Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-06 / 307. szám
1978. november 6., hétfő Punamult napló 5 Január elsejétől átszervezik Pécs közigazgatását Erősödik a tanács és a lakosság kapcsolata ■^écs megyei város Tanácsának végrehajtó bizottsága a héten terjeszti tanácsülés elé a város elsőfokú tanácsi szervezetének korszerűsítésére — más szóval a kerületi hivatalok összevonására — vonatkozó javaslatát. Ha a tanácsülés jóváhagyja, az átszervezés január 1-től lép életbe, s az új elsőfokú hatósági szervezet Pécs lakosságán túl a város környék 27 községében lakók bizonyos ügyeit is intézi majd. „Azért alkotunkt hogy mások termeljenek" Műszakváltás az aknamélyítős brigádnál, Kossuth-bányán Aknamélyítők A bődön lassan elindul a mélységbe. Még beszállás előtt figyelmeztettek, hogy kezemet, fejemet ne dúgjam ki, mert könnyen baleset történhet. Mondják — félni persze nem kell. Egyre gyorsabban süllyedünk. A fülem pillanatok alatt eldugul. Még könnyűbúvár időmben tanultam egy nyomás- kiegyenlitési módszert, befogom az orrom, belefújok, — semmi változás. A most küszöbönálló korszerűsítés egy régebben indult folyamat befejezése. A dolog ak. kor indult el, amikor az 1971. évi I. törvény — a tanácstörvény — alapján megszűntek a kerületi tanácsok, s az elsőfokú hatósági ügyek és egyéb feladatok ellátására kerületi hivatalokat hozott létre a városi tanács. A hivatalok tevékenységének folyamatos vizsgálatával a tanács olyan szervezeti rendszer kialakítására törekedett, amely a munka racionálisabb szervezését, a felesleges párhuzamosságok megszüntetését, az egységes város- és jogpolitikai elvek végrehajtását teszi lehetővé. Ennek megfelelően 1971 óta több olyan intézkedés történt, amelyek az elsőfokú hatósági munka központosítását szolgálták, így pl. mindazokat az ügycsoportokat, amelyeknek intézését bonyolulttá teszi, hogy az elsőfokú hatáskör a három kerületi szervezet között oszlik meg vagy amelyek intézésének az egész városra kiterjedő ágazat- politikai kihatásai vannak, vagy amelyek eqy helyen történő intézése mellett a jogalkalmazási gyakorlat egysége és a szako- sítottság jobban biztosítható, a végrehajtó bizottság az egész városra kiterjedő illetékességgel a II. kerületi hivatal hatáskörébe utalta. így egységes elsőfokú intézés alá tartozik a kisajátítás, a közületi elhelyezés, a telek- és ingatlannyilvántar- tás, a helyiség- és raktárgazdálkodás, a népességnyilvántartás, a honvédelmi oktatás és az egészségügy A kerületi hivatalok között jelentős hatásköri különbségek vannak. «• ügyintézés A továbbléoésről beszélgettünk dr. Golabór Tiborral, Pécs megyei város Tanácsa végrehajtó bizottságának titkárával. — Milyen célkitűzést szolgál a tervezett átszervezés? — Mindenekelőtt keressük azoka^t a szervezeti és működési struktúrákat, melyek az állampolgárok ügyeinek hatékonyabb intézésével egyidejűleg a tanácsi szervezet racionálisabb kialakítását segítik elő. A városi vezetés a sokirányú elvi előkészítés után arra a következtetésre jutott, hogy indokolt a kerületi hivatalok összevonása és az egységes hatósági hivatal szervezése. Ügy ítéltük meg, hogy az egységes elsőfokú hivatalnál naqvobb lehetőség van az iqazgatási állomány munkájának korszerűsítésére és a fejlettebb technika bevezetésére. Biztosíthatjuk a várospolitikai célokat is szolgáló hatósági ügyintézésben az egységes szemléletmód és gyakorlat kialakítását. Az egységes hivatal létrehozása a lakosság szempontjából is előnyökkel jár. A szervezési és technikai feltételek javítása az ügyintézés gyorsítását szolgálja, egv mindenki által könnyen elérhető helyen történik valamennyi hatósági ügy intézése. — Hol helyezik el az új hivatalt és mi lesz a neve? — Gondolnunk kellett arra is, hoqy az elnöki tanácsi határozattal ianuár 1-től megszűnő pécsi járás 9 közséqi tanácsát 27 községgel Pécs város környéki községévé nvilvánitotta a Minisztertanács Tanácsi Hivatala: a város és a város környék tanácsi igazgatási kapcsolatának biztositása a mi feladatunk. Az eltérő feladatokkal rendelkező kerületi hivatalok rendszere nem nyújtott volna lehetőséget arra, hogy összevonás nélkül ellássuk a város környék igazgatási feladatait. Az új hivatalt a jelenlegi II. kerületi hivatal vidékiek számára is könnyen elérhető épületében, a Kossuth tér 1—2— 3. számú épületben helyezzük el, hivatalos neve pedig — a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságával egyetértésben - Pécs megyei város Tanácsa V. B. Hivatala lesz. Felügyelet — Hogyan foglalható össze az új hivatal feladata és milyen lesz a szervezete?- A jogszabályok által első fokon a megyei város hatáskörébe utalt valamennyi ügy intézése az új hivatal feladatát képezi. Illetékességi területe kiterjed a város egész területére, valamint néhány hatósági feladat tekintetében a város környéki községekre is. A hivatal önálló hatáskörű, elnök egyszemélyi vezetése alatt álló elsőfokú államigazgatási szerv lesz. Irányítását a végrehajtó bizottság, általános felügyeletét a tanács elnöke látja el, a tevékenységi kör szerinti felügyelet a vb-titkár feladata. Belső szervezet tekintetében a hivatal titkársági, igazgatási, lakás- és helyiséggazdálkodási, pénzügyi, műszaki és egészségügyi osztályokra tagolódik. A jelenlegi belső szervezettől eltérést az jelent, hogy a feladatok sajátosságaira tekintettel önálló lakás- és helyiséggazdálkodási osztály jön létre. — Mi lesz az ügyfélszolgálati iro: dák sorsa? — A hivatal kialakításánál kiemelt jelentőségűnek Ítéljük, hogy a tanács és a lakosság közötti kapcsolat ne gyengüljön. Ennek szellemében a meglévő ügyfélszolgálati irodákat fenntartjuk és újakat létesítünk. A mostani I. és II. kerületi hivatalban eredeti helyén megmaradnak az ügyfélszolgálati irodák, újat hozunk létre Lvov-Kert- városban, a Krisztina téren, a vasasi és a hirdi városrészben működő tanácsi kirendeltségeket ügyfélszolgálati irodákká fejlesztjük azzal, hogy Vasason az anyakönyvi kerület továbbra is működik. — A beszélgetés során többször szó esett a város környéki községekről. A hivatali átszervezés mit jelent a községekben élőknek? — Alapvető cél, hogy ágazati kérdésekben minél nagyobb legyen a községek önállósága. De ebben csak addig lehet elmenni, ameddig az a lakosságnak is előnyös, nem pedig a hivatalnak. Ezért az építésengedélyezési eljárástól kezdve számos ügycsoportban a városi hivatal lesz jogosult első fokon intézkedni. A hivatal ugyanis az összevonás után létszámnövelés nélkül, a szellemi kapacitás koncentrálásával, a magasabb szintű technológiával — tehát kevesebb manuális munkával — magas színvonalú specializálódásra ad lehetőséget, ami többletet jelent az ügyintézésben a városi lakosságnak is, a város környékinek is. — Milyen lesz a város és a város környék tanácsi kapcsolata? — A város környéki tanácsok felügyeletét nem a hivatal látja el, hiszen az nem a község felett, hanem a község helyett intézkedik. A városi tanács és végrehajtó bizottsága a tanácsok és végrehajtó bizottságaik törvényességi felügyeletét látják el, a fontosabb hatósági és ágazati felügyeleti funkciókat pedig, amiket eddig járási szinten láttak el, a tanács szakigazgatási szerveire ruházzuk. Ez azonban városias szintű felügyelet lesz, ami magasabb mércét állít majd a helyi szervek elé is ellátási funkcióik gyakorlásában. A városi tanács szakigazgatási szervei lesznek a másodfokú hatóság minden esetben, amiben a helyi tanácsok vagy a városi hivatal jártak el első fokon. Törvényes jog — Ez törvényadta joga a városnak. De akar-e ennél többet is tenni, adni? — Mindenekelőtt koordinálni akarjuk azt a városi és községi politikát, amiben a két térség között egymásrautaltság van. Ezért pl. létre akarunk hozni olyan város környéki koordinációs bizottságot, aminek feladata a fejlesztések egyeztetése lenne. A kellő informáltság érdekében a községi tanácselnökök részt vesznek majd a pécsi városi tanácsüléseken, a vb-ülé- seken pedig olyan esetekben, ha a város környéket érintő kérdések kerülnek napirendre. Mi általában úgy fogjuk fel a kialakítandó kapcsolati rendszert, hogy a város környéki községekben élők többsége pécsi munkavállaló, nekünk tehát az itt termelőkről kell gondoskodnunk. Mi pénzt nem adhatunk a községeknek, gazdálkodásukat továbbra is a megye szabályozza, de sok éves kapcsolatainkból eredően olyan többlettel segíthetjük a város környéki községeket, amelyek feltétlenül fejlesztési előnyöket jelentenek. — Természetesen minden városi szervnek és dolgozójának meg kell változtatni a gondolkodásmódját is: január 1. után nemcsak a város határain belül élők, hanem az azon túl élő, de itt dolgozó emberek érdekeit szem előtt tartva kell ellátni feladataikat — fejezte be nyilatkozatát dr. Galabár Tibor. Hársfai István Lámpák mellett suhanunk el, melyek szinte fénycsíkká alakulnak, felettünk a világosság piciny ponttá zsugorodik. Fejlámpám fénycsóvája végigpásztázza az akna betonfalát, csőrendszerét, melyen víz csordogál. A sebesség csökken, a bődön megrázkódik, megáll, majd újra elindul. Alattunk fényt látunk, majd feltűnnek az emberek. Megérkeztünk. Komló, Kossuth-bányaüzem épülő IV-es aknájának hatodik szinti rakodója 315,6 méterre a föld felszínétől. A bődön egy pocsolyában ült le. Gumicsizmánk bokáig elmerül, elmélázni azonban nincs idő, mert nyakunkba sűrű cseppekben hullik a víz. A fúrógépek iszonyú zajt csapnak. A teleszkópos fúrót ketten fogják, az egyik a fúrófejet igazítja a sziklafalba, a másik tartja és irányítja a berendezést. Mindketten rettenetesen rázkódnak, a koszos-sárga karimás műanyag csákóról szerteszét spriccel a víz. Hátuk mögött egyedül fúr egy fiatalember. Szinte egyszerre hagyják abba a munkát. A csend gyorsan érkezett, s csak most veszem észre, hogy a megszámlálhatatlanul sok csőből, vezetékből sisteregve, fújtatva, levegő tör elő. — Az összeillesztések nem a legtökéletesebbek, ezért van ez a kísérteties zaj - mondja vászonkesztyűjét levetve Tekker Ferenc, aki már 20 éve dolgozik a Bányászati Aknamélyítő Vállalatnál. Az aknát mélyítő Hinterszer János által vezetett szocialista brigád egyik legidősebb tagja a maga 39 évével. Társai Novákovics László és Szántó Lajos közben újabb fúráshoz látnak neki. — Hány kilós a fúrógép? — Van vagy harminc kiló, de ha fáradt az ember, jóval többnek érzi. Még szerencse, hogy ezzel a teleszkópos állvánnyal ki lehet támasztani, így tulajdonképpen csak a fúrás előtt kell tartani. Akkor viszont legalább két embernek, — mondja Szántó Lajos. Novákovics László a fúrófejet a kőnek szegezi. A kemény anyaggal nehezen birkózik a fúró, el-elmászik, majd nagy nehezen enged a kő, és a fúró vége eltűnik. Novákovics elengedi, majd tenyerét összecsapva elmegy Tekker Ferencnek segíteni. Magyarország legnagyobb bányaüzemének új szállítóaknáját 570 méterig mélyítik. A rakodók kiképzése az aknamélyítés legbonyolultabb munkái közé tartozik. Fejlámpámmal befürkészem a terepet. Felettünk a már elkészült akna betonkoszorúján csillog a nedvesség, míg alatta a millió éves, eddig érintetlen kőzet mutogatja magát. A tócsa közelében, a kétszobányi nagyságú üreg közepén pihen a markoló, mellette egy kis négykerekű rakodógép .áll. Érkezik a bődön. A hatalmas test méltóságteljesen ereszkedik a tócsába. Az aknamélyí- tősök rutinos mozdulattal ugrálnak ki belőle, egy bentmarad és műanyagcsöveket dobál ki. A PVC-csöveket a kifúrt lyukakba helyezik, hogy a robbantásig be ne omoljanak. A fúrógépek eddigi zaja suttogásnak tűnik ahhoz képest, ami most van. Még a lábunk alatt is remeg a talaj. A markoló hat foga szétnyílik, megemelkedik, hárman tolják a kőrakás felé, egyikük közben irányítja. Nagyon elkel az emberi erő. A markoló leereszkedik, beleharap a kőrakásba, megemelkedik, majd a bődön fölött szétnyílik és a több száz kiló- nyi kő kizuhan belőle. A rakodógépet egy ember irányítja. A talán egy méter magas berendezés szinte játékszernek tűnik. Sivító, ugató hangja felerősödik, ahogy a lapátja bevój a kőrakásba, majd szinte nyöszörögve hátralendül. Mikor néhány percre abbahagyják a munkát, a csend valószínűtle- nü! hóiknak tűnik. Dobhártyám még nem tudott átállni.- Meg lehet szokni ezt az erős zajt?- Az első hetekben nagyon szokatlan, aztán hozzáedződik az ember — mondja Kaluzsa Károly.- Szebb az aknamélyítés, mint a bányászat?- A mi munkánk olyan, mint az építőiparé. Azzal a különbséggel, hogy mi lefelé építünk és nem felfelé. Mi azért alkotunk, hogy mások termeljenek. — Szerintem azért szebbj mert előttünk még nem járt senki, s ez olyan furcsa, s egyben kellemes érzés — teszi hozzá Juhász István.- Azt mondják, hogy a rakodó épitése nehezebb, mint az aknamélyités. — Ez teljesen igaz, sőt, lassabb is. Az aknamélyítésnél jobban gépesítve vagyunk. A most dolgozók kivétel nélkül fiatalok. Van köztük mozdonyvezető, kőműves, autószerelő, lakatos.- Mi vonzott a bányába egy mozdonyvezetőt? — Lehet, hogy nevetségesen hangzik, de nem szerettem utazni, — mondja Major János. — Itt mi fiatalok jól kijövünk egymással, így még ez a nehéz munka is könnyebbnek tűnik. A kővel teli bődön közben megemelkedik. Vagy négyen támasztják ki kezükkel, hogy ne billegjen, elengedik. Elindul felfelé. Egy műszak alatt 60-70 bődön kőzúzalék kerül a felszínre. Ha azt vesszük, hogy egy szállítóbödön két köbméteres, akkor könnyen elképzelhető, hogy pihenésre nem sok idő jut. Horváth Gábor a legfiatalabb aknamélyítős a csoportban. Márciusban került ide. Csákánnyal csinál helyet a fúrónak, miután végzett, fáradtan igazítja meg fejlámpáját. — Ezt a munkát nemcsak pénzért csinálja az ember. Persze az is igaz, hogy nem keresünk rosszul. — Mennyit lehet megkeresni egy hónapban? Tekker Ferenc válaszol: — Az elmúlt hónapban megközelítettem a 12 000 forintot. A fúrás, a rakodás ismét gigászi hangzavart okoz. Szántó Lajossal beszállunk a bödönbe és elindulunk felfelé. Még egy pillantást vetek az alattunk egyre távolodó emberekre, akiknek 1980-ra szállításra készen ót kell adniuk az aknát a Mecseki Szénbányáknak. Ha rajtuk múlik, nem lesz késés és időben elérik az 570 métert. Felértünk. Szememet hunyorítva kászálódok ki a bödönből és nagyot szippantok a „kinti" levegőből. Szépen süt a Nap... Roszprim Nándor
