Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-03 / 2. szám

1979. január 3., szerda Dunántúlt napló 3 Gazdátlan kincsünké. A z utak mentén, sze­métlerakóhelyeken, parkírozókban és szinte mindenütt lefutott autóköpenyek. Az összes gumihulladék közel 60 szá­zalékát teszik ki. Az ab­roncs sorsa a futófelület elkopásával bevégezte­tett. A TAURUS Gumiipari Vállalat évente 2 millió autóköpenyt importál, több mint fele személy­autóköpeny. Áruk attól függően, hogy tőkés vagy szocialista országból hoz­zák-e be 16—20 dollár, illetve 10—15 rubel. Az abroncs pár év alatt használhatatlanná válik, a ko­csikról lekerül. Utána elenyé­sző részük gumiként ismét hasznosítható —• ujrafutózva, őrlemény vagy gumipor for­májában. De felhasználható még egyéb célokra is: építő­iparban, út- és sportpálya épí­tésnél, tüzelőanyagként, folyó- és partvédelemnél, játszótere­ken. A nyersanyagválság is megkövetelné, hogy az elhasz­nált köpenymilliókat újrahasz­nosítsuk, de gumiként, gumi­nyersanyagként. Kerekes József, a TAURUS kereskedelmi központjának vezetője: — Amit lehet, megmentünk újrafutózóssal. A ..karkasz", az újrafutózható köpeny az ösz- szes abroncsnak csak elenyé­sző százaléka — nálunk a 8 százalékot sem éri el —, míg a fejlettebb országokban már 30 százalék körül mozog. Nyír­egyházán októbertől dolgozik az acélradiál-betéttel készült teherabroncsokat újrafutózó üzemünk. A Nehézipari Mi­nisztérium támogatásával és saját anyagi forrásainkból 20 millió forintért új olasz beren­dezéseket állítottunk termelés­be, melyek évi 15 ezer kö­penyt újítanak fel. Az NDK- val 1978-ra kötött szerződé­sünk alapján 50 000 személy- autókarkaszt várnak tőlünk, ezért 17 000 újrafutózott ab­roncsot adnak vissza. Az első évben talán ha 30 ezer kö­penyt tudtunk útnak indítani. Az NDK-partner 1979-ben már 100 000 karkaszt vár. Harma­dik lehetőségünk: Csehszlová­kiával évi 3000 darab teher- köpeny bérmunkában történő újrafutózására kötöttünk szer­ződést, 1979-re még nincs ve­lük megállapodásunk. * A behozott, valamint az új­rafutózható köpenyek száma között nagy a különbség. Ho­vá lesz a többi? A TAURUS- on kívül még nagyvállalatok és kisiparosok is végeznek itt­hon, vagy végeztetnek külföl­dön újrafutózást. A 8 százalék ezekkel együtt értendő. Autőköpenvek Szállításra, feldolgozásra váró gumiabroncsok a Gomba utcai MÉH-telepen lés az elavult berendezések­kel. Egy évtizede az elavult üzem felújítása 100 millió fo­rintba került volna ... A re- generátumot jelenleg impor­táljuk. * A kérdés továbbra is meg­válaszolatlan : mi legyen az elhasznált gumiabroncsokkal? A MÉH Tröszt könnyűipari osztályvezetője, Kanóczky György: — Gyakorlatilag nem ve­szünk át gumiköpenyt. A Kö­zép-magyarországi MÉH alsó- némedi telepéről évente 1000 —1200 tonna csiszolt gumi­port szállítunk egy osztrák cégnek. Évek óta ennyit kér, hosszú távon se fogad többet. A gumipor-csiszolásnál meg­maradt nagy mennyiségű ab­roncs; számunkra is rejtély: mit kezdjünk vele. Biztató eredményeket ígér Breznay Endre kohómérnök találmánya, mely a legutóbbi drzedai ENSZ-szimpozionon is nagy ér­deklődést és elismerést váltott ki. — M; a lényege? — Kis tétellel biztató nagy­üzemi kísérletek folytak. A ko­hóba adagolt gumiapríték 25 —30 százaléka 11 ezer kaló- riás gázzá, 30—35 százalék olajjá, ugyanennyi szénné, 5 —10 százaléka fémmé és egyéb anyagokká alakult át. Ha a nagyüzemi kísérletek nagy mennyiségű gumi be­adagolásával is hozzák ezeket az eredményeket, akkor az or­szág más téren nem haszno­sítható gumiabroncs mennyi­ségének biztos felvevőpiacot találunk. Mi az összegyűjtő­hálózatunkkal bírjuk, a feldol­gozó-kapacitásunkat fejlesz­teni kell, hiszen a köpenyeket 20—30 centis darabokra kell vágni és tárolni. * A kohósítási kísérletek 1979- ben 2—3 ezer tonna gumi- aprítékot igényelnek. Az Ener­giagazdálkodási Intézet, a Ne­hézipari Minisztérium, a Ma­gyar Vas- és Acélipari Egye­sülés, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Vas­ipari Kutató Intézet, az Orszá­gos Anyag- és Arhivatal, va­lamint a MÉH támogatja eze­ket a kísérleteket és remélik, hogy beváltják a hozzáfűzött reményeket. — És ha mégsem? —• Laborméretekben nálunk is kutatják az újrafelhasználá­si lehetőségeket. Szerte a vi­lágban abroncstemetőket léte­sítenek, ahol a gumiaprítékok földréteg alatt várják az újra­hasznosítási eljárást. Baranyában vagy Pécsett is jó lenne egy abroncstemetőt kialakítani, mert a hasznave­hetetlen köpenyeknek is jobb lenne egy helyen, összegyűjt­ve várniuk az újrahasznosítást, mint így szanaszét. . . Az újrafutózható köpenyek átvételét viszont a TAURUS to­vább szorgalmazza. Országo­san ezt a SZÖVAUT, a Szol­noki Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, valamint a Pécsi ÁFÉSZ málomi átvevőhelye végzi. Várhatóan a Szövetke­zeti Szállítási Vállalat 1979- ben már 20 áfésznél is átve­szi a személyautó-karkaszokat. Murányi László Árvízvédelem a Szamos mentén 1979-ben félidejéhez ér­kezik a szamosi árvízvé­delmi rendszer kiépítésé­nek második szakasza. Az összességében csaknem egymilliárd forint értékű beruházást 1972-ben kezd­ték meg és az első ütem­ben 13 kilométer hosszú­ságban erősítették meg a folyó mindkét oldalán a töltéseket. A második ütemben további 43 kilo­méternyi partszakaszon formálják ki a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság építő brigádjai a védelmi rendszert. Két és fél millió köbméter föld és 34 ezer köbméter kő megmozga­tásával folyószabályozást és mederrendezést is meg­valósítanak. A Szamos mentén öt új gátőrtelepet hoznak tető alá, s kiépítik a védekezést szolgáló Hír­közlő-rendszert. Ennek adatait számítógépbe táp­lálják majd, amely auto­matikusan feldolgozza, ér­tékeli és rendszerezi, vala­mint tárolja a folyó álla­potáról közölt információ­kat. Az 1990-ben befejeződő harmadik ütemben újabb 93 kilométernyi töltés re­konstrukciójával számol­nak, s ezzel a Szamos tel­jes hosszában kiépül a vé­delmi rendszer. Szaktanácsadás és laboratóriumi borvizsgálat A Pécsi Szőlő-, Gyümölcs- termelő ÁFÉSZ támogatja a szakcsoporti munkát Kisgépkölcsönzés januártól őthektáros szőlőtelepítés Vasas határában? A hatszáz tagot számláló Pé­csi Szőlő- és Gyümölcstermelő ÁFÉSZ az utóbbi időben mind fokozottabb segítséget nyújt a kisgazdaságok szakcsoporti tevé­kenységéhez. Szinte teljes egé­szében kicserélődött a vezetés, kialakították az előadói rend­szert, jobb a szaporítóanyag, a rtövényvédőszer, a műtrágya, va­lamint a kertészeti kisgép és eszközellátás. A szövetkezet kezelésében működő Kertbarátok boltjának választéka nőtt, forgalma pe­dig megközelíti — az első há­rom negyedévet tekintve — a tizenhétmillió forintot. A kiske­reskedelmi tevékenység bővíté­sét jelentette egy zöldség- és gyümölcsbolt megnyitása a Szá­lai András utcában, amely a tagság által megtermelt áru­féleségek értékesítésére hivatott A szövetkezet mint ismeretes gyümölcs, valamint csemegesző­lő felvásárlással is foglalkozik szezonálisan működő átvételi helyeken: Donátusban, Rigóder dűlőben. Főként őszibarackot, körtét, kajszit, almát, szilvát és csemegeszőlőt vettek át július­tól szeptember végéig harminc­hétezer forint értékben. A fel­hozatal kevesebb volt a terve­zettnél. Idén ötszázharminc hektoliter bort vettek át, amit a szövetkezet három borozójában értékesíte­nek. A szakcsoport tagjai több borversenyen vetitek részt: két arany, három ezüst, illetve két bronzérmet nyertek a városi, il­letve megyei minősítőkön. A sző­lőtermelő tagok 225 000 forint értékű célrészjegyet jegyeztek, amit a Landler Jenő utcai boro­zó kialakításához használnak majd fel. A Pécsi Szőlő- és Gyümölcs- termelő ÁFÉSZ nagy erőfeszíté­seket tesz a megfelelő szaporí­tóanyag ellátás érdekében. Pé­csett négy lerakat működik, ahol ebben az esztendőben mintegy 'huszonötezer törzses gyümölcs­fa és bogyós oltványt, valamint ötvenezer szőlőoltványt hoztak forgalomba. Egyedül ősziba­rackfa és mandula oltványból nem tudják kielégíteni az igé­nyeket. A szövetkezet szakmai tanács­adással is segíteni kívánja a tagság munkáját. A napokban kezdődött meg a szokásos téli tanfolyam: a tizenhárom elő­adásból álló sorozat módot nyújt a szőlő- és gyümölcster­melés legújabb eredményeinek megismerésére. Emellett már hagyományos gyakorlat a Kert­barátok boltjában bevezetett szaktanácsadás q növényvédő­szerek használatát, Valamint a gépek kezelését illetően. A bor előállítás technológiájának ja­vítása érdekében a Rigóder dű­lői szaporítóanyag telepen o közelmúltban vezették be o la­boratóriumi borvizsgálatot. Januártól igénybe vehetik a szövetkezet tagjai a csehszlo­vák gyártmányú Terra kistrak- tort, a gépet elsősorban a ta­goknak kölcsönzik majd, de va­lamivel magasabb bérleti díjért kívülálló gazdálkodók is dolgoz­hatnak vele A jövő esztendőtől a Nagyárpádi úti telepen be­vezetik a műtrágya, szőiőoszlop, a szaporítóanyagok eladását, valamint a kertészeti termékek felvásárlását. Az elképzelések közül a leg­merészebbnek az a terv tűnik- miszerint a mecseki borvidék ke­leti részén, Vasas térségében öthektáros területen zárt telepí­tésű borszőlőültetvényt alakí­tanának ki. A földet tartós bér­leti szerződéssel vennék át o nagykozári termelőszövetkezet­től. Az ezer, illetve kétezer négyzetméteres parcellákon negyvenen gazdálkodhatnának: a kordonos rendszerű területre főként vörösbor szőlőfajtákat telepítenének. A telepítés költ­ségeit a tagok fizetnék, akik- negyven százalékos állami tá­mogatást kapnának. A telepítést és a szaktancsadást az ÁFÉSZ végezné, a művelést pedig p nagykozári termelőszövetkezet- Kézi munkát tehát csak a sor-, kapálás, a metszés, valamint p szüret jelentene, a növényvé­delmi és talajmunkák nagyüze- mileg gépesíthetők. A termés negyven százalékára a szak­csoport tart majd igényt, a bort pedig az ÁFÉSZ borozóiban ér­tékesítenék. A megegyezés a nagykozári termelőszövetkezet, valamint a Pécsi Szőlő- és Gyü­mölcstermelő ÁFÉSZ között meg­született: a többi már a boy- szőlőt termelni kívánók érdeklő­désén múlik. Salamon Gyula A klubdélután mint terápiás módszer a klubdélutának alkalmival a, beteg ember lehetőséget kap arra, hogy megmutathassa, mit tud. A szereplés elősegíti o. megrendült önbizalom helyreál­lítását, növeli az önállóságot. Az abroncs igazi értéke a vázanyag, melynek élettarta­ma többszöröse a futófelületé­nek. A legtöbb köpeny normá­lis használat esetén újrafutóz­ható, mely után azonos érté­kű az újjal. Az acélradiálok jelentős része másodszor is új­rafutózható, ez az árukban is megmutatkozik. 1960-ig rende­let írta elő: csak a régi köpe­nyek beszolgáltatása ellené­ben lehetett újakat vásárolni. És azóta? A gumi újrahasznosítása vi­lágviszonylatban, de nálunk különösen gyerekcipőben jár. A regenerátum-készítésnél bár a gumianyag elveszti eredeti tulajdonságait — mégis érté­kes nyersanyag. A TAURUS pár éve feladta a váci gu- mihulladék-feldolgozó üzemét, ahol a köpenyekből őrletet, az őrletből regenerátumot készí­tettek. Költséges volt a terme­A z országos 12—14-es át­laggal szemben Baranyá­ban csak 2,5 pszichiátriai ágy jut 10 000 lakosra. A hely­zet természetesen javul, ha megnyílik a szigetvári kórház, s ha elkészül a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem Ideg- és El­meklinikájának felújítása. Mindkettő azonban csak 1981- re várható. Viszont addig sem maradhatnak ellátatlanul az el­mebetegek, bár jelenleg csak a legsúlyosabbak kerülhetnek kö­zülük kórházba, klinikára. A POTE Ideg- és Elmekliniká­ján igen nehéz körülmények kö­zött végzik a gyógyító munkát. Dolgozói az átépítés ideje alatt még kisebb területtel gazdál­kodhatnak. A zsúfoltság a két elmeosztályon a legnagyobb. Annak ellenére, hogy az el­meosztályok nem ,,zártak” a szó rossz emlékeket keltő értel­mében, a körülmények még hiányoznak ahhoz, hogy a bete­gek — állapotukhoz mérten — jól érezzék magukat. Ezért min­den olyan módszer, amely a nyomasztó kórházi légkör eny­hítését szolgálja, ezeken az osz­tályokon kiemelt szerepet kap: a terápia szerves részévé válik. Dr. Gaszner Péter adjunktus, a női elme osztály vezetője öt évvel ezelőtt a Gdanski Pszi­chiátriai Klinikán látott először olyan klubdélutánt, amelynek rendezői és előadói maguk a betegek voltak. Azóta Pécsett Is meghonosította ezt a mód­szert. A klinikának se klubhe­lyisége, se társalgója nincsen, ezért a kórtermekben vagy a fo­lyosón lehet összejövetelt tarta­ni. Aki csak egyszer is látta azt az átjáró folyosót, amelynek be­rendezése néhány kopott pád­ból és asztalból áll, valószínű­leg azt mondaná, hogy ilyen helyiségben nem érdemes bár­mit is csinálni. Ám a betegek másképp vélekednek. Már a hét elején készülődnek a péntek délutánra. Gyakorolják az elő­adandó verset, elbeszélést, éne­ket. Az irányító mindig vagy égy már felépülőben levő társuk, vagy egy ott tevékenykedő or­vostanhallgató. Megbeszélik a betegekkel, hogy mit hallaná­nak, vagy mit adnának elő szí­vesen. Vigyáznak arra, hogy olyan szám ne kerüljön be a műsorba, amely bárkinél is depressziót okozhat. A heti klubdélutánokat a női osztály betegei rendezik,_de a férfiakat is szívesen bevonják a munká­ba, örülnek ötleteiknek, szerep­lésüknek. Látogatásomkor a nők jeles­kedtek: ebéd után azonnal hozzákezdtek a „helyiség” dí­szítéséhez. Az asztalokra saját készítésű térítők kerültek, s a térítőkre szendvicses tálak és üdítő italok, a klinika gazdasá­gi vezetésének rendszeres hoz­zájárulásaként a klubdélután sikeréhez. Petőfi, Arany és Jó­zsef Attila verseket hallottam, rövid népmesét, részleteket Saint-Exupéry Kis hercegéből, népdalokat, nótákat. Befejezé­sül együtt énekeltek a betegek néhány olyan dalt, amit vala­mennyien ismertek. Ebbe már a férfiak is bekapcsolódtak — tudtam meg attól a fiatalasz- szonytól, aki a műsort összeállí­totta. Ő már adaptációs sza­badságon van — ez a szabad­ság azt jelenti, hogy a felépü­lőben levő beteget lépésről- lépésre szoktatják hozzá a vég­leges hazatéréshez, még keze­lés alatt áll, de otthonából tér vissza időnként az intézetbe. Nem áll egyedül azzal a vé­leményével — mondta —, hogy — Az a legfontosabb — mondotta dr. Gaszner Péter —, hogy az az ember, aki az elme­osztályra kerül, ne érezze egy életre megbélyegzettnek ma­gát. Azt hiszem, sikerül folya­matosan elérnünk, hogy aki tő­lünk távozik, ellenállóvá válik a megkülönböztetések alkalma­zóival szemben. Az adaptálódás hosszú, és nem zökkenőmentes úton megy végbe. Ahhoz, hogy minél könnyebben történierv meg, jelentős segítséget nyújta­nak az intézeti klubdélutánok.. Ehhez még csak annyit lehet hozzátenni, hogy azok a terá­piás módszerek mindig hatáso­sak, amelyek az ápolt tetszésé­vel is találkoznak. Az elmeosz- tályi klubdélután ezek közé tartozik. Tófalvi Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom