Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-21 / 351. szám
1978. december 21., csütörtök Dunántúlt napló 3 Több mint I millió 300 ezer nyugdíjast érint Január 1-től felemelik az alacsony nyugdíjakat 1979. január 1-től — a rendszeres évi nyugdíjkiegészítésen túl — felemelik az alacsony ösz- szegű nyugdíjakat, a nyugdíjak és járadékok alsó határát - erről hozott határozatot a Minisz. tertanács, a SZOT pedig kidolgozta az emelés végrehajtásának részletes szabályait. Az intézkedés több mint 1 millió 300 ezer nyugdíjast érint, számukra az emelés összesen évi 1,8 milliárd forint többletbevételt jelent. Különböző mértékű emelés azoknak jár, akiknek a nyugdíját 1959. január 1-e előtt állapították meg, az 1959. január I. és 1970. december 31. között megállapított nyugdíjak közül pedig azokat emelik, amelyeknek a havi összege nem éri el az 1800 forintot. A munkás-alkalmazotti (ipari szövetkezeti), 1954. október 1-e előtti jogszabályok alapján megállapított sajátjogú öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjakat havi 400 forinttal, az évenkénti rendszeres emeléssel együtt legalább havi 470 forinttal emelik, tekintet nélkül a nyugdíjösszeg nagyságára. Azok pedig, akiknek a nyugdíját az 1954. október 1-e és 1958. december 31-e közötti jogszabályok szerint állapították meg - ugyancsak a jelenlegi összegtől függetlenül — havi . 300 forinttal, az évenkénti rendszeres emeléssel együtt legalább havi 370 forinttal többet kapnak. Az 1959. január 1. és 1970. december 31. között megállapított nyugdíjak közül azokat emelik, amelyek nem érik el az 1800 forintot. Ezek a nyugdíjasok havonta 100 forinttal kapnak többet, de a felemelt összeg nem lehet magasabb 1800 forintnál. Ehhez jár még a havi 70 forint rendszeres eme. lési összeg. Az a nyugdíjas tehát, akinek a járandósága jelenleg a havi 1700 forintot nem haladja meg, összesen havi 170 forint emelést kap. A megállapítás időpontjától függetlenül havi 100 forinttal — a havi 70 forint rendszeres emeléssel együtt havi 170 forinttal — emelkednek a nyugdíjak legkisebb összegei. Ennek megfelelően a minimális nyugdíjak a következők: öregségi nyugdíj: havi 1310 forint: rokkantsági nyugdíj a III. rokkantsági csoportban havi 1310, a II. csoportban 1340, az I. rokkantsági csoportban pedig havi 1370 forint. A baleseti rokkantsági nyugdíj a III. rokkantsági csoportban havi 1350, a II. csoportban 1400, az első csoportban pedig havi 1450 forint. összegre való tekintet nélkül Különböző mértékben növekednek a nyugdíjak, járadékok ehhez is jár további 70 forint. Ennek megfelelően a legkisebb összegek a következők: az özvegyi, a szülői nyugdíj és a szülőtlen árvát megillető árvaellátás havi 1110 forint, az árvaellátás havi 910 forint. A mezőgazdasági szövetkezeti sajátjogú öregségi és rokkantsági nyugdíjak közül azokat, amelyeket 1967. január 1-e előtt állapítottak meg, havi 300, a rendszeres emeléssel együtt tehát legalább havi 370 forinttal emelik; 100 forinttal nőnek azok a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, rokkantsági és baleseti-rokkantsági nyugdíjak, amelyeket 1967. január 1. és 1970. december 31. között állapítottak meg és nem érik el az 1800 forintot. Az így felemelt ellátás nem lépheti túl az 1800 forintot, de a további havi 70 forint itt is jár. A mezőgazdasági szövetkezeti nyugdíjasok legkisebb nyugdíjai is 100 forinttal, illetve a rendszeres emeléssel együtt 170 forinttal nőnek. így a legalacsonyabb öregségi nyugdíj havi 1210, a rokkantsági nyugdíj a III. csoportban havi 1210, a második csoportban 1240, az első csoportban pedig 1270 forint lesz. Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjak legkisebb összege azonos a munkás-alkalmazotti legkisebb összeggel, ha a mezőgazdasági szövetkezeti tag, illetve volt szövetkezeti tag a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (például az öregségi nyugdíjhoz legalább 10 évet) munkásként vagy alkalmazottként szerezte meg. A jogszabály intézkedik a mezőgazdasági szövetkezeti tagok hozzátartozóinak nyugellátásáról, a mezőgazdasági szövetkezeti járadék, a kisipari, magánkereskedői nyugellátás, a hadigondozási ellátások és a rendszeres (nyugdíj jellegű) szó. ciális segélyek emeléséről is. Intézkedik arról is, hogy havi 100 forinttal — a rendszeres emeléssel együtt 170 forinttal — növelni kell azt az összeghatárt, ameddig a sajátjogú nyugdíj és az özvegyi nyugdíj együttesen folyósítható. Ennek megfelelően 1979. január 1-től a sajátjogú és az özvegyi nyugdíj együttesen havi 1600 forintig folyósítható. Eddig ez az ösz- szeghatár havi 1430 forint volt. Az emeléseket az illetékes szervek hivatalból hajtják végre, azt külön kérni nem kell. Januárban a szokásos időpontban már a magasabb nyugdíjat kézbesítik az érintetteknek, mégpedig a rendszeres 2 százalékos, de legalább havi 70 forint emeléssel együtt. Új telepet épít a sellyei AGROKÉMIA A községrendezési terv szerint a mostaninál előnyösebb helyen, új központi telephely építését tervezi a sellyei AGROKÉMIA Szövetkezet. A jelentős beruházás tervezett költsége 120 millió forintot tesz ki. A munka indításához hitelre van szükség. Az 56 millió forintról szóló hitelszerződést tegnap írta aló Sellyén Soós Attila, a szövetkezet elnöke és dr. Kisvári András, a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei igazgatója. Az aktusnál jelen volt Haász József, a Kisipari Szövetkezetek Baranya megyei Szövetségének elnöke is. Fórum a kutató pedagógusoknak Jövőre új módszertani tanfolyam kezdődik Kutatások, kísérletezések nélkül semmilyen tudományág nem fejlődhet, de az élet minden területén szükség van erre. A hetvenes évek elején megjelent tudománypolitikai határozat is ezt a célt tűzte ki: minél több kutatást és minél több fórumot az eredmények ismertetésére. Az MTA Pécsi Bizottságának* társadalomtudományi 300000 forintos hiánylista Ul atadas, csalódással A gödrei tsz-hez tartozó két puszta, Szénás és Vidák eddig a világtól elzárva, illetve csak jó időben használható úttal volt összekötve. Pedig az egyik helyen már üzemel a tsz törzs- és pecsenyeliba tenyésztő telepe, a másikon pedig a jövőben tervezik egy újabb libatelep létrehozását. A libáknak a tápot, az élelmet szállítani kell, nem lehet megvárni, míg az idő alakulásától függően használható, vagy nem használható az út Szükségessé vált a két pusztához vezető út megépítése, melynek generál kivitelezője a DTTV (Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat), s egyik alvállalkozója maga a gödrei tsz. A tsz által épített 1600 méteres útszakaszt 3,4 millió forint értékben még októberben átadták. A tsz a cél érdekében vásárolt betonkeverő gépet, IFA tehergépkocsit, s a meliorációban használt gépeit is ide irányította. Nem útépítő szakemberekkel dolgoztak ugyan, de munkaintenzitásuk mögött némileg elmaradtak a generál vállalkozó dolgozói. A tsz képviselői így nyilatkoztak erről: — Eredetileg szerettük volna teljes hosszában mi elkészíteni az utat, vagy legalábbis nagyobb részt vállalni belőle. VéMég folynak a befejező munkálatok az új úton leményünk szerint ebben az esetben már kész lenne. így pedig már negyedszer jövünk össze útátadás címén, az igazság az, hogy még mindig nem kész, holott a határidő november vége lett volna. S mit mond erről a generál kivitelező, a DTTV?- Mi a szakaszolt építési szerződés szerint építettük és adjuk át az utat. Sajnos, menet közben a Vízügyi Igazgatóság módosításokat írt elő júniusban. A két méter széles víz- áteresztő híd helyett négy méterest kellett készíteni. Ezzel a módosítással egy kevésbé jószándékú kivitelező nem vállalta volna, illetve csak jelentős határidő módosítással az építést. Sajnos anyagellátási problémák is késleltettek bennünket. Mégis a többi szakaszt a szerződés szerint átadtuk. Mi megértjük a tsz problémáját, ezért igyekeztünk az útnak a közlekedésre használható részét elkészíteni - pl. betonozás -, s a járulékos feladatokat későbbre halasztani. A szerződés szerinti határidő december 8. volt. Tény: tegnap, december 20- án került sor az utolsó útszakasz átadására. Az utat átvették, a jegyzőkönyvek azonban 300 000 forintos hiánylistát rögzítettek. Kötelezték a kivitelezőt, hogy ezeket a fagy felengedése után, legkésőbb májusig pótolják, S. Zs. Országgyűlési tudósítás több tőkés import kell, s immár fizetési mérlegünket illetően eljutottunk a tűrés határáig. A nemzeti jövedelem alacsonyabb szakbizottsága, a Magyar Pedagógiai Társaság pécs-bara- nyai tagozata és a TIT Baranya megyei Szervezetének pedagógiai szakosztálya a határozat értelmében évente megrendezi regionális pedagógiaipszichológiai felolvasó ülését. Az egész napos találkozókon a kísérletező pedagógusok beszámolnak kutatásaikról és az elért eredményeikről. Tegnap a pécsi PAB-szék- házban tartották ülésüket. Baranyából, Somogybái és Zalából érkeztek az előadók. Szó esett nevelési eredményvizsgálatokról, középiskolák helytörténeti munkájáról, a világnézeti nevelés eredményeiről, tapasztalatairól, a salomvári iskola történetéről és az új tantervű általános iskolai kémiai oktatásról. Az évenkénti összejövetelek anyagának egy részét tudományos folyóiratokban is közlik. Némelyeket az elhangzás és alapos megvitatás után be is vezetik az oktatásba. Év közben a megyeszékhelyeken konzultációkat tartanak, ahol módszertani segítséget kaphatnak a pedagógusok. A felolvasó üléseken az is kiderül, hogy a gyakorlat mennyiben igazolja a kutatási eredményeket, vagyis az elmélet és a gyakorlat mennyiben egyeztethető össze. A Pécsi Akadémiai Bizottság és a Debreceni Akadémiai Bizottság a jövő évtől kezdődően új tanfolyamot is indít. A kutatási, módszertani konzultációknak, képzésnek a célja, hogy még több segítséget nyújtsanak a gyakorló szakembereknek és elősegítsék, hogy minél többen szerezhessenek tudományos fokozatot. A tanfolyam résztvevői negyedévenként találkoznak majd hol Pécsen, hol Debrecenben. A tegnapi, reggeltől délutánig tartó felolvasó ülést dr. Vastagh Zoltán, a pécsi tanárképző főigazgató-helyettese, a társadalomtudományi szakosztály tagja vezette. Ülést tartott elnöksége A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának tegnap megtartott elnökségi ülésén Szili József, az SZMT titkára térGyorsabban kell úszni havi 100 forinttal, illetve a rendszeres emeléssel együtt 170 forinttal emelkednek az 1959. január 1-e előtt megállapított özvegyi, szülői nyugdíjak és árva. ellátások, továbbá az e jogsza. bályok alapján megállapított öregségi, rokkantsági és baleseti-rokkantsági nyugdíjban ré. szesült nyugdíjas 1958. december 31-ét követő elhalálozása esetén járó özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások. Havi 80 forinttal, legfeljebb azonban 1800 forintra emelkednek az 1959. jbnuár 1-től érvényben volt jogszabályok alapján az 1971. előtt megállapított, 1800 forintnál kisebb özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások. Az így felemelt összeghez itt is jár a rendszeres 70 forintos emelés. 100 forinttal emelkednek — a megállapítás időpontjától függetlenül — a hozzátartozói nyugellátások legkisebb összegei, s (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése ) Folyik a jövő évi költségvetés országgyűlési vitája, de ez valójában nem költségvetési vita. Kényszerpályára kerültünk. Most, ismert gazdasági nehézségeink közepette inkább arról beszélünk, hogyan tudnánk jobban és okosabban dolgozni. A helyzet ugyanis komoly, ha pánikra nincs is ok, amint gondjainkat hosszasan ecsetelte a pénzügyminiszter. A hangszerelés mindenesetre a korábbiaknál drámaibb, s remélhetően most már az utca embere is érzékeli a helyzet komolyságát. Eddig ugyanis a mi egyensúlyunkat egyáltalán nem borította fel a népgazdaság egyensúlytalansága, nemigen érzékeltük azoknak a bizonyos külső és belső gazdasági feltételeknek megkeményedését, mosolyogtunk az afféle új jelszavakon — hidegebb a víz, gyorsabban kell úszni. Most aztán tényleg úszni kell, és azoknak is, akik még nem tudnak úszni. Az újságolvasó már jóval az országgyűlés előtt sok mindenen elgondolkodhatott. Már az MSZMP KB december eleji közleményéből kiolvashattuk, a jó éveknél szerényebb célkitűzésekkel kell ezúttal megelégednünk. Az ipari termelés jövő esztendőre tervezett növekedési üteme 4 százalék, a nemzeti jövedelemé 3-4 százalék (a jó években 5-6 százalék) az egy lakosra jutó reáljövedelemé 2 százalék, új állami nagyberuházás nem indul, szigorúbbak a hitelfeltételek és így tovább. Mindent a népgazdaság egyensúlyi helyzete javításának kell alárendelni. Habár a költség- vetés nem alapvetően mércéje a népgazdaság jó vagy rossz helyzetének, mégiscsak jelzi a nehézségeket. A költségvetés tetemes hiányt mutat Ezt a helyzetet sejtetik a közgazdasági szabályzók jövő évi változásai is, melyek már szintén jó ideje ismeretesek. Az állami költségvetés nagyobb részt kér a vállalati nyereségekből. Rövid a takaró, beljebb kell húzni a lábakat. Kényszerpálya. Végül is ebben a gondolatkörben mozogtunk Horváth Lajos megyei tanácselnökünkkel, országgyűlési képviselővel, akitől azt kérdeztem, az ország- yűlést megelőzően a terv- és öltségvetési bizottságban miben csúcsosodott ki a vita. A fő téma a növekedés és az egyensúly problémája. A közgazdászok hosszú idő óta esküdtek rá, hogy a népgazdasági egyensúlyt csak viszonylag gyors növekedéssel lehet megteremteni. Most viszont rájöttek, nem így van, bizonyos feszültségek esetén ez nem járható út. A több termeléshez még növekedési üteme mellett kell az egyensúlyt megteremteni. — Egyébként megkérdeztem Hetényi István tervhivatali államtitkárt — jegyezte meg Horváth Lajos —, van-e más alternativa? Nincs más alternativa. Korábban már mindent kipróbáltunk. A mérsékeltebb növekedési ütem, az állami támogatások csökkentése persze nem azt jelenti, mindenütt benyomták a féket. A hatékony ágazatoknak, a világpiacon jól értékesíthető termékeket előállító vállalatoknak igen is gyorsabban kell fejlődniük, engedni őket nagyobb sebességre'Váltani, míg a kevésbé hatékonyak feje felől levenni az ernyőt, elengedni a kezüket. Végül is már régóta erről beszélünk, csak nem egészen ezt csináltuk. Az országgyűlés is ettől visszhangzott. Legyen ezek után kellő erő és elszántság, hogy következetesen végig is vigyük, amiről beszélünk. Miklósvári Zoltán jesztette elő az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásáról, valamint az 1979. év feladatairól szóló beszámoló tervezetet. Az elnökség tagjai széles körű, alapos vita során tisztázták azokat a főbb tennivalókat, amelyek megvalósítása — a szakszervezet sajátos eszközeivel — segíti a népgazdasági tervek maradéktalan teljesítését. Az elhangzott javaslatok figyelembevételével állítja össze a titkárság a beszámolót, amelyet majd a januárban sorra kerülő SZMT- ülésen terjesztenek a testület elé. Ezekután állást foglalt az elnökség a szakszervezeti könyvtárhálózat helyzetével, valamint továbbfejlesztésével kapcsolatban. Végezetül tájékoztató hangzott el az üzemi demokrácia továbbfejlesztésére hozott határozat végrehajtásának tapasztalatairól.
