Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-08 / 338. szám

Dunántúli napló 1978. december 8., péntek Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1978. december 6-i üléséről (Folytatás az 7. oldalról) megbeszélések hozzájárultak egymás álláspontjának jobb megismeréséhez és a két or­szág kapcsolatainak előmozdí­tásához. © A Központi Bizottság meg­erősítette a magyar kommu­nisták, a magyar nép szolida­ritását azokkal a haladó erők­kel, melyek az imperialista ag­resszióval és beavatkozási kí­sérletekkel szemben hazájuk függetlenségének megszilár­dításáért, területi sérthetetlen­ségének megvédéséért, gazda­sági önállóságának megerősí­téséért, a nemzeti társadalmi felemelkedésért küzdenek. Hafez al-Asszadnak, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkárának, a Szíriái Arab Köztársaság elnökének hazánk­ban tett hivatalos, baráti lá­togatása jelentősen hozzájárult országaink kapcsolatainak sok­oldalú fejlesztéséhez. A Köz­ponti Bizottság nagyra értékeli, hogy a Szíriái Arab Köztársa­ság az arab világ imperialista­ellenes erőivel együtt küzd az igazságos közel -'keleti béke megteremtéséért, fellép a ha­ladó arab államok egységének megszilárdításáért, az arab né­pek jogos ügyét támogató szo­cialista országokkal való együttműködés elmélyítéséért. A magyar nép változatlanul szolidáris az izraeli agresszió következményeinek felszámo­lásáért, a közel-keleti igazsá­gos és tartós rendezésére har­coló arab népekkel. Mengisztu Hailé Mariam al­ezredesnek, á Szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kor­mányzó Tanácsa elnökének, ál­lam- és kormányfőnek magyar- országi hivatalos, baráti láto­gatása előmozdította együtt­működésünk és' barátságunk erősítését. A tárgyalásokon is­mételten kinyilvánítottuk: a Magyar Népköztársaság, a ma­gyar nép szolidáris a fejlődés szocialista útját választó Etiópiával, • és azzal a küzde­lemmel, amelyet az etióp nép folytat országa egységének, függetlenségének, forradalmi vívmányainak megvédéséért. © A Központi Bizottság mél­tatta azoknak a megbeszélé­seknek a fontosságát, amelye­ket pártunk vezetői a testvér­pártok és más haladó, demok­ratikus erők képviselőivel foly­tattak. A szocialista országok test­vérpártjainak pártszervezéssel foglalkozó kb-titkárai október végén Budapesten hasznos és eredményes tanácskozást foly­tattak a szocializmus politikai rendszere fejlődésének kérdé­seiről. Pártunk képviselői részt vet­tek az ausztrál és az NSZK- beli testvérpárt, a Guineái De­mokrata Párt, a Madagaszkárt Függetlenségi Kongresszus Párt kongresszusán. Kádár János elvtárs találko­zója Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt fő­titkárával megerősítette a két testvérpárt internacionalista együttműködését és szolidari­tását. Pártunk Központi Bizott­sága első titkárának eszme­cseréje Francois Mitterrand- nal, a Francia Szocialista Párt vezetőjével hozzájárult a két párt közti jobb megértéshez az enyhülés, az európai béke és együttműködés közös érdekű kérdéseiben. Fontos megbeszélésekre ke­rült sor a paraguayi, a spa­nyol, a svájci, a svéd, az új- zélandi testvérpártok vezetői­vel. Hazánkban fogadtuk Jo­shua Nkomot, a Zimbabwei Af­rikai Népi Unió (ZAPU) elnö­két, a Hazafias Front társel­nökét. A látogatások, a megbeszé­lések hozzájárultak az állás­pontok alaposabb megismeré­séhez, .kétoldalú kapcsolataink fejlesztéséhez, valamint kölcsö­nös szolidaritásunk megerősí­téséhez. A Központi Bizottság áttekin­tette az ország gazdasági hely­zetét, megtárgyalta az idei nép. gazdasági terv végrehajtásá­nak eddigi tapasztalatait, s jó­váhagyta az 1979. évi népgaz­dasági terv és állami költség- vetés irányelveit. © A Központi Bizottság meg. állapította: az ipar, az építő­ipar és a mezőgazdaság terme­lése, a munka termelékenysége — várhatóan — a népgazdasági terv előirányzata szerint, a nem­zeti jövedelem a tervezettet megközelítően nő. Gyarapod­tak és korszerűsödtek a népgaz­daság termelő alapjai. Olyan jelentős beruházások fejeződtek be, mint a szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmények, az Ózdi Kohászati Művek acélgyár­tó üzeme, a Dunaújvárosi Hul­lámpapírgyár, a Zalaegerszegi Hűtőház. Megkezdte termelését a Borsodi Vegyi Kombinát új PVC-gyára, a Tiszai Vegyi Kom­binát polipropilén űzetne és a Gyulai Húskombinát. Az életszínvonal emelkedése némileg meghaladja a tervezet­tet, a lakosság életkörülményei javulnak. Ugyanakkor az intenzív gaz­dasági fejlődés minőségi és ha. tékonysági követelményei még nem érvényesülnek megfelelően, a termelés szerkezete, a gazdál­kodás színvonala még nem al­kalmazkodik kellően a megvál­tozott és magasabb követelmé­nyekhez, a népgazdaság egyen­súlyi helyzete az előirányzottnál kedvezőtlenebbül alakul. Az 1978. évi népgazdasági terv teljesítéséről, a gazdasági fejlődés fő vonásairól az eddi­gi adatok alapján megállapít­ható: a) A nemzeti jövedelem_ az előirányzott 5 százalékkal szem. ben 4-4,5 százalékkal nő. A bel­földi felhasználás viszont a ter­vezett 2 százalékkal szemben 6—7 százalékkal haladja meg a múlt évit. A felhalmozás — a beruházások és a készletek — növekedése lényegesen nagyobb a tervezettnél. A lakossági fo­gyasztás az előirányzathoz kö­zelálló. — Az ipari termelés előrelát­hatóan az előirányzott 5,5—6 százalékkal bővül. Az ipari ága­zatok — az élelmiszeripar és a kohászat kivételével — a számí­tottnak megfelelően, vagy azt meghaladóan növelik termelé­süket. A mennyiségi fejlődés azonban több területen nincs összhangban a gazdálkodás mi­nőségi követelményeivel. Lassú az előrehaladás a termelés szerkezetének, szervezettségének javításában, a munkaerő, az anyagok és az energia takaré­kosabb felhasználásában. Az anyagi ráfordítások a termelés­nél nagyobb ütemben nőttek. — Az építőipar termelése vár­hatóan a tervezett mértékben 4,5—5 százalékkal nő. A nagy- beruházásokat és a lakásokat kivitelező vállalatok teljesítmé­nye az átlagosnál gyorsabban emelkedik, de több fontos lé­tesítmény és a fővárosi lakások építésében elmaradás van, — A mezőgazdaság a terv­nek megfelelően, csaknem 3 százalékkal termel többet, mint tavaly. A növénytermesztés megközelíti a számítottat, az állattenyésztés annál valame­lyest gyorsabban fejlődik. Az előirányzottnál több kenyérga­bona termett, búzából hektá­ronként országos átlagban 42,8 mázsát, kukoricából 51 mázsát takarítottak be. Kukoricából az össztermés — bár a hozamok nagyobbak a számítottnál — a kisebb vetésterület miatt keve­sebb a tervezettnél. Burgonyá­ból és cukorrépából az elő­irányzottnál valamelyest több, gyümölcsből és zöldségből ke­vesebb a termés. Az állatállo­mány növekedett, jelentősen emelkedett a hús, a tej, vala­mint az egyéb állati termékek termelése és felvásárlása. A ta­karmánygazdálkodás és -fel­használás színvonala még nem kielégítő, a termelési költségek az indokoltnál nagyobbak. — A közlekedési vállalatok — kisebb fennakadásokkal - ki­elégítették az áruszállítási igé­nyeket. A személyszállítás a tervezettnek megfelelően fej­lődik. b) A beruházások volumene a tervezett csökkenéssel szem­ben mintegy 4 százalékkal emelkedik. A túlteljesítés az idén is a vállalati, szövetkezeti beruházásoknál következik be. A nagyberuházások megvalósí­tása nem éri el a tervezettet. A munka szervezettsége nem javul a kívánt mértékben, sok esetben indokolatlanul túllépik a költség-előirányzatokat, a ki­vitelezés ideje gyakran elhúzó­dik. c) A foglalkoztatottak száma a nem termelő ágazatokban, a kereskedelemben és a közle­kedésben nő, az iparban és az építőiparban lényegében változatlan, a mezőgazdaság­ban csökken. d) A lakosság reálbére és reáljövedelme a tervezettnél valamelyest nagyobb mérték­ben emelkedik. Az egy lakos­ra jutó nomináljövedelem or­szágos átlagban a tervezett 7-7,4 százalékkal szemben vár­hatóan 8-8,5 százalékkal, az egy keresőre jutó nominálkere- set a tervezett 7 százalékkal szemben a munkásoknál és al­kalmazottaknál 8—8,5 száza­lékkal, a tsz-dolgozóknál 8,5-9 százalékkal nő. A fogyasztói árszínvonal az előirányzott 4 százalék helyett mintegy 4,6 százalékkal emelkedik. Az egy főre jutó reáljövedelem várha­tóan 3,2-3,5 százalékkal nő. A munkásság és a parasztság reálkeresete a terv céljainak megfelelően, csaknem azonos ütemben, több mint 3 száza­lékkal emelkedik. A reálbérek növekedésében szerepük van a központi bérpolitikai intézkedé­seknek. Jelentősen fokozódik a lakosság pénzmegtakarítása. A lakosság egy főre jutó fo­gyasztása 3-3,5 százalékkal, a tervezett mértékben növekszik. Az áruellátás színvonala meg­felelő. Az életkörülményeket javít­ja, hogy a tervezettnél 3 ezer­rel több, mintegy 93 ezer la­kás épül fel; 1240 kórházi ágy, 19 ezer óvodai, 4 ezer bölcső­dei hely, több mint 900 általá­nos iskolai osztályterem létesül. Javul a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellá­tása. ej Hazánk nemzetközi gaz­dasági kapcsolatai tovább bő­vülnek. Erősödik együttműkö­désünk a KGST-tagországokkal, elsősorban a Szovjetunióval, fejlődnek termelési kapcsolata­ink, szélesedik a szakosítás. Rubel-elszámolású külkereske­delmi forgalmunk lényegében a tervezettnek megfelelően ala­kul. A kedvezőtlen tőkés piaci feltételek, a diszkriminációs és protekcionista intézkedések közrejátszanak abban, hogy a nem rubel-elszámolású kivitel a tervezettnél kisebb mérték­ben emelkedik, miközben a be­hozatal gyorsabban növekszik. f) A pénzügyi intézkedések eredményeként növekedett a társadalmi tisztajövedelemnek az állami költségvetésbe köz­pontosított hányada; ennek el­lenére a vállalatok részesedése meghaladja az V. ötéves terv­ben számítottat. A közgazda- sági szabályozók 1978-ban sem segítették eléggé a népgazda­sági tervben meghatározott több kiemelkedő fontosságú feladat megvalósítását, az egyensúly javítását, a gazda­sági fejlődés minőségi ténye­zőinek előtérbe állítását, a fel­halmozási folyamatok tervszerű alakulását. A szabályozók egyik gyengesége, hogy a nem kielégítően gazdálkodó szerve­zetek az indokoltnál nagyobb központi támogatást kapnak; ezáltal a jól és a kevésbé jól dolgozó vállalatok jövedelmei túlzottan kiegyenlítődnek. A Központi Bizottság megál­lapította: a termelés mennyisé­gi feladatainak az éves tervek­hez közelálló teljesítése nem járt együtt a gazdasági egyen­súly javulásával, a hatékonyság gyors emelkedésével, a terme­lési szerkezet szükséges válto­zásával. A fejlődést befolyásoló külső gazdasági körülmények kedvezőtlenebbek az V. ötéves tervben feltételezettnél: a kül­kereskedelmi cserearányok rosz- szabbak lettek, a tőkés piaco­kon az értékesítés nehezebbé vált. Még erős a mennyiségi szemlélet, a gazdaságosság szempontjai nemegyszer hát­térbe szorulnak. Gazdaságpoli­tikai és gazdaságirányítási gya­korlatunk lassan igazodik a vál­tozó helyzet követelményeihez. © A XI. kongresszuson jóvá­hagyott, az V. ötéves tervben megfogalmazott és a Központi Bizottság ez évi áprilisi határo­zatában megerősített gazda­ságpolitikai fő irányvonal kö­vetkezetes végrehajtása most megköveteli, hogy az irányítás­ban és a mindennapi gyakorla­ti munkában elsőbbséget ad­junk a gazdasági egyensúly kérdéseinek. A Központi Bizottság hang­súlyozta: a további munka kulcskérdése, hogy a minőségi és hatékonysági tényezők foko­nemzeti jövedelem ipari termelés országos építési-szerelési v teljesítmény mezőgazdasági termékek termelése a szocialista szektor beruházásai összesen egy lakosra jutó átlagos nominál jövedelem egy keresőre jutó nominálbár országos átlagban fogyasztói árszínvonal egy lakosra jutó reáljövedelem egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset a lakosság fogyasztása az összes lakásépítés ebből állami lakás az állami költségvetés bevétele legalább kiadása legfeljebb A nemzeti jövedelem növelé­se a termelési és exportszerke­zet tätalakitäsänak meggyorsí­tásával, a gazdaságos termelés fokozásával valósítható meg. a) A termelés ott növeked­jék gyorsabban, ahol egyértel­műen az egyensúly javítását eredményezi, máshol mérsék­lődjék. A követelményeknek eleget tevő vállalatok és szö­vetkezetek termelése továbbra is dinamikusan növekedjék. — Az ipari termelés növelé­sét erőteljes szelekció mellett kell biztosítani. Az iparvállala­tok és szövetkezetek a keres­letnek megfelelően növeljék a belföldi értékesítést, tervszerű­en fokozzák a szocialista kivi­telt, és bővítsék a nem rubel- elszámolású gazdaságos ex­portot. Ezért gyorsítsák meg a műszaki fejlesztést, a technoló- gia és a gyártmányok korszerű­sítését, javítsák a termékek mi­nőségét. A gazdaságtalan cikkek ter­melésének megszüntetésével felszabaduló kapacitásokon - ahol ez lehetséges — szervez­zék meg a gazdaságosan elő­állítható, főleg importot helyet­tesítő termékek, alkatrészek, részegységed gyártását; más esetekben csoportosítsák át a munkaerőt a hatékony tevé­kenységekre. — Az építőipari vállalatok kapacitásaikat döntően arra használják fel, hogy gyorsul­jon a folyamatban lévő beru­házások megvalósítása, üteme­sebb legyen a lakásépítés, a felújítás és karbantartás, külö­nösen Budapesten. A munka- szervezés javításával, a mun­kafegyelem erősítésével tartsák a termelékenység növekedésé­nek eddigi ütemét. — A mezőgazdasági üzemek a népgazdasági célokkal össz­hangban fejlesszék mind a nö­vénytermesztést, mind az állat- tenyésztést. A gabonatermelést úgy kell fejleszteni, hogy a bel­földi szükségletek kielégítésén túl mód nyíljék az 1978. évinél több kivitelre. Növelni kell a kukorica vetésterületét az erre alkalmas földeken. Emelni kell az állattenyésztés színvonalát, javítani a minőséget, s növel­ni a hozamot. A mezőgazdasági üzemek a munkaerő, az anyagi eszközök — épületek, gépek, műtrágya, zottabb előtérbe állításával biztosítsuk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítá­sát. Ennek kell alárendelni a gazdasági növekedés ütemét és a belföldi felhasználást. Ez az útja annak hogy az anyagi ter­melésben és a népünk életkö­rülményeinek alakulásában, életszínvonalának emelésében elért eddigi vívmányainkat megszilárdítsuk és a jövőbeni fejlődés feltételeit megalapoz­zuk. A Központi Bizottság ezzel összhangban határozta meg a termeléssel, az értékesítéssel, a termelőalapok fejlesztésével, az életszínvonal-politikával kap­csolatos célokat, és az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint fogadta el: 3—4 százalék 4 százalék 1 százalék 3—3,5 százalék 204—206 milliárd forint 7 százalék 6 százalék 4,7—4,9 százalék 2 százalék 1 százalék 1,0—1,5 százalék 2,5—3,0 százalék 90 ezer 31 ezer 8,4 százalék 6,1 százalék növényvédőszerek, takarmányok - ésszerűbb és takarékosabb felhasználásával érjék el, hogy a termelés a ráfordításoknál gyorsabban nőjön. A termékek felvásárlásának körültekintőbb megszervezésével, a tároló és feldolgozó kapacitá­sok bővítésével is segíteni, ösz- tönzöni kell a nagyüzemeket, a háztáji és kisegítő gazdaságo­kat termelésük fokozására. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kivitelben javítani szük­séges az értékesebb, a gazda­ságosan feldolgozott termékek arányát.- A vasúti és a közúti közle­kedésben jobb szervezéssel, a szállítók és a szóllíttatók szoro­sabb együttműködésével javíta­ni kell a gazdaságosságot, a ka­pacitások ésszerű kihasználását. b) A lakosság életszínvonala csak gazdasági lehetőségeink­kel és eredményeinkkel össz­hangban emelkedhet. Országos átlagban az egy főre jutó reál- jövedelem 2 százalékkal, a mun­kások és alkalmazottak egy fő­re jutó reálbére 1 százalékkal, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete 1—1,5 százalékkal, a lakosság fogyasztása 2,5-3 szá­zalékkal lehet több az ideinél. Az egy lakosra jutó nominál jö­vedelem 7 százalékkal, a mun­kás-alkalmazotti átlagkeresetek 6 százalékkal növekedhetnek. A keresetek jobban kapcsolódja­nak a teljesítményekhez és azok fokozására ösztönözzenek. 1979. január 1-től a rendsze­res évi nyugdíjkiegészítésen túl fel kell emelni az 1971 előtti alacsony nyugdíjakat és az 1971 után megállapított minimális nyugdíjakat, járadékokat. Ez 1 millió 300 ezer embert érint. Emelni kell a szociális segélyek összegét is. A vállalati jóléti és kulturális alap biztosított ösz- szegét keresőnként 850 forintról 900 forintra kell növelni. A terv alapozza meg a lakos­ság fogyasztásának növekedé­sét, a vásárlóerő és az árualap összhangját, a kiegyensúlyozott áruellátást, a szolgáltatásoknak a lehetőség szerinti javítását. Ennek érdekében a kormányzó, ti szervek, a termelő és a ke­reskedelmi vállalatok tegyenek megfelelő intézkedéseket. A terv 4,7—4,9 százalékos fo­gyasztói árszínvonal-emelkedést irányozhat elő. Az illetékes ha­tóságok az árak alakulását szi­gorúan ellenőrizzék. A lakosság életkörülményeit a jövő évben 90 ezer lakás, ezen belül 31 ezer állami lakás felépítésével tovább kell javíta­ni. A kórházi ágyak száma 1400-zal, a bölcsődei helyeké 4200-zal, az óvodai helyeké 18— 19 ezerrel bővüljön. Az általá­nos iskolai tantermek számát 900-zal szükséges növelni. c) A beruházások volumene az ideihez képest 1-2 százalék­kal emelkedhet. Beruházásokra 204-206 milliárd forint fordít­ható. Új állami nagyberuházás nem kezdhető meg, a rendel­kezésre álló erőforrásokat a megkezdett beruházások terv­szerű megvalósítására kell összpontosítani. A célcsoportos és egyéb állami beruházási elő­irányzatokat mérsékelni szüksé­ges az V. ötéves tervben 1979- re számítotthoz képest. A vál­lalati beruházások állami támo­gatásának összege nem emel­kedhet. A vállalatok és a szö­vetkezetek eszközeiket és erőfe­szítéseiket elsősorban a folya­matban lévő beruházások befe­jezésére koncentrálják. A hitelezés szigorításával, o készletgazdálkodás ésszerűsíté­sével, a szükségletekhez job­ban igazodó termeléssel lénye­gesen lassítani kell a készletek növekedését. d) Nemzetközi gazdasági- kapcsolataink fejlesztését o Szovjetunióval, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak szervezetébe tartozó többi tagállammal folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre, a -vállalt kötelezettségek kölcsö­nös teljesítésére, az áruforga­lom bővítésére alapozzuk. To­vábbra is törekszünk a szocia­lista gazdasági integráció el­mélyítésére, a termelés szako­sítására, a kooperáció gyorsabb- kibontakoztatására. A fejlődő országokkal kialakult gazdasági együttműködésünket a jövőben is gyors ütemben szélesítjük. A gazdaságiba fejlett tőkésorszá­gokkal a kölcsönös előnyök alapján tovább bővítjük külke­reskedelmi forgalmunkat és fejlesztjük gazdasági kapcsola­tainkat. A külkereskedelmi tevékeny­ségben nagyobb figyelmet kell fordítani a kivitel összetételé­nek, jövedelmezőségének javí­tására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodás­ra, a beszerzés és az értékesí­tés jó ütemezésére, a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének erősítésére. e) A gazdasági szabályozó­kat úgy kell módosítani, hogy azok fokozottabban késztesse­nek a gazdasági és pénzügyi egyensúly javítására, a haté­konyság gyorsabb növelésére, a takarékosságra, a tartalékok' feltárására és hasznosítására, segítsék elő a felhalmozási fo­lyamatok tervszerű alakulását Á vállalati jövedelmek a goz- dasági eredményekkel, a kere­setek a teljesítményekkel kerül­jenek jobban összhangba. © Az 1979: évi népgazdasági terv eredményes megvalósítása nagy követelményeket támaszt az irányítás és a végrehajtás minden szintjén. — A központi állami szervek a népgazdasági terv végrehaj­tásához szükséges gazdaság- irányítási, szervezési, szabályo­zási és egyéb intézkedéseket idejében és folyamatosan tegyék meg. Feladataikat a népgazdo. sági célokkal összhangban ha­tározzák meg, és ennek meg­felelően segítsék a gyakorlati munkát. A termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítésével, na­gyobb szervezettséggel, javuló költség- és pénzgazdálkodással, a munkaerő, az anyagok és ar energia ésszerűen takarékos feL használásával biztosítsák gaz­daságpolitikai céljaink elérését. A nagyobb követelményekből kiindulva támogassák az új iránt fogékony, a feladatok megoldá­sára felelősséggel vállalkozó vezetőket. Legyenek kezdemé­nyezői a magasabb teljesítmé­nyekre, a minőségi munkára ősz. tönző kereslet-differenciálásnak. — A vállalatok, a szövetkeze­tek és a tanácsok a népgaz­(Folytatás az 5. oldalon) A tervezett növekedés 1979. évi előirányzatai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom