Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-30 / 330. szám

1944, november 29-én felsza­badult Pécs, A jubileumra teg­nap délután 2 órakor, Pécsett, a járási hivatal nagytermében ünnepségen emlékeztek, s ez alkalommal került első ízben sor a Baranya megyei Tanács által alapított kitüntető díjak adományozására, Horváth Lajos, a megyei párt-vb tagja, a Baranya me­gyei Tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket, s emlékezett meg megyénk" és városunk el­méit évtizedeiről, arról a fejlő­désről, melyet büszkén vallha­tunk magunkénak, a szocialista építő munka sikerének. Mint mondotta, a Baranya megyei Tanács — élve a lehetőséggel — úgy döntött, hogy évente a maga által alapított kitüntető díjak adományozásával is elis­meri a szűkebb haza töretlen fejlődéséért, társadalmi, kultu­rális, egészségügyi és sportéle­tének gyarapításáért végzett ki­emelkedő munkát, E kitüntető díjak átadására eztán a jövő­ben mindig Pécs város felsza­badulásának évfordulóján — november 29-én — kerül sor. — A megye politikai és tár­sadalmi vezetői nevében kö­szöntőm Önöket — mondotta a megyei tanácselnök -, akik az élet különböző területein magas fokú elhivatottságról, lelkese­désről és tenniakarásról tettek bizonyságot. Horváth Lajos köszönetét mondott a tanács végrehajtó bizottságának nevében is, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. Az ünnepségen részt vett dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja,-az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának első titkára, Bocz József, a megyei párt-vég­rehajtóbizottság tagja, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkára, Szentirányi Jó­zsef, az MSZMP Pécs városi Bi­zottságának titkára, dr. Földvá­ri János, a Baranya megyei Ta­nács általános elnökhelyettese, dr. Dányi Pál, a Baranya me­gyei Tanács elnökhelyettese és Czente Gyula, Pécs város Taná­csának elnöke. A Baranya megyei Tanács kitüntető díjait a következők kapták meg: Balogh Istvánná, a felnőtt szociális gondozás pszichológusa a „Dr. Doktor Sándor" Egészségügyi Díjat; dr. Bencze Nándor, a Pécsi Egyesített Egészségügyi Intéz­mények rheumatológiai szak­főorvosa a „Dr. Doktor Sándor" Egészségügyi Díjat; Czéh Lász­ló, a Nagy Lajos Gimnázium tanára a Testnevelési és Sport Díjat; Egyed Mihály, a Széche­nyi Gimnázium és Szakközépis­kola tanára a Testnevelési és Sport Díjat; Gádor István ke­ramikus művész a „Janus Pan­nonius” Művészeti Díjat; Kis- pál László, a Komlói Bányász Sportkör atlétája a Testnevelé­si és Sport Díjat; dr. Kolta Já­nos, az MTA Dunántúli Tudo­mányos Intézetének nyugalma­zott osztályvezetője a Terület- fejlesztési Díjat; Magyarlaki Józsefné, a pécsi 500. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet taná­ra a Közoktatási Díjat; Mörcz Róbertné, a pécsi Fehérhegyi Általános Iskola tanára a Köz­oktatási Díjat; dr. Martos_ Já­nos palotabozsoki körzeti or­vos a „Dr. Doktor Sándor" Egészségügyi Díjat; Molnár At­tila, a Mohácsi Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója a Közoktatási Díjat; Ónády Bélá- né, a beremendi körzeti könyv­tár vezetője a Közművelődési Díjat; Sarosácz György, a mo­hácsi Kanizsai Dorottya Mú­zeum igazgatója a Közművelő­dési Díjat; Simon Béla festőmű­vész a „Janus Pannonius" Mű­vészeti Díjat; Szederkényi Er­vin, a Jelenkor főszerkesztője a „Janus Pannonius” Művészeti Díjat; Tóth Sándor koreográfus, a Pécsi Balett igazgatója a „Ja­nus Pannonius" Művészeti Dí­jat; Várnai Ferenc megyei ének-zenei szakfelügyelő a Közművelődési Díjat és Zámbó István, a Bikali Állami Gazda­ság iqazgatója a Területfejlesz­tési Díjat. K. F. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A feltételek nem kielégítők... Pécs: a vidék zenei központja Baranya megye és ezen be­lül Pécs város az ország egyik jelentős, közel két évszázados hagyományokkal rendelkező vidéki zenei központja. A je­lenlegi intézményrendszer az ötvenes években alakult ki, s azóta számottevően fejlődött. A zenei hétköznapok megha­tározói a javuló színvonalú koncertek, operaelőadások, a balett meghonosodása, a sok­fajta zenei rendezvény és is­meretterjesztés, valamint a gazdag amatőr ének- és ze­nekari kultúra. Országosan kiemelkedő Baranya megye zenei életének helyzetéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Mindenesetre ezek a hét­köznapok nem minden prob­lémától mentesek. Ez fogal­mazódott meg tegnap dél­előtt a Baranya megyei Ta­nács végrehajtó bizottságának ülésén, ezt tükrözte az a be­számoló is, melyet Bernics Ferenc, a művelődésügyi osz­tály vezetője terjesztett az ülés elé. Sommásan: akadnak örömeink és gondjaink egy­aránt. Kezdjük először örömeinkkel. Jó az, hogy a fővárost is megelőzve, — 1000 lakosra számítva — nálunk van or­szágosan is a legtöbb koncert és a legnagyobb közönség, örvendetes, hogy a Pécsi Nemzeti Színház közel két­százezres látogatói létszámá­nak több mint fele zenei jel­legű előadáson vesz részt, s évről évre növekszik a komoly zenét igénylők száma. A Pécsi Balett megalakulása óta — 1960. — országos és nemzet­közi rangot ért el. Növeke­dett a zeneirodalom iránti ér­deklődés: Pécsett van Dél-Du- nántúl egyetlen zenemű-szak­boltja. A zeneoktatást állami zeneiskolák, a középfokú ok­tatást a Pécsi Művészeti Szak- középiskola zenei tagozata, magasabb szintű oktatást pe­dig a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola kihelyezett ta­gozata biztosítja. S nem a tel­jességre törekedve, de a sor­ban meg kell említeni a mű­kedvelő zenei mozgalmat is. Gondjainkat elsősorban a zenei intézményhálózat adja: elhelyezési problémákkal, mos­toha vagy kevésbé kielégítő körülményekkel nézünk szem­be. A megye egész területén a koncertek számának nőve-, lése objektív nehézségbe üt­közik, helyiségproblémákkal küzdünk. Emellett nem öröm az, hogy a hangversenylátoga­tók sorában a munkások ará­nya csak 1—2 százalékos. A bizottság vitájában felszólalt Czente Gyula, Pécs város Ta­nácsának elnöke, hangoztatva: zenei életünk feltételeinek ja­vítására több figyelmet kell fordítanunk. Dr. Dányi Pál, a megyei tanács elnökhelyettese lehetőségeink jobb kiaknázá­sára hívta fel a figyelmet; hozzátéve: a népgazdaság te­herbíró képességének figyelem- bevételével gondolhatunk csak esetleges fejlesztésekre, a tár­gyi feltételek javítására. Dr. Földvári János, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese a zenei életünk eszmeiségé­nek kérdését feszegette, a szo­cialista módon elkötelezett ze­nei kultúra erősítését szorgal­mazta. Ezen a téren is — mint mondotta — tudatos és tervszerű munkára van szük­ség, nem pedig a spontanei­tásra. Felszólalt még a vitá­ban többek között Behringer Éva, a Kulturális Minisztérium főosztályvezető helyettese is, aki a zenei életünk kulcskér­déseivel foglalkozó előterjesz­tést jónak ítélte. Az ülésen szóba került még egy önálló pécsi filharmonikus zenekar létrehozásának szüksé­gessége, s az, hogy a megye vezetői e témában megtették az első lépéseket. Többen szorgalmazták a munkásság zenei kultúrájának emelését, a munkáskórusok — több mun- kcskórus — megalakításának gondolatát. Horváth Lajos ta­nácselnök összefoglalójában utalt arra, hogy a Baranyá­ban folyó zenei élet a me­gyehatárokon túlra is kisugá­roz, s e fronton nincs szé­gyenkezni valónk. Lehetőségeinkhez mérten Ez a zenei élet megérett már a továbblépésre is; el kell ismerni, hogy a mai fel­tételek nem kielégítők. Azon­ban arra nincs mód, hogy az előterjesztés által számbavett gondokat egy csapásra meg­oldjuk, kevés a pénzünk, s így a financiális hátterű fej­lesztésekre két módon kell gondolnunk. Először is jelen lehetőségeinkhez mérten kell támogatni a zenei életet, más­részt a hosszútávú elképzelé­seink sorába — terveinkbe — be kell építeni Baranya me­gye zenei élete, kultúrája fej­lesztésének programját. A végrehajtó bizottság teg­napi ülésén még a napiren­di pontok sorában szó volt a megye 1979. évi költségveté­séről — többek között —, majd dr. Szabó József, NEB megyei elnök előterjesztését vi­tatták meg és fogadták el a végrehajtó bizottság tagjai. Az előterjesztés a közérdekű be­jelentések, javaslatok és pa­naszok intézéséről szóló tör­vény végrehajtásának tapasz­talatait taglalta. K. F. Hafez al-Asszad Budapesten Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon. ti Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnöké­nek meghívására szerdán hiva­talos, baráti látogatásra hazánk­ba érkezett Hafez al-Asszad, az Arab Újjászületés Szocialis­ta Pártjának főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke. A Szíriái államfővel együtt Buda­pestre érkezett felesége, Aniszah al-Asszad. A szíriai elnök kíséretében van Mahmud al-Ajubi, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja nemzeti vezetőségének tagja, a Haladó Nemzeti Front elnök- helyettese, Abdel Halim Khad- dam miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter, Mohammed al- Imadi, gazdasági és külkeres­kedelmi miniszter és Saddik Saddikni, a Szíriai Arab Köz­társaság budapesti nagykövete, aki a magyar fővárosban csat­lakozott a kísérethez. A Ferihegyi repülőtéren több ezer budapesti dolgozó gyűlt össze a vendégek fogadására. A repülőteret szíriai és magyar zászlók, üdvözlő feliratok díszí­tették, a betonon katonai dísz­zászlóalj sorakozott, fel csapat- zászlóval. A szíriai vendégek fogadásá­ra megjelent Kádár János, az MSZMP KB első titkára és fe­lesége, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, Gye- nes András, az MSZMP KB tit­kára, Trautmann Rezső, az Elnö. ki Tanács helyettes elnöke, Ka­tona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára, Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Czine- ge Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Biró Jó­zsef külkereskedelmi miniszter, Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Soltész István kohó- és gépipari minisz­ter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővá­rosi Tanács elnöke, Szikra Lász­ló, a Magyar Népköztársaság damaszkuszi nagykövete, s a (Folytatás az 5. oldalon) A Munka és művelődés vetélkedő Három évvel ezelőtt hirdet­ték meg először Pécsett a Munka és művelődés mozgal­mat. A mozgalom célja, hogy minél több szocialista brigá­dot vonjon be a közművelő­désbe. Nem kampány jelleg­gel, hanem a rendszeres mű­velődés igényével. A jelentke­zők egyéves munkája tetőzött a városi döntőn, melyet teg­nap tartottak a pécsi sport- csarnokban. A brigádtagok a különböző szintű vetélkedők megrendezé­se előtt egyéni és kollektív művelődési vállalásokat tűztek maguk elé. Ennek keretében kétszázan befejezték általános iskolai tanulmányaikat, négy­ezernél többen vettek részt a párt, a KISZ és a szakszer­vezet politikai oktatásán. So­kan voltak közülük hallgatói a munkásakadémia előadássoro­zatának, nyolcezernél többen mentek el a Pécsi Nemzeti Színház bemutatóira, előadá­saira. pécsi döntője Idén 45 üzem, vállalat 406 szocialista brigádja 5365 fő­vel nevezett be az MM moz­galomba. Közülük a tegnapi döntőre tizenöt csapat került be. Válaszoltak zenei kérdé­sekre, egyebek közt írásban számoltak be Pécs munkás- mozgalmi emlékhelyeiről. De foglalkoztak képzőművészettel, táncművészettel, a város ter­mészeti adottságaival és még sok egyébbel. Végül külpoliti­kai vitafórum következett, öt konfliktushelyzetről vitáztak, a szembenálló partnereket kép­viselve. A városi döntő Koós Lász- lóné SZMT titkár bevezetőjével kezdődött. Egyben ő volt a zsűri elnöke, melyben színházi, képzőművészeti, zenei, irodal­mi kérdésekkel foglalkozó szakemberek ültek. Segítségük­re volt még a zajszintmérő ké­szülék is, mely híven mérte a csapatok népszerűségét a tap­sok alapján. A döntőn részt vettek a megye és a város párt- és állami szervezeteinek képviselői, köztük Bocz József, a megyei párt-vb tagja, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottság titkára, Szentirányi Jó­zsef, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára és Csor­ba Tivadar, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetője. A többórás vetélkedő győz­tesei értékes jutalmakat kap­tak. Első helyre került a Hő­erőmű Kalorikus Jedlik Ányos brigádja, második a MÉV ÉDÜ Gamma szocialista bri­gádja, harmadik helyezett a Pécsi Vízmű Martos Flóra bri­gádja. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 330. szám 1978. november 30., csütörtök Ára; 80 fillér Dr. Nagy József és Horváth Lajos a kitüntetettek egyik csoportjá­val beszélget — Szokolai felv. — A megyei tanács kitüntető díjai wmsmnmSBBKBa

Next

/
Oldalképek
Tartalom