Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-03 / 333. szám

Dr. Martes János — Auf Wiedersehen! Guten Abend! — hallom, amint becsu­kódik a bejárati ajtó. A házigazda - negyvennek, ha latszik — visszaültet a ren­delő melletti hallban a fotelba, két beteget kell még ellátnia. Közös épületben dolgozik és lakik a körzeti orvos és család­ja Palotabozsokon. A háziasszony saját készítésű süteménnyel kínál, a férj, dr. Martos János pedig jófajta ha­zai borral. Aztán szóba kerül jövetelem célja. Kissé szabódik Ő úgy találja, hogy amit tesz és ahogyan teszi — az termé­szetes. Ma is két nyelven „kezeli" a betegeit: a mohácsi járásban ugyanis nagy számban élnek németajkú lakosok. — Palotabozsok és Szebény tartozik az állandó körzetemhez. Itt 2400-2500 ember él. Évente kétszer vagy háromszor fordul elő, hogy helyettesítek a som- bereki és a véméndi körzetben. Ezekhez tartozik még Görcsöny- doboka és Feked. Gyermekkoromban, ha szülő­falumban, Görcsönydobokán a „bozsoki doktor" jött rendelni, az idősebb asszonyok többsége megjelent az egészségházán. Ilyen esetekben rendszerint olyan emberek is orvoshoz for­dultak, akik máskor nem szíve­sen nyitották ki a rendelő aj­taját.- 1957 januárjától 1958 már­cius közepéig jártam Görcsöny- dobokára rendszeresen. Ma is ismerem még minden páciense­met. Hogy bizalommal fordul­nak hozzám — ezt jólesik hal­lanom. Itt születtem, ezen a vi­déken, otthonról beszélek néme­tül. Ha úgy adódik, akkor né­metül beszélek a pácienseim­mel — főleg az idősebb nénik­kel -, hogy jobban megértsük egymást. A magyarokkal persze magyarul. Már 23 éve dolgozom itt, pályámat Szekszárdon kezd­tem a kórházban, majd Hő- gyészre kerültem rövid időre. Remélem, körzetemben ugyan­úgy megfelelek az embereknek, mint amilyen jól érzem magam köztük. Feleségével szép otthont te­remtettek a rendelő mellett. Há­rom gyermekük van: a nagyob­bik lány pedagógusnak készül Szombathelyen, a fiú édesapja hivatását választotta, ő a Pécsi Orvostudományi Egyetem hall­gatója, a kisebbik lány gimna­zista. Tűnődöm, mikor ér rá olvas­ni, kikapcsolódni, szakmai isme­reteit bővíteni, hiszen egész délelőtt rendel, gyakran délután is, 4 és 6 óra között. Közben a falut járja, és ha szükséges, es­te is.- Nemrég Pécsett vettem részt egy többnapos továbbképzésen: a balesetvédelemről volt szó. Sajnos, a civilizációnak nemcsak az áldásait élvezzük. Egyébként sem mondhatnám azt, hogy el vagyok zárva a világtól, ahogy ezt némelyek gondolják. Én itt érzem itthon magam, s nem vá­gyakozom máshova. Elégedett ember vagyok, még sokáig sze­retnék gyógyítani. Nem vagyok már fiatal ember, de öreg sem, ötven múltam. És — teszi hozzá még mosolyogva — világért sem akarok kórházi főorvos lenni! Wolfart János Magyarlaki József né dr. A vers érzékenyebb, mint a legfinomabb porcelán, érzéket­len közegben darabokra hullik, csak fáradságos, türelmes munkával lehet újból összeállí­tani. Magyarlaki lózsefné hu­szadik esztendeje tanít, már megszokta, hogy a kamaszlélek olykor q legváratlanabbul rea­gál, hihetetlen mélységű lírai mű elemzésekor durván hangos­kodnak, röhögnek. Máskor elég néhány mondat és a nagyöklű,_ bibircsókos, hirtelennőtt fiúk, vihogó lányok önfeledten cso­dálják az irodalomban rejlő szépségeket. A pécsi 500-as Szakmunkás­képző Intézetben tanít. Arra gondolok, hogy a gyerekeket itt aligha érdekli különösebben az irodalom és történelem, nekik elsősorban a szakmájuk elméle­Naponta 20 'kilométert fut. Évek óta ez az adag, csak va­sárnap csökkent néhány kilomé­tert a távon, mert akkor egy ed­zést tart, ha nincs verseny. Kér­dezem, hogy sohasem tart pi­henőnapot? „Karácsonykor, meg újévkor nem futok — válaszolja — de később bepótolom a mu­lasztást." Kispál László, a Komlói Bá­nyász négyszeres magyar baj­nok atlétája 11 éve sportol rendszeresen. A szakmunkáskép­zőben testnevelőtanára Fogara- si Sándor fedezte fel először, hogy a futást kellene választa­nia. Addig ugyanis alkalomsze­rűen próbálkozott több sportág­gal, de a tanár szava — később edzője lett - meggyőzte. Négy­éves, kemény edzések és válta­kozó sikerű versenyek után 18 évesen országos ifjúsági csú­csot futott 3000 méteren. Ezzel ti tudnivalóit kell elsajátítani. Ez sem könnyű. Zita — talán megbocsátja a közvetlen hangot, dehát egyéni­ségéhez aligha illik más meg­szólítás, mint a keresztneve — halkan azt mondja: azon kell munkálkodnunk, hogy ne le­gyen lényeges különbség a gimnáziumból kikerült, és a szakmunkásképzőben tanult fia - tc'ok általános műveltségében. Igaz, kevés az idő, nehéz a gye­rekek figyelmét lekötni, itt sok­kal több erőt követel a fegyel­mezés, de belőlük lesz a jövő munkásosztálya, nekik sok min­dent kell tudniuk. Ezért is szük­séges, hogy jól képzett tanárok tanítsanak a szakmunkásképző­ben is, a tananyagot jól megvá­lasztva, élettel megtöltve, mara­dandó érzelmi élményeket mu­száj nyújtani, fel lehet kelteni a a teljesítménnyel az európai ranglista élmezőnyében foglalt helyet. Az ifjúsági csúcs megha­tározta a jövőt, a szakemberek egyöntetű véleménye volt, hogy Kispál László tehetséges. Igen- ám, de a közép- és hosszútáv az a versenyszáma az atlétiká­nak, ahol a tehetség mellett a legnagyobb kitartásra van szük­ség. Vajon meglesz-e ez a ki­tartás? — tették fel a kérdést. Az eltelt hét év eredményei azt bizonyították, hogy Kispál Lász­lónak a tehetsége megfelelő szorgalommal párosult. A felnőttek mezőnyében 1976- ban aratta első sikerét, magyar bajnokságof nyert 5000 méte­ren. A győzelem- után meghí­vást kapott a válogatottba és a magyar—cseh—jugoszláv hár­masviadalon elsőként érkezett céiba 5000 méteren. A bajnok­gyerekek kíváncsiságát, a tudás vágyát és konkrét ismereteket is meg lehet tanítani. A tanárnő Bólyból jár Pécs­re, a főiskola elvégzése után férjével együtt kerültek a dél­baranyai falu szakközépiskolá­jába. Mindketten magyar—né­met szakon végeztek, de egyi­kük sem elégedett meg a fő­iskolai oklevéllel: hat esztende­ig jártak az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemre. Zita a törté­nelmet, férje az orosz szakot végezte itt el. Zita az idén ta­vasszal, a doktori címet is meg­szerezte. Kosztolányi lírájának mondatszerkezetét elemezte dol­gozatában. öt éven belül a kandidátusi cím is meglesz, de mint mondja, szakmunkáskép­zőben akkor is szívesen tanít majd. Pedig Bolyban minden ság és a válogatottbeli siker újabb állomás volt sportpálya- futásának. Addig ugyanis ingá­zott az 1500 és az 5000 között. A két győzelmet követően az 5000 méterre esett a választás. 1977-ben megvédte magyar bajnokságát, majd ez év augusztusában az 1978. évi or­szágos bajnokságon már har­madszor állhatott a dobogó legmagasabb fokára az 5000 méteres síkfutás eredményhir­detésekor. Idén azonban nem­csak az 5000 után vehette át az aranyérmet, hanem 1500 méte­ren is ő bizonyult a legjobb­nak. — Csak kiegészítésként indul­tam 1500 méteren, mert ezen a távon nem vagyok elég gyors — mondja. — Igaz, a magyar bajnokságon jó formában vol­tam és reméltem, hogy sikerül az egyéni csúcsomat megjavíta­ni. A csúcsjavítás sikerült, rá­adásul a magyar csúcstól is csak 9 tized másodperccel ma­radtam el. A 3:37.9-es idővel az Európa-bajnokságon hatodik lehettem volna. Sajnos, ezt a jó eredményt egy nappal a prá­gai EB nevezési határideje után értem el, így a kontinens leg­jobbjainak küzdelmét csak a televízióban láthattam. Edzőjével, Dudás Istvánnal már elkezdték a felkészülést a következő évre. Az alapozáskor a napi adag 25—30 kilométer restnevelési és Sport Díj Kispál László gyereket ismert, itt még a ne­veket sem tudja sokszor meg­tanulni, amikorra a gyerekek elhagyják az iskolát. A sötét téli hajnalokon, ami­kor Bólyból elindul, néha fel­támad a kétség: talán jobb vol­na Pécsett lakni, talán jobban boldogultak volna • a városban. A nagyobbik fiú elsőéves or­vostanhallgató, lehetséges, hogy ő már végleg kiszakadt a szülői házból. Persze gyorsan beér Pécsre az autóbusz, nem sok idő ma­rad visszamerengésre. Három nap oktatás Pécsett, aztán jön a szakfelügyelői munka Bara­nya tíz szakmunkásképző inté­zetében. A heti rohanás után néha szükségét érzi. hogy át- aondolia, mit is tett. milyen eredményre vezetett fáradozá­sa. Bizonyára ilyenkor születnek szakcikkei, pályázatai, amelyek kollégái szerint tudományos ér­tékű, a gyakorlatban alkalmaz­ható módszereket tár fel. Az általános iskolában vég­zett tanulók ötven százaléka szakmát tanul, Feltételezhetjük tehát, hogy a jövő nemzedéké­nek fele irodalmi ismereteit, tör­ténelemtudását, esztétikai isme­reteit, hazafias érzelmeit meg­határozó módon befolyásolhat­ja a szakmunkásképző intéze­tekben folyó nevelés. Lombosi Jenő között váltakozik. Ez az alapo­zás nemcsak az 1979-es ver­senyévre való készülés, ez már egy hosszabb távú készülődés kezdete. Kispál László már a moszkvai olimpiára való kikül­detésért futja a kilométereket. — Komlóról még senki sem jutott el olimpiára — folytatja - talán nekem sikerülhet. Ha az idei 1500 méteres eredmé­nyemet behelyettesíteném 5000 méterre, akkor azon 13:20 körü­li időnek felelne meg. Ezzel pe­dig ott lehetne lenni a világ legjobbjai között. Minden vá­gyam, hogy sikerüljön. Tizenegy éve atlétizál és az­óta a Komlói Bányász sportoló­ja. Négyszeres magyar bajnok és számos alkalommal hívták már a komlóinál nagyobb, ran­gosabb sportegyesületbe. A hí­vó szóra mindig nemleges volt a válasz, megmaradt a kék-fe­héreknél. Mondja, hogy számá­ra megfelelő a nyugodt komlói légkör, mindent biztosít a Bá­nyász a megfelelő felkészülés­hez és a jó eredményekhez. No. meg a nagy csaták idegi fára­dalmát is jól ki lehet pihenni a Komló környéki erdőben. Egy- egy fárasztó verseny után csa­ládostól kirándulni megy, bár mostanában ritkán sikerül telje­sen kikapcsolódnia, egy.dátum és egy város neve gyakran mo­toszkál a fejében. 1980. Moszk­va. Lázár Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom