Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-19 / 18. szám

2 Dunántúlt napló 1979. január 19., péntek Nemzetközi gyermekév, 1979 A Dunántúli Napló és a Hazafias Népfront pályázatai Az elmúlt hét keddjén az ENSZ New York-i székhazának közgyűlési tanácstermében ren­dezett hangversennyel hivata­losan is kezdetét vette az 1979. évi nemzetközi gyermek­év. Az ott fellépő művészek, együttesek jelképesen a világ minden táján élő gyermekek számára nyújtották át zenés, dalos ajándékaikat. Húsz év telt el azóta, hogy az ENSZ határozatban mondta ki a gyermeki jogokat. Az 1959-es nyilatkozat deklarálta minden gyermek jogát arra, hogy boldog legyen. E bol­dogság feltétele többek kö­zött, hogy a gyermekek min­den országban különleges vé­delmet élvezzenek, lehetőségük nyíljon arra, hogy testileg és szellemileg sokoldalúan fejlőd­jenek, különleges módon gon­doskodjanak az anyákról, biz­tosítsák a gyermekek táplál­kozását, lakását, orvosi ellátá­sát, oktatását, játékait. Mind­ezek a gyermeki jogok a szo­cialista országokban természe­tesek. Ugyanakkor szinte min­dennap érkeznek hozzánk képtóvírókon, filmszalagokon olyan képek, melyek gyerme­kek nyomoráról, -éhezéséről, szörnyű életkörülményeiről adnak híradásokat. Mindezek ismételten arra irányítják fi­gyelmünket, hogy a húsz éve kinyilvánított elvek maradékta­lan megvalósítása érdekében világszerte még sokat kell ten­ni! Többek között erre kívánja irányítani a figyelmet ez az esztendő. Hazánkban is gazdag prog­ramja lesz a nemzetközi gyer­mekévnek. Az akciót irányító és szervező magyar nemzeti bizottság már időben meg­kezdte tevékenységét, és az ország megyéiben is gazdag programok előkészítésén fára­doznak. A rendezvénysorozat lehetőséget ad arra, hogy tár­sadalmunk figyelme még job­ban a gyermekekre irányul­jon. Az egyébként is orszá­gunk közvéleményére jellemző gondoskodás most újabb tet­tekben nyilvánulhat majd meg, mely szélesebb körűen előse­gítheti a gyermekek képessé­geinek kibontakoztatását, te­hetségük eredményeinek be­mutatását, a munka szerete- tére nevelésük fokozását, kö­zösségi érzéseik erősítését, a szocializmus építése iránti ér- -deklődésük fokozását. A nem­zetközi gyermekév gazdag programjához szervesen kap­csolódnak azok a rendezvé­nyek, akciók, melyek előkészü­letei megyénkben is folynak. Ezekből kíván részt vállalni lapunk is, amikor a Hazafias Népfront megyei bizottságával együtt az elmúlt év karácso­nyán meghirdette a nemzet­közi gyermekévhez kapcsolódó pályázatait. Reméljük, hogy mindhárom az érdekeltek kö­rében aktivitást, részvételt vált ki. Célunk, hogy a magunk eszközeivel bemutassuk a gyer­mekek életét, alkotó tevékeny­ségét, sokoldalú képességeiket megyénkben is. Fotópályázatot hirdettünk: „Gyermekek a közösségben" címmel, melyen részt vehet bárki három darab 18 x 24 cen­timéteres fotóval. Azt kértük, hogy a résztvevők képeiket folyamatosan küldjék augusz­tus 20-ig szerkesztőségünk cí­mére, hogy azok legjobbjait az év során rendszeresen meg­jelentethessük lapunkban. A legszebbeket több ezer forint jutalomban részesítjük, a díja­zott képekből kiállítást ren­dezünk. Két pályázatot hirdet­tünk a gyermekek részére. A képzőművészeti pályázaton részt vehet minden 10-től 14 éves korú gyerek, aki valami­lyen iskolai vagy művelődési intézmény öntevékeny képző- művészeti körének tagja. A pá­lyázaton részt lehet venni gra­fikával, festménnyel, falisző­nyeggel, subával, batikkal, fa­faragással, kisplasztikával, ke­rámiával. A művek témája a gyermekélet ábrázolása le­gyen. Beküldési határidő: már­cius 1., a Hazafias Népfront megyei Bizottságához. Csak olyan pályamunkát jutalma­zunk — szintén több ezer fo­rint értékben — melyhez a szakkörvezető véleményét a be­küldő mellékeli. A legszebbek­ből megyei kiállítást rende­zünk, azokat jutalmazzuk. Az irodalmi pályázatunkon részt vehet minden 10-től 14 éves korú gyermek. Témája: ,,Ho­gyan élnek a gyerekek 2000- ben?" (Fantasztikus elképze­lések.) Terjedelmük ne halad­ja meg a 45 gépelt oldalt. A pályázatokat folyamatosan le­het június 1-ig szerkesztősé­günkbe beküldeni. A legjob- bakból rendszeresen közlünk lapunk vasárnapi számának gyermekrovatában, a pályázat lezárása után értékes jutalma­kat adunk ki. Nagy érdeklődéssel várjuk a pályamunkákat, melyek bi­zonyára gazdagítani fogják rendszeresen megjelenő gyer­mekrovatunkat. Még egyszer felhívjuk mindenki figyelmét: ne várja meg a beküldési ha­táridő végét, mert azt meg­előzően is szeretnénk a leg­szebbeket a lapban bemutat­ni, ezekkel is a nemzetközi gyermekévre irányítani olva­sóink figyelmét. Megkezdetitek a zárszámadások Kiugróan eredményes évet zárt a baksai Ezüstkalász Tsz Tervszerű, szervezett munka 28 százalékkal növelték a termelés értékét Feszes költséggazdálkodás A z országban az elsők között, a megyében elsőként, tegnap a baksai Ezüstkalász Termelőszö­vetkezet gazdái, eleget téve az alapszabályban előírt kötelességüknek, megtartották zárszámadó közgyűlésüket, hogy feb­ruár végéig további 62 baranyai tsz kövesse pél­dájukat. Ezzel hivatalosan is elkezdődött a számadás időszaka, s a sort egy szép sikerekről számot adó közgyűlés nyitotta meg. meg­Az átlagos nagyságú, 3763 hektáros közös gazdaság mé­reteit meghaladó termelési feladatok megoldására vállal­kozott az elmúlt évben. Mi­ként sikerült a feszített tervet teljesíteni, sőt csaknem minden ponton túlteljesíteni? Erről számolt be a vezetőség nevé­ben a tagságnak és a meg­hívott résztvevőknek Baksai An­tal, a termelőszövetkezet elnö­ke. Az elnökségben helyet foglalt Koós László, a megyei pártbizottság gazdaságpoli­tikai osztályvezetője, dr. Álló Miklós, a Baranya megyei Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetője, Bí­ró Sándor, a Baranya megyei Tsz Szövetség titkára, dr. Vida Sándor, a Siklósi Járási Hiva­tal elnöke. Vörös Mihály, a siklósi városi-járási pártbizott­ság osztályvezetője. Tartalékolás és nyereség A beszámoló tanúsága sze­rint, töretlenül dinamikus fej­lődésről tett bizonyságot az Ezüstkalász Tsz, amikor az el­múlt, nem túl kedvező időjá­rású gazdasági évben 28 szá­zalékkal növelte termelési ér­tékét, vagyis csaknem 25 mil­lióval bővítette termelését, 20 millióval gyarapította a közös vagyonát — ezen belül 6 mil­lióval a tiszta vagyont — és a tervnek megfelelően 3 szá­zalékkal növelte tagjainak jö­vedelmét. Eszközértékük haladja a 220 millió forintot, tiszta vagyonuk értéke a 126 milliót, az üzem termelési ér­téke a 173 millió forintot. A 187 millió forintos árbevételük 9,4 százalékkal magasabb a tervezettnél. A mérleg szerinti nyereség 14,5 millió forint, nye­reségtervüket 6 százalékkal tel­jesítették túl. A szövetkezeti eredmény felosztása során a nyereség 79 százalékát fordí­tották a tagok részesedésére, 21 százalékát fejlesztésre. Az egy 10 órás munkanapra jutó részesedés 161 forint, az egy átlag dolgozóra jutó munka­díj és részesedés havi összege 3544 forint. A tervezettnél na­gyobb összeget fordítottak tar­talékolásra, s tagjaiknak 21 napi keresetnek megfelelő nye­reségrészesedést fizettek ki. A tartalékok kiaknázása A kedvező pénzügyi ered­ményeket arányos költség- gazdálkodással, nagy fo­kú tervszerűséggel, szerve­zettséggel érték el. A szigorú évközi elemzések bevezetésével folyamatosan figyelemmel kí­sérték a ráfordítások és bevé­telek alakulását. így biztosítot­ták, hogy csaknem minden főágazatuk tiszta nyereséggel fárt. A búza, a kukorica, a napraforgó és lucerna termés­átlagát az önköltségek leszo­rításával egyidejűleg növelték. Az összbevétel 47 százalékát az állattenyésztés adta, s en­nek 80 százalékát a baromfi- ágazat. Az új keltetőben a tervezett 7,2 millió helyett csak­nem 11 millió naposcsibét kel­tettek ki. Nőtt a háztáji áru­termelés, bővült az építőipari tevékenység és jól bevált, 10 millió forintot meghaladó ár­bevételt hozott az 1978. ja­nuár 1-én beindított műanyag­üzem, amely bedolgozó-rend­szerben a környéken 60 em­bernek nyújt új munkaalkal­mat. A megyei és járási pártbi­zottság nevében Koós László gratulált a kimagasló ered­111« a|ja«eremtette a «Kéthullott tárgyakat Nyugdíjba vonult a Janus Pannonius Múzeum legrégibb dolgozója, Besenyei Vendel res­taurátor. Kerek harminchárom évet, szinte egész életét itt töl­tötte, előbb a városi, majd a megyei múzeumban. Munkájá­nak elismeréséül kapta nyugdíj­ba vonulása alkalmából a Szo­cialista Kultúráért érdemérmet. Keze munkáját őrzik a JPM ki­állításain látható tárgyak, a raktárakban őrzött értékes leletek. Vendel bácsi állította helyre szinte valamennyit. Igazi mun­katársa volt a muzeológusnak. Néprajzi restaurátorként kezd­te... — A háború hozta így... — mondja Vendel bácsi. — Meg­sebesültem, nem végezhettem nehéz munkát. 1945 szeptembe­rében kerültem a városi mú­zeumhoz mint kisegítő munka­erő. Olyan helyet próbáltam ke­resni, ahol talán még hasznos lehetek. Hamarosan tanfolyam­ra küldtek, aztán 1950-től mint néprajzi restaurátor dolgoztam. Konzerváltam fát, vasat, össze­raktam cserépedényeket, min­Besenyei Vendel restaurátor dent csináltam, ami jött. Leg­nehezebb volt a kozármislenyi római kocsi rekonstrukciója. Na­gyon szép darab volt, de igen sok munkát adott. De hát pa­rasztgyerek voltam, így aztán tudtam, hogyan kell egy kocsit összerakni, mi hol van. Vagy a 26 kilós mohácsi ezüstpénzle- let... I Három hónap alatt res­tauráltam a 34 000 darabot. Az ezüstben lévő bronztóJ a pénz összeragadt, megzöldült, egy tömbben volt az egész, amikor behozták egy 5 literes köcsög­ben. Kénsavas oldattal kellett aztán szétszedegetni minden egyes darabot.- Melyik munkát szerette a legjobban Vendel bácsi? — Nekem mindegy volt, fá­val dolgozom-e vagy cseréppel. Én mindent szerettem csinálni. Sok restaurátort tanítottam ma­gam mellett, de sokan itthagy­ták ezt a munkát, nem volt hoz­zá türelmük. Pedig anélkül nem megy. És szeretni kell, amit csi­nálunk. Fiatalok dolgoztak körülötte most, a nyugdíj előtt is. Vendel bácsi azt mondja utódjairól, ügyesek, szépen dolgoznak. Mégis nehezen engedte el a múzeum legrégibb dolgozóját, aki'fogásáról különböztette meg a római cserepet a középkori­tól, s egy akármilyen kis darab, ból rekonstruálni tudta az egé­szet. Cállos Orsolya ményhez a tsz kollektívájának. Dr. Álló Miklós, a megyei ta­nács vezetőinek elismerését tolmácsolta, felhívó a figyel­met a baksai szövetkezetben még meglévő tartalékok jobb kiaknázására. A közgyűlés jó­váhagyta a közös gazdaság 1979. évi termelési-pénzügyi tervét. Végezetül Baksai Antal a Kiváló termelőszövetkezeti tag jelvényt és oklevelet nyúj­totta át a munkában legjobb eredményt elért szövetkezeti tagoknak. R.-né Néptáncos- képzés Az Állami Balett Intézet a hivatásos együttesek utánpótlá­sának biztosítására az 1979/80- as tanévben néptáncos képzést indít. Felvételre jelentkezhetnek azok a leányok és fiúk, akik az 1978/79-es tanévben fejezik be az általános iskola 8. osztályát, és kedvet éreznek a táncos pá­lya iránt. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek: időpontjáról és követelményeiről az Állami Balett Intézet írásban értesíti a jelentkezőket. A tanulmányi idő négy év, a növendékek a szakképzéssel egyidejűleg gimnáziumi okta­tásban is részesülnek. Tanul­mányaik befejeztével szakmai oklevelet és érettségi bizonyít­ványt kapnak. A jelentkezési kérelmet feb­ruár 5-től 17-ig közvetlenül az Állami Balett Intézet címére (1061 Budapest, Népköztársa­ság útja 25.) kell eljuttatni. „A negyedév ezermestere” Hegyi Ferenc faesztergályos Díjátadás Keresztespusztán Kényszerűségből — szenvedély Hegyi Ferenc eredeti foglal­kozása: molnár. Szülőhelyén, Mezőtúron tanulta a szakmát, majd Baranyába költözvén, a sásdi malomban dolgozott. Amikor érszűkület támadta meg a lábát, magtáros lett. Hama­rosan azonban ezzel a munká­val is szakítania kellett, mert 1974-ben mindkét lábát ampu­tálták. Munka nélkül nem tud­ta elképzelni az életét, s ezért fontolóra vette egy ismerőse ta­nácsát: tanulja meg a faeszter- gálást. önállóan képezte magát, nagy akaraterőről és szorga­lomról téve tanúságot. S ami már több, mint igyekezet dolga: rövid idő alatt kiderült, hogy Hegyi Ferencnek rendkívüli te­hetsége van választott kedvte­léséhez. A Keresztespusztai Szociális Otthon egyik szobájában — ahol az ezermester lakik — mű­vészi színvonalú polcok, fali és asztali tükrök, gyertyatartók, s más használati és dísztárgyak gyűjteménye látható. A szom­szédos műhelyben készülnek, amelyet az intézet bocsátott a mester rendelkezésére. Munka­gépe egyre tökéletesedik. Az esztergapad mellett mór le is ülhet Hegyi Ferenc — a mű­végtagokon állva óriási meg­erőltetést jelentett számára a munka — most egy kézi irányí­tású guruló szék segíti a hely- változtatásban. A Malomipari és Gabonatröszt Füzes Antal vezette szocialista brigádja biz­tonságosabbá is tette a gépet s még szerszámokat is küldött. De sokat segített és segít a Pécsi Kesztyűgyár „Zipernov- szky" szocialista brigádja, és a Mohácsi Szék- és Kárpitosipari Vállalat „Ady Endre” szocialis­ta brigádja is, mely utóbbi fő­leg anyagot szállít Keresztes- pusztára. Hegyi Ferenc rendszeresen olvassa az Ezermester című la­pot, amelynek tavaly meghirde­tett „A negyedév ezermestere” pályázatára ő is benevezett. Mindenki elől elvitte a pálmát: megnyerte az első díjat. Cikke, amelyben képekkel illusztrálva bemutatta munkáit, akkora tet­szést aratott, hogy a lap hama­rosan sorozatot ad közre „Fa­esztergáló iskola" címmel. Tegnap ünnepséget tartottak Keresztespusztán. Szűcs József, az Ezermester főszerkesztője gratulált a mesternek, majd a Black and Decker cég megbí­zottja átadta a díjat: egy érté­kes, komplett Black and Decker barkácskészletet, amely­hez fúrógép is tartozik. A nyeremény tovább könnyí­ti majd Hegyi Ferenc számára a munkát. Erre szüksége is van, mert olyan sok megrendelés ér­kezik hozzá, hogy csak hosszú hónapok alatt tudja teljesíteni őket . i . Nemrég vásárolt egy Trabant Hvcomat gépkocsit, s most vezetni tanul. Szeretné mi­nél többször meglátogatni Me­zőtúron élő hetvenkilenc éves édesanyját. Tófalvi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom