Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-10 / 340. szám

1978. DECEMBER 10. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. 1982 után az intézmény újjászületik Baranyai termékek a világ minden tájára II piac éhes, de csak különlegesen jó izeket fogad be A jövő esztendőben új termékekkel kívánják növelni exportjukat a megye vállalatai Tudod-e mikor vadásznak legnagyobb sikerrel nyestre a nyám-nyámok — kérdezte sok­szor szegény megboldogult apósom. Megvallom most sem tudom, valóban vadósznak-e nyestre sötétbőrű barátaink, azt mégúgyse, hogy valóban a vil­lányi oportó lenne a siker leg­főbb biztosítéka. Ha mégis így van, talán azt is megkockáztat­hatjuk, hogy a kanadaiak job­A mohácsi kórház jelene és jövője 1970: új szakorvosi rendelőintézet 1974: új ideg-elme pavilon 1978: új belgyógyászati­gyermekgyógyászati pavilon Egy kis önálló kórháznak is beillene a mohácsi kórház új pavilonja, az impozáns külsővel és belsővel megvalósított, 125 ágyas belgyógyászati és gyer­mekgyógyászati rész. A közel­múltban megtartott avatási ün­nepségen dr. Csete Béla kór­házigazgató főorvos nem tit­kolt örömmel újságolta kollé­gáinak: az építők oly szép munkát végeztek, hogy mind­össze ötsoros hibajegyzőkönyv készült a műszaki átvételkor, s e hibákat is néhány óra alatt kijavították. (A kivitelező a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat.) A honfoglalás — a kórház kapuinak megnyitása a bete­gek előtt — már megkezdődött. S tegyük hozzá: a jelző nem túloz, ha azt mondjuk, szana­tóriumi körülmények várják a gyógyulásra vágyókat. Korsze­rűen felszerelt és a betegszo­báktól elkülönített vizsgálók, kényelmes orvosi szobák, két­ágyas (!) betegszobák, külön ebédlő — csak a szigorú fek­vésre parancsoltaknak viszik az ennivalót az ágyhoz —, tágas terasz, s rövidesen egy fodrá­szat is nyílik . . . S mindez szí­nes külsőben, száműzve a való- színűtlenül fehér „kórházi fala­kat”. Egy régi álom valóra vált tehát. Az évtizedek óta állan­dóan betervezett és elmaradt beruházás megvalósult, s ezzel éppen félidejéhez érkezett a Mohácsi Kórház-Rendelőintézeti • Egység kórházi részének fej­lesztése. Dr. Csete Béla a további el­képzeléseket az alábbiakban vázolta. Most következhet egy teljes kórházi rekonstrukció — az öreg épület rendbetétele — s néhány újabb kisebb volu­menű építkezés nyélbeütése. Mindent egybevetve: 1980-ra újjászülethet az intézmény, a jelenlegi 450 ágyról 500 ágyra nőhet a befogadóképessége, kimondottan jobb és korsze­rűbb feltételekhez juttatva a várost és a járást: s az ott dol­gozókat. E rekonstrukció a jövő év elején kezdődik a régi kórházi épület egyik szárnyával, még­pedig avval a résszel, ahonnan átköltözött az új pavilonba a belgyógyászat és a gyermek- gyógyászat. Jelenleg a mohácsi kórház a következőképpen néz ki: 70 ágyas belgyógyászattal, 70 ágyas sebészettel, 50 ágyas szülészet-nőgyógyászattal, 55 ágyas gyermekgyógyászattal, 90 ágyas ideg-elme osztállyal, valamint szemészettel, fül-orr- gége osztállyal és fertőzővel rendelkezik. Az elmúlt esztendőben • pon­tosan 9829 beteget kezeltek az intézményben fekvőbetegként, összesen 129 613 ápolási nap­pal. A kórház ágykihasználása 88,2 százalékos - ehhez ma­gyarázatképpen tegyük hozzá, hogy 90 százalék körüli ágyki- hasznáiás az optimális kórhá­zainkban —, de néhány osztály túlzsúfolt volt. Az 1-es belgyó­gyászati részen 100,8 százalé­kos (I), a szülészeten 92,3 szá­zalékos, a fül-orr-gége osztá­lyon 98,4 százalékos, az ideg­elme részen pedig 97,6 száza­lékos volt az ágykihasználási mutató. S az igények évről év­re nőnek. Jellemző adat: az 1970-ben átadott 17 munkahelyes szak­rendelőben — ahol a járóbe- teggjlátást intézik — naponta átlagban 1098 beteg fordult meg, s egy betegre 8,4 perc kezelési idő jutott. Mint mondják Mohácson, az elmúlt 10 év alatt elég sokat változott az egészségügy arcai Új rendelőintézet épült, 1974 óta fogadja a betegeket az ideg-elme pavilon, s most egy újabb, 125 ágyas pavilont avat­tak. Dr. Csete Béla igazgató szerint, ha minden elképzelés megvalósul, 1982 után a kor követelményi szintjét elérő egészségügyi bázissal rendelke­zik majd Mohács. S ha igaz, jó 30 esztendőre gond nélkül maradnak. Még egy dolgot a mohácsi örömök kapcsán el kell mon­dani. Hihetetlenül olcsón épít­keznek, s még az Egészségügyi Minisztériumban is elgondol­koztak azon, hogy miként le­hetett ezt az új háromszintes „kórházat" 22,5 millió forint­ból felépíteni. (Az ideg-elme pavilon 1973-ban 14 millió fo­rintból épült!) Valószínűleg jól gazdálkodnak a pénzzel, s mint most is, a lehető legegy­szerűbb megoldásokat, legol­csóbb technológiát választotta a beruházó-kivitelező-tervező hármas. Jelen esetben a „fö- démemeléses” módszert alkal­mazta kiválóan a BARANYA- TERV tervező kollektívája.) S bárki elmehet Mohácsra, hogy személyesen is meggyőződjön: mindaz nem a minőség rová­sára ment. Ellenkezőleg. Kozma Ferenc ;:ÍÍÍÍ^::iÍKÉi:::ÍÍÍÍSÍ: Ezer köbméterek folynak el a csöpögő csapokon Víz, víz, víz. Egyre többre van szükségünk. Jóminőségű ivóvizet mind nehezebb és költségesebb nyerni. Pécsett a lakosság egy fo­rintot fizet az elhasznált víz köbméteréért. Hogy mennyiért jut el hozzánk? Az állam ezt köbméterenként kiegészíti 5,10- zel, az OVH még azt is rheg- toldja egy forintnál is többel, így a Pécsi Vízmű a létező készletekből ellátja a várost. Pécs napi vízigénye átlag 60 ezer köbméter, ebben ben­ne van a vízmű saját hálózati vesztesége, mely napi 7—8 ezer köbmétert tesz ki. Ez a 14 százalékos veszteség a csöpö­gésekből, csőtörésekből, szi­várgásokból, helyreállított cső­hálózatok öblítéséből, az ivó- víztározók és a csatornaháló­zat mosásából adódik, A 70- es évek elején ez még 18—20 százalék volt, azóta tökélete­sebb karbantartással érték el, hogy több vizet juttathatnak a fogyasztókhoz. Tehát a Pécsi Vízműtől gya­korlatilag 52 ezer köbméter vizet kap a város. Ez a vesz­teség tovább csökkenthető, de nullára sosem. Hangsúlyozom, ez veszteség és nem pocséko­lás. Félszáz kiemelt fogyasztású vállalat tényleges áron kapja a vizet bizonyos mennyiségig, fia ezt túllépik, akkor a köb­méterenkénti ár huszonötszö­rösét is kiráhatják rájuk. így fogják, illetve előzik meg a vízpocsékolást. Hogy a pécsieknek legyen elegendő vizük, megkötik a nagyfogyasztók kezét, de va­jon a lakosság milyen árat fi­zet az elherdált vízért? Azért is csak egy forintot. A PIK 23 ezer bérlemény gazdája szorgalmazza a tulaj­donosi szemlélet megerősödé­sét, ezen belül az ésszerű víz­takarékosságra is nagy hang­súlyt fektet. Két éve 730 000, tavaly 810 000, ez évben szep-- tember végéig 665 000 forint vízdíjat fizetett havi átlagban a lakók helyett. A „Csak foly­jon” szemlélet után a „Fog­junk meg minden cseppet” hódít egyre inkább a lakók között, éhhez jó segítséget ad a két és fél éve életre hívott négy szolgáltató-szerelő bri­Legnehezebb a gyenge szerelvényekkel „megbirkózni gád, amelyek vízszerelési, ja­vítási munkákat is végeznek. Mivel a bérlő nem fizet víz­díjat, így a zsebe se bánja, ha nyitva felejti, vagy éjjel­nappal csöpög nála a csap, ereszt az öblítőtartály. Ha ért hozzá, szerszáma is van, és alkatrészt is tud venni, akkor a csináld magad mozgalom híveként pár forintból meg­ússza a javítást. Ha viszont műszaki antitalentum, vagy nem zavarja a csöpögés-folyás, akkor hagyja az egészet... Ha már idegesíti, vagy saj­nálja a kárba vesző vizet, sze­relő után szaladgál, szól a tömbházfelügyelőnek, vagy hív­ja a brigádot. A PIK szerelői idén 863 úszócsapot és 1251 csaptelepet javítottak. Ha ezek mindegyike a javítás előtt percenként csak egy litert fo­lyatott el, az is napi 3000 köbméter vizet tett ki. Pedig percenként egy liter még nem is sok ... Hogy a többi PIK-bérle­ményben, szövetkezeti és ma­gántulajdonban levő lakásban, családi házban, intézményben mennyi víz megy veszendőbe emberi feledékenység és fő­leg hibás szerelvények miatt? — Félő, hogy nagyon sok ... mp © Jeges Ferenc bádogos- és vízvezetékszerelő a PIK I. szá­mú házkezelősége szolgáltató­szerelő brigádjának vezetője. Naponta találkozik munkate­rületén a meszesi és a budai városrészben a vízpocsékolás két alaptípusával: a „Hadd folyjon” szemlélettel és a te­hetetlenséggel. — A pazarlókkal szemben szép szóval, felszólítással, ha kell bírsággal előbb-utóbb cél­ba érünk. A tehetetlenséggel birkózunk legnehezebben, ezt a szerelvények gyenge minő­sége, tipizálásuk hiánya és a gyenge alkatrészellátás okoz­za. Ha a nem éppen olcsó külföldi csaptelepeik elromla­nák, javítani se lehet, mert nincs hozzájuk alkatrész. Az öblítőtartályok egy-két éven belül, míg azok úszócsapjai pár hónap alatt tönkremen­nek. Egyik sem filléres áru. A füstcsöves fürdőhengerek 60 százaléka gyári — vagy szállí­tási hibás, ereszt a forrasztás­nál és a csaptelepnél. A ma­gyar csaptelepek gumigyűrűje és tömítőgumija főleg a me­legvizes csapban gyorsan tönk­remegy, a gyenge minőségű gumi kikeményedik és nem zár rendesen. A hamar bemaró- dott csaptelep szelepülését sokszor már marással sem tu­dom helyrehozni, ilyenkor újat kell venni. — A bérlő mit tehet ilyen­kor? — Vagy hagyja potyára el­folyni a vizet, vagy szerelőt hív, és a zsebébe nyúl. A ja­vítást teljes egészében, míg az új szerelvény felét a bérlő fizeti. o Drága kincsünk a víz! Jól tudja ezt a Pécsi Vízmű, és sejti a fogyasztó. Jó lenne, ha ezt a csapot nyitva felej tők, de főleg a vizes szerelvénye­ket gyártó és forgalmazó vál­lalatok is szem előtt tartanák. A jobb minőségű csaptelepek, a takarékosabb, megbízhatóbb szerkezetű úszócsapok készíté­se, a normális alkatrészellátás segíthetne legtöbbet a pécsi­eknek is, hogy drága ivóvi­zünkből minél kevesebb men­jen kárba. Murányi László ban élvezik a síelést pécsi sportkesztyűkben, a svédek egyenes tartásában a mohácsi székek döntő szerepet játsza­nak, lehetséges, hogy Aleksze- jev étrendjében a szigetvári konzerv is gyakran szerepel, az Albertirsa—Vinnyica közti új 750 kV-os távvezetéken viszont tény, hogy pécsi magasfeszültségű szigetelők is vannak. A bara­nyai termékek valóban eljut­nak a világ minden tájára, a piac ma is éhes, tény azonban, hogy csak különlegesen jó íze­ket fogad be. összeállításunkban néhány baranyai vállalat export-tevé­kenységével, jövő esztendei tervével foglalkozunk. Az ÉP­GÉP pécsi gyára, az Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat több mint kétszeresére növelte tőkés exportját, az utóbbi a szocialis­ta országokba irányuló külke­reskedelmi tevékenységét is nö­velte. Ugyancsak jelentősen nőtt a dollárelszámolású ex­port a Pécsi Faipari Szövetke­zetnél, a Kesztyűgyárnál, a Pé­csi Zsolnay Porcelángyárnál, míg a Mechanikai Laborató­rium oécsi gyára első ízben ex­portálta teimékeit tőkés piacra. A Mechlabor egyébként a ter­vezett mennyiségben szállította termékeit a szocialista orszá- ookba is. a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezettel egyetemben. A szocialista ex­port eqyéoként jelentősen nőtt a Pécsi Teiipari Vállalatnál és a Baromfifeldolgozónál. A Komlói Carbon Könnyűipari Vállalat az idén mintegy 473 millió forint értékben szállítja termékeit a külföldi piacokra. A vállalatok, szövetkezetek többsége a piacok alapos ta­nulmányozása után felmérte miiven termékekkel lehet sikere külföldön Az EIVRT Sooiana Gépgyárában új termékként csavaripari gépek, nagytiszta­ságú vákuumtechnikai berende­zések, fénycsőgyújtó gépek (ja­pán licenc alapján), húzógé­pek qvártását tervezik. Az el­képzeléseik szerint háromszoro­sára szeretnék 1979-ben tőkés exportiuka^ növelni. Az ÉPGÉP és a Mechanikai Laboratórium pécsi gvárai is a leqkorszerűbb termékekkel kívánnak a tőkés piacokon jelentkezni és az idei­nél nagyobb üzleteket kötni. A porcelángyárban főként a nagyfeszültségű szigetelők kor­szerűsítésével foglalkoznak, tő­kés exportjukat másfélszeresére kívánják növelni, a szocialista piacokon pedig a mostani szin­tet tervezik. A Pécsi Bőrgyár ugyancsak megduplázza ex­portját (174 millió forint), a Kesztyűgyár 11 százalékkal nö­veli (570 millió forint) részvé­telét a tőkés piacokon, az utóbbi szocialista exportját is hasonló mértékben emeli. A Bőrgyár meqindítja a kéregkon­fekcionálását, ezzel saját rost­műbőr termelésének egy részét jobban feldolgozott, értékesebb termékké alakítja. A Kesztyű­gyár törekvése az igényes sí-, lovagló-, bokszkesztyűk gyártá­sa, a szőrmés ruhák arányának növelése. A húsiparban a Baromfifel­dolgozó tovább emeli a maga­sabb feldolgozású termékek részarányát, tőkés exportjukat több mint kétszeresére kívánják növelni. A szövetkezeti iparban a kesztyűs szövetkezet 15 száza­lékos, a faipari 11 százalékos növekedést tervez tőkés export­jában. L. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom