Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-09 / 309. szám

1978. november 9., csütörtök

DunQntuli napló

3

Cserkitti atuáitoxasok

Gyors felfutás az élelmiszeripari gépgyártásban

K

özhely, a gépipar gazdaságunk kulcsfontosságú ágazata. Mindamellett, hogy egyre korszerűbb termelőeszközökkel kell ellátnia a hazai termelőket, hátára kell vennie a magyar exportot, át- repitenie a magyar gazdaságot a kétezredik évbe. Mindez nyilvánvaló, sokkal izgalmasabb kérdés: milyen termékekkel? Nos éppen a gépiparban a legégetőbb kérdés a termék- szerkezet korszerűsítése. És az ésszerű szelekció, mert ami ma van, óriási bazár.

Termékváltás a MEZŐGÉP-nél

már 253 millió forint értékű élei- leti üzemet hoznak létre. Ott miszeripari gépet és berende- szü|etnek majd a holnap gé- zést terveznek gyártani. .

Miklósvári Zoltán

Szállítási rekord a Itflfllf-nál

Az őszi forgalom „csúcs- hónapját" a vasút minden eddiginél jobb eredménnyel zárta: 29 ezer tonna híján 12,2 millió tonna árut továbbított.

A MÁV Vezérigazgatóság az októberi munkát értékelő gyorsjelentésében megáilapí. tóttá, hogy a rekordteljesít- mény alapja mindenekelőtt a kedvező időjárás volt, amit mind a közlekedés, mind a fuvaroztatók jól kihasználtak. Ehhez járult hozzá, hogy a korábbi intézkedések nyomán szervezettebb volt a vasútüzem belső munkája, a rendezőpályaudvarok egyenletesebben dolgoztak, gyorsult a forgalom a vonalakon is, a vasúti, a közúti szállítás és a fuvaroztatók együttműködése javult.

Dolgozók tanulószalagon

Háromszáz munkás helyett tizenöt

Jó ütemben épül . a kesztyűgyár bőrruházati üzeme

Gépesítik a csatolnák karbantartását

Gondoljuk csak meg, a gépipar 450 ezer dolgozója összesen több mint 100 ezer terméket gyárt. Vajon miként tud 4 ember 1 terméket állandóan fejleszteni?! Oda kell tehát figyelnünk, ami gépiparunkban történik, s egyként arra is, ami nem történik.

Baranya legnagyobb gépipari vállalata az immár évi csaknem félmilliárd forint értéket produkáló Cserkúti Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat. A Cserkúti MEZŐGÉP abban a helyzetben van, hogy már tavaly elkészítette 1985-ig szóló fejlesztési koncepcióját, amit példamutatónak kell mondanunk, most, amikor a népgazdaság tervezői éppen a távlati szemlélet erősítését szorgalmazzák a vállalatoknál. Merre tart Cserkúton a gépgyártás? Milyen eredmények születtek a gyártmányszerkezet korszerűsítésében?

; Értékesebb termékek

A cserkúti törekvések egy mondatban, nagyon képletesen megfogalmazhatók: a viszonylag egyszerűbb acélszerkezetek gyártását felváltani az értékesebb, korszerűbb gyártástechnológiái, nagyobb szakértelmet kívánó élelmiszeripari gépgyártással. Mindezt a technikai felszereltség javításával, változatlan létszám mellett. Néhány éve Cserkúton mindössze 10 százalékot tett ki az évi összes termelési értéken belül az élelmiszeripari gépek és berendezések részaránya. Az idén már 36 százalékot, 1980-ban 46, 1985- ben pedig már 75 százalékot. A termékváltásban rendkívül gyors ütem.

A MEZŐGÉP termelési palet- . táján húsipari, tejipari, konzervipari és egyéb élelmiszeripari gépek és berendezések találhatók. Közülük a legtöbbet, a legnagyobb felfutást ígérők a tejipari gépek és berendezések, termelésüket jövőre megkétszerezik, 60 millióról 135 millió forintra emelik. A TH-jelű tejhűtő- családot még 1976-ban kezdték el gyártani kooperációban a Lehel Hűtőgépgyárral. A korszerű, a magas higiéniai követelményeknek is megfelelő tejhűtők iránt idehaza nagy kereslet nyilvánult meg, hiszen az igények kielégítésénél korábban csak szocialista vagy tőkés import jöhetett számításba. Ilyen előzmények után vették át az ÉLGÉP-től és kezdik meg jövőre a különféle tejipari berendezések — szigetelt tartályok, tejszínkeverők, főzök — gyártását. Itt tehát, mint említettük, nagy felfutás lesz, mindemellett előirányozták az átvett termékek továbbfejlesztését, korszerűsítését is. A tejipari gépekhez hasonlóan növekszik jövőre a konzervipari és az egyéb élelmiszeripari gépek gyártása, összességében az idén várható 157 millióval szemben jövőre

A külföldi piacokon

Jóllehet, a MEZŐGÉP most elsősorban a hazai piac ellátására rendezkedik be, korábban is, jelenleg és a jövőben is szállít a külpiacokra is. Részben közvetlenül, részben fővállalkozókon - CH EMI MAS, ÉLGÉP, ÉLTERV stb. — keresztül. Mindez húzóerőt jelént a gyártmányfejlesztésben, hiszen a külföldi mérce magas. Ezzel kapcsolatban Ángyán István műszaki igazgatóhelyettes megállapította:- Vállalatunk termékei árban és határidő teljesítésben állják a versenyt a külföldi piacokon. A már jelenleg is gyártott új termékek műszaki paramétereikben elérik a nyugat-európai szintet, bár esztétikailag a korszerűtlenebb qyártástechnológia miatt még alatta maradnak. Ezért a külföldi piacokon megkívánt minőség érdekében további gyártmányfejlesztés, a gyártástechnológia magasabb szintje szükséges.

Tegyük hozzá, a gyártástech, nológia korszerűsítésére Cserkúton jelentős beruházás történik, az új profil, az élelmiszeripari gépgyártás megteremtésére 1980-ig összesen 127 millió forintot költenek. Mindezzel nem valamiféle kivételezett helyzetbe kerülnek, a technikai felszereltséget illetően éppencsak megközelítik majd a KGM-ága- zat átlagát. Tetézi gondjaikat, hogy az élelmiszeripari gépgyártás meglehetősen anyag- igényes. a készletezés kérdése nem megoldott, az importanyagok ellátása akadozik.

Jovore

kísérleti üzem

íme, dióhéjban a cserkúti átváltozások, a MEZŐGÉP gyors, a piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó termékváltása. Ami figyelemre méltó és követendő: hosszú távra kimunkálták a változások főbb irányait. Fejlesztési elképzeléseikben gépenként és gépcsoportonként megjelölték, melyik évben milyen új fejlesztésű termékek lépnek a termelésbe, s hogy ezekhez milyen feltételek megteremtése szükséges. A gyártmányfejlesztő munka rangját és súlyát jelzi, a Cserkúti MEZŐ- GÉP-nél jövőre már külön kísérNeves külföldi orvosprofesszorokat választottak tiszteletbeli taggá. Ezzel kezdődött tegnap délelőtt a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem Nagyvárad téri elméleti épületében a Magyar Haematológioi Társaság Vili, kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson mintegy félezer szakember, ezen belül 50 külföldi orvos, kutató vesz részt, 14 európai országból. A mintegy 170 előadás többsége a

E

gy műszaki fejlesztés megvalósítása átlagban 2—4 évbe telik. A Dél-dunántúli Vízügyi. Igazgatóság gépüzemében alig másfél év alatt fejlesztették ki a csatornakarbantartás hazai újdonságait.

— Az egész országban aggasztó a helyzet, már 4—5 éve nem találnak fizikai munkást a csatornák évenkénti hagyományos rendbehozatalára — magyarázza dr. Pallér Gáspár gépüzemvezető. — Csak nálunk, egy idényben legalább háromszáz ember kaszálhatná a gátak növényzetét, tisztíthatná a medret — legkevesebb kétszer, de örülünk, ha egyszer egy részét el tudjuk végezni. Kevés a kaszás még jó bérért is. Hasonló a helyzet a vízgazdálkodási társulatoknál és a mezőgazdasági üzemekben is. A csatornák, vízelvezetők mindinkább elmocsarasodnak. Tőkés piacról nem, vagy nehezen szerezhetők be, elsősorban pénzügyi okok miatt, a kézierőt pótló korszerű gépek és alkatrészek. A KGST országaiban e téren a kísérletek elején tartanak, mint például Csehszlovákiában és Romániában. Tehát csak magunkra számíthatunk.

— Mikor és hogyan startoltak?

— A Szolnoki VÍZIG velünk egyidőben kezdte 1977 elején; nem volt ez hivatalos verseny, de minket sarkallt. Műszaki vezetők és fizikai dolcsontvelő elégtelen működésével összefüggő vérszegénység és a sejthártya szerepének különböző kérdéseit elemzi.

A környezetszennyeződés, valamint a túlzott gyógyszerfogyasztás nyomán az utóbbi években megnőtt a csontvelőelégtelenségen alapuló vérszegénységben szenvedő betegek száma, ezért a kongresszus fő témája rendkívül időszerű.

gőzök kísérleteztek együtt, legtöbbször a szabad időben, vasárnap is, társadalmi munkában. Több tucat finomítás, módosítás után értük e| az eredményt, és 1977 júniusára megszületett a prototípus, most nyárra a szériagyártás is megindult és idén már 22 megrendelőt elégítettünk ki.

— Még kisért a gyorsaság izgalma?

— Igen, hiszen később a hosszú üzemeltetés közben vall igazán önmagáról újdonságunk. Még nem futott be lesújtó észrevétel. Viszont biztonsággal állítom, hogy megfelelően egyszerűsítettünk, az adapterek súlyát is ésszerűen csökkentettük.

— Megérte?

— A fejlesztés kétmilliót, az előállítást könnyítő berendezések négymilliót emésztettek fel. A nyugati gép értéke egymillió forint, míg a miénk 300 ezer forint. Ez az alváz, a gémszerkezet, a hidraulikus felszerelés és a rotációs kasza együttvéve. Két év alatt megtérül minden befektetés. Mindez aligha megy, ha szakmunkásaink nem magasan képzettek, vagy a szigorított minőségellenőrzés mellett a technológiai fegyelmet nem tartják be maradéktalanul.

— Eleget tud a hazai tiptis?

— Sokáig azt tartották, hogy csak a nyugati nyújtja a maximumot. Bebizonyítottuk, hogy a szovjet MTZ 80-as, illetve 82-es alapgépre kitűnően szerelhető a hidraulikus hazai kaszálóadapter. December 10-től erre az alapgépre egyszerűen és gyorsan erősíthetünk fel iszapszivaty- tyút, lengőkéses kaszát és hétméteres gémet is. Egyre mélyebbre, távolabbra nyúlhatunk le a gátkoronáról, hogy

alaposan tisztítsuk meg a rézsűket, a medret a gyomtól, felesleges növényzettől, iszaptól.

— Ezzel véget ért o csator- na-felújitás gépesítése?

— Korántsem. Az iszapolás és a víz alatti kaszálás jelenleg megoldatlan, mivel a mostani gémek rövidek, vagyis rajtuk az adapterek nem moz- gathatóak megfelelően a mederben. A lengyel Warinszky gyártól átvettük egy tízméteres gém dokumentációját, aminek prototípusát hazai anyagokból, Cserkúton, november 10-re elkészítjük. Megfelelő minőség esetén a lengyel gyár összes megrendelőjének mi szállítjuk ezentúl. A sorozat- gyártás jövőre indul. Persze, a kapcsolódó adaptereket is mi állítjuk elő. A nagyon meredek és hosszú rézsűk tisztítására a Warinszky-gém sem alkalmas, ezért Ausztriából hozzuk be a RASANT önjáró kaszálót és rendsodrót a rendsodró adapteréért cserében, amit Pécsett és Barcson gyártunk majd jövőre. A köny- nyű, gyors mozgású RASANT- ból évente 100 darabot akarunk behozni, ennek ellenértékeként 500 rendsodrót állítunk elő.

— Addigra teljesen gépesített lesz a csatornakarbantartás?

— Még csak félig. De ez is jelentős, hisz amit hajdan 300-an végeztek el, azt most 10—15 ember ellátja. Csak 1984—85-re lesz teljes a gépesítettség. Ennek legfontosabb feltétele, hogy rendbehozzák a gátakat úgy, hogy nyugodtan közlekedhessenek a munkagépek rajtuk. Egyengetik a koronákat, tuskótlanítják a rézsűket, fel- és lejárók épülnek.

Csuti J.

Mintegy 70 százalékban kész a Pécsi Kesztyűgyár épülő bőrruházati gyára. A 26-os Duna- . újvárosi Állami Építőipari Vállalat jó ütemben halad a munkálatokkal. Elkészült az épület vázszerkezete, felhúzták a kitöltő válasz és külső határoló falakat, valamint befejezték a tetőszigetelést. A központi fűtés alapvezetékei és a radiátorok is a helyükön vannak. Jelenleg az épület belső vakolásán dolgoznak. A már meglévő gyár höközpontjától építik a távfűtöcsatornát. A csapadék- csatorna és az utak egy része elkészült. Az 52 millió forintos beruházás befejezési határideje 1979 májusa, de az új gyár várhatóan előbb elkészül.

Az átadás után a jelenleg Pécsbányán és a Hőerőmű közelében lévő üzemek beköltözhetnek új helyükre. A modern üzemcsarnokban a legkorszerűbb technológiával és gépsorokkal évente 80 000 kabátot gyártanak. A betanítás már most történik a két régi üzemrészben, azaz Pécsbányán és a Hőerőmű melletti barakkokban három tanulószalagon. Ezzel a módszerrel az átköltözés után a dolgozók a már betanult, ismert technológiával, gépekkel készíthetik a kabátokat.

Az átköltözés után Pécsbó- nyán a szőrmevarrást és a hulladékfeldolgozást oldják meg, valamint raktárakat létesítenek, mig a Hőerőmű közelében lévő barakkokban tanulószalagot és raktárakat alakítanak ki.

Szabolcsban gyenge volt az almatermés

Volt olyan kert, ahol keresni kellett a gyümölcsöt - mondják a szabolcsi almatermesztők, akiknek számításait az időjárás idén alaposan áthúzta. Ez derül ki az ország legnagyobb almatermő megyéjének idei gyümölcsmérlegéből is, amely a sze- dési szezon befejezése után már el is készült. Azért ilyen szokatlanul hamar, mert a szedés is 10—15 napival kevesebb munkát adott, mint általában; már október dereka táján csaknem mindenütt befejeződött. A gyorsaságot ezúttal a vártnál kisebb termés okozta. Amíg tavaly 530 ezer tonna almát adtak a megye kertjei, addig idén a tavaszi fagyok virág- pusztítása, majd az almára nem kedvező esős időjárás miatt az előzetesen becsült 400 ezer tonnánál is kevesebbet, végül is összesen 320—340 ezer tonna gyümölcsöt szüreteltek az ország almatermelő központjában.

A szabolcsi g/ümölcs-átvevőhelye- ken, ahol tavaly a rekordtermés évében ilyentájt gyakran kitették a ,,megtelt” — táblát, idén már átvették, sőt tovább is küldték a termés javát.

Megkezdődött a Vili. magyar haematológiai kongresszus