Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-21 / 20. szám
1979. JANUÁR 21. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. Erősítsük a családi kapcsolatok szocialista elemeit! ■v Az elmúlt évtizedekben társadalmunkban végbement változások a családokban is változásokat idéztek elő. Kialakult a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság, kevesebben dolgoznak a kisárutermelés- ben és a mezőgazdaságban, előrehaladt az urbanizáció. A nők közel 70 százaléka társadalmilag szervezett munkát vállalt, az életkörülmények és lakásviszonyok jelentősen megváltoztak, szinte teljeskörű lett a nyugellátás stb. Mindezek a családok összetételében, funkciójában, a családon belüli munkamegosztásban, a családtagok egymáshoz való viszonyában jelentős változásokat eredményeztek. Megszűnt a család mint termelő közösség, a többgenerációs nagycsaládok helyébe a szülők és az általuk nevelt gyermekek két nemzedékes kisebb közössége lépett. Változik a család A családra a szocialista társadalomban is szükség van. Az MSZMP a XI. kongresszuson elfogadott programnyilatkozatában fogalmazta meg: „A család szocialista társadalmunkban az emberi együttélés alapvető közössége. Minden tevékenységével olyan feladatot lát el, amelyek nem csupán az egyén, hanem az egész társadalom számára rendkívül fontosak." A család ilyen sajátos feladatai: a népesség újratermelése, a gyermekek nevelése, az ember biológiai érzelmi egyensúlyának, felfrissülésének és pihenésének biztosítása, a családtagok életének, személyiség- fejlődésének irányítása és segítése, a jövedelemmel való gazdálkodás, a családtagok fogyasztásának szervezése, a lakásviszonyok alakítása, az öregekről, betegekről való gondoskodás stb. Társadalmunk sokféle eszközzel segíti a családot. A tanácsok munkája is sokoldalúan kapcsolódik a családok életéhez, 1978 decemberében megyei tanácsülés vizsgálta meg a baranyai családok helyzetét. A megyei Tanács megbízásából 1978-ban végzett szociológiai felmérés megerősítette, hogy a családok többségében elemeiben már jelen vannak a szocialista családra jellemző tulajdonságok. A pár- választásban korábban uralkodó anyagi, társadalmi, foglalkozási, vallási szempontok helyeit egyre inkább az emberi, érzelmi tényezők érvényesülnek. Nem ritka már a házastársak egyenrangúsága, az arányos munkamegosztás és a család egyre több helyen teszi lehetővé, hogy a feleség is élhessen hivatásának a családon kívüli munkában. A szocialista pedagógia elvei tért hódítanak a szülők és gyermekek viszonyában, fejlődnek a család kapcsolatai a nevelési intézményekkel, az ifjúsági szervezetekkel, a társadalommal. Ugyanakkor a családok működése nem mindenben zavartalan. Nem töltik be maradéktalanul a népesség újratermelésének funkcióját, fogyatékosságok vannak a gyermekek nevelésében. Nehezen oldható meg családi keretekben a betegekről és az öregekről való gondoskodás. A nagy fejlődés ellenére sem épültek még ki megfelelően azok az intézmények és szolgáltatások, amelyek a részletfunkcióik átvállalásával segítik a családokat. Ezek és más tényezők feszültségeket és ellentmondásokat okoznak. A családok működésével kapcsolatos problémák az egész világon jelentkeznek. Nekünk azonban a szocialista körülmények között módunk van arra, hogy a társadalmi viszonyok fejlesztésével, tudatos családpolitikával úrrá legyünk a problémákon, és egyre jobban kiteljesítsük a szocialista emberi viszonyokat a családban is. A megyében kb. 120 000 család él, a lakosság döntő többsége (85%) családi közösségben van, száz családra átlagban 303 személy esik. Emelkedő a házasságkötések száma, igaz, sajnálatosan magas a válásoké is. 1977-ben a megyében 3953 házasságot kötöttek meg és 1225-öt bontottak fel. Nem növekedett tartósan a gyermek- vállalási készség Jelentős probléma, hogy nem növekedett tartósan a családok gyermekvállalási készsége. Az országos és megyei intézkedések hatására és a szülőképes korúak számának emelkedése miatt a születések száma megnövekedett, de 1976-tól kezdve ismét csökken. A megyében 1000 lakosra 1975-ben 18,1 élveszületés jutott, 1976-ban 16,9 és 1977- ben már csak 16. Pécsett az arányszámok alacsonyabbak. A megyén belül az ormánsági és a délszláv lakosságú községekben a legalacsonyabb az élveszületések aránya. A megye természetes szaporodása 1976-ban 1000 lakosra 4,7, országosan pedig 6,3 fő volt. örvendetes a családtervezésben való előrehaladás, csökkent a nem kívánt fogamzások, á művi vetélések, a koraszülések száma. A család- tervezés biztosíthatja, hogy a gyermekek valóban a legalkalmasabb időben szülessenek meg, de fontos, hogy valóban megszülessenek és terjedjen a két-háromgyermekes családideál. A szociológiai vizsgálatban megkérdezettek többsége a kétgyermekes családot tekinti ideálisnak. Ma azonban Baranyában a családok 1/3 része 1 gyermekes és csak 24 százaléka kétgyermekes, illetve csak 8 százaléka 3, vagy több gyermekes. A korábbi népesedéspolitikai határozatban megfogalmazottak tehát ma is időszerűek. Annál is inkább azok, mert most olyan nemzedék lép szülőképes korba, amelynek a létszáma az átlagnál jóval alacsonyabb. Ezt a hátrányt csak nagyobb gyermekvállalási készséggel lehet ellensúlyozni. A gyermekvállalási készség tartós hiánya súlyos következményekkel járhat a növekvő nyugdíjkorú népességre, sőt a nemzet jövőjére is. Fejlesztjük a családot segítő intézményeket A népesség újratermelését az állam családi pótlékkal, különböző kedvezményekkel, gyermekgondozási segéllyel, gyermek intézményekkel, különböző szolgáltatásokkal, la- kásjuttatóssal, valamint kedvező társadalmi légkör és szemlélet biztosításával segíti. Az elmúlt öt évben a tanácsok 4473 lakást utaltak ki, amelynek közel 60 százalékát fiatal házasok, 18 százalékát pedig több gyermekes családok kapták. Változatlanul sok azonban még a városokban nyilvántartott lakásigénylő, akiknek 3,3 százaléka több gyermekes. Jelentősen növekedett az elmúlt években a bölcsődékés az óvodák befogadó képessége. Ma már a megyében 100 adott korú gyermekből 10 bölcsődébe (Pécsett 15) 78 óvodába (Pécsett 92) kerül. Mégis tovább kell fejlesztenünk a gyermekintézményeket, mert azok zsúfoltak és a szükségletet még így sem tudják kielégíteni. A megyében meglevő 12 520 óvodai férőhelyet kb. 1200-zal kell bővítenünk ahhoz, hogy férőhelyhiány miatt ne utasítsunk el gyereket. Családot segítő fontos intézmény az iskolai napköziotthon, amely csaknem valamennyi általános iskolában működik. A megyében a tanulók 38 százaléka napközis. (Országosan 34%.) Sajnos bőven vannak még elutasított tanulók, ezért a napköziotthonok, a gyermek- és diákétkeztetés, valamint a középfokú diákotthonok további jelentős fejlesztésére törekszünk. Hamar népszerűvé vált o megyében a gyermekgondozási segély intézménye is. Ma a kismamák kb 70 százaléka (11 ezer fő) igénybe veszi ezt a kedvezményt. A munkahelytől távol töltött hosszú idő azonban hátrányokat is jelent számukra. Ennek csökkentésére készül olyan rendelkezés, amely lehetővé teszi az otthoni bedolgozói munkát. Kívánatos lenne, hogy kismamák közül többen vállalják mások gyermekének gondozását is. így könnyebben vehetnének részt pl. szakmai képzésoen, amelynek ma sokszor az az akadálya, hogy erre az időre a kismamák nem tudják gyermeküket elhelyezni. Hátrányos következmény, hogy a gyes időszaka után a férfiak nehezen szokják meg ismét az otthoni munka arányos megosztását. A vizsgálat során felmerült az a javaslat, hogy a férfiak is vállalhatnák a gyermek- gondozási segély bizonyos időszakát, felét, vagy harmadát. A gyermek betegsége esetén táppénzre vehető akár az anya, akár az apa, a gyes mai kizárólagos nőre fogalmazottsága viszont kedvezőtlenül hat a női egyenjogúság megvalósulására. Kétségtelen azonban, hogy a legtökéletesebb társadalmi segítségvállalás, intézmény- és szolgáltatórendszer mellett is a gyermek nevelése áldozatot iqényel és több terhet jelent. Ennek vállalásához olyan szemléletre és erkölcsiségre van szükség, amely nem tartja boldognak, teljesnek az emberi életet gyermekek, utódok nevelése nélkül és a folytatódásról voló gondoskodást társadalmi, nemzeti kötelezettségnek tekinti. Ennek a szemléletnek társadalmi méretű továbbítása nagyon szükséges. Korszerűbb nevelés a családban A család fontos feladata a gyermek nevelése. A korai életkorban kapott hatások igen nagy jelentőségűek a személyiség alakulásában. A gyermek a családban ismeri meg a beszédet, környezetét és önmagát, az értékeket, az emberi együttélés szabályait, itt alakulnak ki személyiségének érzelmi tulajdonságai. A család életmódja, a szülők egymáshoz és gyermekeikhez fűződő kapcsolata, a családi munkamegosztás, légkör, a családban uralkodó nézetekés elvek, a családi törekvések természetes, mindennapi módon gyakorolnak maradandó hatást a gyermekre. A mai átalakuló családokban folyó nevelés sok vonatkozásban oczitívabb mint korábban. A családi közösségeknek ma korszerűbb az életmódja, demokratikusabb a légköre. Emberségesebb a bánásmód, nem gyakori a testi fenyítés, érzelmekre hatva igyekeznek irányítani a gyermeket, meghitt jó viszony alakul ki sok szülő és gyermek között. Egyre több család a gyermekekre való hatásával ma már segíti a szocialista jellegű intézményi nevelést. Az anyák munkába állása nemcsak olyan hátránnyal jár, hogy rövidíti az anya családban töltött idejét, hanem pozitív hatású is, mert kedvezően hat az anya személyiségére, családban elfoglalt helyzetére és ezáltal az anyának a gyermekre gyakorolt hatására is. A spontán hatások mellett egyre jobban érvényesül a tudatos nevelés. A szabadidő növekedése több időt enged a dolgozó szülőknek gyermekeikkel való foglalkozásra. Ugyanakkor vannak kedvezőtlen jelenségek. A családok egy részének életmódja idejétmúlt. Tovább élteti a férfi és a nő egyenlőtlenségét, nem ismeri el a gyermek emberi méltóságát, tulajdonnak tekinti, akiben hatalmi vágyait kiélheti. Másutt anyagilag elkényeztetik és ugyanakkor érzelmileg elhanyagolják a gyermeket. Nem nevelik kellően munkára, önmaga kiszolgálására, kötelességei teljesítésére, nem vonják be életkorának megfelelően a családi munkamegosztásba. Sok család túl befelé forduló, túl zárt, nincsenek szélesebb emberi és társadalmi kapcsolataik, nincs közéleti szemléletük. A családi nevelés nincs mindig összhangban a társadalom érdekeivel, sőt néha ellentétes azzal. A szülők fiatal koruk miatt nem mindig felkészültek a nevelésre. Ma már minden iskolatípusban, intézményesen folyik a családi életre nevelés az 'osztályfőnöki órák keretében, s ezen belül az anyaságra, apaságra való felkészítés. Még eredményesebbé kellene tenni az óvodás és iskolás gyermekek szüleinek pedagógiaipszichológiai ismeretekkel való segítését. A társadalom megbecsüli és különböző eszközökkel segíti a gyermekeket nevelő szülőket, de ugyanakkor elvárja, hogy a szülők is felelősséggel és mind jobban a szocialista erkölcsi normák stferint neveljék gyermeküket. A megelőzés az állami gondoskodás fő elve Ha a család nem, vagy csak részben képes ellátni gyermeknevelő funkcióját, az állam speciális gyermek- és ifjúságvédelmi intézkedésekkel nyújt segítséget, vagy végső esetben átveszi ezt a funkciót. Az állami gondoskodás főelve a megelőzés, az aktív gyermekvédelem. A korszerű gyermekvédelem arra törekszik, hogy a családok — ha szükséges — gyorsan és hatékonyan kapjanak helyzetüknek megfelelő segítséget, mielőtt a súlyosabb állapot kialakul. Eszközeivel mindenekelőtt a családon belül igyekszik mielőbb visszaállítani a megfelelő feltételeket. Az állami gondoskodás eszközei ma már igen széles körűek. Ide tartoznak a védő és óvóintézkedések (a figyelmeztetés, munkába helyezés, környezeti ártalmak megszüntetése) a nevelési segélyek, a pártfogás, az átmeneti intézeti elhelyezés, az utógondozás, és végső sorban, esetleg csak átmenetileg az állami gondozás. Baranyában ma 1400 állami gondozott gyermek van, akiket részben nevelőszülőknél, részben nevelőotthonokban helyeznek el. Új, 240 személyes, széles korhatárú nevelőotthon építését készítették elő Pécsett. Megvalósulása csak az építőipar lehetőségeitől függ. Nagyobb figyelmet az időskorúak életére A megyében a lakosság 18 százaléka 60 év feletti. Ez a korosztály számban és arányban várhatóan tovább növekszik. Ezért egyre több figyelmet kell fordítanunk a 60 év feletti népességre. Olyan sajátos, differenciált foglalkoztatásra és szolgáltatásra van szükség, amely biztosítja az időskorú népesség lelki és testi egészségének hosszú ideig való fenntartását. A legjelentősebb eszköz az a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszer, amely szinte teljeskörűen biztosítja ennek a korosztálynak az anyagi és egészségügyi ellátását. Az ingyenes egészségügyi ellátás és a biztos nyugdíj, a felszabadulás előtt milliók számára elérhetetlen %ágy volt csupán. 1977- ben a megyében 74 ezer nyugdíjasnak, 1,4 milliárd Ft nyugdíjat és járadékot folyósítottak. Azóta az alacsonyösszegű nyugellátásokat 1978. január 1-ével meg is emelték. E mellett speciális intézmények és szolgáltatások is segítik az időskorú népességet. Az otthonukban el nem látható, főleg a beteg idősek közül ma a megyében 18 szociális otthonban, közel 2000- en élnek. Nagy feladat, hogy folytassuk a szociális otthonok korszerűsítését és az ott élők életkörülményeit, valamint életének tartalmát tovább javítsuk. 27 öregek napközi otthonában 800-an kapnak ellátást. Hamar népszerűvé vált a házi szociális gondozás viszonylag új intézménye. Ma a megyében 50 főfoglalkozású és 300 társadalmi szociális gondozó, több mint 1200 gondozottat lát így el. Nemrég bevezetett, új és kedvelt forma a szociális étkeztetés is. Az életszínvonal emelkedésével fokozódik az igény a szociális ellátás minősége iránt. Ezt már eqvre kevésbé elégíti ki a hagyományos szociális gondoskodási rendszer. Az új igényekét és szükségleteket jobban figyelembe vevő, új típusú gondozási formákra, szolgáltatósokra és intézményekre van szükség, amelyeket szívesen igénybe vesz az a nyugdíjas, aki szociális támogatásra nem szorul, de élete megszokott kereteit külső segítség nélkül már nem tudja fenntartani. Az idős emberek jelentékeny része otthoni körülmények között szeretne tovább élni. Ezért kívánatos például Pécsett és a városokban olyan bérházak kialakítása, ahol a főbérleti lakással rendelkező nyugdíjasok élnek és saiátos szolgáltatásokat élveznek. (Takarítás, bevásárlás, ebéd, egészségügyi ellátás stb.) Csehszlovákiában olyan lakások építésével kísérleteznek, ahol a felnőtt, családos gyermek lakásához olyan szoba- konvhós lakás kapcsolódik, ahol az idős családtagok önállóan és mégis a család közelében és gondozása mellett élhetnek. Az öreqek gyermekektől függetlenül szeretnek élni, de nagyon lényeges számukra a rendszeres kapcsolat amely sokat segíthet a qvermekeknek is. Jobban az időskorúak felé kell fordítanunk a társadalmi seqítőkészséget. Sokszor az egyszerű látoqatás, a jó szó. az aDró fiqyelmesség is sokat segíthet az öregek maqánvossá- qának feloldásában. Az öregek házi szociális gondozásában eredményesen tevékenykedő szocialista brigádok, ifiúsági- és gyermekszervezetek példái iga- zoliák, hoav a társadalmi se- qítőkész'égben még nagy tartalékok rejlenek. Vannak olyan áldozatkész, különös adottsáqgaf rendelkező, sokszor maquk is egyedül álló emberek, akik szívesen vállalnak ebben feladatot. Törekedni kell arra. hogy őket megtaláljuk, bekapcsoljuk és áldozatos munkájukat társadalmi megbecsülés övezze. A házastársak kapcsolata Végül a családi élet kérdései között alapvető fontosságú o helyes párválasztás és a házastársak kapcsolata. A kapcsolatok megfelelő érzelmi hőfokának és pozitív tartalmának tartós biztosítása bonyolult feladat, amelynek érdekében mindkét félnek kitartóan kelt munkálkodnia. A válások magas száma arról tanúskodik, hogy az átalakuló családi élet ezekben sem zavartalan és ki kell még küzdenie a helyes, korszerű, felelősségteljes, a gyermekek érdekeire is figyelő gyakorlatot. A nagy társadalmi változásokat, a század felgyorsult iramát, követve, változik a család. Mivel viszonylag zárt, intim szféra az átalakulás elég lassú. A. családi kapcsolatok szocialista vonásainak erősítésével segítenünk keli abban, hogy a csc- ládok mielőbb alkalmazkodni tudjanak az élet mai szükségleteihez és minél teljesebben betölthessék az egyén és a társadalom számára egyaránt nélkülözhetetlen funkcióikat. Takács Gyula Baranya megye Tanácsa elnökhelyettese Kálmándy Ferenc felvétele
