Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-04 / 334. szám

Kiskarácsony: Megszűnik a régi település Pécs: Ifjúsági parlament a szénbányáknál „Vájárfiataljainknak az első év eltelte után, amennyiben iga­zolatlan hiányzásuk nem volt, 1000 forint összegű hűségpré­miumot is juttatunk." A Mecseki Szénbányák vállalati szintű ifjú­sági parlamentjén az egyik fel­szólaló az előbbi bekezdést idézte az igazgató írásbeli be­számolójából, majd így folytat­ta: — Nem értek egyet azzal, hogy valakit megjutalmazzunk csupán azért, mert megjelentek a mun­kahelyükön, Szerintem ez alap­követelmény és elismerni a pluszmunkát kell. A kötelesség, az kötelesség és annak teljesí­tése önmagában nem erény... Tizenheten kértek és kaptak szót a több mint 14 000 embert foglalkoztató vállalat ifjúsági parlamentjén. A vasárnapi ta­nácskozást megelőzően az el­múlt hetekben valamennyi üzem­ben megrendezték a parlamen­teket. Sajnos, a résztvevők szá­ma csökkent 1976-noz képest, mert a 30 éven aluli dolgozók­nak alig egyharmada vett részt a tanácskozásokon. Három nagy bányaüzemben még a húsz szá­zalékot sem érte el az érdeklő­dők aránya. Vasárnap az üzemek küldöttei tanácskoztak Pécsett a Puskin Művelődési Házban. Az elnök­ségben, a gazadsági- és moz­galmi vezetők között foglalt he­lyet Bóna Ernőné, a KISZ Bara­nya megyei Bizottságának első titkára. Mint az idézett felszólalás is jelzi: valamennyi hozzászólásból kicsendült: a fiatalok ismerik jogaikat, de tisztában vannak azzal, hogy e jogok a tisztes munkavégzésen alapulnak. Ked­vező hatása van a 10 000 bá­Duna földvár: Könnyű­szerkezetes tornacsarnok Dunaföldváron új torna- csarnokot avattak az elmúlt hét végén, egybekapcsolva a nagyközség felszabadulá­sának idei évfordulójával. A Dunai Vasműben gyártott könnyűszerkezetes elemek­ből felépített, központi fűté- ses épületben harmincszor tizennyolc méter alapterüle­tű nagycsarnok áll a spor­tolók, s az iskolások rendel­kezésére. A sportcsarnok termes labdajátékokra is al­kalmas, továbbá öltöző, für­dő, valamint erkélyes kikép­zésű nézőtér is kiegészíti. B. L. nyászlakás akciónak, ám a nap­szinten dolgozó fiatal munkások is több segítséget szeretnének kapni az otthonteremtéshez. A termelés szó szinte egyetlen fel­szólalásból sem maradt ki. Sok hasznos, megfontolásra érdemes javaslat hangzott el a termelés növelésére, az élet- és munka- körülmények javítására. Az ifjúsági parlament részt­vevői elfogadták a vállalat in­tézkedési tervét a következő két esztendőre. Egyetérthetünk a résztvevőkkel abban, hogy hiá­nyolták az észrevételeikre, ja­vaslataikra reagáló konkrét vá­laszokat. A vállalat igazgató- helyettese bejelentette, hogy 30 napon belül írásban adják meg a válaszokat. E. A. Iff a finom lacipecsenye! Pecsenyesütők utcája a pécsi vásáron A ,;Kiskarácsony, nagykará­csony kisült-e már a kalácsom" indítású magyar népdalnak semmi köze a Fejér megye déli csücskében, a Tolna megyei határ közelében található Nagy- karácsony községhez és annak Kiskarácsony pusztájához. Nem működött itt sütöde, mint azt a mai laikus földrajzinév-értel- mezők vélik. A szájhagyomány szerint marhacsordákat, juhnyájakat le­geltettek bő füvű mezőin, ned­ves rétjein. Idejártak Tolnából, Somogybái is az állattartók, akik vándoroltak, alkalmi kuny­hókban éltek. A karácsonyt mindig együtt tartották, ekkor egybeterélték jószágaikat és egy helyen ütöttek tanyát: így települt Nagykarácsony falu. Majd felkerekedtek, szétszéled­tek, de az újév napját, — népi megnevezése kiskarácsony —, ismét együtt ülték meg. Ehelyütt pedig idővel kialakult Kiskará­csony helység. önálló községgé 1952-ben szerveződött a környező apró települések összevonásával, de 1955-re elnéptelenedett Nagy- györgyszállás-puszta, 1970-re Antalmajor és 1978 novemberé­re Kiskarácsony-puszta, ugyan­is ezekben a hetekben hurcol- kodott be a faluba családjával a tsz állatgondozója, idős Rei­ter István. Kiskarácsonyban le­bontják az utolsó, hajdani cse­lédházat is, aztán beszántják a portákat. Most már csak a térképeken lelhető meg az egy­kori, messze-híres juhászati központ. Cs. I. A pecsenyesütők is betartják a rendet a pécsi vásárban, ne­vezetesen azt, hogy az azonos portékát kínálók egymás mel­lett árulnak, fgy hát finomnak kell lennie a hurkának, kolbász­nak, ha ilyenkor, disznóölés tá­ján sem akarja hazavinni por­tékáját a sokszor más megyé­ből jött árus. Tavasztól őszig nem jelentenek konkurrenciát egymásnak az állami, szövetke­zeti és maszek sátrak, de most bizony előfordult, hogy amíg az egyik előtt hosszú sorban vára­koztak az éhes vásározók, a másik eladó hiába kiabálta: — Itt a finom lacipecsenye! De akiknek jól ment az üzlet, mint például a nagykónyi Tan­ger Józsefnek, aki méregerős specialitását, a tolnai sváb kol­bászt kínálta, még az is pa­naszkodott: a decemberi vásár nem volt az igazi. Hogy miért? Kevés volt a vá­sárló, s nemcsak a pecsenyesü­tőknél, hanem általában. Soka­kat talán a hideg tartott vissza, de volt, aki úgy vélekedett, hogy inkább a novemberi vásár ma­gas árai a Jzűnösek ... Azért így is elfogyott legalább tíz mázsa sültkolbász - 100- 120 forintért kilója -, ugyan­ennyi hurka — 30—35 forintért —, s jó másfél rházsa pecsenye, kilónként 110—120 forintért. Hogy mit ettek volna szíve­sen a vásározók? Sültgeszte­nyét. A lacikonyhás utcába alig lehetett bejutni, annyian állták körül az elején letelepedett két gesztenyeárust. A finom cseme­ge ugyanis többnyire csak pia­con, vásáron kapható. Ki kellett tehát használni az alkalmat. Ti­zenegykor már elfogyott az utol­só szem gesztenye is. A „sütö­getők" közül így legalább ket­ten elmondhatták: jó boltot csi­náltak, ... T. É. I. Mórágy: Vallatják a tűzkődombot Feltárják a mórágyi „tűzkő­domb" titkát. Az őskort kutató feltárásba kezdett a szekszárdi Béri Balogh Adóm Múzeum, a mórágyi úgynevezett tűzkődom­bon, ahol már régebben is sok kőkori maradvány, köztük kő­balta, kapa, edénytöredék stb. került napvilágra szántás, ásás és más munkák közben, hitele­sítő és leletmentő ásatást vég­zett Gaál Attila régész munka­társaival. A leletek, köztük ke­rámiamaradványok, kőbalta-, eke, obszidiánkések, csontesz­közök, csontárhorog és halfogó pecek a kőkor végi, az időszá­mításunk előtti harmadik év­ezredbeli úgynevezett lengyeli kultúra egyik településéről árul­kodnak — az ifjú régész és a szakértők szerint. A leleteket a szekszárdi múzeumban restau­rálják és tudományosan feldol­gozzák, a feltárást a jövő év­ben folytatják. A módszeres ős­korkutatást — amely éppen a szekszárdi múzeumalapító Wo- sinszky Mórnak, a lengyeli kul­túra emlékeit felfedező mun­kássága, mintegy száz év óta szünetelt a megyében, kiterjesz­tik más lelőhelyekre is. B. L. Hangverseny a Liszt-teremben Krzysztof Jakowitz lengyel hegedűművész adott hangversenyt tegnap délelőtt a Liszt-teremben Berlioz, Bruch és Mendelsshon műveiből. A Pécsi Szimfonikus Zenekart Németh Gyula vezé­nyelte. Koncertjüket ma este fél 8-kor a Pécsi Nemzeti Színház­ban megismétlik. ti| taucso a Planetáriumban Megláthatjuk a Saturnus gyűrűjét és a Jupiter felhosávjait Három széken pihen a hatal­mas cső, egy sarokban álldo­gál a több mázsás állvány a TIT pécsi Természettudományi Stúdiójának előcsarnokában. A pihenő cső és az állvány, a régvórt új tükrös távcső, ami napokban érkezett meq új szol­gálati helyére. Kemenes Lászlóné, a Plane­tárium vezetője mutatta be az új szerzeményt. — Ez egy Nasmyth-szerelésű 40 cm-es nyújtott fókuszú tük­rös távcső. A 3,1 méter hosszú csőben a lencsék úgy vannak elhelyezve, hogy a parabola­tükör fókuszát 10 méternyire nyújtják. Ezzel az elrendezés­sel jó fényerő és jó felbontó képesség érhető el. Új távcsö­vünkkel a Holdon már egy 500 méter átmérőjű képződményt jól megfigyelhetünk, összeha­sonlításként mondom, hogy a világ egyik legnagyobb tükrös távcsövével, ami az Egyesült Államok-beli Palomar-hegyi csillagvizsgálóban van, 40 méte­res képződményeket figyelhetnek meg. A távcső alkalmas lesz a bolygók megfigyelésére is: se­gítségével láthatjuk majd a Mars hósapkáit, a Jupiter felhő- sávjait, (talán a vörös foltot is) és négy legnagyobb holdját, a Saturnus gyűrűjét.. . Kettős és többes csillagok, csillaghalma­zok elkülönülten láthatók majd. A távcső automatikus vezérlé­sű: a Föld elfordulását kiegyen­lítve hosszabb időn át a távcső látómezejében tartható a meg­figyelésre „befogott" égi ob­jektum. A távcsövet — amely több mint százezer forintba került — a stúdió melletti térségen állít­ják fel. Ehhez rezgésmentes betonalap és 5 méter átmérőjű kupolára lesz szükség. Az épít­mény terve a napokban készül el a BARANYATERV-nél, a ki­vitelezést még ebben az év­ben megkezdi a Pécsi Építő­ipari Szövetkezet. A TIT Bara­nya megyei titkársága úgy ter­vezi, hogy a csillagvizsgálót április 4-re adja át Pécs közön­ségének. H. I. Bánkút: Sípccmdicsom Bánkút akkor telik meg élet­tel, amikor síelésre alkalmas hó van. A hegy északi lejtőjén épí­tették a felvonókkal ellátott hét sípályát. Itt kora tavaszig meg­marad a sportolásra, verseny­zésre alkalmas hó. A nyolcvanágyas turistaház­ban évről évre sok az ország más tájáról érkező vendég. Az egri Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat a gazdája a turistaháznak. Az étterem II. osztályú, a kétágyas szobákért fejenként 25 forintot kell fizet­ni egy naprö. A teljes panzió 70—80 forintba kerül. Egy jóta­nács azoknak, akik néhány szép napot szeretnének eltölteni a bükki síparadicsomban: néhány héttel korábban foglaljanak szobát az említett vállalatnál vagy közvetlenül a turistaház vezetőjénél! (Az utóbbit az 51-895-ös miskolci telefonszá­mon lehet lebonyolítani.) Aki személygépkocsival érke­zik, annak Miskolcon, Lillafüre­den át vezet az útja, s a dé- destapolcsányi elágazásnál tér­het rá a Bánkútra vezető, jó ál­lapotban lévő hegyi útra. Autó­busz sajnos nem közlekedik Bánkútra. Csak Ómassáig szál-*- lítják az utasokat a 15-ös jel­zésű autóbuszok, onnan egy­másfél óra az út gyalog a tu­ristaházig. Az idén új létesítménnyel gaz­dagodik a síparadicsom: de­cember közepétől már a spor­tolók, kirándulók rendelkezésé­re áll a melegedőház is. Még egy újdonság: a jól megvilágított pályákat szerdán és szombaton este fél kilencig lehet használni. A villanyfényes sízés különösen szép élményt nyújt. B. D. * Hó a hegyeken A vasárnapi kirándulóidőt ki­használva már a kora reggeli órákban megindult a forgalom a hóborította hegyvidékek felé. A Kékesen, ahol 15 centiméteres a hótakaró, a téli sportok ked­velői valósággal ellepték a szánkó- és sípályákat. A Volán Budapestről négy különoutó- buszt indított a Mátrába a szánkókkal, sítalpakkal felsze­relt turisták szállítására, de so­kan keresték fel koratéli hóné­zőben Miskolcról, Hatvanból és más környező városokból is a Mátrát. A Bükk-fennsíkon ha­sonló volt a helyzet, autókana- vónok népesítették be a Bán­kút környéki utakat, jóllehet a napokban hullott, mintegy 10 centiméternyi porhó nem a leg­ideálisabb a síelésre, ródlizás- ra. Épp így megélénkült az élet a soproni hegyekben is, ahol szintén áll a hó. Dobogókőn ahol alig 9 centiméter a hó­lepel, a déli órákra megteltek az autóparkolók, s az erdei pi­henőhelyek. A Mecseken ugyan még je­lentéktelen a hőmennyiség, de a sípálya rendbetételét meg­kezdték. Az iskolások számára lehetőség nyílik majd sítanu­lásra is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom