Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-09 / 339. szám

1978. december 9., szombat Dunántúlt napló 5 LAPZÁRTA NAGYVILÁGBAN Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök Moszkvában találkozott kollégájával, Willi Stoph-fal, az NDK kormányfőjével Giulio Andreotti olasz kor­mányfő pénteken egész napon át tárgyalt a kormányát támo­gató öt párt vezetőivel. Külön- külön fogadta Berlinguert, az OKP, Craxit, az OSZP, Pietro Longot, a szociáldemokraták, Biasinit, a köztársaságiak fő­titkárát. A kereszténydemokra­tákkal már előző nap tárgyalt Megbeszélésük tárgya az volt, hogy Olaszország január 1-től csatlakozzék-e vagy sem az EGK közös pénzügyi rendszeré­hez. Kedden az olasz parla­mentben vita kezdődik a csat­lakozásról. * A Szovjetunióban pénteken Föld körüli pályára bocsátot­ták a Kozmosz—1060 jelzésű mesterséges holdat, fedélzetén a világűr további kutatását szolgáló berendezésekkel. * Spanyol sikerrel kezdődött pénteken Barcelonában a vízi­labda BEK négyes döntője, amelynek résztvevője a ma­gyar bajnok OSC is. A nyitó találkozón: Montjuich (spa­nyol)—Würzburg (NSZK) 5:4 (2:1, 0:?, 2:0, 1:1). Ezt köve­tően az OSC megnyugtató kü­lönbségű győzelemmel mutat­kozott be az olasz bajnok Pro Itecco ellen. OSC—Pro Recco 7:4 (1:1, 1:1, 2:1, 3:1). * Az iráni sah december 10-re, az emberi jogok nemzetközi napjára 705 politikai fogoly szabadonbocsátását hagyta jó­vá. A DPA jelentése szerint az iráni rádió pénteken beje­lentette: az amnesztia hatálya alá eső foglyok közül 472 már szabadlábon van. Iránban élő külföldiek ezrei hagyják el na­ponta az országot az éleződő belpolitikai válság közepette. Az NSZK, Izrael és az Egyesült Államok légitársaságai rend­kívüli járatokat indítottak Irán­ban élő állampolgáraik mielőb­bi hazaszállítására. Carter el­nök közleményben bejelentette: az Egyesült Államok polgárai államköltségen térhetnek visz- sza hazájukba, mert a bizony­talan politikai viszonyok között hazautazásuk „rendkívüli eva- kuációnak” számít. * A kézilabda vb-n tegnap a nap második mérkőzésére már újra teljesen megtelt a néző­tér. Természetesen azért, mert ezúttal is a házigazdák léptek pólyára a „főműsorban”. A csehszlovák együttesnek nem okozott gondot az egyre gyen­gébb lengyelek legyőzése, s olyan különbséggel verték meg őket, ami szinte túlzás... A csehszlovákok 22:7 (10:4) arányban nyertek, úgy, hogy a lengyelek egyetlen alkalommal sem vezettek. + BECS: Az Osztrák Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak meghívására, december 7— 8-ón látogatást tett Bécsben Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, akit fogadott Franz Muhri, az OKP elnöke. Terwin Scharffal, az OKP Politikai Bizottságának tagjával, a külügyi osztály ve­zetőjével folytatott megbeszé­lések során tájékoztatták egy­mást pártjaik tevékenységéről, véleményt cseréltek a nemzetkö­zi helyzet és a nemzetközi kom­munista mozgalom időszerű kérdéseiről, valamint a két párt együttműködésének jövő évi tervéről. + BELGRAD: Jugoszláviában - Szlovénia kivételével - az utóbbi napokban villanyáram- íogyasztás-korlátozást vezettek be. Országszerte körzetenként, illetve városnegyedenként fel­váltva, más-más időközökben, de naponként több órán át szünetel az áramszolgáltatás. A kényszerintézkedés oka: a folyók alacsony vízállása követ­keztében csökkent a vízierőmű­vek termelése, miközben a szo­katlanul hideg időjárás miatt a fogyasztás erőteljesen megnö­vekedett. November közepe óta sokhelyütt akadozik a gázpa­lack-, a fűtőolaj- és a szénáru­sítás is. + TEHERÁN: A teheráni kor­mány pénteken engedélyezte, hogy a síita ünnep két gyász­napján, vasárnap és hétfőn or­szágszerte megtartsák a vallási vezetők által meghirdetett nagyszabású ünnepi felvonulá­sokat. A teheráni rádió pénte­ken tette közzé Gholam Reza Azhari tábornoknak, a katonai kormány miniszterelnökének er­ről szóló döntését, amelyet a hadsereg parancsnokaival és az ország politikai vezetőivel megtartott rendkívüli tanácsko­zás utqn hozott. + PÁRIZS: Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök pén­teken délelőtt, az Elysée palo­tában fogadta az európai ma­gyarázó körútra indult Muszta- ta Khalil egyiptomi miniszter- elnököt. Az Elysée-palota szó­vivője Khalil látogatása után kijelentette, hogy az beillesz­kedik a két ország „szoros pár­beszédébe", mintegy folytatását képezi Szódat elnök szeptemberi (Camp David előtti) és Muba­rak alelnök októberi (Camp Da­vid utáni) vizitjének. + PRÁGA: Harminc évvel ezelőtt az ENSZ-közgyűlés rendkívüli jelentőségű doku­mentumot fogadott el: az em­beri jogok egyetemes nyilatko­zatát. Ezzel az emberiség nagy­fontosságú eszközt kapott ke­zébe a világ békéjéért, függet­lenségéért, az igazságért, az emberi méltóságért vívott har­cához. A nemzetközi újságíró szervezet (NUSZ) tevékenységé­ben mindig hű maradt a nyi­latkozat szelleméhez, annak humanitárius és haladó célkitű­zéseihez. A NUSZ — amely 110 ország 150 000 újságíróját tö­möríti — megalakulása óta szi­lárdan támogatja az egyetemes jogok érvényesülésének ügyét. A Nemzetközi Újságíró Szerve­zet felszólítja tagjait, valameny- nyi becsületes újságírót, hogy cselekedjenek e haladó eszmék megvalósulásának érdekében. + OS LÓ: Pénteken reggel el­utazott Oslóba Menahem Begin izraeli kormánylő, hogy vasár­nap átvegye a Nobel-békedíj neki ítélt felét. A díj másik felét Szódat egyiptomi elnök nevében annak főtanácsadója, Szőjed Maréi veszi át. + HANOI: Hanoiban pénte­ken Káplár József magyar és Nguyen Van Dao vietnami kül­kereskedelmi miniszter-helyettes aláírta a két ország 1979-re szó­ló árucsereforgalmi és fizetési megállapodását. Elhunyt Gofda Mefr Nyolcvanéves korában egy jeruzsálemi kórházban elhunyt Golda Meir, volt izraeli minisz­terelnök, a zsidó állam törté­nelmének egyik legjelentősebb egyénisége. Á Golda Meir ha­lálát bejelentő közlemény nem jelölte meg a halál okát. A kórház szóvivője szerint leuké­miában halt meg. • Dajan sajtó­értekezlete Izrael szerint az Egyiptom­mal kötendő különbéke-szerző- dés készen áll arra, hogy de­cember 17-ig, a Camp David- ben kitűzött határidő lejártáig aláírják — derült ki Dajan nyi­latkozatából, amelyet az izrae­li külügyminiszter Svájcból tör­tént elutazása előtti sajtóérte­kezletén tett. Dajan tagadta, hogy a bé­keszerződés jelenlegi szövege kizárólag az izraeli vagy az amerikai igényeket tükrözné, mint mondotta, az inkább va­lamiféle kompromisszumot je­lent az egyiptomi és az izraeli álláspont között. Eszerint Izrael nem hajlandó eltűrni palesztin államot a szomszédságában, továbbra is ragaszkodik új katonai jellegű települések létrehozásához Ciszjordániában, ellenzi a kü- lönbéke-szerződés és a meg­szállt területeknek adandó ön- kormányzat ügyének összekap­csolását, s végül elvárja Egyip­tomtól, hogy az Izraellel kö­tendő békeszerződést „hatá­lyosabbnak” tartsa azoknál a védelmi szerződéseknél, ame­lyek a többi arab országhoz fűzik. Kommentár Az MSZMP Központi Bizott­ságának szerdai ülése átte­kintette hazánk külpolitiká­jának legfontosabb kérdéseit is. Immár hagyomány, hogy az MSZMP vezető szervei időről-időre' elemzik a két KB-ülés közötti időszak leg­fontosabb eseményeit, a Ma­gyar Népköztársaság nem­zetközi kapcsolatainak, a pártközi kapcsolatoknak és a világpolitika ügyeinek állá­sát. Aligha kétséges, hogy a mostani tanácskozásról ki­adott közleményben a legel­ső hely a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé novemberi moszkvai ülésének értékelését illette meg. Is­meretes, hogy a szocialista közösség országai vezetőinek ilyen típusú tanácskozásai nem túl gyakoriak, s mindig alapvető problémákat vitat­nak meg, olyanokat, amelyek Európa és az egész világ biz­tonságának, békéjének sorsát érintik. A legutóbbi moszkvai ülés beható elemzését adta a jelenlegi nemzetközi hely­zetnek, s felhívása a fegyver­Hozzájárulás az enyhüléshez kezési verseny megfékezésé­re, a nukleáris leszerelésre, a pusztító eszközökre fordított milliárdok csökkentésére, minden ország népének és kormányának józan és egye­dül lehetséges alternatívát ajánlott. A Központi Bizottság köz­leménye a magyar külpoliti­ka sarkalatos pontjaként je­löli meg a különböző lesze­relési intézkedések támoga­tását. „A Magyar Népköztár­saság a Varsói Szerződés or­szágaival együtt arra törek­szik — olvashatjuk a doku­mentumban —, hogy a fegy­verkezési hajsza lefékezésé­ről, a leszerelés előmozdítá­sáról folyó tárgyalásokon for­dulat jöjjön létre”. Valóban, fordulatra van szükség, mert, ahogy ezt a moszkvai doku­mentum megfogalmazta: a leszerelés, a katonai feszült­ségcsökkentés terén nincse­nek már felesleges éveink. Értékes hónapok, hatalmas — az éhező szájaktól elvont — összegek, a pusztítás szolgá­latába állított erőforrások vesznek kárba —, s mindezek eredményeként általános nukleáris háború veszélye fe­nyeget. Ezekkel a tényekkel Nyugaton még mindig nem hajlandók szembenézni. A szocialista leszerelési kezde­ményezésekre újabb fegyver­kezési tervekkel válaszolnak. Éppen december első heté­ben tanácskoztak Brüsszelben a NATO-országok hadügy- és külügyminiszterei és a nyugati katonai paktum to­vábbi erősítésére hoztak ha­tározatokat. Bécsben a kö­zép-európai haderők és fegy­verzetek csökkentéséről foly­tatott tárgyalásokon a nyu­gatiak visszautasították a szocialista országok javasla­tát, hogy a tárgyalások idő­tartama alatt ne növeljék csapataikat... Érthető tehát, hogy a Köz­ponti Bizottság állásfoglalá­sa hangsúlyozta: „Szükség van a szocialista közösség vé­delmi erejének megfelelő színvonalon tartására,* folya­matos tökéletesítésére". A Központi Bizottság átte- • kintette az utóbbi hónapok legfontosabb magyar külpoli­tikai eseményeit, s megálla­pította : jó eredmények szü­lettek a párt és a kormány vezetőinek tárgyalásain szo­cialista szövetségeseinkkel, a tőkés partnerekkel, a fejlődő országok államférfiaival, po­litikusaival és a kapitalista országok kommunista pártjai­val. A magyar külpolitika ki­emelkedő eseménye volt Ká­dár János párizsi látogatása, amely „jól szolgálta Magyar- ország és Franciaország együttműködésének bővítését, a kölcsönös megértést, az or­szágaink, népeink közti jó vi­szony erősítését, és hozzájá­rult az európai biztonság megszilárdításához, a nem­zetközi enyhülés ügyéhez.” Pártunk, államunk külpoli­tikájának minden téren ez a célja: a béke, a népek kö­zötti megértés, a társadalmi haladás szolgálcíta, szocia­lista építésünk külső feltéte­leinek biztosítása. Miklós Gábor Jubileumi emlékülés az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának XXX. évfordulója alkalmából — A Magyar Népköztársa­ság, mint a helsinki tanácsko­zás egyik kezdeményezője, a többi szocialista állammal együtt mindent megtesz a zá­róokmányban foglaltak követ­kezetes megvalósításáért. Az emberi jogok védelme érdeké­ben tovább kell folytatni a harcot a fajüldözés, a neonó- cizmus, a kolonializmus és a neokolonializmus minden for­mája ellen —- mondotta dr. Antalffy György, a MagyarJo- gász Szövetség elnöke az em­beri jogok deklarációjának XXX. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemléke­zésen, pénteken a MagyarJo- gász Szövetségben. Az Orszá­gos Béketanács, a Magyar ENSZ Társaság, a Magyar Tu­dományos Akadémia Jogi Bi­zottsága, a Nemzetközi Gyer­mekév Nemzeti Bizottsága és a Magyar Jogász Szövetség emlékülésén részt-vett Markója Imre igazságügyminiszter, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Szíjártó Ká­roly legfőbb ügyész, Szarka Károly külügyminiszter-helyet­tes, valamint a politikai és tár­sadalmi szervezetek több ve­zetője. Az elnöki megnyitó után dr. Szabó Imre akadémikus mon­dott emlékbeszédet. Hangsú­lyozta: — a szocialista orszá­gok új alkotmányaiban kiemel­kedő szerep jut — az állam­polgári jogok alakjában -— az emberi jogoknak. Az 1972-es magyar alkotmánymódosításkor például számos, az emberi jogokra vonatkozó új elemet iktattak be, s példamutató o Szovjetunió 1977. október 7-én elfogadott új alkotmánya is. A szocialista országokban ma már az alaptörvény formálásá­nak abba a szakaszába értek, amikor az alkotmány vagy a felépült szocializmus vívmá­nyait, vagy már a kommuniz­mus építéséhez szükséges fel­tételeket fogalmazza meg. Borbély Sándor látogatása a 31. sz. Állami Építőipari Vállalatnál Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken látogatást tett a 31. sz, Állami Építőipari Vállalat­nál. Elkísérte Ábrahám Kálmán építésügyi- és városfejlesztési miniszter. A vendégeket Szabó Antal igazgató és Mitterer János, a vállalati pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta az or­szág számos egyedi nagyberu­házását építő nagyvállalat dol­gozóinak munkájáról, eredmé. nyeiről és gondjairól. A megbeszélésen az MSZMP Központi Bizottságának, az épí­tő- és építőanyagipar fejleszté­séről hozott határozata szelle­mében áttekintették a vállalat helyzetét, és a hatékonyabb munka kibontakoztatásának idő. szerű feladatait. Borbély Sándor részt vett és felszólalt a vállalati pártbizott­ság ülésén. Ülést tartott az MSZBT országos elnöksége A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság mintegy 1500 vállalati, termelőszövetkezeti, iskolai és intézményi tagcsoportjának az utóbbi nyolc esztendőben vég­zett munkáját tekintette át az MSZBT országos elnöksége pénteken a Parlament Vadász­termében megtartott tanácsko­záson. Az elnökségben foglalt helyet Nagy Mária, az MSZBT főtitkára és Ritter Tibor, az MSZMP KB helyettes osztályve­zetője. Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZBT elnökének megnyitó szavai után Rácz Pál külügyi államtitkár tájékozta­tást adott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a szocia­lista építőmunka nemzetközi feltételeinek alakulásáról. Hangsúlyozta a Szovjetunió békekezdeményezéseinek je­lentőségét, áttekintette a fegy­verkezési hajsza megállításáért te;t erőfeszítéseinek eredménye­it. A többi között kiemelte: — Elmondhatjuk, hogy kapcsola­tainkat mindig a szocialista in­ternacionalizmus szellemében, a kölcsönös bizalom és testvéri barátság jegyében fejlesztettük. Ezután Regős Gábor, az MSZBT titkára vázolta az utób­bi nyolc 'esztendőben végzett barátsági munka eredményeit. Az egyik legfőbb eredmény — mondotta —, hogy erősödött o társaság munkájának mozgal­mi jellege, nőtt tömegbázisa, tömegbefolyása, elsősorban az üzemi munkások, a szövetkeze­ti parasztok és tanulóifjúság körében. Az MSZBT nemes cél­jaiért való munkálkodás mo már a társadalom minden réte­gét átfogja. A NA TO brüsszeli külügy­miniszteri konferenciája Az Észak-atlanti Szövetség brüsszeli kétnapos külügymi­niszteri konferenciájáról péntek délután kiadott hosszú záró­kommüniké a megszokott mó­don csupán általánosságokat tartalmaz és az sem derül ki belőle, milyen kérdéseket vi­tattak meg a külügyminiszte­rek. A tárgyalásokon részlete­sen vitatott iráni, afrikai prob­lémákról, vagy a NATO és a Kínai Népköztársaság kapcso­latairól például szó sincs a kommünikében, bár a konfe­rencia befejezése után mind Joseph Luns NATO-főtitkár, mind az Egyesült Államokat képviselő Warren Christopher helyettes külügyminiszter elis­merte, hogy ezekről sok szó esett a megbeszéléseken. Terjedelmes részt szentel a záróközlemény a kelet—nyuga­ti kapcsolatoknak, üdvözli a SALT-tárgyalásokon elért ha­ladást. A közép-európai had­erő- és fegyverzetcsökkentési tanácskozásokról szóló hosszú szakasz is megállapít „bizo­nyos haladást", de ez a NATO szerint korántsem kielégítő. Nem hiányzik természetesen a Varsói Szerződés haderőinek erősödésével és modernizálá­sával kapcsolatos „aggoda­lom" hangoztatása sem. Ezzel indokolják a NATO katonai kapacitásának további nagy­méretű fejlesztését, amelyről o hadügyminiszterek részletesen tárgyaltak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom