Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-19 / 18. szám
*< 1979. január 19., péntek Dünantmt napló Egységes cselekvésre mozgósít A cselekvési program a tervteljesítés segítője Az új gyártócsarnok Azonos célokért, sajátos eszközökkel Szép Lajos, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat siklósi gyárában tizennégy év óta a párt- alapszervezet titkára. Több mint huszonhat éve dolgozik itt —, ez első munkahelye. Tizenegy évig gépmunkás —, most áruforgalmi csoportvezető. — Társadatmi munkában látom el a párttitkári teendőket — mondja. — Jól ismerem a gyárunkban dolgozókat és természetesen tanúja vagyok mind az emberek, mind a gyár fejlődésének, ölő- és heverőbútorokat gyártunk, az ország minden részébe •szállítjuk termékeinket. Bárszékeinket vásárolja például Kuwait, az NSZK is. Most sarokpad-gar- nitúrákból szállítunk Kanadába mintakollekciót —, reméljük megnyeri majd a rendelő tetszését. A gyár kollektívájának munkájáról elismerően beszél, a nem kevés gond ellenére eredményesen fejezték be az 1978- as esztendőt. — Jól kivette részét a munkából a gyár pártalapszerve- zete, a párttagok. A beszámoló taggyűlésen elemezzük majd a pártalapszervezet vezetőségének tevékenységét is, főként a termelést segítő munkát. Ez évi cselekvési program előkészületeiről folytatjuk a beszélgetést, ugyanis a párt gazdaságpolitikájának megvalósítása az alapszervezetek ré'- széről is alaposan átgondolt, céltudatos tevékenységet igényel. — Legrövidebben talán így határozhatnám meg: a cselekvési program a gazdaságpolitikai feladatok megvalósítását segítő, egységes cselekvésre mozgósító, a megvalósítás módját, a végrehajtás ellenőrzését és módszerét tartalmazó tennivalók összessége. Míg a, munkaterv az alap- szérvezeti pórtélét valamennyi területének legfontosabb kérdéseit tartalmazza. Nem szabad á kettőt összekeverni. Eddigi tapasztalatom, hogy a cselekvési programok szerinti munka hatékonyabbá tette a pártszervezetek gazdaságban végzett tevékenységét. — Az elmúlt gazdasági évről milyen tapasztalatokat vontak le —, hol kell ez évben a munkát jobbítani? — Mi sokféle anyagot használunk fel termékeinkhez. Az alapanyagokat szállítók számos esetben késve, vagy nem azt a fajtát küldték, amire szükségünk volt. Nos, itt a még jobb kooperációra kell törekednünk. Az akadozó anyagellátásnak hátráltató hatása van a termelésre. Ilyen körülmények között következik aztán a túlóra, a „most aztán húzzunk rá elvtársak" kény- szerűség. Volt ilyen. De azt is meg kell mondanom, hogy a nehéz helyzetekben mindig számíthattunk a párttagok példamutató munkája nyomán az egész gyár kollektívájára. Különösen a szocialista brigádok jártak az élen —, említhetem például a kárpitozó nők nagyszerű munkáját is. Jelenleg öt szocialista brigádunk van —, de ezt a mozgalmat szeretnénk ebben az évbén továbbfejleszteni, még két brigádot megszervezni. Jó az együttműködésünk a szakszervezettel, a KISZ-szel is. A folyamatos munkához kell még több segítséget adni pártszervezetünknek is —, mert az emberek dolgozni akarnak és keresni is. — Csak az akadozó anyag- ellátás volt a gond? — Nem. Menetközben termékszerkezetet is kellett váltani. Ez természetesen munka- és üzemszervezési feladatokat is jelentett — tapasztalatom szerint a lehetőségekhez képest sikerült ezt is megoldani. A készülő cselekvési programról mondja: — Mivel a cselekvési program a gazdaságpolitikai feladatok megvalósításával ösz- szefüggő kérdéseket ölel fel —, legfőbb feladatunknak tartjuk ennek már elkészítésénél is a gazdaságvezetéssel összehangolni a tennivalókat. Tudatában vagyunk annak, hogy pártszervezetünk akkor végzi el jól feladatát, ha a sokrétű teendőkből az adott időszakra vonatkozó leglényegesebbeket tudja kiválasztani, tehát a legfőbb tennivalókra összpontosítja az erőket. — Melyek ezek? — A folyamatos anyagellátás, a munka minőségének javítása, a takarékosság, amelynek nagy hatása van az önköltségre is. Mindezeket szorosan a gazdaságvezetéssel közösen kell megoldanunk, konkrétan itt a gyáron belül. Sajnos azonban, számos területen, hogy úgy mondjam, rajtunk kívül álló okok beleszólhatnak és akadályozhatják elhatározásaink valóra váltását. Csak egyet például a sok közül: ha nedves, csomós faanyagot kapunk, ez kihat a termelékenységünkre, önköltségünkre. Arról beszél, hogy a gazdaságpolitikai célkitűzéseket rögzítő cselekvési program megvalósításához a szakszervezetnek és a KISZ-nek is adott a munkája. — Említettem a minőség javítását. Ezt segítheti például a gazdaságvezetés és a szak- szervezet azzal, ha dolgozóink részére továbbképző tanfolyamot szervez. Már folyik a munka gépi famegmunkáló tanfolyam szervezésére. A pártalapszervezet is segít például agi- tációs munkával meggyőzni a dolgozókat ennek a tanfolyamnak elvégzése hasznosságáról. A példa említésével csak érzékeltetni akarom a megfelelő munkamegosztás szükségességét. Ugyanis a jól elkészített cselekvési program esetén is a munka csak akkor lesz eredményes, ha a pártalapszervezet, a gazdasági vezetés, a tömegszervezetek is az elhatározott célokért dolgoznak —, de a sajátos eszközeikkel. Garay Ferenc Ellenőrzések a vásárlók érdekében Tilos a vásárlót jogosulatlan előnyben részesíteni vagy hátránnyal sújtani, a vevőtől külön juttatást vagy más előnyt kérni, követelni, elfogadni. Az üzletben levő árut visszatartani nem szabad. A belkereskedelmi törvény előírásai ezek a kötelezettségek, amelyek érvényesítését különböző intézkedésekkel segíti és figyelemmel kíséri a Belkereskedelmi Minisztérium. Az előnyökért megkülönböztetett kiszolgálás lehetőségének megszüntetésére törekednek a megfelelő árufedezet, az igények szerinti kínálat megteremtésével. Ezt szolgálják például a termékszerkezet korszerűsítésekor kieső cikkek pótlására kiadott intézkedések, a kapacitások bővítését segítő anyagi ösztönzők, támogatások. A minisztérium rendelkezése az előjegy- zéses áruértékesítésre is azért született, hogy a vásárlók igazságosabb sorrendben juthassanak hozzá a nem mindig folyamatosan kapható termékekhez. A minisztérium ellenőrzési programja alapján a kereskedelmi felügyelőségek a rendőri szervekkel együttműködve, valamint a vállalatok belső ellenőrzésükön keresztül rendszeresen vizsgálják a törvény érvényesülését Az ifjúsági parlamentek tapasztalatai Baranya megyében Növekvő felelősséggel a közösség dolgai iránt övekvö aktivitás és konstruktivitás jellemezte az 1978. évi ifjúsági parlamenteket Baranya megyében — állapította meg együttes ülésén a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége és a KISZ Baranya megyei Bizottsága. A múlt év őszén harmadízben — az oktatási intézményekben hetedik alkalommal — rendezték meg az ifjúsági parlamenteket. Az előkészítést a megyében jól szolgálta az a tény, hogy a megyei tanács, az SZMT és a KiSZ MB meghatározta a közös feladatokat. A helyi előkészítő munkát azonban sok esetben megzavarta az, hogy a különböző felsőbb testületektől érkezett útmutatók nem voltak egységesek. Tavaly a parlamentet csupán munkahelyi szinten rendezték meg, így a felvetődött kérdésekre helyben kellett válaszolni. Ez konkrétabbá, konstruktívabbá tette a munkát. A munkajelleg érvényesült , A szocialista demokrácia e fórumaira a legtöbb munkahelyen meghívták a gyermek- gondozási segélyen lévő édesanyákat és a sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalokat is. A megjelenés aránya igen változó volt. Húsz százalék és a teljes részvétel között mozgott. Általános tapasztalatként leszűrhető az, hogy ahol a korábbi ifjúsági parlamentek után a vállalat vezetése megfelelő intézkedéseket tett, ott a fiatalojc aktívan részt vettek az 1978. évi tanácskozásokon. Néhol azonban közömbösség, érdektelenség kísérte a parlamentek munkáját, ami arra kell hogy figyelmeztesse az adott üzem állami és mozgalmi vezetőit, hogy javítani kell az ifjúság- politikai tevékenységet. A parlamentek megrendezésében érvényesült a külsőségektől mentes „munkajelleg”. A gazdasági vezetők beszámolói tételesen foglalkoztak az elmúlt időszak ifjúságpolitikai munkájának eredményeivel, gondjaival. Ahol nem volt elegendő figyelemre méltó eredmény, ott bizony termelési tanácskozássá torzult a parlament. A hozzászólások nagy többsége reálisan és megalapozottan világított rá a munkahely, a lakóhely, az iskola kisebb, nagyobb kollektívájának közös problémáira, örvendetes, hogy a hozzászólások többsége lényegi kérdésekre irányult. A fiatalok fokozódó felelősségérzetét jellemezte az is, hogy kevés helyen álltak elő megalapozatlan követelésekkel. Több üzemben olyan javaslatokat tettek a fiatalok, amelyek megvalósítása a munkakörülmények javítása mellett a termelést is segítheti. E szemlélet bizonyítéka az, hogy mindenütt megnövekedett a munka- és üzemszervezéssel; az anyag- és alkatrészellátással; a munkavédelmi problémákkal foglalkozó hozzászólások száma. A válaszadók igyekeztek elemző módon értékelni a javaslatokat és az ötleteket. Több esetben kérték, hogy a fiatalok alkotó módon működjenek közre a megvalósításban. Ahol őszintén és a fiatalok igazságérzetét kielégítő módon válaszoltak, ott az esetleges nemleges feleleteket is megértéssel fogadták. Természetesen jó néhány ügyben nem tudtak a tanácskozáson választ adni a fiataloknak. A parlament politikai hatása tehát naaybcn függ attól, hogy az írásbeli válaszok megszülessenek az adott időre és azokat a fiatalok elfogadhatónak találják. A tavalyi ifjúsági parlamentek voltak hivatva a következő, időszak ifjúságpolitikai intézkedési ten/ének elfogadására. Sajnos néhány vállalatnál csak a tanácskozás napjára készült el a feladatterv, s ezeknél az üzemeknél az elfogadás formálissá vált, hiszen nem előzhette azt meg az elemző vita. A javaslatok megvalósulása A szakszervezetek és a KISZ megyei vezető testületéinek közös tanácskozásán összességében pozitívan értékelték az ifjúsági parlamenteket. A közös állásfoglalás arra ösztönzi az ifjúsági és a szakszervezeti vezetőket, hogy a következő időszakban minél aktívabban foglalkozzanak a parlamenteken elhangzottak megvalósításával, a javaslatok sorsával. Jobb kezével időnként a szíve tájékát dörzsölgeti. Lehet ez reflexszé vált, ki tudja hányszor ismételt mozdulat. Egy gyermekkori betegség következménye, ötször átvészelt szívbelhártya- gyulladás és most bármily nehezére esett is, orvosi tanácsra kérnie kellett a nyugdíjazását. Toller László, a Népi Ellenőrzési Bizottság Baranya megyei általános elnökhelyettese — huszonegy évig volt ezen a poszton - nyugdíjba vonult. Nagyon rossz? Bizonyára az. Most mégis tréfálkozik. — Sokat töprengtem, hogy a szívemre hallgassak-e, vagy — a szívemre. Az egyik „szív”, amely a magyar nyelvben az érzelem sokféle szinonimájának egyik alapszava, a másik, az emberi test motorja. Végül is az utóbbi mellett kellett dönteni. Kérem, hogy beszéljen magáról, a pályájáról. Szavai nyomán szép lassan kikerekedik egy olyan életpálya, amely bővelkedik a tanulságos tapasztalatokban. 1949-ben kezdte a Pécsi Bőrgyárban, ügyviteli gyakornokként — Nagyszerű iskola volt ez — Akik «a hírekben szerepelnek Toller László A hibák feltárása valamennyiünk érdeke emlékezik vissza. — Talán itt volt a városban a legjobban szervezett számviteli rendszer. A főnökök, az idősebb kollégák nemcsak azzal törődtek, hogy az íróasztal melletti munkánkat értsük, hanem megismertették velünk a gyárban folyó munkát, a bőripar alapfogalmait is. így egyszeriben életközeibe kerültek a száraznak vélt számok is. Nem ártana ma sem hasonló, másutt is. A következő állomás a szőrmeipari egyesülés Budapesten, majd ismét Pécs, 1958 elején az Épületkarbantajló és Tatarozó Vállalatnál volt megbízott igazgató. A Népi Ellenőrzési Bi- . zottság megalakításakor a Pécs városi Bizottság elnökévé nevezték ki. — Nem tudtuk eleinte, hogyan is kezdjünk hozzá, hiszen nem volt ismert, bevált munka- módszer, csak a törvényt ős a végrehajtási utasítást ismertük. — Mik voltak a kezdeti nehézségek? — Többen nem értették a népi ellenőrzés valódi célját. Azt, hogy a társadalom minden rétegét bevonjuk abba a munkába, amellyel feltárjuk a hiányosságokat, javaslatot teszünk azok megszüntetésére, A laikusok eleinte okvetetlenkedőknek, megszállott hibakeresőnek tartottak. Ma már egyre gyakoribb, hogy a vállalati belső ellenőrzés szövetségese a népi ellenőrzésnek. — Mi volt a szép ebben a munkában? — A segítés lehetősége. Segíteni az embereket egyénenként is, segíteni a társadalomnak a hibák feltárásában. És az, hogy a problémákat nemcsak a szabályok, hanem az emberek oldaláról is meg lehet közelíteni. Toller László nemcsak a munkahelyén, hanem a pártfeladatok elvégzésében, a sport terén végzett társadalmi munkájában is igyekezett mindiq a legtöbbet nyújtani. S hogy ez nem volt kevés, azt számos kitüntetés — a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem, kétszer a Munka Érdemrend arany fokozata, a Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozata — is bizonyítja. S most, a pihenés ideje alatt több idő jut a családra, a három unokára és természetesen továbbra is, a társadalmi munkára. Kurucz Gyula
