Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-01 / 331. szám
2 Dunántúlt napló 1978. december 1., péntek Elutaztak a békekongresszus Baranya megyei küldöttei Izgalom vibrált a levegőben, s ezen nincs is mit csodálkozni. Nem mindenkinek adatik meg, hogy a Parlamentben vegyen részt olyan kongresszuson, amely szinte az egész világ figyelmét megára vonja, Tegnap déltájban gyülekeztek a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága székházában a IX. magyar békekongresszus Baranya megyei küldöttei. Az elutazás előtt a delegáció vezetője, Krasznai Antal, a HNF megyei titkára még néhány szóban ismertette a csoport utazásával, programjával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, majd az autóbusz érkezéséig beszélgettek a küldöttek. A fő téma természetesen a nagy országos esemény volt, amelynek mától kezdve másfél napon át ők is részesei lesznek. Hágendorn Józsefné, a komlói Carbon cipőüzemének művezetője életében először lép ma be a Parlament épületébe. — Nagy várakozással készülök erre — mondta. — Nem mindenkinek adatik meg ilyen fiatalon, - hogy ilyen jelentős kongresszus részese legyen. — Felszólalásra is készült. Nincs izgalom a nyilvános szereplés miatt? — Nincs semmi ilyen. Ha szót kapok, olyan ügy érdekében beszélek, ami nemcsak a magyar, hanem a világ valameny- nyi népének az érdeke. P. Kovács Tibor már szinte otthon van a Parlamentben. 1963 óta tagja az Országos Béketanácsnak, öt éve az OBT elnökségének tagja. — Mit vár ettől a kongresz- szustól? — Elsősorban azt, hogy megmutassa: a magyar dolgozó nép hitet tesz az egész világ előtt a béke ügye mellett. A békemozgalom módszereiben pedig azt várom, hogy a hazai küldöttek elsősorban belpolitikai életünk további erősítését szorgalmazzák, hiszen csak akkor lehet hatásos békemozgalmunk, ha erkölcsi, politikai és gazdasági téren is elég erősek vagyunk internacionalista feladatunk végrehajtásához. K. Gy. Ülést tartott a Baranya megyei NEB A korszerű és gazdaságos termékszerkezet növeléséért, a gazdaságtalan termékek megszüntetéséért mit tett 16 baranyai vállalat, üzem és egyéb gazdálkodó egység? Ezt vizsgálta a Baranya megyei Népi Ellenőrző Bizottság. Elemzésük az V. ötéves terv kezdetétől 1978. I. félév végéig terjedt. Az erről készített részletes jelentés megállapította, hogy valameny- nyi vállalat, szövetkezet az utóbbi években következetesen foglalkozott a termelés gazdaságosabbá tételének lehetőségeivel. Intézkedtek a gazdaságtalan termékek megszüntetésére, illetve olyan termékszerkezet kialakítására, amely a hatékonysági követelményeknek, a vállalati érdekeknek jobban megfelel. Ezt vitatta meg tegnapi ülésén a Baranya megyei Népi Ellenőrző Bizottság. A vizsgálat tanulságai alapján a testület a helyzet további javítása érdekében számos javaslatot tett. Jelentős feladatok a tsz-efc előtt Jobban kell hasznosítani a tartalékokat | r • rr r rr Jo minőségű termékekre van szükség Baranya megye hatvanhárom termelőszövetkezete összesen 7,5 milliárd forint értékű közös vagyonnal rendelkezik. A nagy teljesítményű gépek, a szakosított állattartó telepek, a korszerű társulások, a háztáji és kisegítő gazdaságok., a földrajzi adottságok és a szervezettebb munka eredménye, hogy a szövetkezetek árutermelése eléri évente a hatmillió rd forintot. A Termelőszövetkezetek Baranya megyei Szövetségének tegnap megtartott küldöttközgyűlésén, melyen megjelent Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese, Lehocz- ky Mihály, a TOT főtitkárhelyettese, akik tájékoztatást adtak az elkövetkezendő időszak feladatairól. Papp Zoltán, a megyei szövetség elnöke beszámolójában hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek négy-négy és fél százalékos termelésnövekedést irányoztak elő. Teljesítésére jobban ki kell használni az együttműködésben rejlő lehetőségeket, el kell érni, hogy a tsz-ek a VI. ötéves terv időszakában kenyérgabonából 51 —53, kukoricából 65—67 mázsás átlagtermést érjenek el. A zöldségtermelésben a hozamok növelésével, a fajtaválaszték bővítésével, a háztáji termelés integrálásával kell a megye ellátását javítani. Állattenyésztésben a legfontosabb feladat a tenyésztési és a tartástechnológia színvonalának javítása, a férőhelyek jobb kihasználtsága. Az elnöki beszámoló után hozzászólások következtek. Ulbert Adám, a szederkényi tsz elnöke ismertette azokat a gazdálkodási előnyöket, amelyek abból származnak, hogy a kátolyi, a belvárdgyulai, illetve a szajk-babarci gazdaságFőorvosl értekezlet a Megyei Kórházban napirenden a bérfejlesztés és töppénzhelyzet A Baranya megyei Tanács Kórház-Rendelőintézetében tegnap délután az intézet főorvosai értekezletet tartottak, amelyen két fő napirendi pont megvitatása szerepelt. Elsőként dr. Bodor Imre főigazgató-helyettes számolt be az egészségügyet érintő október 1-i bérrendezésről, a rendelkezésre álló forintok elosztásáról. Csak tájékoztatásképpen: az intézet orvosai átlagban 19,6 százalékos béremelésben részesültek, fizetésük 966 forinttal emelkedett. A bérrendezést az elveknek megfelelően hajtották végre; minden forintot kiosztottak. gal közösen tevékenykednek néhány területen. Czégény József, az MSZMP Baranya megyei titkára hangsúlyozta, hogy összességében dinamikus gazdálkodásról beszélhetünk. A termelőszövetkezetek időarányosan teljesítették az ötödik ötéves terv időszakára kitűzött feladatokat. Felhívta a figyelmet a tartalékok jobb kihasználására. Demkó László, a sellyei tsz elnöke szólt a hátrányos helyzetben levő szövetkezetekről. Ezek a gazdaságok egyelőre nem tudnak lépést tartani a kedvező adottságúakkal. Dr. Földvári János, a megyei tanács elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy olyan termékek előállítását kell kezdeményezni, melyek minősége megfelel a mai követelményeknek és annak termelése a gazdaságnak is hasznos. A lakossági igények kielégítése mellett fontos az export szem előtt tartása is. A több és a jobb árutermelés egyik alapja a közös összefogás, a célszerű és gazdaságos termelés. Lehoczky Mihály, a TOT elnökhelyettese szólt a háztáji gazdaságok szerepéről. Szükség van az itt termelt árura, de fokozottabb gondot kell fordítani a szerződéskötésekre, az áru időbeni értékesítésére. A küldöttközgyűlés többek között megvitatta a szövetség revizori munkáját, a belső ellenőrzés helyzetét is. A küldöttközgyűlésen Speidl József, a szajk-babarci Béke Termelőszövetkezet elnöke húszéves elnöki munkája elismeréséül átvette a szövetség által adományozott aranygyűrűt. Eszterhai Katalin ELISMERÉSEK 25 éves a tisztasági mozgalom A tisztasági mozgalom 25 éves évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartott tegnap délután a MagyarVö- röskereszt Pécs városi vezetősége a KISZÖV kultúrtermében. Dr. Szűcs Endre ny. igazgató a MVK országos vezetőség tagja, az országos vezetőség mellett működő közegészségügyi munkabizottság elnöke méltatta a tisztasági mozgalom jelentőségét, melynek legfontosabb — mindany- nyiunkat érdeklő feladata közül a környezetvédelmet emelte ki. Beszéde után dr. Erdélyi Teréz főorvossal, az MVK városi vezetősége alelnö- kével kitüntetéseket adtak át a tisztasági mozgalom legeredményesebb aktíváinak. Dr. Zelles Mária, a KÖJÁL Pécs városi főorvosa „A környezet védelméért" aranyplakettet kapta. „A környezetvédelméért" jelvényt tizennyolcán, elismerő oklevelet ötvennyolcán vettek át. Az üzemi taggyűléseken még 60 elismerő oklevél kiosztására kerül sor. Hét hónap alatt 180 méter hosszú híd épült Győrben B komlói dolgozók befejezték a munkát (Munkatársunk telefonjelentése) A metsző széllel nem törődtek tegnap a hídépítők, átgurították a sörrel teli hordót a Mosoni-Duna felett: csütörtökre elkészült a folyót átívelő, 180 méter hosszú, 90 méter fesztávolságú vasbetonszerkezet. Mindössze hét hónapot igényelt az építés, a hazánkban először alkalmazott francia technológiával. Csütörtök délelőtt még dolgoztak a víz felett a győri és a komlói munkások. Lebetonozták a légzőcsöveket, a hídpálya alatt húzódó üregben befejezték a feszítést. Dél körül a komlóiak hozzáláthattak a csomagoláshoz.- Mi volt a legnehezebb a győri munkában? - kérdeztem Kelemen Géza brigádvezetőt. — Az indulás, amíg kitapasztaltuk a zsaluzókocsikat és amíg összeszoktunk az itteniekkel.- Mit jelent az ön számára ez a hidszakasz? — Amikor elkészül, akkor jön az öröm. Már csak a hasznát látom, elfelejtem az eddigi nehézségeket. Nem mindennapi dolog a hídépítés. Ezzel a technológiával először építettünk az országban, tizenkét méterrel a víz fölött történt a zsaluzás, a feszítés. Lovai Károly, komlói üzemvezető-helyettessel és a híd ter- vezetőjével, Varga Józseffel, az UVATERV osztályvezetőjével gyönyörködtünk az elkészült hidszakasz ban.- A nyugatnémetek már csaknem 20 évvel ezelőtt készítettek ennél nagyobb nyílású hidat, hasonló technológiával - magyarázza Varga József. - Az 50-es évektől küszködünk, hogy ilyen korszerű technológiát hoz. zunk be az országba. Nem is gondolná, hogy milyen nagyot léptünk a hídépítésben, hosszú volt az út a 30 méteres nyílástól, a 90 méteresig. Korábban vasszerkezetből tudtunk csak ilyent építeni, most elkészült az első vasbetonból. Szabad munkateret biztosított a technológia, gazdaságos az eljárás, lényegesen kevesebb acélt igényel, nincs szükség a hagyományos állványzatra. Nálunk még hihetetlen, három nap alatt elkészült egy betonszakasz, rekordidő alatt végeztek a fiúk. A komlói dolgozók befejezték munkájukat, ma hazautaznak. A győri hídépítők azonban tovább dolgoznak, a folyó fölötti szakaszt összekötik a parttal, jövő év novemberére szeretnék véglegesen elkészíteni az 525 méter hosszú győri hidat, amelyen négy sávban bonyolódhat a forgalom.- Milyen érzéssel búcsúzik Győrtől Lovai Károly?- Nagyon szép munka volt, boldogan megyek haza, két szép lányom és a feleségem vár otthon. Július elsejétől dolgozom itt Győrben. Most már jó lesz hazautazni. Horváth Teréz ■ • Üzemi kiállítások, zsűrizés A Pécsi Grafikai Műhely tagjai húsz grafikából álló kiállítási anyagot állítottak össze üzemi, gyári kamaratárlatok megrendezése céljából. A grafikákat bárhol szívesen bemutatják, ahol erre igény van, és ahol biztosítottak a kiállítási feltételek. A pécsi művészek ezzel kívánják támogatni az üzemi, vállalati közművelődési törekvéseket. Az első ilyen jellegű kiállítások egyike tegnap délPécsi művészek grafikái a Pezsgőgyárban után négy órakor nyílt meg Pécsett, a Mecsekvillányi Állami Borkombinát Pezsgő- üzemében. A tárlatot Bizse János festőművész, a Pécsi Grafikai Műhely művészeti vezetője nyitotta meg, és rövid tájékoztatást adott a jelenlevőknek a grafikák elkészítési módjáról, a képek művészi mondanivalójáról. A Pécsi Grafikai Műhely jelenleg egy átfogó jellegű pécsi kiállításra készül. A napokban történt meg a zsűrizés, amelynek eredményeként 47 hazai és számos külföldi alkotást láthat majd a közönség. A január közepén megnyíló tárlaton összesen 21 magyar művész munkái kerülnek a falakra, továbbá a grafikai műhely külföldi vendégművészeinek a művei. A kiállítás külön érdekességének számít, hogy a Képcsarnok közreműködésével, a kiállított grafikák nagy része akár a helyszínen, akár a Képcsarnok Kossuth Lajos utcai üzletében megvásárolható lesz. Második napirendként dr. Kancsár László főigazgató-főorvos helyettes a Megyei Kórház-Rendelőintézet ellátottsági területének tükrében a táppénzes helyzet alakulásáról, s az ezzel kapcsolatos teendőkről számolt be. Az illetékességi területen — a pécsi járásról van szó — 1977 és 1978 első félévét összehasonlítva 1,9 százalékkal növekedett a táppénzes betegek száma, s 6,2 százalékkal a táppénzes napok száma. A betegek tehát átlagban hosszabb ideig voltak munkaképtelenek, mint korábban. A legkiemelkedőbb „romlás" a terhesség miatti táppénzeseknél mutatkozik, itt 59,9 százalékos az emelkedés. A téma előterjesztője —és hozzászólásában dr. Orbán István főigazgató főorvos, az intézet vezetője is — elsősorban a megyei kórház orvosainak közvetett felelősségére hivatkozott. A táppénzre vételi helyek közvetett felelőssége is szóba került, de vitathatatlan: a táppénzes helyzet alakulása csak részben függ az orvosi tevékenységtől. Éppen ezért a téma előterjesztője ^szorgalmazta a táppénzes helyzet alakulását mutató rendszeres statisztikai tájékoztatást, másrészt az orvosokat kérte: a táppénzes szituáoiók megítélésében legyenek bátrabbak. Díjkiosztás, kiállításnyitás Gyermekrajzok a fogászatról Díjkiosztó, illetve kiállítást megnyitó ünnepséget tartottak tegnap délután Pécsett a Tanárképző Főiskola 11-es számú Gyakorló Iskolájában. A Pécs városi Tanács egészség- ügyi osztálya ugyanis gyermekrajz és irodalmipályázatot hirdetett a fogászati hónap alkalmából. E pályázatra 200 rajz és 22 irodalmi alkotás érkezett. A tegnapi ünnepségen, dr. Kerekes Endre, az egészségügyi osztály csoportvezető főorvosa értékelte a pályázatra érkezett alkotásokat, majd átadta a díjakat. Rajz kategóriában az alsó tagozatos általános iskolások közül Wenczel Rita, a Horvát-szerb tanítási nyelvű Általános Iskola tanulója lett az első. Második Kozák Diana, harmadik Klock Anikó. Mindketten a Mátyás király utcai Általános Iskola tanulói. A felsőtagozatosok között első Bocz Beáta, a mecsekaljai, második Berényi Agnes, az Acsádi, harmadik Ludas Ágnes, szintén az Acsádi utcai iskola tanulója. Az irodalmi alkotások kategóriájában Kékesdi Klára, a meszesi általános iskola tanulója lett az első. Második Pressing Csaba, a ll-es számú Ivov-kertvárosi iskola, harmadik Garai Mária, a 39-es dandár úti iskola tanulója. A legjobb 45 gyermekrajzból kiállítást rendeztek a ll-es számú gyakorló általános iskolában. A kiállítás két hétig tekinthető meg. Ezt követően a gyermekfogászati rendelők, a körzeti gyermekorvosi rendelők és a fogászati klinika kezelőhelyiségeinek falait díszítik majd a gyermekrajzok.
