Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-09 / 309. szám

2 Dunántúli ngplö 1978. november 9., csütörtök fi bosszúságok megszünteteseert TEMPÓ Szövetkezet garanciális bútorjavitó részlege Napirenden q szövetkezeti bútor­javítás fejlesztése rr r a művészét és a tömegek között Megnyílt az amatőr művészeti szakkörök megyei kiállítása Tegnap este mutatta be az IH-ban, a Diákszínház-sorozat kereté­ben a Pécsi Központi Amatőrszinpad Moliére Fösvény c. komédiá­ját. Rendező: Bagossy László. átadták a városépítési szakembereknek a Hild-emlékérmeket „Kényelmesebb” az újítók eszmei díjazása Az ÉDOSZ MHSZ klubavató Bükkösdön Félmillió forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek ed­dig a bükkösdiek, illetve az őket segítő környékbeli üze­mek, intézmények, hogy 1980- ra elkészüljön Bükkösdön a sportkombinát. Készen áll a repülőtér, a felújított öltöző­höz hozzáépítettek egy új MHSZ-klubot, edzőtermük is lesz, melynek áll már az ol­dal- és tetőszerkezete, az új labdarúgó- és egy 400 méte­res futópálya földmun'kálatait végzik. A pécsi járásból a honvé­delmi napra érkezett 22 há­rom fős csapat irigykedve nézte november 7-én a léte­sítményeket és hallgatta Piti Zoltán, a megyei tanács ősz? tályvezető-helyettesének a nap jelentőségét és a pályaépítők érdemeit méltató megnyitó be­szédét. A legtöbbet segítő DÉLKŐ bükkösdi üzemegysé­ge, az 5. sz. ÉPFU, a helesfai szociális otthon, a pécsi 506- os sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, valamint Szentlőrinc- ről: az Úttörő Tsz Zalka Máté szocialista brigádja, az áfész és a DÉDÁSZ üzemvezetősé­ge és 25 lelkes helyi lakos különféle jutalmakat vett át. Arató József MHSZ-klubtitkár és sportköri elnök tette a leg­többet, amiért a Honvédelmi Érdemérmet kapta Tóth Jó­zseftől, az MHSZ pécsi járási titkárától. Mohai István rádió- irányításos helikopter- és mű­repülő modellbemutatóját kö­vetően hirdették ki a honvé­delmi nap versenyszámainak eredményeit. Pedagógiai pályázatok Baranyában . Tegnap délután osztották ki a pécsi Nevelők Házában a Baranya megyei Pedagógus Továbbképzési Intézet pedagó­giai pályázatának díjait. A beérkezett 43 pályamű szerzői között minden intézménytípus­ból találunk pedagógust az óvodáktól a gimnáziumokon keresztül a szakmunkáskép­zőkig, A pályázó pedagógusok olyan témákat választottak vizsgálatuk tárgyának, melye­ket az oktatás-nevelés min­dennapi gyakorlatában hasz­nosítani lehet: pedagógiai, módszertani és oktatástechni­kai témákkal foglalkoztak a beküldött tanulmányok szer­zői. Első díjjal a következő öt pedagógust jutalmazta a bíráló bizottság: Miksa Lajos tanár (Kémes), Baktay Patrícia tanár (Göd­re), Wéber Béláné tanár (39- es dandár úti Általános Isko­la), Poronyi Gábor szakfel­ügyelő (pécsi Nagy Lajos Gimnázium), Zsoldosné dr. Olay Ágnes tanár (Széchenyi István Gimnázium és Szakkö­zépiskola). A bútorvásárlás mindig nagy esemény egy család életében. A szép bútor hangulatossá, komfortossá varázsolja az embe­rek lakását. Jogos viszont a bú­torvásárlók bosszankodása, ami­kor az áruházak bemutatóter­mében kiválasztott drága bútor­ról a lakásba szállítva derül ki, hogy színfoltos a szövete, mozog a lába vagy repedt az oldala. Fokozódik a bútorvásárlók b&szúsága, amikor hiábava­lóan kezd érdeklődni aziránt is, hogy ezesetben mi a teendő. Ki a felelős mindezért, ki és hol orvosolják jogos panaszát? Érthető tehát, hogy megkü­lönböztetett figyelmet kapott tegnap az a koordinációs meg­beszélés, melyet a Pécs városi Ipari Szövetkezetek pártbizott­sága e témakörben kezdemé­nyezett és szervezett. Malstics Miklós pártbizottsági titkár ve­zetésével a szövetkezeti bútor­garanciális javítás helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről tárgyaltak a bútorgaranciális javítással foglalkozó és irányító szervek országos és helyi veze­tői. Machán Gusztáv, az Országos Bútoripari Garanciális Központ igazgatója az ország legna­gyobb szövetkezeti bútorjavító­jának, a Pécsi Tempó Szövet­kezetnek a fejlesztését javasol­ta. A dicséretes szövetkezeti kezdeményezés eredményeként az alig négy éve működtetett bútorgaranciális javítást ez a szövetkezet ma már Dél-Dunán- túl teljes térségében végzi, és évente közel 1500 bútor javí­tását vállalják. Ezért az indo­kolt szövetkezeti fejlesztés ér­dekében kezdeményezni fogják a szövetkezet anyagi támogatá­sát is. Major lózsel, a Pécsi Tempó Szövetkezet elnöke elsősorban a tevékenység kapcsán felme­rülő legfontosabb gyakorlati problémái megoldásához kért segítséget. Példákkal igazolta, hogy több esetben nem tudják a hibás gyári bútorokat megja­vítani, mert a bútorgyártó válla­latok nem biztosítják a javításhoz szükséges alkatrészeket, szöve­teket. A vásárlók ilyenkor te­hát tovább bosszankodnak, mi­vel a hatvan napos garanciális javítási idő is tovább húzódik. A bútorjavítás helyett ugyanis levelezés és felesleges bürokra­tikus ügyintézés folyik. Dr. Heim György, a Baranya megyei Tanács' ipari osztályá­nak a vezetője több konkrét javaslatot tett a tevékenység fejlesztése érdekében. A ga­ranciális központtal közösen kezdeményezni fogják a Köny- nyűipari Minisztérium illetékes vezetőinél, hogy a jövőben erő­teljesebben éreztessék a bútor­gyártó vállalatokkal és szövet­kezetekkel a termékeik sorsa iránti törődést. A bútor garan­ciális javítók, így a Pécsi Tem­pó Szövetkezet is, a javítással tulajdonképpen a bútorgyártás végtechnológiáját végzik el. így jut el ugyanis a gyári bútor eredeti rendeltetési helyéhez, a vásárlóhoz. Javasolta még, hogy a tevékenység fejlesztésé­vel együtt a megye több váro­sában működtessen kihelyezett javítóbázist a szövetkezet. Az urbanisztikai világnap alkalmából a Pilvax Étterem­ben rendezett szerdai ünnep­ségen Bondor József, a Ma­gyar Urbanisztikai Társaság elnöke adta át az 1978. é*i Hild János-emlékérmet város- fejlesztési munkásságának el­ismeréseként Korompai György építészmérnöknek, a műszaki tudományok kandidátusának és Erdély Sándornak, Sopron város tanácselnökének. (A vá­A műkedvelés az úgynevezett közhasznú művészet legelterjed­tebb formája, számos olyan tár­sadalmi funkciót lát el, amely semmi mással nem helyettesít­hető. Az amatőr művészeti te­vékenység fölbecsülhetetlen sze­repű az emberi személyiség teljességének, harmóniájának formálásában. Nem passzív te­vékenység, s éppen ezért, ha egyre szélesebb körben elter­jed, hidat alkothat a művészet és a tömegek között. Nemcsak az esztétikai ízlésre és a gon­dolkodásmódra hat pozitívan, hanem éppen a tegnap nyílt kiállítás, népművészeti jellegé­nél fogva, példát mutat a múlt értékeinek megmentésére, ösz­rosok részére adományozott idei Hild-emlékérmet a követ­kező napokban kapja meg Kő­szeg és Nyíregyháza.) Most avatott először külföl­di tiszteletbeli tagokat a Ma­gyar Urbanisztikai Társaság. Bondor József öt világhírű kül­földi építésznek — valameny- nyien egyetemi tanárok — nyújtotta át a társaság tiszte­letbeli tagságát tanúsító dip­lomát. Kimagasló városépítési és városrendezési elméleti és gyakorlati munkájuk elismeré­seként dr. Rudolf Wurzer osztrák, Emanuel Hruska cseh­szlovák, Olli Kivinen finn, Erich Kühn nyugatnémet és Nyikolaj Ullasz szovjet pro­fesszor részesült ebben az el­ismerésben. A világnap alkalmából a Magyar Urbanisztikai Társa­ság székházában szerdán nyi­totta meg kapuit az idei Hild János-emlékérmekkel kitünte­tett szakemberek és városok munkáját, illetve fejlődését is­mertető kamarakiállítás. Csaknem száz különböző dokumentum, fénykép, tudo­mányos értekezés és egyéb szakmai írás szemlélteti a vá­rosfejlesztésben elért ered­ményeiket. A kiállítást pén­tekig tekinthetik meg az ér­deklődök naponta délelőtt 10 órától délután 4 óráig a tár­saság székházában (Budapest, Vili. kerület, Rákóczi út 7.). szefűzi a múltat, a jelent és a jövőt. Ebben a szellemben nyitotta meg tegnap délután Brandstöt- ter György, a Baranya megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának helyettes vezetője az amatőr művészeti szakkörök megyei kiállítását a József At­tila Művelődési Házban. A me­gyében működő művészeti szak­körök munkáiból minden máso­dik évben járási bemutatókat rendeznek, s az itt legjobbak­nak bizonyult alkotások kerül­nek a következő év megyei kiál­lítására. Az idén a fotók, fa­faragások mellett láthatók Feny­vesi lózsel magyarmecskei ci­gányfestő olajképei is. A terem legnagyobb részét azonban a földrajzi területek jellegzetes népi motívumai sze­rint csoportosított hímzések fog­lalják el. A szebbnél szebb szőt­tesek és hímzések között talál­ható torockói, mezőségi, ber- kesdi, ormánsági hímzés, erdé­lyi írásos motívumokkal díszített terítő, szűrhímzés, régi magyar hímzés, valamint német és fe­hér illetve színes délszláv hím­zés és szőttes. A kiállítás, melyet a Baranya megyei Tanács V. B. művelő­désügyi osztálya, a Megyei Nép­művelési Tanácsadó és a Szakszervezetek Megyei Tanács­adó és a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa közösen rende­zett, november 15-ig tart nyit­va. Megtekinthető naponta 9- től 18 óráig. D. Cs. vizsgálata Évente mintegy 120—150 mil­lió forint az élelmiszeripari újí­tások gazdasági haszna, a dol­gozóknak mintegy 10 százaléka vállalkozik ésszerűsítésre — ál­lapította meg az ÉDOSZ vizs­gálata, amely szerint az utób­bi 5 évben megkétszereződött az újítások száma. Évente most már rendszeresen 10—12 ezer újítási javaslatot adnak be az üzemekben. Az elemzés szerint azonban túlságosan magas az elutasított újítások száma, ezek teszik ki az összes ésszerűsítési javaslat 40 százalékát. A legtöbbször azért nem fogadják el az újítá­sokat, mert valahol másutt már megtalálták a jó megoldást, te­hát a javaslatok nem számí­tanak újdonságnak. Máskor, az esetek mintegy 5 százalékában az ésszerűsítés munkaköri köte­lessége a javaslattevőnek. Az elutasított javaslatok vi­szonylag nagy száma arra fi­gyelmeztet: helyenként túlsá­gosan magukra hagyva dolgoz­nak az újítók, a vállalatok nem karolják eléggé fel őket és sok­szor ezért dolgoznak hiába. Kedvezőtlennek tartja a szak- szervezet, hogy az újításoknak csak 10 százalékát díjazzák kalkulációs számítással, 90 szá­zalékát eszmei díjjal honorál­ják. A vállalatok számára ez az utóbbi forma azért „kézenfek-» vőbb”, mert ehhez nem szüksé­ges műszaki-gazdasági számí­tásokat végezni, amire az üze­mekben állítólag azért nincs le­hetőség, mert a műszaki gár­da erre nem ér rá. De sokszor az újítók sem törekszenek a kalkulált eredményszámításra, mert félnek ennek vontatottsá- gától, az alkudozástól, ami kés­lelteti a kifizetést. Ezért inkább elfogadják a vállalat által fel­ajánlott eszmei díjat, ami álta­lában csak 400-500 forint. El­vétve található csak eszmei ala­pon több ezer forinttal díjazott újítás. MOST MÁR A LAKÓK NÉLKÜI ___ K orszerűsítik a meszes! lakónegyedet A felújítás felfordulással jár. De elképzelhető, mit je­lent a Pécsi Építő és Tata­rozó Vállalat szakemberei­nek, hogy a meszesi Frankel Leó utca 56. lakásában úgy kellett dolgozniuk, hogy min­dig hagytak az egyik helyi­ségben egy sarkot, ahol a lakók aludni tudtak, mert nem voltak hajlandók kiköl­tözni. A meszesi lakótelepen 400 lakás vár felújításra. Eddig 112-vel végeztek. Most már a lakók nélkül, így egy-egy lépcsőház felújításához — 28 otthonról van szó — fele annyi időre, fél évre van szükség. Pedig ... Munka közben derült ki, hogy az eredetileg épített kémények alkalmatlanok olajtüzelés mellett. így úja­kat kellett építeni. Kicserélik a hibás berendezéseket, tel­jes festés és mázolás van, ha szükséges, kicserélik a hibás ajtókat és ablakokat is. Mindez tönmelékkupacok- kal, kibontott vezetékekkel, óriási rendetlenséggel jár. így már könnyebb elkép­zelni, milyen vontatottan ha­ladt a felújítás az első idő­szakban, amikor a munká­sok között tébláboltak a la­kók is ... A kiköltöztetés — és ter­mészetesen a felújított la­kásba való visszajuttatás is — a PIK kötelessége. Jelen­leg a városban több mint 100 olyan lakás van, ahol ideiglenesen el tudják he­lyezni az érintett pécsieket. Hogy mi mindent kell fi­gyelembe venni, arra csak egy példa: még azt is szem előtt tartják, hogy hányadik emeleten van az állandó otthona a „felújítással súj­tottnak”, s csak akkor ‘köl­töztetik — a vállalat költ­ségén — a lakókat az át­meneti lakásba, ha megfelel nekik az ideiglenes otthon. Hasonló körültekintéssel kezdik meg és fejezik be a felújítást is. A kivitelező szerződést kötött a PIK-kel a munkák idejének lerövidí­tésére. A szerződés értelmé­ben már együtt nézik meg: egy-egy lakásban mire lesz szükség. A felújítás meg­kezdését egy lakógyűlés ve­zeti be, ahol mindenki el­mondhatja kívánságait, de a műszaki átadás előtt egy hónappal már nem fogad­nak el megrendelést pót­munkákra. A műszaki át­adásra egyébként meghívják a lakókat is, s arra vállal­tak kötelezettséget, hogy a hiánypótlási munkákat tíz nap alatt befejezik. — Egyszerre negyven em­berünk dolgozik a két lép­csőházban — mondja Vár­nai Rudolf, a PIK termelési osztályának vezetője —, de amikor a festésre kerül a sor, erősítésre van szükség, így nincs hiba az ütemezés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom