Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-06 / 307. szám
IO Dunántúlt napló 1978. november 6., hétfő Zempléni Kornél zongoraestje A rádióhallgatók ezreivel való kapcsolattartás egyik fontos bázisa a zenés kívánságműsor. Dél-Dunántúl legtávolabbi községeiből is érkeznek levelek, képeslapok, rajtuk kedves, közvetlen jókívánsággal és kéréssel. Természetesen a naponta érkező naayszómú zenés kérés név szerinti teljesítése lehetetlen, ezt a szerkesztők már sokszor elmondták — a november 6-i összeállítás 90 perce valóban ünnepivé avatja ezt az adást, hiszen ezúttal nagyon sok kérés nyomón szólal meg a dal, a kedvelt sláger, nóta — sőt ezúttal más műfaj is helyet kap: Szluka Emil ünnepi jegyzete után Ady Endre verseiből mond Latinovics Zoltán, a műsor későbbi részében pedig örömmel tesz eleget a szerkesztő azon levélíró kérésének, aki színházi ielenetet szeretne hallani: a Cyrano erkélyjelenetét Bánffy György mondja el, a Pécsett most bemutatott Néma levente című Heltai-darab- ból Zilia monológját pedig Ruttkay Éva művészi tolmácsolásában hallhatják. A derűs percek kedvelői is megtalálják a nekik tetszőt — bizonyára ezúttal is szívesen hallgatják Balázs Samu előadásában Tabi László híres monológját arról a bizonvos vödörről . . . A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján ünnepi összeállítással jelentkezik a Pécsi Stúdió mindhárom nyelvű adása. A naD eseményeiről, a szovjet hősök emlékműveinek koszorúzásáról szóló helyszíni tudósítások után Somogyvári Valéria forradalmi dokumentumok felhasználásával állított össze verses-zenés műsort. A Zenélő Dél-Dunántúl novemberi száma visszapillantást nyújt a kiemelkedő pécsi koncertekre. de jelentkezik tudósítással. riporttal Bajáról és Kaposvárról is. Szombaton a 20 éves Jelenkor költőinek műveiből hanqzik el váloqatás, valamint részletek László Laios: Uránbányászok című drámájának kísérőzenéjéből. A Mikrofonstaféta vasárnapi vendége dr. Bodor Imre, akivel Lenk Irén beszélget. A szerb-horvót és német nyelvű adásokban — az ünnepi ösz- szeállítások mellett — a nemzetiségi kongresszusok jelentik változatlanul a fő témát: a csütörtöki német adós riportösszeállításban idézi fel azt, amit a kongresszuson láttak, hallottak. A szombati szerb-horvót nyelvű műsorban. Piukovics Gábor emlékezik vissza a nemzetiségi kongresszusokra. A szerb-horvót szerkesztőséq munkatársai ezenkívül ellátogattak Vas me- gvébe és az ott élő nemzetisé- ai lakosság között készítették riportjukat. Ugyancsak riportban szólalnak meq pénteken a sarlósi asszonyok. A szerdai német adásban a Pécsett tanuló diákok szabad idejéről beszélgetnek, a pénteki Kulturális magazin egyik témája az öregekről való gondoskodás: a riporter Reil József. ASazánk egyik legszebb vidé- m ™ ke a Duna-kanyar. Ebben a gyönyörű környezetben forognak, röpülnek, táncolnak a soroksári német nemzetiségi táncegyüttes tagjai, Farkas Antal zenéjére, Manninger Miklós koreográfiájára. A környezet és a táncok bizonnyal nemcsak a nézőknek, hanem a nemzetiségi kongresszus küldötteinek is örömet okoznak majd. hisz az MTV pécsi körzeti stúdiójának munkatársai a tízéves együttesről összetartó erő címmel készített filmjüket a kongresszusnak ajánlották. Tíz évvel ezelőtt alakult az eqyüttes, s azóta országosan elismert csoporttá váltak. Manninger Miklós vezetésével azóta a nemzetiségi gimnáziumból Hol? Pécs, Ifjúsági Ház: A Komolyzenei Hanglemezklubban november 5-én, 19 órakor históriás énekeket ad elő Benkő Dániel lantművész és Bordás György operaénekes. 6-án, 19 órakor találkozás és beszélgetés Hargitai András világ- és Európa- bajnok úszóval. Szerdán 19 órai kezdettel a Diákszínház bemutatja Moliére: Fösvény c. darabját. A Pécsi Központi Amatőr Színpad előadását Bagossy László rendezte. 9-én Keszthelyi Mihály a Klub vendége. „A labdarúgó-vb az edző szemével" c. beszélgetés 19 órakor kezdődik. Pénteken 19 órakor az IH Filmklubban Bunuel: Egy szobalány naplója c. filmjét vetítik. Szombaton 17.30-kor az emeleti klubban Simon Géza Gábor jazztörténeti sorozatának VI. részére kerül sor. Címe: „A hatvanas évek: Free jazz, Teleuixio jött alapító tagok összegyűjtötték a pesti és Pest környéki németség táncait, s a film ebből a gazdag és érdekes folklóranyagból mutatja be a legszebb darabokat. Választ kerestek az alkotók arra is, hogy ennyi év után, mi tartja még mindig össze a csoportot, mi az oka állandó megújulásuknak. A műsort, amelynek szerkesztője Hárságyi Margit, rendezője Wiedermann Károly, vezetőoperatőre Bárány György, október 8-án 20 órakor sugározza a televízió a II. műsorban. avantgarde.” 18 órától zene- hallgatás a földszinti klubban: The Beatles és Rolling Stones számok, kívánságműsor az elmúlt hónap slágereiből, diapo- róma. Műsorvezető Bőczin László. Vasárnap 18 órától Szélrózsa klub. A- NOSZF 61. évfordulója tiszteletére szovjetest. A műsoron: világsztárok és a Szovjetunió: Ray Connif, Gilbert Bécaud, Pete Seeger; színes kisfilmek az orosz múlt emlékeiről, az űrkutatás 19 esztendejéről, a szovjet nőkről, az olimpiai előkészületekről; egy dal születése: Hová tűnt a sok virág?; Kürti Papp László előadóművész estje „Emberek között élünk" címmel, közreműködik Bodza Klára; Zsanna Bi- csevszkaja népdalénekes bemutatása ; emlékek, történetek. Doktor Sándor Művelődési Központ: 6-án, de. 10 órakor a Bóbita Bábegyüttes adja elő Rodari—Tarbay: Hagymácska című bábjátékát, 12-én, de. 10 órakor pedig Mészöly Miklós: A három kisgida c. mesejátékát. Ságvári Pincegaléria: november 9-én 16 órakor nyílik Szatyor Győzőnek, a népművészet ifjú mesterének kiállítása. Meszesi Galéria: november_8. án, 16 órakor nyílik meg Baranya megye amatőr művészeti köreinek kiállítása. November 11-én, este fél 8 órakor hallhatjuk Pécsett Zempléni Kornél zongoraestjét, a Liszt-teremben. Műsorán Bach- művek szerepelnek, közreműködik Barth István, Gyermán István és Varga Márta. Zempléni Kornél hétéves korában kezdett tanulni zongorázni szülővárosában, a Debreceni Zeneiskolában. 1946-ban nyert művészdiplomát a Budapesti Zeneművészeti Főiskolán, ahol Böszörményi Nagy Béla és Doh- nányi Ernő voltak a tanárai. Azóta nagy sikerrel koncertezik itthon és külföldön. 1964 óta a Zeneművészeti Főiskola tanára, Liszt-díjas, a Magyar Népköz- társaság érdemes művésze. Fafaragások és grafikák Szatyor Győző, a népművészet ifjú mestere szülőföldjén, laz Ormánságban kapott életre szó. ló indíttatást a népművészettől. Ezt a szellemiséget sugározzák a Ságvári Pincegalériában bemutatott fafaragásai és grafikái. A kiállítás november 9-én, délután 4 órakor nyílik meg. Moliére: A fösvény Bagossy László, a Pécsi Központi Amatőr Színpad vezetője, A fösvény rendezője mondja a darab november 8-i IH-beli bemutatójáról: — Ügy éreztük, hogy a fösvény nemcsak Moliére korának volt jellegzetes figurája. Éppen ezért jelmezekkel, díszletekkel megpróbáltuk időtlenné tenni a figurákat, s azok belső lényegét akartuk színpadra állítani. Úgy találjuk, nemcsak Harpagont fertőzte meg a kapzsiság, hanem a darab többi szereplője is a pénz rabja, mivel Harpagon magatartása veszélyes, mindenkire hatással van. Ez a „harpagon- ság” másrészt nemcsak a pénzre vonatkozik, hanem elhatalmasodhat érzelmi életünkön, emberi kapcsolatainkon is. Nem aktualizált előadást tervezünk, a darab bemutatása mégis aktuális lehet, mivel valószínűleg nem jutottunk még túl a Moliére által felvetett problémákon, életünkben még túl nagy Szerepet játszik a pénz. (Képünk a próbán készült Stenczer Béláról és Péter Giziről.) Négy darabbal szerepel a Pécsi Balett a kamaraszínház színpadán. Kettő ezek közül már korábban bemutatott Tóth Sándor-koreográfia: Vaugham— Williams — Csend és Albinoni — Vallomás. Eck Imre állította balettszínpadra Kodály Antiszo- nátáját és Haydn Kékszakállját. A két darabot most játsszák először Pécsett. (Képünkön: He- tényj János és Bretus Mária a Kékszakállban.) Kiállítás Gräber Margit bemutatkozása Gróber Margit érdemes művész festményeiből nyílik kiállítás november 9-én, délután 5 órakor a Képcsarnok Kiállító- termében- Bár csoportos kiállításon már szerepelt a művész Pécsett, s több művét őrzi a Modern Képtár, nagyobb együttessel most mutatkozik be itt először. Gráber Margit több mint fél évszázada résztvevője a magyar képzőművészeti életnek. Mesterei: Iványi Grünwald Béla és Kernstok Károly révén ismerte meg a nagybányai és a kecskeméti művésztelep eredményeit. 1920-tól 1923-ig Németországban élt férjével, Perlrott Csaba Vilmossal, ezt követően Párizsban: eredeti forrásuknál ismerve meg a posztimpresszionista és avantgarde törekvéseket. 1928-ban, hazatérve a haladó művészeket tömörítő Képzőművészek Új Társaságának lett tagja, részt vett kiállításaikon. A „párizsi iskola” szellemében dolgozott, a nagybányai hagyományokat expresszív törekvésekkel ötvözte. 1931-ben Kmetty János hívására ment Szentendrére festeni. E város atmoszférája, az ott dolgozó festők szellemi közege érlelte igazán festővé, s tette munkásságát a szentendrei művészet egyik termékeny ágának részesévé. Jelenleg is a művésztelep tagja. Művészete különféle hatások alatt formálódott, de sohasem szakadt el a látvány érzéki szépségétől. Szemlélődő alkatának, festői látásmódjának megfelelő, kedvelt témái a csendélet és az jnterieur. Jókai Anna hátront regé Egymás után jelennek meg a „Harminc év” sorozat aranysárga borítójú kötetei, annak a nagy vállalkozásnak egyes darabjai, mely újabbkori irodalmunk három évtizedes fejlődésének eredményeit kívánja bemutatni. Egyfajta összegzés ez tulajdonképpen, melyből, ha teljessé válik, lényegében egy átfogó irodalomtörténeti kép is kirajzolódik. Ebben a képben fontos szerep jut a hatvanas évek közepén induló íróknak, köztük Jókai Annának, aki talán a legélesebben - s ezért a legszélesebb érdeklődést keltőén - fogalmazta meg műveiben a kor társadalmi-morális problémáit. Ez a három regény — 4447, Tartozik és követel, Mindhalálig — mely most egy kötetben látott napvilágot, minden bizonynyal az írónő maradandó alkotásai közé tartozik, s egyben fontos mérföldköve pályájának. A 4447, az első nagy sikert hozó mű egy család felbomlásában, majd széthullásában mutatta meg a túlhaladott életforma szükségszerű eltűnését. Mert nemcsak egy ócska, düledező házat ítéltek itt bontásra, hanem lakóinak életfelfogását, életvitelét is pusztulásra kárhoztatta az idő. Az írónő a múlt maradványainak fokozatos elhalásával nemzedékek sorsváltásának folyamatát ábrázolta. A másik regény, a Tartozik és követel drámai erővel veti fel az emberi érzések és az anyagi létezés díszharmóniáját, s az ebből fakadó tragédiákat. A két fiatal szerelmét zátonyra sodorja a lakásnélküliség, s a kényszerű helyzetben csak egymás egyéniségének rombolására marad erejük. A Mindhaláig író-orvos házaspárja az értelmes, a hasznos élet lehetőségeinek keresésében őrlődik, érzelmi válságokon keresztül jutva el a helyes cselekvés felismeréséig. K, S.
