Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-12 / 312. szám

DN HÉTVÉGE 6. MŰSORAJÁNLAT 1978. NOVEMBER 12. Hangverseny Mese és muzsika Mindenki számára ismert vi­lágszerte gyakorta előadott mű a „Péter és a farkas" Prokof- jev e népszerű alkotása, ahol a zene és a narrátori szöveg egymást erősítve fokozott ha­tást vált ki, a zenéhez még kevésbé hozzászokott gyere­kekből is. Hiszen a . szöveg mintegy elmagyarázza, tolmá­csolja azt, amit a zene kife­jez, s így a fiatal hallgatók pontosan nyomon követhetik, hogy a különféle érzelmeket, lelki vagy fizikai történéseket milyen eszközökkel tudja 'hite­lesen közvetíteni a zene. A „Péter és a farkas"-hoz hasonló megoldású zeneművet hallhat a közönség a már ha­gyományos, általános iskolai bérleti hangverseny-sorozat el­ső idei előadásán, a Liszt-te­remben november 12-én: Rán- ki György „Két bors ökröcs- ke” című kompozícióját. — Az eredetileg zenekari előadásra szánt mű két zon- gorás átiratát adja elő Tusa Erzsébet és Lantos István — mondja Sólyom Katalin, az előadás narrátora. — Miköz­ben szól a zene, én mondom majd a szöveget, a „Két bors ökröcske" verses változatát. Erre a műre különösen jel­lemző, hogy erősen, szervesen összefonódott a szöveg a ze­nével. Egyébként kevés ilyen jellegű alkotás van s ezek között is ritka a női mesélő hangjára írott zenemű. Azt hiszem, nem szükséges külön hangsúlyozni, hogy mi­ért éppen Sólyom Katalinra esett a választás: számos gyer­mekműsort mutatott már be, s köztük olyat is, mint a már említett „Péter és a Farkas”. A Mese és muzsika hang­versenyen a Ránki-mű mellett elhangzik még Bizet: Gyer­mekjátékok és Ravel: Lúdanyó meséi. November 12-én dél­előtt három előadásra kerül sor: fé| 9, 10 és fél 12 óra­kor. A sorozat legközelebbi előadása januárban lesz, „Magyarország zenéje a XVIII. században” címmel, ezt követi a februári előadás, amely ke­resztmetszetét adja Kodály Háry Jánosának, s végül a so­rozat márciusi zárókoncertjén zenekari táncokat, táncos hangszerszólókat mutatnak be. D. Cs. Bemutatkozik a Vivaldi Kamaraegyüttes A Vivaldi Kamaraegyüttes két éve alakult budapesti ze­neakadémiai hallgatókból. Fő profiljuk szerint barokk kama­raműveket adnak elő elsősor­ban. Pécsett november 13-án, hétfőn este fél 8 órai kezdet­tel mutatkoznak be a Pollack Mihály Műszaki Főiskola elő­adótermében. (Boszorkány u. 2.) Az együttes összeállítása: négy hegedű, egy brácsa és egy fuvola. Művészeti vezető­jük: Boívay Károly. Műsorukon Vivaldi négy műve szerepel: az F-dúr négy­hegedűs verseny; az A-moll kéthegedűs verseny; a G-moll concerto grosso és a C-moll tuvolaverseny. Ezenkívül Pur­cell egyik szvitjét: Bach G- moll adagio és fúga c. alko­tását, valamint Telemann G- dúr kétbrácsás versenyét hall­hatjuk előadásukban. Kistétényi Melinda orgonái Kistétényi Melinda, ismert ne­vű orgonaművész és zeneszer­ző. Abból a generációból, ame­lyik a Zeneművészeti Főiskolán tanulmányai kezdetétől Kodály Zoltán kisugárzó és magával ragadó hatású atmoszférájában nevelkedett. Ö maga is a Ze­neakadémia tanára lett. Sok­oldalú muzikális tehetségéhez szerencsés módon irodalmi vé­na és alkotó energia is tár­sult. így, bár elsősorban rend­szeresen koncertező orgonamű­vészként ismerjük, - olykor zon­gorakísérőként is — Kodály számos zenei kisformóban kom­ponált művének (epigrammák, triciniumok) a szöveg írója, és különböző (német, francia, an­gol) kórusművek és dalok szö­vegének műfordítója is. Zeneszerzőként 1966-ban be­mutatott orgonaversenyével és Az aranykendő c. gyermekope­rájával jelentkezett a nagy- közönség előtt. Ezúttal a Bach-bérleti soro­zat második koncertjén a nagy barokk mester C-dúr prelúdi­um és fúga; d-moll prelúdi­um (nem a toccata!) és fúga, valamint F-dúr toccata és fúga című alkotásait hallhatjuk elő­adásában. Az utóbbi műről annyit még, hogy ez a lehető legritkábban szerepel az előadóművészek előre jelzett programjában. Egyszer megkérdeztem Margit- tay Sándor orgonaművészt, mi lehet az oka? Azt válaszolta, hogy a mű (főleg a kevésbé is­mert fúga-rész) előadása olyan belső indíttatást, olyan pillanat­nyi intuitív hangulatot követel, hogy jó előre kevesen szánják rá magukat a darab „bekon- ferálására". A pécsi közönség most abban a szerencsében részesül, hogy Gábriellé Wade- witz (NDK) néhány hét előtti székesegyházbeli nagyszerű in­terpretálása után, Kistétényi Melindától is hallhatja az F-dúr toccata és fúgát — bizonyára egészen más felfogásban. Wallinger Endre A Pécsi KISZOV néptáncegyüttese most ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Ez alkalomból saját gyűjtésű táncaiból tart dísz­előadást az Ifjúsági Házban, november 14-én és 15-én, este 18 órakor. Tégiásy Ferenc rendező és Kőmives Sándor az egyik jelenet fel­vétele előtt Az első pécsi tévéjáték November a bőség hónap­ja a két éve fennálló pécsi körzeti Tv-stúdió életében: nem a szokásos négy, hanem nyolc saját műsorral jelentkez­nek a képernyőn. A nyolc műsorból hármat a héten sugároznak: Az Unser Bildschirm november 15-én; a Testvérpár c. tv-játék 16-án, a Pannon Krónika 17-én látható. Az Unser Bildschirm ezúttal kongresszusi különkiadásként készült, a német nemzeti kongresszus adja a műsor ke­retét, amely riportokban, szí­nes tudósításokban számol be a német nemzetiségű dolgo­zók életének fontos esemé­nyeiről. A Testvérpár, amely a stú­dió első tv-játéka —, s ame­lyet 25-én a II. műsorban meg­ismételnek — Szakonyi Károly novellája alapján készült. — Tévéjáték? Én inkább tévéje lenet ne k nevezném — mondja Tégiásy Ferenc rende­ző —, hisz időben is rövidebb a szokásosnál, mindössze fél­óra alatt próbálja meg ábrá­zolni azokat a változásokat, amelyek két idős ember lel­kében lejátszódnak mindenna­pi kis „csatározásaik" során. Vagyis kétszemélyes kamara­darabról van szó, talán a szín­házi egyfelvonásoshoz hason­lítható a leginkább. Kőmives Sándor és Petur Ilka formálja meg a testvéreket a filmben, amely egyébként nemcsak a stúdiónak, hanem diplomázá­som óta nekem is az első ilyen jellegű önálló munkám. Tizenötezer pedagógust adott az oktatásügynek a pé­csi Tanárképző Főiskola, amely nemrég üntepelten harminc­éves fennállását. A jubileum alkalmából a Pannon Krónika munkatársai felkeresték az intézményt, s igyekeznek be­mutatni azokat az erőfeszíté­seket, amelyeket harminc év alatt a tanárképzésért tettek. Láthatják még a krónika né­zői a műsorban a pécsi mú­zeum utcát; dr. Kelemen György orvosprofesszort, aki a felszabadulás előtt az orvos- egyetem egyik alapítója volt, és láthatnak egy riportfilmet is a kaposvári teraszház épí­tésének tanulságairól. Ambrus Á pécsi székesegyház kincstára A pécsi székesegyházban látható Lotz Károly Kánai menyegző című képe Alig múlik el olyan hét, hogy ne lenne valahol a városban egy-két dia- vagy diaporáma- est. A jövő héten ismét egy szépnek és érdekesnek, a vá­ros és műemlék nézéseknél oly könnyen elsikkadó részletek kiemelésével íigyelemfölkeltő- nek ígérkező vetítést tekinthet­nek meg fotósok és nem fotó­sok. A Doktor Sándor Művelődé­si Központban mutatja be szí­nes dióit november 15-én, este 7 órakor ifj. Vadász István. Műsora két részből áll: első­ként „Ot miniatűr” címmel, több sorozatból álló, úgyneve­zett fotójegyzetet láthatunk, majd ezt követően a „Pécsi székesegyház kincstára" soro­zat villantja föl a ritkán látott műkincseket. Az öt miniatűrben több vá­ros, így Róma, Athén, Dubrov­nik, Kotor, Párizs legszebb mű­emlékeit örökítette meg színes dián ifj. Vadász István; majd — többek között — láthatunk egy lányportrét, a zsámbéki román kori romtemplomról ké­szült felvételeket. A vetítéshez kísérőzene is társul, olyan előadókkal, mint Albert Schweitzer, Karl Richter, Halász Béla, Maurice André és a solemi bencések gregorián kórusa. Színek és hangok „Színek és hangok..." — talán •z a két szó fejezi ki legjobban Kelle Sándor művészetét. Széchenyi téri műtermében, életművét bemuta­tó festményei között, zenét hallgatva vallott alkotásairól, azok születésé­ről, a zenének és a színeknek élet­útja alakulásában kifejtett szerepé­ről és egymásbafonódásáról. Ugyan­csak hétfőn jelentkezik a NŐK NE- GYERÓRAJA, melyben Nógrádi Er­zsébet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából kitüntetett asszonyokkal beszélget. Gyakran elfeledkezünk azokról a — jelentős anyagi értékeket képvi­selő — juttatásokról, amelyeket a legkülönbözőbb formákban kapunk, kezdve az óvodai elhelyezéstől, a ta­nuláson, az egészségügyi ellátáson, az államilag dotált árucikkeken át a közlekedésig. Müller István riport­ja most épp ezekre, a borítékban nem szereplő juttatásokra irányítja a figyelmet keddi riportjában. Esti mesteremberek — akik munka- viszonyuk mellett, főleg az esti órák­ban állnak a lakosság rendelkezésé­re. 288 ilyen szolgáltató kisiparos dolgozik Pécsett: úgyszólván minden szakmát képviselnek. Az ő munka­Hagymácska Gróf Marcipán bábfigurája, a Hagymácskából A Körtemester házat meré­szel építeni a Darafelfújt en­gedélye nélkül — ez minden további bonyodalom alapja a Bóbita Bábegyüttes október elején bemutatott, s most va­sárnap délelőtt 10 órakor a Doktor Sándor Művelődési Központban ismét műsorra tűzött mesejátékában. A keretjátékból kiderül, kik a jók és a rosszak, hogy a két tábor miért áll ellentétben egymással. A jókat a gyümöl­csök, a zöldségek — Körte- mester, Almamester, Cseresz- nyécske, Retkecske, Hagy­mácska — képviselik, míg a ross/ak az egészség és a fo­gak ellenségei, a cukrok, az édességek: Szaloncukor her­ceg, Habcsók hercegnő, s a két komikus előkelőség, gróf Marcipán és báró Nápolyi. A Darafelfújt nagyon meg­haragszik a Körtemesterre az új ház miatt, s rohamra indul a gyümölcsök és zöldségek el­len. Ekkor jön a segítőtárs, Hogymácska, s a barátok ösz- szefognak és eldugják a há­zat az erdőbe. Hogy a házat sikerül-e megtalálni, s hogyan végződik a gyümölcsök és sü­temények harca, ezt vasárnap délelőttönként izgulhatják vé­gig a bábelőadásokat kedvelő gyerekek. Az oldalt összeállította: Dücsö Csilla jukról, örömeikről és gondjaikról be­szélget a csütörtöki műsorban Sza­bó Mária. A Kulturális magazin új számáról Rezes Zsuzsa, a műsor szerkesztője nyilatkozott: November hónap képző- művészeti eseménye Pécsett Asszonyi Tamás és Jávor Piroska kiállítása. A megnyitón készült hangfelvételen a művészházaspár beszél törekvései­ről, Aknai Tamás művészettörténész értékelése pedig azt állapítja meg, hogyan sikerült megvalósítani e tö­rekvéseket. Bepillantunk — egyebek között — a kulisszák mögé is, mire készül a pécsi Nemzeti és a kapos­vári Csiky Gergely Színház? A nemzetiségi műsorok ezen a hé­ten a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége Vili. kong­resszusának eseményeivel foglalkoz­nak. Helyszíni tudósításban számol­nak be e jelentős tanácskozás mind­két napjáról. A csütörtöki német adásban az épülő-szépülő falvak so­rában Bárból jelentkezik Reil József, Knipf Erzsébet pénteken hallható ri­portjának témája: németoktatás és hagyományápolás Garán. és nem hiányzik a műsorból az Erzsébetek köszöntése sem . . . Rodari olasz meseíró ötle­tét Tarbay Ede dolgozta át bábszínpadra. A mesejáték rendezője ezúttal egy buda­pesti vendégrendező, Giovan- nini Kornél. Illlíkor? Pécs, Ifjúsági Ház: 12­én, vasárnap 18 órától a SZÉLRÓZSA KLUB szovjet estet rendez. Műsoron: ] világsztárok és a Szovjet­unió (Ray Conniff, Gilbert Bécaud, Pete Seeger); szí­nes kisfilmek (az orosz múlt emlékei, űrkutatás, olimpiai előkészületek); Egy dal születése (Hová tűnt a sok virág?); „Em­berek között élünk" — Kürti Papp László előadó­estje, közreműködik Tor­nai Péter gitárművész; be­mutatják Zsanna Bicsevsz- kája népdalénekest; em­lékek, történetek. Novem­ber 13-án, hétfőn 19 óra­kor a Központi Amatőr Színpad Moliéré: A fös­vény c. művét adja elő. Csütörtökön 19 órakor Hemmert László pol-beat énekes lép föl az IH-klub- ban. Pénteken 19 órakor az IH Filmklub keretében Bunuel: Elhagyottak c. filmjét vetítik. November 18-án szombaton 18 óra­kor az Országos Diaporá- ma Fórum keretében nyil­vános diaporáma bemuta­tóra kerül sor. S végül november 19-én, vasárnap 18 órakor Bőczin László mutatja be az Eric Clap­ton családfát (Yardbirds, Cream, Blind, Faith), majd az 1960-as és 1970- esévek slágereiből forgat. József Attila Művelődési Ház: November 19-én 16 órakor Népdalest lesz, közreműködik Pere János és Pécsi Kiss Ágnes. Kísér Dörömböző Géza és népi zenekara.

Next

/
Oldalképek
Tartalom