szám
DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1979. JANUÁR 21. Több fényt — kevesebb energiával Tartmégaz„oslromállapot”, de az ügyintézés zavartalan Járási központ — Komlón PirSsi János: „Az ügyfélfogadás óráihoz nem ragaszkodunk mereven...'0 A tanácsház főbejárati csarnokához csatlakoztatják a járási hivatal folyosóját — Mi kell a jó közvilágításhoz? —• kérdezem Borko- vics Györgytől, a DÉDÁSZ műszaki fejlesztési szakfőmérnökétől. — Sok minden, de alapvetően pénz. Vegyük sorjába valamennyit. NIM-szabvóny rögzíti az ötféle útkategória lux-értékeit, a leggyengébb, 5—6 lux a 100 wattos égő „irányfénye", míg a legerősebb, 19—20 lux. Sok múlik a megvilágítás egyenletességén, hogy ne legyen „foltos" az út. Ez a fénypont magasságával, a fényforrás erejével, az oszlopok egymástól való távolságával küszöbölhető ki, attól függően, hogy milyen széles a megvilágitandó út. Ezek még a tervezésnél dőlnek el. A kivitelezésnél sokkal életszerűbbek a kívánalmak: sikerüljön jó fénykibocsátó tulajdonságú és minimális karbantartást igénylő armatúrát beszerezni, legyenek megfelelő magas üzemórájú fényforrásaink, hogy azokat minél ritkábban kelljen cserélnünk. — Mennyi az élettartamuk a ma használatos lámpáknak, és ezek áramigénye mennyire lelel meg az energiatakarékosság egyre szigorúbb kívánalmainak? — A 100 wattos égői körülbelül 1000 üzemóra, a higanygőzlámpáké ennek tízszerese, míg a jövő fényforrásait jelentő nátrium- és fémhalogén lámpáké 20 000 üzemóra. Ezek lényegesen többe kerülnek, mint a hagyományos égők, mégis megéri. Már az energiatakarékosság miatt is. Az ugyanolyan fogyasztású izzóhoz viszonyítva a fénycső 2—3- szor a higanygőzlámpa 4—6- szor, míg a nagynyomású nátrium- és fémhalogén lámpa 10—12-szer 'nagyobb fényteljesítményű. — Ha ugyan égnek. És ha nem? Miért sötétek az utcák? — Megközelítően 30 000 fényforrás gazdái vagyunk. A főbb útvonalakon a lámpákat rendszeresen ellenőrizzük, a kieső részekre ritkán jutunk ki, ezért sokat segít a lakossági „sötét-bejelentés”. Ahogy emberrel, kézilétrával, daruskocsival győzzük, kicseréljük a kiégett lámpákat. Az 1000-es higanygőzlámpák 10 százaléka a megadott üzemóránál előbb mondja fel a szolgálatot — ez évente 6—700 ezer forint többletkiadást jelent a DÉDÁSZ-nak — főleg a buszmegállók, a forgalomirányító rendőrlámpák közelében. A nagy rezgést nem bírják, a több mint félkilós lámpák sorra törnek el tőben. Fokozatosan elsötétülnek az armatúrák is, ezt sajnos a természetes elavulásuk hozza magával. Sok kárt okoznak a vandálok, akiket a néhol éppen erősnek sem mondható fény is bánt Hogy sötétben garázdálkodhassanak, kiverik az égőket és lámpákat, szétverik az armatúrákat. Az autósok miatt is évente 50—60 vasbeton oszlopot kell kicserélnünk. Sötétséget okoz, illetve tartósít még az anyag- és alkatrészhiány, gyakran a kábelhiba is, ami lehet gyári, de inkább a kábelelvágásokból adódik. A közvilágítás nagymértékű fejlesztése Pécsett 1970-ben a városi tanács és a DÉDÁSZ jobb együttműködésével kezdődött. Díszkivilágítást kapott többek között a dzsámi és a TV-torony, jobb fényt kaptak és kapnak azóta is a kiemelt főútvonalak és a terek. A közvilágítás létesítése tanácsi feladat, az üzemeltetés és karbantartás viszont az áram- szolgáltató vállalaté. A két szerv az ötödik ötéves terv időszakában 51 millió forintot irányzott elő a közvilágítás korszerűsítésére, amiből eddig 31 milliót használtak fel. A mai korszerű kábeles közvilágítás kilométere átlagban 1 millió forintba kerül. A költségek csökkentése — az emelkedő anyagárak mellett — csak egyféleképpen érhető el: ha a DÉDÁSZ a rekonstrukcióknál úgy hangolja össsze a munkákat, hogy a kis- és közép- feszültségű kábeleket együtt cseréli, vagy építi ki a közvilágítási kábelekkel. A korszerűsítés tehát sokba kerül. Az viszont azt eredményezi, hogy a jobb fényerejű világításért több óramdíjat fizet a tanács. — Vegyük sorba, mit építenek idén? — Elkészül a 6/A út, a Tüzér utcától a Szigeti vámig, az útépítéstől függően. Az Édesanyák útját a Gyermek- kórházig korszerűsítik. A Mecseken az üdülőtől az Állatkertig és a Surányi Miklós út is higanygőzlámpás világítást kap. Az Engels út, az Engel János úttól a Tolbuhin útig, a Verseny utca teljes szakaszán is közvilágítást kap. Megváltozik Borbála-telep a Bittner Alajos utca és körzetének fényviszonya. A Tüzér utca világítását átépítjük a majdani felüljáróig, mint ahogy a Mező Imre út, a Tettye térség is több fényt kap. Az 1979-es építések és korszerűsítések megközelítően 16 millió forintot emésztenek fel. — Mi várható 1980-ra és utána? — Jövőre 16—20 utca köz- világításának felújítását tervezzük, a tanáccsal közösen. Ezek megvalósítása 20 millió forintot igényel. Egyelőre bizonytalan: vagy elmaradnak tételek, vagy valahonnan sikerül pénzt előteremteni. A Kórház téri minaret díszkivilágítását is 1980-ra tervezzük. Hogy mi várható 1980 után? Az energiatakarékosságot nekünk is szem előtt kell tartanunk, ha szükséges, ismét bevezetjük a féléjjeles közvilágítást, mint régen, hogy éjféltől csak félerősségű fénnyel, világítjuk az utakat és tereket. Bárhogy is takarékoskodunk, közvilágításra szükség van. Terveinkben nem szerepel, például a csak városszépészeti szompontot szolgáló helyek — szobrok és terek — kiemelt megvilágítása. Több fényt érdemelne egykét szökőkútunk, a Petőfi vagy Kossuth szobor, a Mecsek Áruház előtti térség, két új betonszobrunk és sok más építészeti, képzőművészeti remekünk. A kijelölt gyalogos átkelőhelyek megkülönböztetett fényű megvilágítása sem várathat sokáig magára. A toronyháznál, a Doktor Sándor utcában bevált a sárga-kék színű kiemelt fény, csak maga a kísérleti lámpa nem. Az EIVRT újabb 400 wattos nagynyomású nátriumlámpája minőségben és élettartamban már vetekszik a Philips gyártmányúval. A szakemberek felmérték, hová kellenek: műszakilag és világítástechnikailag 25 helyen indokolt ilyen kiemelt fényű armatúrák és lámpák felszerelése. Ezt a programot is 1980-tól szeretnénk megvalósítani. A jövő a több fényé. A nátriumlámpák majdan folyamatosan világítják meg a főútvonalakat, az autós sárga fényű úton érkezik este a városba, vagy ezen továbbhaladva jut át a városon. Ezeken a helyeken a gyalogosátkelőhelyeket kék fényű higanygőzlámpák emelik majd ki. Jó lenne, ha valamennyi utca és tér, ha nem is fényárral, de jó közvilágítással vezetné otthonába a hazaigyekvőket, vagy csábítaná sétára a városunk esti arcára is kíváncsi idegent... Murányi László A honfoglalás még nem fejeződött be: a földszinten a szobákban íróasztal-íróasztalt ér, ügyintéző-ügyintéző hátán. Az emeletet most festik-csino- sitják; a leszappazonott falaknak alig jut idő száradásra. — Úgy érzem — mondja Pirisi János, a Komlói járási Hivatal elnöke, — hogy az előzetes tájékoztatás, hírverés jól sikerült. Többé kevésbé az emberek tudják, hogy Sásdon megszűnt a hivatal, s itt, a komlói főtéren találhatnak minket . . . Még a szomszéd megyékből, az ország távolabbi pontjairól érkeznek ugyan levelek Sására, de a posta azonnal kapcsol, s Komlóra irányít mindent. Az ostromállapotra jellemző: még talán a hivatal dolgozói sem tudják, hogy kollégájukat merre kereshetjük .. . Eligazító tábla a bejáratnál, nevek és névsorok az ajtókon. Rövidesen megkezdődik a saját telefon- központ szerelése, addig telefonon nehéz „ügyintézni”. Melyik készülék, hol csörög . ..? Ki tudja. Egyelőre — néhány hétig — a 81-190, 81-193, 81-194, 81-195 és a 81-196-os számokon hívható a hivatal. Reggel 8-tól délután 4-ig, időponttól függetlenül fogadják az ügyfeleket. — Nem tehetünk mást: amíg a gépezet nem kellőképpen olajozott, addig az ügyfélfogadós óráit mereven nem illene betartani. Igaz is. Hidasról, Mecsekná- dasdról, Pécsváradról, Hosszú- hetényről, Hetvehelyről érkezők nem fordulhatnak vissza netán azért, mert ebédidő van, félfogadás nincs. Jól felkészültek a hivatal dolgozói a kezdeti rohamokra, s ha .igaz, amit beszélnek, a pécsi és a sásdi járás „összeol- vadásá”-ból megerősödve került ki az apparátus. Több az egyetemet, főiskolát végzett ember, több a szakképzett ember. Végigjárva az irodákat, többekkel beszélgettem, s egyértelműen nyilvánvaló: aki maradt, az a tanácsi munkához való viszonyát, az államigazgatási feladatok szeretetét bizonyította. Az ötven fős kollektíva döntő többsége sásdi: Pécsről heten járnak ki. A sásdiak —köszönet a Volánnak — külön busszal, megerősített járattal juthatnak munkahelyükre és haza, kevés várakozással, gyorsan. Dr. Somogyi Károly, Komló város Tanácsának vb-titkárával a járási hivatal emeletén találkoztam. Sajátos „rejtekajtón” érkezett: a városi tanács felől a közfalat kiütötték, és így a két apparátus közvetlen folyosókapcsolatot kapott. Együtt nézzük a szobákat. — Ide — mutatja a vb-titkár —, közös fiókkönyvtárat szeretnénk behozni. Egyébként a hivatal tárgyalóterme lenne, de államigazgatási szakkönyvek gyűjteményét is felrakhatjuk a polcokra. Szándékosan-e, vagy csak spontán, de úgy néz ki, hogy összenő a két „tanács”. Máris közösen intézik a járás és a város munkaügyét, az egészségügyét, sportfelügyeletét-irónyí- tását. Most derül ki az, amit a területátszervezés szorgalmazói csak gondoltak: Komló megérdemli a járási székhely rangot is, megérdemelte volna korábban is. Pirisi János minderről a következőket mondotta: — Az egészségügyi ellátás frontján már eddig is Komlóra figyelt a járás. Itt a kórház, innen irányították a járás alap- ellátási-szakellátási teendőit is. A munkaügy közössé tétele — természetesen együttműködési megállapodás nyomán —szintén az élet égető szüksége volt. A terület egy — nem lehet kétféle munkaerőgazdálkodással előbbre jutni. Benczes József, a komlói városi sportfelügyelőség vezetője is hasonlóképpen vélekedett: a város egyesületein felül 2.1 ki- sebb-nagyobb egyesülettel gazdagodtak. Pécsvárad, Máza- szászvár, Mágocs a nagyobbak. A lényeg: a nagyobb terület nagyobb lehetőségeket tartogat, a minőségi sportra több figyelmet lehet szentelni, az ér- dekeket-el képzeteseket jobban lehet koordinálni... A hivatal minden íróasztala egy-másfél hónapon belül a helyére kerül. A földszinten kap helyet az igazgatási, a művelődési, az élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztály, itt lesznek a műszaki kérdésekkel — építésügyekkel — foglalkozók is. Az emeletre felkerül az elnökség-titkárság, a szociálpolitikai és a pénzügyi osztály. Egy bejárata lesz a városi tanácsnak és a járási hivatalnak is. Az elképzelések szerint a jelenlegi bejárati ajtót befalazzák a volt rendőrségi épületen. Ez természetesen az ügy- félfogadás óráinak egymáshoz való igazítását is jelenti, azaz, a komlói járási hivatal hétfőn és kedden reggel 8-tól 12-ig, szerdán egész nap — 8-tól 16- ig —, csütörtökön pedig déli 12 órától 16 óráig várja az ügyfeleket. Éppen úgy, mint a városon. Végezetül a volt sásdi földhivatal vezetőjétől kapott tájékoztatás. A földhivatal egyelőre nem költözött, maradt Sásdon. De van egy komlói irodájuk is, sőt, a volt pécsi járástól a komlói járáshoz átkerült községek lakóinak számára Pécsváradon, a helyi tanácson szerdán és pénteken földhivatali fogadóórákat tartanak. A sásdi irodában intéznek ezek szerint minden — korábbi sásdi járási ügyet —, kivéve Orfű és Aba- liget községekre vonatkozóan. Komlón a városi ügyeket fogadják. Ez a hármas megosztás a jobb lakossági kapcsolat miatt született meg, de amíg nem rögződik a köztudatba, bizony az ügyfelek, a levelek több kört megtesznek a kelleténél. De ez sem gond: a hivatal saját hatáskörében áttesziátveszi a beadványokat-kérése- ket, s továbbítja azt az illetékesnek. Vagy Sásdra, vagy Komlóra, vagy Pécsváradra. K. F. Most jelent meg Területi statisztikai évkönyv, 1978 Az évkönyv gazdag tartalommal mutatja be az ország egész településhálózatának — megyéinek, városainak, kiemelt nagyközségeinek demográfiai helyzetét, gazdasági életét, valamint a népesség életkörülményeinek alakulását. A megyék adatait tartalmazó fejezet komplex kereszl- metszetet ad a főváros és a megyék népesedési kérdéseiről, a gazdaság egyes ágazatainak működéséről, és a lakosság ellátásának minden területéről. A településhálózatról szóló rész összefoglaló áttekintéssel szolgál az ország valamennyi településének életéről, jellegzetes településcsoportok szerint és tételesen beszámol a városok és a jelentősebb nagyközségek adatairól. A közölt csoportosítások és mutatószámok lehetővé teszik az azonos szerepkörű települések összehasonlítását, a fejlettségi különbségek feltárását. A kiadvány ismerteti az V. ötéves terv főbb területfejlesztési célkitűzéseit is. Az adatokat színes grafikonanyag és térképmelléklet teszi szemléletessé.
