Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-08 / 338. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXV. évfolyam, 338. sióm 1978. december 8., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja KOZLEMEIUY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. december 6-i üléséről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1978. december 6-án Kádár Já­nos elvtárs elnökletével kibőví­tett ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kí­vül részt vettek: a Központi Bi- rottság osztályvezetői, a me­gyei pártbizottságok első titká­rai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Or­szágos Anyag- és Árhivatal el­nöke, a Központi Bizottság gaz­daságpolitikai osztályának, va­lamint ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának helyet­tes vezetői és a központi napi­lapok főszerkesztői. A Központi Bizottság kegye­lettel emlékezett meg elhunyt, tagjáról, dr. Orbán László elv­társról. A Központi Bizottság megvi­tatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót: — Havasi Ferenc elvtársnok, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1978. évi népgazdasági terv teljesítésé­ről szóló jelentést, s az 1979. évi népgazdasági terv és ál­lami költségvetés irányelveit. I. <T) A Központi Bizottság megtárgyalta a Varsói Szerző­dés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének 1978. no­vember 22—23-i moszkvai ülé­séről szóló jelentést, és teljes mértékben jóváhagyta a ma­gyar küldöttség tevékenységét. A Központi Bizottság nagyra értékeli és támoqatja a politi­kai tanácskozó "testület állás- foglalásait, amelyek kifejezik a Varsói Szerződés szervezetébe tömörült szocialista országok­nak — köztük hazánknak — az európai béke és biztonság megszilárdításáért, a nemzetkö­zi enyhülés további elmélyítésé­ért folytatott következetes és konstruktív politikáját. Ez a po­litika megfelel a magyar nép, a szocialista közösség, s min­den nép érdekeinek, méltán él­vezi a haladó, békeszerető erők támogatását. Ezeknek az erők­nek az összefogása, együttes fellépése képes megakadályoz­ni az imperialista, reakciós kö­rök törekvését, hogy visszafor­dítsák az enyhülés folyamatát. A Központi Bizottság kifejez­te egyetértését a politikai ta­nácskozó testületnek a nemzet­közi helyzetről adott értékelésé­vel. Megállapította, hogy az 1976, novemberi bukaresti ülés óta Európában további kedvező változások mentek végbe. Föld­részünkön rendszeressé váltak a helsinki értekezleten részt vett államok vezetőinek találkozói, kiegyensúlyozottabbak lettek a különböző társadalmi rendsze­rű országok kapcsolatai. Ez elő­segíti az egyenjogú, a kölcsö­nösen előnyös nemzetközi együttműködést, a népek közöt­ti bizalom légkörének erősödé­sét; bizonyítja, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában rög­zített hosszútávú program he­lyesen határozza meg a föld­rész biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket. A Magyar Népköztársaság követ­kezetesen munkálkodik e prog­ram valóra váltásán. A Központi Bizottság ismétel­ten rámutatott, hogy a békét és biztonságot, az enyhülést, a né­pek függetlenségét, gazdasági és társadalmi fejlődését fenye­gető legnagyobb veszély a fegyverkezési hajsza folytatása, ütemének és méreteinek növe­kedése. Ebből kiindulva a Ma­gyar Népköztársaság a Varsói Szerződés többi tagországával egyetemben arra törekszik, hogy a fegyverkezési hajsza le­fékezéséről, a leszerelés elő­mozdításáról folyó tárgyaláso­kon fordulat jöjjön létre. Síkra- száll azért, hogy tárgyalások kezdődjenek mindenfajta nuk­leáris fegyver gyártásának be­tiltásáról és a meglévő készle­tek fokozatos csökkentéséről, egészen teljes felszámolásukig. Szorgalmazza a nukleáris fegy­verek alkalmazásának végle­ges betiltását és azt, hogy min­den állam mondjon le az erő alkalmazásáról az államközi kapcsolatokban. A világ sorsá­nak alakulása szempontjából alapvető fontosságú, hogy mi­előbb aláírják a második szov­jet-amerikai megállapodást a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról. Ez elősegíti, hogy áttérjenek olyan új egyez­mények kidolgozására a fegy­verzetek csökkentéséről, ame­lyekhez a többi nakleáris hata­lom is csatlakozhat. A Magyar Népköztársaság határozott álláspontja, hogy a közép-európai haderők és fegy­verzet csökkentéséről folyó bé­csi tárgyalások előrehaladását jól szolgálják a szocialista or­szágok 1978. június 8-án be­terjesztett javaslatai, amelyek a kölcsönös biztonsáq elvéből ki­indulva az egyensúlyt a fegyve­res erők és fegyverzetek ala­csonyabb szintjén kívánják biz­tosítani. A bizalom légkörének erősítését célozza az 1978. no­vember 30-án felújított és ki­egészített korábbi javaslatuk, amelyben a részt vevő országok fegyveres erői létszámának be­fagyasztását indítványozták a tárqyalások időszakára. Az elő­relépéshez az szükséges, hogy a NATO érintett tagállamai a kezdeményezésekre konstruktív választ adjanak. A Központi Bizottság, pár­tunk, kormányunk, népünk tel­jes mértékben támogatja a Varsói Szerződés tagállamai­nak kezdeményezéseit a nem­zetközi enyhülés, a leszerelés előmozdítása érdekében. A Varsói Szerződés szervezetébe tömörült szocialista országok békepolitikájának és védelmi erejének meghatározó szerepe van abban, hogy Európában szilárd alapokon nyugszik a béke, és világméretekben tért hódít az enyhülés. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a NATO-tagállamok fokozott ütemű fegyverkezése miatt szükség van a szocialista kö­zösség védelmi erejének meg­felelő színvonalon tartósára, folyamatos tökéletesítésére. A Magyar Népköztársaság —or­szágunk és a szocialista kö­zösség biztonsága, békéje ér­dekében — a jövőben is ma­radéktalanul teljesíti szövetsé- gesi kötelezettségeit, tevéke­nyen részt vesz a külpolitika összehangolásában és az egyeztetett törekvések megva­lósításában. © A szocialista közösség or­szágaival fennálló sokoldalú kapcsolatainkat, együttműkö­désünket erősítették Lgzár György elvtársnak, a Miniszter- tanács elnökének tárgyalásai a Szovjetunióban és a Német Demokratikus Köztársaságban, valamint a Lengyel Népköztár­saság miniszterelnökének láto­gatása hazánkban. Az 1977. évi legfelső szintű magyar—román találkozón szü­letett megállapodások végre­hajtásának előmozdítását szol­gálták pártunk küldöttségénék bukaresti megbeszélései. A Központi Bizottság megállapí­totta: további kölcsönös erőfe­szítések lehetségesek és szük­ségesek a magyar—román kap­csolatok népeink érdekeinek megfelelő fejlesztéséhez. © A Központi Bizottság ez alkalommal is hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársa­ság alapvetően érdekelt a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok közötti széles körű és sokoldalú kapcsolatok fejlesz­tésében, a békés egymás mel­lett élés politikájának megva­lósításában. Kádár János elvtársnak a Francia Köztársaságban tett látogatása jól szolgálta Ma­gyarország és Franciaország együttműködésének bővítését, a kölcsönös megértést, az orszá­gaink, népeink közti jó viszony erősítését, és hozzájárult az európai biztonság megszilárdí­tásához, a nemzetközi enyhü­lés ügyéhez. Hazánk kész arra, hogy a találkozó szellemében, s annak eredményei alapján fejlessze a kölcsönösen előnyös magyar—francia kapcsolatokat politikai, gazdasági és kultu­rális területen. A kétoldalú kapcsolatok fej­lesztését és a békés egymás mellett élés politikáját segí­tette elő a Dán Királyság mi­niszterelnökének magyarországi látogatása, az országgyűlés képviselőinek találkozói a gö­rög, a jugoszláv, a norvég, az olasz és a portugál parlament küldöttségeivel, valamint a ma­gyar—svájci és a magyar—ja­pán külügyminiszteri tárgyalá­sok. Az Amerikai Egyesült Államok szenátusának küldött­ségével Budapesten folytatott (Folytatás a 2. oldalon) A lengyel színházi Hét alkalmából a pécsi kő zönség tegnap este Jaroslaw Abramow-Newerly Az ég mélysége című színművét láthatta a Nem zeti Színházban. A darabot a poznani Teatr Polski társulata mutatta be Roman Kordzinski rendezésében, Krystina Horodinska és Wrodzi- mierz Klopocki főszereplésével. Szokolai István felvétele Csütörtökön délután rendezték meg a pécsi 508-as számú, Tarr Imre Ipari Szakmunkásképző Intézet ifjúsági parlamentjét. Az el­nökség tagjai között helyet foglalt Czégény József, a megyei párt- vb tagja, a megyei pártbizottság titkára. A díszvendégnek kijáró tisztelettel köszöntötték a névadó, a spanyol polgárháború mártír­jának özvegyét és Tarr Imre húgát, Tarr Katalint. A vendégek részt vettek a tanácskozáson és megtekintették az intézet tevékeny­ségét reprezentáló kiállítást. Az ifjúsági parlamenten Mátrai Ká­roly, az iskola igazgatója számolt be az Ifjúsági Törvény helyi végrehajtásának tapasztalatairól, majd pedig a fiatalok mondták el véleményüket, észrevételeiket. A tanácskozás résztvevői elfogad­ták a következő két évre szóló intézkedési tervet Felvételünkön, előtérben a névadó özvegye és Tarr Katalin. Sütőipari szakmai tanácskozás A jobb kenyérért ■ Adalékanyagok: Carlo és a Farín ■ A jugoszláv KREMULDIN és a GOSTOL cég bemutatója Nap mint nap bosszanko­dunk, ha szikkadt zsömle vagy kenyér jut már csak az üzletben, s számtalanszor lehet hallani, amint az idősebbek nosztalgiá­val föl-fölemlegetik a hajdani friss, ropogós, gusztusos péksü­teményeket. Ha rossz a kenyér, akkor az elsősorban a nem ki­elégítő liszt-mi nőség re vezethe­tő vissza. Éppen ezért a mai gépesített sütőiparban egyre fontosabb szerepet kapnak az úgynevezett adalékanyagok, amelyek nemcsak följavítják a liszt — és így a késztermékek — minőségét, hanem jóval gazda­ságosabbá is teszik magát a kenyérgyártást. A Pécsi Sütőipari Vállalatnál a tegnap délelőtt rendezett szakmai tanácskozáson mutat­ták be a zágrábi „Chromos” Vegyipari Kombinát KJ?EMU-; LOIN üzemrészlegének képvise­lői az általuk előállított külön­böző adalékanyagok gyakorlati alkalmazásának eredményeit és lehetőségeit. Jugoszláv részről jelen volt a szakmai tanács­kozáson Ivan Kozic, a cég igazgatója, valamint Mirko Sal- tic főtechnológus és Marta Saltic technológus. A hazai — pé­csi, budapesti, szegedi, miskol­ci szakembereken kívül részt vett a bemutatón a jugoszláv ASTRA Külkereskedelmi Vállalat buda­pesti képviselője is. A többféle adalékanyagból tegnap kettőnek a hatását és felhasználási módját ismertették a jelenlévőkkel, akik nemcsak szóbeli tájékoztatás útján győ­ződhettek meg a pozitív ered­ményekről, hanem megnézhették az előző napi próbasütés ered. ményeit, összehasonlítva az ada­lékanyagok nélkül készült pék­süteményekkel. Több tényező is indokolta, hogy nálunk elsősorban a Car- lo-val és a Farin-nal végeztek kísérleteket. Nézzük hát meg, milyen előnyökkel jár a két anyag fölhasználása a sütőipar­ban. A Carlo külsőleg haszná­landó, zsírt és olajat fölváltó, a sütőlemezek, formák és szállító- szalagok kenésére szolgáló fo­lyékony emulzió. Sárgásfehér színű, szagtalan; nem keveredik a tésztával és nem hagy rajta nyomot. A másik bemutatott adalék­anyag, a Farin, por alakú emul- gálószer, sárgás színű, kellemes ízű és illatú. A kenyértésztába kevert Farin nagymértékben megjavítja a lisztminőséget. Nyersanyagokkal könnyen kever, hető, a kenyértészta gépileg könnyebben feldolgozhatóvá vá­lik. A Farin-nal kevert liszt víz­felvevő képessége növekszik, s ezáltal megnő a késztermék tér. fogata is. Az így sütött kenyér és zsömle belseje egyenletesen lyukacsos, rugalmas, fehérebb színű, s ez a por megakadá­lyozza a pékáru gyors kiszára­dását is. Az adalékanyagok egyik nagy előnye, hogy mini­mális adagolás mellett optimá­lis eredmények érhetők el. Erre csupán egy példa szolgáljon: a liszt mennyiségéhez viszonyít­va két százalék Farin hozzáadá­sával a korábbi 143 köbcenti­méter térfogatú zsömle helyett 203 köbcentiméterest tudtak elő. állítani a próbasütéskor. A tegnapi bemutató a közel­jövőben várhatóan létrejövő ju- goszláv-magyar üzletkötés elő- hangjq volt. A KREMULDIN mel. lett a Nova Gorica-i GOSTOL- cég diavetítéses bemutatót tar­tott az általuk gyártott sütőipari gépekről. Reméljük, hogy ha a kereskedelmi megállapodás létrejön, akkor talán már a jö­vő évben, valahányszor kenye­ret vagy zsömlét, kiflit vásáro­lunk, mint fogyasztók is élvez­hetjük a Carlo és a Farin pozi­tív hatásait. Dücső Csilla

Next

/
Oldalképek
Tartalom