Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-04 / 3. szám
2 Dunántúli Tlaplö 1979. január 4., csütörtök Hozomány a csekken Segítség a volt állami gondozottaknak Könnyebb az önálló életkezdés Visszatért az elet rendes kerékvágásába Zavartalan az áram-, vizes hőszolgáltatás n megye valamennyi útja járható A Pannónia Szálloda tetőzete a vihar után Csőrepedést javítanak a Kalinyin úton fiayTT^i htt* fim mmm Á jelenlét a fontos A hétfői ítéletidő nyomai még sok helyen ott éktelenkednek, fel-felsajdul bennünk az elemek tombolásának, az áramszünet nyomasztó óráinak emléke, szokatlanul kemény az idő, az utak a jégpályához hasonlatosak, szerdára azonban már visszatért az élet rendes kerékvágásába Baranyában. Tegnapi telefonjainkkal mindenekelőtt az áramellátás, a víz- és hőszolgáltatás, a közlekedés helyzetét tudakoltuk, mindezeken felül további részletekkel szolgálunk az ítéletidő pusztításairól, a károk mértékéről. Két fagyhalál Szomorú hír: a fagyhullámnak ketten is áldozatául estek Baranyában. Tamás Béla tragédiájáról szerdai lapunkban már hírt adtunk, a szerencsétlen ember megfagyott holttestére kővágószöllősi nyaralójuk közelében a másnap keresésére indult felesége talált rá. A másik fagyhalál Szabad- , szentkirályon történt. A 76 éves, nyugdíjas Pintér Lajosné január 1-én, az esti órákban a községből szőlőhegyi lakására indult, útközben érte a hóvihar és megfagyott. Csőtörés a Kalinyin úton Az áramszolgáltatás kedden este gyakorlatilag teljesen helyreállt Pécsett és a megye többi településén. Ez nem jelentette azt, hogy minden lakásban volt villany, szétszórtan akadtak még családi házak, melyeknek légvezetékét letépte a szél, biztosítékuk kiolvadt. Tegnap még 80 ilyen bejelentést tartottak nyilván Pécsett, a hiba elhárításán 75 szerelő dolgozott, s ma is dolgoznak. A hétfői villámcsapások okozta katasztrofális üzemzavar egyébként nemcsak nekünk, fogyasztóknak jelentett sok-sok kényelmetlenséget, a többletköltségek folytán a DÉDÁSZ-nak is több százezer forintra rúg a kára. Teljesen helyreállt a vízszolgáltatás is Pécsett, a Vízmű teljes kapacitással dolgozik, megteltek tározói. Akadt azért gond, kedden este csőtörés történt a Kalinyin úton, emiatt a pálos templomtól a Marx útig sok utcában víz nélkül maradtak a lakások. A szerelők a hiba elhárításával szerdára virradó éjjel egy órakor végeztek. Immár van tehát a városnak elegendő vize. A takarékossági felhívás azonban változatlanul időszerű, ne pazaroljuk a vizet. A PÉTÁV-tól kapott tájékoztatás szerint Pécsett és a megye többi városában zavartalan a hőszolgáltatás. A hőmérséklet a lakásokban 20 fok felett van. Kisebb, helyi zavarok előfordulnak, egyes lakások lépcsőházában például lefagytak, kilyukadtak a radiátorok, nincs melegvíz-szolgáltatás. A hibás fűtőtesteket sorra kicserélik. Síkosak az utak Tegnap már a megye valameny- nyi útja járható volt, miután a KPM Közúti Igazgatósága emberei a reggel a megyében még járhatatlan öt bekötő utat megtisztították. A fő útvonalakon az állandó sózás hatására a hó és a jég olvadni kezdett, felkásáso- dott, így a gumiélű ekékkel letolhatták. A veszélyes helyeket az alacsonyabb rendű utakon is leszórták, a sózás tovább folytatódik. Járhatók az utak, ám továbbra is síkosak, óvatosan közlekedjünk. Pécsett is megjavultak az útviszonyok, így a Volán ha reggel nem is, de délelőtt már sorra elindíthatta a hegyi járatait: a 35-öst, a 49-est, a 22-est és a 47-est. A síkos út miatt természetesen a buszok óvatosabban közlekednek, kevesebb fordulót tesznek. Minden távolsági busz jár, de érthetően több-kevesebb késéssel. Hűltek a tojások Érdeklődtünk több vállalatnál is, a hétfői ítéletidő milyen károkat és fennakadásokat okozott. Legnagyobb vállalatunknál, a Mecseki Szénbányáknál nincs kár. A hó- és szélvihar a vártnál kisebb károkat okozott a Mecseki Érc- bányászati Vállalatnál. Az egyik külszíni homokelőkészítő palatetejét félig letarolta a szél; a lll-as üzem kompresz- szortelepén pedig kitörtek az ablakok, befagytak a kompresszor csövei, s hasonlóan más telepeken is előfordultak fagyások. E károk helyreállítását végezték tegnap is a MÉV szolgáltató üzemének dolgozói. A MÉV-nél egyébként nem volt áramkimaradás, az országos hálózatból kapják az energiát. Kedden rendben indult a munka, hiszen a szolgáltató üzemben hétfőn délután riasztották a készültséget, egész éjszaka dolgoztak a hóekék, így reggelre járhatóak voltak az üzemi utak. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatot is érték kisebb károk, az épülő új lakótelepeken ablakok törtek be, a viharos szél felvonulási épületek tetejét vitte el. Csak érdekességként: a toronydaruk, bár gémjük igencsak hajladozott, dacoltak az orkánnal, hiszen úgy biztosították, hogy mindig a szélirányba álljanak. A rendkívüli hideg hátráltatja az építők munkáját, jócskán lecsökkent teljesítményük. Különösen a mélyépítőket, a szabadban dolgozókat vetette vissza a hideg, ezért a vállalat azt latolgatja, ha ilyen marad az idő, dolgozói egy részét fagyszabadságra küldi. Az ítéletidő károkat okozott a mezőgazdasági nagyüzemeknek is. Sok majorban épületek sérültek meg, a szél ledöntötte, elfújta a széna- és szalmakazlakat. Az állattenyésztő-telepeken gondot okozott az áramszünet. A boksái termelőszövetkezetben hétfő délután 4 órától kedd délután 2 óráig szünetelt az áramszolgáltatás, s ezt különösen a baromfiágazat sínylette meg. A tojóházakban az etetőrendszer nem működött, a vízvezetékek befagytak, a tyúkok egy napig nem ettek, visszaesett a tojástermelés. Még nagyobb, csak később felmérhető kár érte a keltetőt, ahol az áramszünetet 'követően hűlni kezdtek a tojások. Háromszázezer tojás volt a keltetőben! Szerencsére nem volt hasonló veszélyeknek kitéve a Bólyi Állami Gazdaság bári baromfitelepe és a Bikali Állami Gazdaság nyúltelepe, mert itt rögtön átkapcsolhattak a generátorokra. A bólyi vetőmagüzemben viszont a 'keddi áramszünetek miatt egy műszak termelése kiesett. Hetven kárbejelentés A vihar sok családi ház tetőszerkezetét is megrongálta. Szerdáig az Állami Biztosítóhoz 70 kárbejelentés érkezett. Tegnapi lapunkban hírt adtunk már, a széllökések feltépték az új Pannónia Szálloda tetőzetét. Most vizsgálják, ki követett el mulasztást, az építő vagy a tervező. Ugyancsak beszámoltunk a Kertészeti és Parképítő Vállalat Megyeri úti telepén elsodort fóliasátrakról, a tönkrement több tízezer dísznövényről. A vállalat tegnapra már felmérte kárát: 700 ezer forintnyi érték ment veszendőbe. Miklósvári Zoltán Megszokott rovatunkban — ahol az esetek döntő többségében arról szóltunk: hogyan közlekedünk mi, „maszek" autósok és gyalogosok —most a közlekedési rendőrség munkája a téma. Különösen azért, mert kíváncsiak voltunk: hogyan dolgoznak ilyenkor, amikor a hirtelen ránktört rossz idő egyrészt különleges közlekedési viszonyokat eredményezett, másrészt éppen ezen keresztül különleges feladatokat is hozott nekik. Amiért érdemes erről szólnunk, a hétfő esti ügyeleti telefonhívásaink voltak. Több helyen hallottuk: a mentőktől, a KPM-től, hogy a közlekedési rendőrség is felajánlotta segítségét. Korántsem arról van szó, hogy a járőrkocsik a hóval vastagon befújt utakra is eljutnak. Segítőkészségük sokkal inkább a figyelmességben, a körültekintésben nyilvánult meg. Ezt a közlekedési rendőrségen így fogalmazzák: a jelenlét ilyenkor a fontos! Vagyis hogy a cirkáló járőrautók meg- nyugtatólag hassanak az amúgyis megritkult, meglassult, ám ugyanakkor veszélyesebbé vált forgalomra. Persze, más módon is megnyilvánult ez a segítőkészség. Sok esetben a járőrkocsik jelezték: hol akadtok el gépkocsik, hol van sürgős segítségre szükség. A kora reggeli órákban szolgálatba érkezők hozták a legfrissebb híreket. A tegnap délelőtti kőrútunk so- lán is megnyilvánult ez. A Volán GC 02—29-es Ikarusa éppen egy útkereszteződésben robbant le. Két perc múlva már tudtuk, mikorra várható az el- vontatása. Megnéztük a harkányi út pécsi belorkollása előtt elakadt gépkocsikat is. Mindahányon csodálkoztunk: nem mindegyiket kellett volna az árokparton hagyni, s hogy mégis ottmaradtak, az — úgy tűnik — annak is köszönhető, hogy a váratlan időjárási, forgalmi körülmények miatt sokan esnek pánikba, s nem jutnak el a helyes megoldásig. A jórőrkocsik egyébként a legnehezebb útviszonyok között is elindulnak. Ha látható egy gépkocsin, hogy kezdő vagy „beijedt" ember vezeti, megállítják és tanácsokkal látják el: hogyan kell adott útviszonyok közben a járművet vezetni. Túl az útviszonyckról a járőrkocsik rádióin leadott gyors jelentéseken, azt hiszem, az utóbb elmondottak valóban bizonyítják a közlekedési rendőrség segítőkészségét. Nyilván hiába hivatkozom az 1977-ben megjelent egyik kormányrendeletre, amikor Hideg Gyula, a Baranya megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója is meg hatotton beszél arról, ami ennek a kormányrendeletnek köszönhető. “Röviden arról van szó, hogy ez a rendelkezés az állami gondozás intézményét bővítette 'ki. Azoknak a fiataloknak, akiknek nincsen semmiféle családi kapcsolata, akik hiába is keresnék vér szerinti hozzátartozóik segítő kezét, a nagykorúság elérése után is számíthatnak az állam támogató sá ra. Az életkezdés megkönnyítéséről van szó. Beszélhetnénk arról, hogy sok helyen az emberek tudatában még mennyire benne van: mit hoz az új asszonyka a házasságba? Azaz: kellően „kistafírozott”-e? Említhetnénk azt is, hogy milyen alapvető, és sokszor milyen nehezen elérhető feltétele az önálló élet megkezdésének, a családi közösség megteremtésének az otthon. S hogy mennyit kell takarékoskodni a fiataloknak a „beugró” összeszedése érdekében. Vagy ha csak a bútort említjük: ennek árát sem könnyű előteremteni. Mindezek természetesen kevésbé érintik azokat a fiatalokat, akik mögött ott áll a család. Ám az állami gondozottak esetében most nyílt először arra alkalom, hogy a nagykorú és meghatározott feltételeknek megfelelő fiatalemberek esetében a szülő szerepét az állam vállalja magára. Az említett kormányhatározat alapján erre a segélyezésre 1978-ban országosan 6 millió forint állt rendelkezésre, ebből Baranyába 320 ezer forint jutott. A megyében egy-egy évben 120—130 állami gondozott válik nagykorúvá, s közöttük többen olyanok, akik eléggé érettek és fegyelmezettek ahhoz, hogy önálló életet kezdhessenek. Csaknem harminc fiatal vehette át a napokban a segély összegét jelző csekket. Ki 5 ezer, ki 30 ezer forintot. Ez a csekk az „indító töltet". Azok kapták a segélyt, akik már eddig is takarékoskodtak. A pénzt csak a meghatározott célra lehet fordítani, arra, amit a fiatalok a kérvényükben megjelöltek. így jutott két volt állami gondozottnak, akik a közelmúltban kötöttek házasságot, s Mohácson egy-két éven belül lakásra számíthatnak, 30 ezer forint. Mások bútort szeretnének vásárolni, s az intézet dolgozóinak. — természetesen a fiataloknak is — emlékezetes élménye marad az eladók segítőkészsége: ne azt a bútort vegyék meg, mert emez is nagyon szép és ugyanakkor olcsóbb. És egyenjogú partnerként — a külvilág szemében is — megy a házasságba az a fiatal lány, aki a „hozományaként" vehette át a segélyről írt csekket. — Ezek a volt állami gondozottak — hallottuk az intézet igazgatójától — eddig üres kézzel, Vagy összespórolt, de az élet kezdéséhez nem elég pénzzel hagyták el az intézetet, kezdtek maguknak egzisztenciát teremteni. Most már nem lesznek kiszolgáltatva senkinek, a továbbiakban rajtuk múlik: tudják-e a megkezdett utat továbbra is járni. Pannon krónika, nemzetiségi, dokumentum- és riportműsorok MTV Pécsi Körzeti Stúdió L félév Hetente egy alkalommal jelentkezik rendszeres műsorával 1979 I. félévében a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója. Mint már előzetesen jeleztük, ezen a héten január 4-én az első programban Kossuth-bánya újjászületik címmel dokumentumműsort sugároznak. Az ismert Pannon krónika és a körzeti stúdió nemzetiségi műsora négyhetenként jelentkezik. Ezenkívül egy szórakoztató vagy művészeti; illetve egy dokumentum vagy riportfilm váltja egymást a heti műsorokban. Január 10- én a Pannon krónika, 17-én nemzetiségi adás következik. Január 26-án a frissen várossá alakult Barcs egy napját mutatja be a stúdió riportfilmje. Január 31-én Pákolitz István verses művét láthatjuk önálló tévéadaptációban Poklada címmel. A váltakozó Pannon krónikák és nemzetiségi műsorok mellett várhatóan néhány érdekes dokumentum- és riportfilmre hívhatjuk fel a figyelmet ez úton. Februárban egy adás keretében a me- cseknádasdi német nemzetiségi tájházat mutatják be. A továbbiakban egyebek közt dokumentum-riport műsort láthatunk A jövő munkása címmel. A pécsi agglomeráció című szociográfikus riportműsor a beköltöző falusiakról szól. Azt kutatja, hogyan változik életmódjuk, kultúrájuk a városba való költözés után. Szonáta címmel a művészeti műsorok között a Pécsi Balett produkcióját láthatjuk viszont a képernyőn. Bizonyára nagy érdeklődés előzi meg május második felében az Erőltetett menet című dokumentumműsort, amely Radnóti Miklós útját követi végig a bori tábortól Abdáig. Színország címmel Sólyom Katalin, a Pécsi Nemzeti Színház tagja gyermekeknek szóló irodalmi műsorát is ebben a hónapban sugározzák. Április végén Nótaszó címmel először jelentkezik a körzeti stúdió szórakoztatózenés műsora, amely a három dél-dunántúli megye énekeseinek és zenekarainak . közreműködésével ad ízelítőt a nótakedvelőknek. M. A. M. A.
