Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-21 / 351. szám
Dunántúli napló 1978. december 21., csütörtök Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka Szigorúbb közvetlen állami döntések Az országgyűlés első napirendje a Magyar Népköztársaság évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. Képünkön: Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéját tartja. (Folytatás az 1. oldalról) — Amellett, hogy módosítottuk a vállalati tevékenységet befolyásoló gazdasági szabályozó eszközöket, a közvetlen állami döntéseket is szigorítottuk. Ezeknek a változtatásoknak általános célja, hogy a vásárlóerő szabályozásával a felhalmozás és a fogyasztás tervszerűen alakuljon; az erőforrások valóságos költségeit a vállalatok jobban érzékeljék mint eddig; a nem gazdaságos tevékenységet határozottabban szorítsuk vissza. E változások módosítják a vállalati gazdálkodás pénzügyi feltételeit: a vállalatoknak több adót kell fizetniük; az 1978. évi adózott nyereségből az eddigi 15 százalék helyett 25 százalékot kell a kötelező tartalék- alapba tenni. A bérek és a keresetek növelésének szabályai szintén szigorodnak. Egyfelől el kívánjuk érni, hogy az átlagos bérnövelés ne haladja meg a tervezettet, másfelől, hogy a növekedés jobban igazodjon a vállalatok eredményeihez. — Szűkebb körben termelői árintézkedéseket is hozunk, folytatva a nemzetközi árviszonyokhoz való fokozatos alkalmazkodást. Bizonyos fémeknek, vegyipari alapanyagoknak, félkésztermékeknek és építési célú anyagoknak az ára emelkedni fog a végett, hogy a termelői érdekeltséget erősítsük, és a felhasználókat reálisan tájékoztassuk a költségekről. — A költségvetés kiadásaiból — majdnem teljes egészében beruházásra — 74 milliár- dot fordítunk. Különösen számottevőek az energiaipari beruházások, s jelentősek a kohászati és a vegyipari beruházások. A jövő esztendőben 90 000 lakást kívánunk megépíteni állami és magánerőből. A költségvetés kiadásaiból 40 százalékot, 164,5 milliárd forintot az úgynevezett társadalmi közkiadásokra, azaz a költségvetési intézmények fenntartására és bővítésére, s a társadalombiztosítás kiadásaira fordítunk. A tanácsok 1979. évi összesített költségvetése kereken 52 milliárd forint, fejlesztési alapjaik előirányzata 33 milliárd forint. Ezek 6—6 százalékkal haladják meg az 1978. évit. A törvényjavaslat vitája Bognár József, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondta: valamennyi, a korábbi bizottsági üléseken felszólaló képviselő hangsúlyozta, hogy az új gazdaságpolitikai koncepció megértésével és helyes alkalmazásával a különböző gazdasági és nem gazdasági ágazatok alapvető feladatai megoldhatók. A koncepció megértésének és helyes értelmezésének szükségességére rámutatva a bizottsági tagok kiemelték, hogy a tartalékok feltárása csak ebben az új felfogásban lehetséges. Az ugyanis, hogy mit tekinthetünk adott esetben még, vagy már tartaléknak, a gazdaságpolitikai helyzet függvénye. Ugyanakkor gyökeresen szakítani kell a mennyiségi szemlélet- mód automatizálásával és be- idegzett reflexeivel ahhoz, hogy az új helyzetben el tudjunk igazodni. Ezért a változó feladatokra és szükségletekre kell koncentrálni a cselekvést. Ebben az értelemben mondották a felszólalók, hogy az új helyzet megértésével és az abból eredő következmények bátor levonásával még jelentős tartalékok állnak rendelkezésünkre. Bognár József az országgyűlés bizottságai nevében az 1979-re szóló költség- vetés elfogadását javasolta. Gajdócsi István (Bács-Kiskun m. 13. vk.) megyei tanácselnök hangsúlyozta, hogy elengedhetetlenül szükséges növelni a helyi gyáregységek önállóságát, felelősségét a termékszerkezet átalakításában. Kívánatos: mielőbb legyenek képesek áttekinteni tevékenységük külgazdasági megítélését, hogy pontosan tudják, gyártmányaik gazdaságosan exportálhatók-e, s ha nem, mit kell tenniük a helyzet megváltoztatására. Bognár Rezső (Hajdu-Bihar m. 3. vk.), a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy a vidéken tevékenykedő tudományos dolgozók is minél aktívabban és szervezettebben kapcsolódjanak be az országos távlati tudományos kutatási tervek megvalósításába, elsősorban a területükhöz tartozó regionális tervek kialakításába és kidolgozásába. Előtérben a minőségi tényezők Ezt követően Huszár István emelkedett szólásra. Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke hangsúlyozta: — Jelenleg a legdöntőbb feladatunk megszilárdítani az anyagi termelésben és népünk életszínvonalának javításában elért eddigi vívmányainkat, megalapozva a jövőbeni további fejlődés feltételeit. E feladat végrehajtásának kulcskérdése, hogy a minőségi és hatékonysági tényezők előtérbe állításával biztosítsuk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. — Az elhatározott változtatások és intézkedések munkánk minőségének gyors javítását szolgálják, így távlati fejlődésünk szempontjából szükségesek. Jelenlegi helyzetünk saját gyengeségeinkkel való határozottabb szakításra, tevékenységünk jó oldalainak erősítésére, fejlesztésére kényszerít bennünket. Az ötéves terv gazdaság- politikai céljainak közelítése érdekében egyrészt módosítanunk kell a gazdasági fejlődés, a növekedés és elosztás fő aráAz országgyűlés téli ülésszaka. A képen: Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az OT elnöke felszólal. nyait, másrészt gazdaságpolitikai, gazdaságirányítási gyakorlatunkat a változó helyzet követelményeihez kell igazítani, és ezt gyorsan, halasztás nélkül kell megtennünk. — A termelés hatékonyságának növelése a népgazdaság minden ágazatában alapvető követelmény. Egyik legfontosabb módja a termelés szerkezetének átalakítása. Nem lehet elhanyagolni a hatékonyság javításának egyéb lehetőségeit sem, az anyagi eszközökkel és a munkaerővel való takarékosságot. — A gazdaságirányítás különösen fontos feladata lesz az 1979. évi fejlődés állandó, beavatkozásra kész figyelése, A kormány eltökélt szándéka, hogy amennyiben a tervezett úttól lényeges eltéréseket tapasztal, újabb, azonnali intézkedésekkel tereli az itt elhatározott irányba a folyamatokat, hogy elérjük legfontosabb gazdaságpolitikai céljainkat. 1979, a VI. ötéves terv előkészítése szempontjából is nagy jelentőségű, érzékeny év. 1979-ben kell kidolgoznunk az új terv koncepcióját, ezzel összehangoltan az ár- és szabályozó rendszerben szükséges változtatásokat - mondotta Huszár István. Jobb összhangot az érdekek között Forgony László (Borsod m. 14. vk.) az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat ruda- bányai üzemének vájára a gazdaságosabb termelés érdekében arra hívta fel a figyelmet, hogy célszerű lenne a vasércdúsítómű színes érceket rejtő meddőhányóinak feldolgozása is. Radnóti László (Somogy m. 10. vk.) a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke az export árualapok megtermelését szem előtt tartva rámutatott: igen fontos a termelés és forgalmazás jobb összehangolása, a termelők és kereskedők kapcsolatának szorosabbra fűzése, az információk áramlásának meggyorsítása, mert ez külkereskedelmi egyenlegünknek is javára válna. Gajdos János (Nógrád m. 7. vk.) a Balassagyarmat és Vidéke ÁFÉSZ elnöke javasolta: az élelmiszerellátás további javítása érdekében — a helyi árualapok biztosításához — nagyobb mértékben kellene figye. lembe venni a háztáji és a kisegítő gazdaságokban rejlő tartalékokat. Csillik András (Bp. 61. vk.) az MSZMP XX. kerületi Bizottságának első titkára a főváros eredményeiről szólva meggyőződését fejezte ki, hogy az építőipari vállalatoknál fegyelmezet. tebb munkával, szigorúbb ellen. őrzéssel és irányítással - ha kell szankciókkal . - jelentékeny tartalékok Szabadíthatok fel. Gáspár Sándor (Pest m. 18. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára hangsúlyozta: sarkalatos pontja további fejlődésünknek, hogy a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek között jobb összhangot teremtsünk. A fejlődés, az élet szüntelen termeli a gondokat. Ez természetes. Az viszont nem tér. mészetes, ha e gondokat, a konfliktusokból fakadó feszültségeket nem ismerjük fel, vagy lassan és vontatottan oldjuk meg őket. Semmiféle szabályozási rendszer e konfliktusokat automatikusan nem oldja fel. De a szabályozó rendszernek a mindenkori adott helyzethez igazítása, korszerűsítése elősegíti a vállalati és népgazdasági tisztánlátást. Ezért a tervezett és részben már végrehajtott változásokkal egyet kell érteni. Még akkor is, ha tudjuk, hogy azok az üzemek, a gazdálkodó egységek jelentős részében kemény feladatok elé állítják a munkást, a vezetést, a vállalatok kollektíváját. Az eredményes, hatékony és jó minőségű munka, a rend és fegyelem megteremtése, a dolgozók életkörül, ményeinek javítása szüntelen gondos mérlegelést, előrelátást, erélyt és megfontoltságot követel. A vezetői munka normáiról szólva hangoztatta: — Elengedhetetlen követelmény, hogy a vezető jól végezze el munkáját Tudjon irányítani, hogy az ügyet előbbre vigye azon a helyen, ahol dolgozik. Teremtsen olyan légkört, hogy mindenki szívesen dolgozzék. Merjen és tudjon rendet és fegyelmet tartani. A jó munka elemi feltétele, hogy érezni lehessen: van követelmény, van elismerés, de — szükség esetén — van felelős- ségrevonás is. Ne vegye senki személyes sértésnek, há tnunká- jának színvonalát mindezt figyelembe véve ítélik meg. Minden szinten van javítani és változtatni, vagy eldönteni való. Senki sem háríthatja másra a felelősséget saját kötelezettségeinek elhanyagolásáért. Szabályozási rendszerünk ebben segít, de meg kell tanulni mindenütt időben, megfelelő módon igent vagy nemet mondani, dön. teni. Szentkereszty Tamás (Békés m., 13. vk.), a szeghalmi Rendelőintézet szakorvosa elmondta, hogy sajnos még mindiq nagy a táppénzen lévők száma, ezért javasolta: erősítsék a kereső- képtelenek vállalati ellenőrzését, és ehhez a szocialista brigádok, valamint a szakszervezeti tagok adjanak társadalmi segítséget. A táppénzes fegyelem megsértőivel szemben — társadalmi bírósági eljárásokon keresztül is -, érvényesíteni kell a közösségi érdekeket. Legény Béláné (Szolnok m. 14. vk.), a Lehel Hűtőgépgyár jászárokszállási üzemének betanított munkása egyebek között arról szólt, hogy a tanácsi hatáskörök bővülésével együtt növekedtek az ellátandó feladatok és nőtt a felelősség is. Ezért a tanácsi feladatok megoldása a lakosság és a gazdálkodó szervek aktív részvétele és együttműködése nélkül elképzelhetetlen. Szolnok megyében a társadalmi összefogás, a társadalmi munka szervezettebbé és eredményesebbé tétele érdekében külön érdekeltségi rendszert dolgoztak ki s ez azóta jól bevált. A tanácsok jutalmakat, vagy — települések esetében — többletfejlesztési lehetőségeket adhatnak a társadalmi munka szervezésében élen járóknak. * Ezzel az országgyűlés téli ülésszakának első napja - — amelyen az elnöki posztot felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta — véget ért. A képviselők csütörtökön az 1979. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatják munkájukat. Kasó József felszólalása Gyorsabban igazodni a piaci igényekhez Tisztelt Országgyűlés! Az 1978. év végéhez közeledik. Népgazdaságunk ez évének eredményeit ma már nagy vonalakban ismerjük. Tudjuk, nem teljesítettük a tervezettnek megfelelően feladataink egy részét és voltak olyan népgazdasági előirányzatok, amelyeket túl is teljesítettünk. Semmiképpen sem mondhatjuk azt, hogy az 1978. gazdasági év probléma és gond nélküli. Egyértelmű az, hogy az 1979. év nagy feladatokat szab meg számunkra annak érdekében, hogy gondjaink és problémáink valamelyest is csökkenjenek. Én a termelést tartom elsősorban annak a területnek, amely- lyel meg tudjuk oldani a feladatokat. A termelés alatt nem a mindenáron való termelést, a termelés öncélúságát, a termelésnövelés ütemének feltétlen tartását értem. Ez nem lenne helyes, nem is lenne célravezető. Mindezek az általános megállapítások részben vonatkoznak a mezőgazdasági termelésre is. A mezőgazdasági termelés abban a kivételes helyzetben van, hogy összességében növelni kell termelését a belföldi és az exportigények teljesítésének érdekében. Ez igen nagy feladat az ágazat számára, amely csak jól szervezett, összehangolt ágazaton belüli es ágazatok közötti munkával valósulhat meg. A termelőüzemek sok esetben a mai elszámolási rendszerben és külkereskedelmi kapcsolatokban nem tudják, hogy melyek azok a növények, amelyek népgazdasági szinten eredményesek, illetve eredménytelenek. Nagyon lassan reagálunk a világpiac árváltozásaira, és megkésve követjük a termelésben annak számunkra előnyös, vagy előnytelen változásait. Tisztelettel javaslom, hogy a kormány a jövő esztendőben vizsgálja meg a mezőgazdasági üzemek és a külkereskedelmi szervezetek kapcsolatainak, érdekeltségeinek, együttműködésüknek egész rendszerét, és annak fontos részkérdéseit. Indokoltnak tartom jelentősen erősíteni a termelés érdekeltségét e kapcsolatrendszerben, és fokozni a külkereskedelem felelősségét, piacigényeinek, lehetőségeinek megismertetésében. A fejlesztéshez szükséges eszközök behozatalában, s azoknak a termelésben gyakorolt hatásaiban feltétlen indokolt ugyanezt megtenni. Felszólalásom további részében az aprófalvas települések gondjával szeretnék röviden foglalkozni. Baranya is azok közé a megyék közé tartozik, ahol a megye lakosságának jelentős része kis településeken él. Ezeknek a településeknek alapvető ellátási problémái közül is kiemelkedik az ivóvíz probléma. Ügy érzem, hogy összefogással, és az összefogásra helyes ösztönzéssel lehetne segíteni jelentős számú kisebb településnek vízproblémó- ját megoldani. Ha az ott működő, vagy a későbbiek során majd működő gazdasági üzemi egészséges vizű fúrt kutakat nemcsak termelési célra, hanem lakosságot ellátó célra használnak fel. A jelenleq érvényben lévő rendelkezések sújtják azokat az üzemeket, amelyek a közművesítésre átengedik kútjaikat vagy berendezéseiket. Ezt a gondot megbeszéltük az Országos Vízügyi Hivatal legfelsőbb vezetésével, és abban egyetértés született, hogy valami megoldást kell keresni ezen a téren is, és ehhez kérem a kormány megértő támogatását. Az 1979. évi költségvetés nem ad lehetőséget a közszolgáltatások és kommunális beruházások nagyobb ütemű fejlesztésére. Ez nem teszi lehetővé a jelenlégi pénzügyi forrásait tekintve az aprófalvas települé’ 4 sek fejlesztési lehetősége sem. Nem a fejlesztési források központi növelése az, amely ma a megoldást jelentheti. Egyes kisebb és nem túlságosan költségigényes feladatok végrehajtásában nagy jelentősége és szerepe van a társadalmi összefogásnak, a társadalmi munka végzésének. Járásunkban a társadalmi munka végzésének üteme jelentősen növekszik és felgyorsul. Ez a tanácsok helyes, meggyőző munkáját dicséri. Nagyon jó együttműködés alakul ki általában a településen dolgozó termelőszövetkezetek és tanácsok, illetve tanácsi kirendeltségek között. Az együttműködések hatékonyságát növeli, ha évközben is — értékelve a költség- vetési felhasználásokat — amennyiben lehetőség van támogatásra, úgy azok a helyek kapják azt meg, amelyek kis központi kerettel, nagyobb helyi együttműködéssel helyi problémák megoldását tennék lehetővé. Azonban el kell azt is mondanom, hogy ma már a falun élő lakosság kisebb hányada dolgozik helyi termelőszövetkezetekben vagy üzemekben, a lakosság nagyobb hányada az iparban, távolabb eső városokban dolgozik. Amikor a település támogatást kér és kap a helyi mezőqazdasági üzemtől, akkor a lakosságnak csak kisebb dolgozó létszáma után képződött eredményből ad visz- sza annak a településnek, ahol a nagyobb hányada városban, illetve az iparban dolgozik. így bizonyos irreális elosztási helyzet alakul ki, ugyanis az iparban dolgozó falusi lakosság támogatását a városnak adja meg, vagy a városban lévő szociális, kommunális egységeknek. Ezért a kisebb településeknek lehetőségei kisebbek a társadalmi munka igénybevétele terén is, amit indokolt figyelembe venni a központi keretek szétosztásánál. Tisztelt Országgyűlés! Ügy érzem, hogy — gondjaink ellenére — a költségvetés biztosítja az alapvető lehetőséget, a jobb és eredményesebb gazdálkodáshoz, azonban magunknak és mindenkinek minden meglévő feltételt ki kell használnunk ennek megvalósításához. Az 1979, évi népgazdasági költségvetés a gazdasági növekedés biztosítása mellett életszínvonal-politikánk egy részét is kiemelten biztosítja. (Ilyenek: szociálpolitikai intézkedések, nyugdíjemelések, szociális férőhelyek növelése, kórházi férőhelyek biztosítása.) Az 1979. évi népgazdasági költségvetést a Baranya megyei képviselőcsoport megvitatta. A vita során kialakult vélemény adta hozzászólásom alapját. A költségvetési törvényjavaslatot a képviselőcsoport és- a magam nevében elfogadom, és annak megvalósítását mindenben segítem.
