Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-04 / 3. szám

1979. január 4., csütörtök

Dunflntult napló

3

uasuti rakodás Jelenteg büuös kör

Kaposváron megszűnt, Gyöngyösön megkezdődött

Mezőgazdasági üzemszervező mérnök képzés

A tanulmányi idő három, levelező tagozaton négy év

Gyöngyösön ötven éve folyik mezőgazdasági szakember- képzés, de erről Baranyában csak hírből hallottak. Kevés fiatalt vonzott a távoli város, közelebb is volt hasonló lehetőség.

A Minisztertanács 1025/1976. számú, Gyöngyösre vonatkozó határozata már közelebbről is érinti azokat a baranyai fiatalokat, akik a mezőgazdasáA bírságpénzt könyvelik és áthárítják A nagy tételű szállítás növeli a feszültséget Mire fordítják az álláspénz millióit?

Olyon sok szó volt az utóbbi években a megkésett rakodásokról, hogy az már majd mindenkinek a könyökén jön ki. Ugyanakkor a vállalatok változatlanul inkább kifizetik a kocsiálláspénzt a MÁV-nak, mintsem időben kirakodnának. Pedig o késve történő rakodást minden esetben köteles jelenteni a MÁV a megyei szállítási bizottságoknak. Indok, úgylátszik akad bőven!

Az elmúlt esztendőben, januártól november 30-ig, mintegy 79 millió forint kocsiállás- pénzt fizettek a vállalatok a MÁV Pécsi Igazgatóságának. A rakodási idő közforgalmú rakodóhelyeken öt óra, bérelt és iparvágányokon 4 óra. Kisebb állomásokon még ennél is több idő áll rendelkezésre a rakodásra. A MÁV minden egyes késett órára az első 24 órában óránként 24 forint, a második 24 órában 100 forint, ezen felül 200 forint kocsiálláspénz fizetésére kötelezi a vállalatokat.

Nem lenne gazdaságosabb a vállalatoknak, ha a rakodást korszerűsítenék és így időben kipakolnák a vagonokat? Nem biztos, mert a vállalatok a bírságot könyvelik és beépítik a termékek árába, így ez náluk nem jelentkezik többletköltségként.

Jelenleg a vállalatoknak nincs érdekeltségük a gyors rakodásban, hisz nem a zsebükre megy a dolog. Kimutatták, hogy a rakodási késések zöme a hétvégekre esik. Ezen a téren szombaton és vasárnap Magyar- országon megáll az élet. A vállalatok jobban járnak, ha a hétvégeken kifizetik a bírságot. A dolog másik oldala, hogy a szállítási ütemezés sem egyenletes. Előfordul, hogy a vállalatok olyan mennyiségű terméket kapnak egyszerre, hogy ha megszakadnának, akkor sem tudnák a vagonokat időben kirakni.

Egyes vállalatok a Volánnal állnak szerződésben, amit azonban átlagos mennyiség rakodására kötnek. Ho egy nagyobb tétel érkezik egyszerre, akkor a Volán kirakja g megállapodás szerinti átlagmennyiséget, majd megy a következő vállalathoz. Ami efölött van, arra csak később kerül sor. A vállalat pedig fizeti a bírságot.

A nagyvállalatok előnyben vannak a kisebbekkel szemben, hisz a rakodó kapacitásuk jóval nagyobb. Az ideális az volna, ha lenne egy gazdasági egység, amely eszköz- és emberállományával a kis vállalatok rakodását is megoldaná, és ha

szükséges, akkor besegítene a nagyvállalatoknak is. De ez nincs. A vasútnak és természetesen a népgazdaságnak az az előnyös, ha a termékeket nagy tételekben szállítanák irányvonatokkal. Ezt azonban fogadni kevesen tudják, pedig a jövő útja ez lesz és az egységrakomány.

A Volán 1979. január elsejétől csak egységrakományokra köt szerződést. A meglévő amúgyis nagy feszültséget ez csak fokozza. Gondot jelent, hogy ki viseli a többletköltséget az egységrakománynál?

A bírság jellegű kocsiállás- pénz összege a MÁV Pécsi Igazgatóságának állomásain 1978. januártól november 30-ig terjedő időszakban csökkent az elmúlt év hasonló ciklusához képest, mintegy 36 millió forinttal. Ha ezt az első látásra meglepőnek tűnő arányt vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy ez mindösz- sze három vállalatnak köszönhető. A Dunaújvárosi Papírgyárnak, a Dunai Vasműnek és a Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyárának. Ezek a nagyvállalatok szervezéssel, irányvonatok fogadásával, a rakodóeszközök korszerűsítésével mintegy 30 millió forinttal csökkentették a kocsiálláspénzt.

Ez nagyon jó dolog, de Baranyában és a szomszédos Somogybán már nem tudnak ilyen példáról. Mohácson például 1,5 millió forintról 2,1 millióra emelkedett a bírságok összege, míg Kaposváron 1,3 millióról 3,7 millióra.

A bírságok nagy része a rakodásfejlesztési alapra folyik be, amit a Központi Szállítási Tanács titkársága pályázatok alapján oszt el. A pályázatokat a megyei szállítási bizottságok és a MÁV illetékes vasútigaz- gatóságai is támogatják, ha az indokolt. Ennek az alapnak az a célja, hogy korszerűsítsék és gyorsítsák a vasúti rakodást. A felhasznált pénzösszeg útját, az alkalmazás módját egy évig ellenőrzik. Tavaly például 4 millió forintért burkolták Mohács vasútállomás rakterét és a világítást is korszerűsítették. A pénz felét, kétmillió forintot a rakodásfejlesztési alapból biztosították. A kis vállalatok azonban ezen a téren is hátrányban vannak, mert a rakodás színvonalának emeléséhez szükséges pénz felét nem tudják előteremteni.

A rakodás jelenleg egy bűvös kör, melyből a kiutat még nem találták meg. Pedig előbb- utóbb sort kell keríteni a megoldásra, mert így senkinek nem

jóRoszprim Nándor

Nincs két egyforma bőrdarab

Kesztyűszabászok

A kesztyűszabászok — férfiak, fiatalok, sokan még 30 éven innen, s csak kevesen a 40 éven túl. (A női szabász még ritka, nehéz fizikai munka ez.) Az ő kezük formázza először a gyárba érkező finom nappa- vagy az erősebb sertésbőröket.

Suhajda János egy világos- barna bőrt forgat, húzogat, azt próbálgatja, hogy a rajta lévő lyukat hogyan tudná a hüvelykujj kivágásához illeszteni. Ha sikerül, egy darab bőrt takarít meg. 1962-ben végezte el a szakmunkásképzőt. Nem sikerült azonban a gyárba kerülnie.

— 1963 óta egyfolytában itt vagyok. Jól érzem magam, jó a társaság, jó a hangulat, s az sem mindegy, hogy jól lehet keresni — így a véleménye.

Plattner Tibor mondja a következőket:

— 1956-ban, az általános iskola után jelentkeztem ide ipari tanulónak. Aztán jött a katonaság. Leszerelés után először a kisszériás műhelybe kerültem. 1972-ben jöttem vissza a szabászokhoz, anyagi okok miatt. Jól lehet keresni, de tulajdonképpen sohasem tudjuk előre, hogy mennyi lesz a havi kereset. Például kapok egy bizonyos meny- nyiségű bőrt, megmondják, hogy abból hány pár kesztyűt kell kiszabni. Ha többet hozok ki, ezzel növelem a teljesítményemet és bőrt takarítok meg. Igen- ám! De hiába készítek mondjuk 600 pár helyett 800-at, ha a végmeó csak 400-at értékel exportminőségűnek.

A szabászoknak nem elég a bőrre ráhelyezett sablon körül kivágni a bőrt. Nyújtják, simítják, míg a kívánt méretűek

Nehéz fizikai munka A bőrrel jól kell gazdálkodni

lesznek. Tulajdonképpen ez a szakma lényege, itt derül ki, hogy a szabász mennyire ismeri mesterségét.- Egy jó szabásznak, amikor kézbe veszi a bőrt, tudnia kell, mit lehet vele kezdeni, mennyire lehet és szabad nyújtani — mondja Plattner Tibor. — S az sem mindegy, milyen irányban. Mert ha nem szálával nyújtja, akkor a varrásnál az ujjak megcsavarodnak.

Az igazán jó kesztyűbőrök 40 százalékkal nyújthatók. Ezeket csak kézzel lehet jól feldolgozni, A világ több piacán az igény egyre inkább a kézi meg- munkálású, szép és jó minőségű kesztyűk felé fordul.

Réger Mátyáséknál nagy az öröm otthon, most kaptak új lakást. 1968 óta, a szakmunkásképző iskola elvégzése óta szabász. Műszak kedvezményt kapott, állandó délelőttös, mert iskolába jár. A bőripari technikumot végzi, hetente 15 órát tölt el ott, ehhez jön még a tanulási idő.

— Nem akarok egyelőre elmenni a szabászattól — mondja —, de szeretném bebiztosítani magam idősebb koromra. Ezt a munkát nem lehet nyugdíjkorig folytatni.

Az egésznapos helybenállás a lábat, a bőr, megmunkálása, nyújtása, kiszabása a kéz ízületeit teszi tönkre. Eddig egyedül csak Horváth Józsefnek sikerült innnen darabbéresként nyugdíjba mennie. Az utolsó 10

évben 10 százalékos kedvezményt kapnak, de legtöbbször nem jutnak el odáig, már előbb elmennek meósnak, raktárosnak.

Suhajda János, Plattner Tibor, Réger Mátyás a Szamuely Tibor szocialista brigád tagjai. A magánéletben is barátok, ösz- szejárnak. A brigád 80 000 pár kesztyű elkészítését vállalta 1978-ban, s több ezer párral többet teljesítettek.

A brigád legfiatalabb tagja a 19 éves Györgyei Szabó József. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában kezdte, két évet elvégzett, aztán meggondolta magát: ezt nem nekem találták ki. Idejött a gyárba átképzésnek. Két éve szabadult, s hogy mennyire bevált nála ez az új foglalkozás, bizonyítja, hogy teljesítményben fölülmúlja 8—10 évvel rutinosabb társait is. Szabadidejében a motorozás a hobbyja, most gépkocsira gyűjt.

Frank Pál a brigád vezetője.

— Agilis fiatalember, azért választottuk — mondja róla Suhajda János.

— Jó, hogy mondod, legalább tudom — válaszol Frank Pál. Csak ismételni tudja kollégáit, szeret itt lenni, szereti a munkáját, s nemcsak azért, mert jól lehet keresni.

— Nincs két egyforma bőrdarab, mindegyikhez másképp kell nyúlni — mondja. — Ezt a munkát nem lehet megunni.

S. Zs.

gi üzemszervezést választják élethivatásul. Ez a rendelet szüntette meg ugyanis Gyöngyösön a Budapesti Kertészeti Egyetem kertészeti és agronómiái főiskolai karát és engedélyezte egyidejűleg a Gödöllői Agrártudományi Egyetejn főiskolai karának működését. Ez a főiskolai kar üzemszervező üzemmérnököket képez. Az első 60 fős évfolyam képzése az 1976/77-es tanévben indult s tekintve, hogy a képzési idő hároméves, ez év júniusában hagyják el a gyöngyösi Alma Matert az első végzett üzemszervezési üzemmérnökök. Kaposváron a Mezőgazdasági Főiskolán ugyanakkor az idén megszűnik ez a fakultás, két éve nem vettek már fel elsőéveseket.

Gyöngyösön, a város északi részén a Mátrai út 36-ban van a főiskolai kar új, 1972-ben épült, modern tanulmányi épülete és 240 fős diákotthona. A felvételi kérelmeket is ide kell beküldeni március 30-ig a főiskola kar igazgatói hivatalába. A nappali tagozatra — amely 3 éves — jelentkezhetnek a középiskolák utolsó éves tanulói, és a korábban érettségizettek, akik még nem töltötték be 35. évüket. A levelező tagozat 4 éves és nincs korhoz kötve. A felvételi tárgyak a matematika és biológia. Mindkét tárgyból írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni.

Az egyik legfiatalabb szakma az üzemszervező üzemmérnöki, s így természetes, ha kevés fiatal alkot képet magának arról, mire is képesít- ez a diploma. Szakképzettségük alapján nagyon sokoldalú és éíjdekes munka vár rájuk a mezőgazdasági vállalatoknál, ahol az üzemszervező agrármérnök, illetve a főágazatok vezetőinek irányítása mellett dolgoznak. Részt vesznek a döntések előkészítésében, a tervezésben, a termelékenység és jövedelmezőség vizsgálatában, a fejlesztési programok kidolgozásában. Kimunkálják a technikai színvonalnak megfelelő munkanormákat, szervezési alternatívákat dolgoznak ki a jövedelmezés fokozására, részt vesznek az arányos és ösztönző bérek kialakításában stb.

A GATE gyöngyösi főiskola karán ennek megfelelően a képzés profilját jelző üzem- és munkaszervezés a legnagyobb óraszámban, négy féléven át oktatott tantárgy. Szakmai felkészültségük megalapozása céljából három félévig alkalmazott matematika- és számítástechnikai ismereteket, valamint műszaki ismereteket, két féléven keresztül technológiai ismereteket (növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet) és egy féléven át agrártörténetet tanulnak a hallgatók. Négy féléves tárgy a növénytermelési technológia és termékfeldolgozás, az állattenyésztési technológia és termékfeldolgozás, illetve a kertészeti technológia és termékfeldolgozás is. A gyakorlati órák száma sok. A képzési idő alatt összesen 14 hét üzemi gyakorlaton vesznek részt a hallgatók.

Az iskolának saját tornacsarnoka és sportpályája van. A hallgatók a gyakorló gazdaságban megtanulhatnak lovagolni és a téliesített gyöngyösi városi uszodát az év bármely szakában igénybe vehetik. A Gyöngyöstől 14 kilométerre levő Mátraházán síugrósánc, a 17 kilométerre fekvő Kékestetőn sípálya várja a téli sportot kedvelő fiatalokat.

A vállalatok nem

érdekeltek a gyors kirakodásban