Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-26 / 326. szám

DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1978. NOVEMBER 26. Január 1-től magszűnik a sásdi járás Mohács felé kúszik a csőkígyó Rövidesen buszra ül a hivatal. Komlón, a városi ren­dőrkapitányság épületé­ből, a tanács melletti épületszárnyból járási hivatal lesz. Komló járás hivatala. A megye közigazgatá­si térképét 1978. január 1-től átrajzolják. A pécsi járás megszűnik — né­hány községe Pécs város- környéki községe lesz-, a sásdi járás szintén meg­szűnik, s az iroda Komló­ra megy. Négy járásunk marad: a komlói, sziget­vári, siklósi és a mohácsi. Négy városi centrummal. Mit jelent vajon ez a határ­módosítás a sásdiak számára? A sásdiakat nem érdekli a dolog. Mirvt azt Édel János, a nagyközségi tanács vb-titkára említette, eddig is itt intézték a község és a községhez tarto­zó települések ügyes-bajos dol­gait első fokon. Felsőegregy 250, Varga 140, Vázsnok 170, Meződ 250, Oroszló 410, Pálé 160 és maga Sásd 3600 lakója így semmit sem érez majd a januári költözésből, kivéve a já­rási hivatal 50 dolgozóját, akik itt éltek eddig Sásdon, itt volt a lakásuk és munkahelyük. (Közbevetném: egy autóbuszra való Ipejárót produkált így az élet, akiket ezután - ha nem válnak meg a hivataltól — mun­kájuk Komlóhoz köt.) ■Ugyanis a sásdi nagyközségi tanácson minden marad a régi­ben. Ök felelősek azután is a vidék ellátásáért. A lakossági ügyintézés frontján sem lénye­ges érvágás a járás megszünte­tése, s ezt adatokkal is igazol­ni lehet. Az elmúlt évben a nagyközségnél 518 igazgatási ügyet, 724 pénzügyi, 154 építési és 296 egyéb ügyet, - keres­kedelmi, ipari, szociális kérdé­sekről van szó - iktattak és in­téztek. Általában a környék la­kóinak megelégedésére. Ebből az 1692 ügyből ugyanis mind­össze tizenhármat fellebbeztek meg az ügyfelek. Ez a tizenhá­rom másodfokra a járáshoz ke­rült — a szomszéd utcába —, s elméletileg ilyen nagyságrend­ben kerülnek majd át jövőre a fellebbezések Komlóra. Ami a többi hatóságot illeti, — bíróságot, rendőrséget — a sásdiak számára szinte mind­egy, hogy néha-néha buszra kell ülni egy-egy idézés egy- egy ügyintézés kapcsán. A lé­nyeg: bizonyos jogosítványok itt maradnak: például erkölcsi bizonyítványt lehet helyben is Helyzetjelentés az új víztávvezetékről Buszra ill a hivatal Új lakóházak Sásdon Fotó: Cseri igényelni, s ami többeket érint, útlevélkérelmet is helyben igé­nyelni. Az egészségügyi ellátásban semmi változás nem lesz: a kör­orvosok eddig is a komlói Kór­ház-Rendelőintézet Egység szakmai irányítása alá tartoztak, s tartoznak ezután is. A lako­sok szakrendelésre, kórházba ezután is Dombóvárra mennek. o A járás többi községét hogy érinti az átszervezés — Vásáros- dombot, Baranyajenőt, Gödrét? S a hozzájuk tartozó társközsé­geket? A tanácsi ügyintézés során ők sem kerülhetnek hátrányos helyzetbe. Az elképzelések sze­rint a sásdi nagyközségi taná­cson létrehoznának egy közös szakigazgatási csoportot - kör­zeti műszaki ellátási csoport néven —, s e csoport hatásköre építésügyi, iparügyi, kereskedel­mi és árhatósági ügyekre ter­jed majd ki. Természetesen e közös szakigazgatási csoport együttműködési szerződés alap­ján jönne létre, s a testületek önállóságán csorba nem esik. S ha minden jól megy, nyer ez­zel Vásárosdombó, Baranyajenő és Gödre is. Hogyan? E csoport minden héten egy- egy napon fogadóórát, fogadó­órákat tartana mindhárom köz­ség tanácsán. így január 1-től elsőfokú hatósági ügyek miatt már senkinek sem kell Sásdra jönnie, hacsak nem sürgős az ügye és a félfogadási napot elkéste... A közös szakigazgatási cso­port létrehozása tehát nye­reség. o Sokakban felmerült a kérdés: a járási székhely rang-elvesz­tése a nagyközséget hogy érin­ti? Lehet-e ez a további fejlő­dés gátja? A kérdés megválaszolását egy helybéli mondatával kezdeném, így hangzik: „Nem a hivatalok tartották fenn elsősorban ezt a községet." S ez igaz. Dombó­vár. Pécs, Komló háromszögé­ben mindig megvolt a munka- lehetőség: Komló a bányát, egyéb üzemeinek kapuit tárta, Dombóvár szintén erős iparoso­dásával húz, Pécsről nem is be­szélve. Helyben is akad munka- alkalom, itt az építő szövetke­zet, a tanácsi költségvetési üzem, a termelőszövetkezet, a Carbon konfekcióüzeme, az er­dészet, a TDZÉP, víztársulat, s a kesztyűgyári bedolgozó-háló­zat is segít az elhelyezkedéskor. A fejlődés meggyőző muta­tói: 1949 és 1960 között 70 la­kás épült Sásdon, 1960-tól 70- ig 200, 1970-től 77-ig pedig 310 (I). Hasonlóan gyarapodtak lé- lekszámban is: 1949 és 1960 között 440 fővel, 1960—70-ig 190-nel, 1970-től napjainkig pe­dig 480 fővel. A fejlődés akkor gyorsult fel, miután Sásd nagy­község lett. S a helybeliek is úgy gondolják, ezt a nagyköz­ségi rangot kell tovább kama­toztatni, az ellátás-mutatót to­vább javítani. Ez esetben a kör­nyék — a vonzáskörzetben élők - lakóinak továbbra is vonzó I5het Sásd. o Benedek Andrással, a Sásdi járási Hivatal elnökével az át­költözésről beszélgettem. A fel­adat: január 1-től kinyitni Kom­lón a hivatal ajtait, s a járás ügyes-bajos dolgaiban intéz­kedni minden zökkenő nélkül. Az apparátus dolgozói megér­tik — megértették a feladatokat. A járás négy tanáccsal, hét társközséggel, s az ott élő 14 ezer lakossal gyarapodott fgy a korábbi 34 ezer ember he­lyett közel 50 ezer ember ta­nácsi gazdáivá váltak. Az átszervezés nyomán sze­mélyi változásra is sor került, de ezek még nem tisztázottak. A Volánnál sikerült egyezkedni: megerősítik a Sásd—Komló kö­zött közlekedő reggeli és dél­utáni járatokat. A hivatal ugyanis minden reggel és minden délután busz­ra ül. Kozma Ferenc Pécs napi ivóvízigénye 58— 62 ezer köbméter. Víznyerő te­rületeink normál üzemi szintje állandóan apad, a fejlődő, egy­re növekvő város vízigényét hosszú távra sem a telepek, sem a 700 milliméteres mohácsi távvezeték nem képes biztosí­tani. mélyfúrású szederkényi kút szi­vattyúállomása és 2,5 kilométe­res bekötő csőhálózata. Ez azt jelenti, hogy Versendtől már az ezres vezetéken érkezik napi 45 000 köbméter, Mohácsról és a régi hétszázason napi 10 000 köbméter ivóvíz Szederkényből, tehát összesen 55 000 köbméter vizet hoz naponta a régi és az új vezeték Pécsnek. A szeder­kényi víznyerő terület új kutak fúrásával akár több vizet is ad­hat. A Duna alatti vezetéket 1980—81-ben hozzák át a szi­getről, ahol 1985-ig 38 kút ad bő hozammal, parti szűrésű, vas- és mangántalanítás után jó minőségű ivóvizet. Ez már a' beruházási program II. ütemét jelenti. Elkészül Mohácsig a távvezeték és a vízmű rendszer automatikája. Belvárdgyulán végleges átemelőt építenek a DRW saját beruházásában a tavaly készített ideiglene? he­lyett. A tervek szerint 1985-ben átadott távvezeték- és vízmű­rendszer napi 60 000 köbméter vizet szállít Pécsnek. Ä lotthárdi útleágazás és a Pécsi Állami Gazdaság bel- várdgyulai tehenészeti telepe között a DÉLVTéP a csőhálóza­tot fekteti, a DRW szerelvé­nyeket épít és a csomópontokat alakítja ki. Vissza van még az útalatti átvezetés, szerelvény- aknák (tolózárak, légtelenítők) és az ürítő szerelvények elkészí­tése. M. L Ezért állami célcsoportos be­ruházásként megkezdték 1977 áprilisában az üszög—mohácsi 37 kilométer hosszú, 1000 mil­liméter átmérőjű új vezetékhá­lózat lefektetését. A kétmilliár­dos beruházás programjának első 560 millió forintos üteme a Pécs—Versend közötti 22,5 kilométeres vezetékszakasz és a Mohácsi-szigeten 12 új kút építését irányozza elő 1981-re. A MÉLYÉPTERV tervei alap­ján az OVIBER beruházásában és a DÉLVIÉP generálkivitele­zésében jó ütemben folynak a munkák. A tervek szerint az 1981 végén átadásra szánt pécs—versendi távvezetéket már 1980-ban befejezik. Az I. ütem helyzete: kész az üszög—József- major és a Szederkény—Bel- várdgyula közötti szakasz, ez már tartalékvezeték is egyben, most a Józsefmajor—Belvárd- gyula közötti rész készül, amit 1979, III, negyedévében tódnak át. A Szederkény-Versend kö­zötti szakasz átadása 1980 nya­rán várható és mindjárt építik is tovább a vezetéket Mohács felé. 1980 végéig készül el a DRW saját beruházásában a. két Átadás 1980-ban Jó ütemben épül a komlói Zengő Áruház Büfé a földszinten — Szerszámkölcsönző a felső szinten Aki Komlón vásárolni indui, „lejárhatja" a lábát, mire a beszerzés végére ér. Az árkád­sor üzleteiben minden cikket egy-egy kis helyiségben lehet megvásárolni, így aztán egyik üzletből ki, a másikba be. A kisboltokban nagy a zsúfoltság, gyakran a választék sem kielé­gítő. Elkel tehát Komlón is egy nagyáruház, ahol mindent egy helyen, s nem utolsósorban ké­nyelmesen vásárolhatnak meg a városbeliek. Tavaly ősszel kezdték meg a Kossuth Lajos utcában a három szintes áfész áruház építését, melynek vasbeton szerkezete már szépen .magasodik az au­tóbusz-pályaudvarral szemben. A kivitelezők, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dol­gozói eddig tizenkétmillió fo­rint értékű munkát végeztek. A szerkezeti falak mellett elkészült a lépcsőház, most a homlokza­ti vasszerkezetet állítják be és képezik ki. Idén még mintegy nyolcmillió forintnyi munkát vé­geznek el. A SZÖVTERV készítette el a 3100 négyzetméter alapterületű általános áruház terveit: föld­szintjén az élelmiszer-ABC kap helyet, az első emeleten ruhá­zati és konfekció-cikkeket, va­lamint cipőt árulnak majd, a második emeleten lesz a ve­gyesiparcikk részleg. A büfét a földszintre tervezték, abból az elgondolásból, hogy azok is fel­kereshessék, akik nem kíván­nak vásárolni. Bizonyára sokan megfordulnak majd a barkócs részlegen, ahol különböző bar- kács-gépeket, szerszámokat köl­csönözhetnek a „csináld ma­gad" mozgalom követői. Az első komlói nagyáruház a város központjában épül, közvetlenül az autóbusz-pálya­udvarral szemben, így a környe­ző községekből érkezők is gyor­san, kényelmesén bevásárolhat­nak majd mindent egy helyen. A szövetkezeti „bolt" teljes be­kerülési költsége 83 millió fo­rint, ebből az építésre 44 mil­liót költenek. A gépek, beren­dezések összege 12 millió fo­rint. A tervek szerint 1980 máju­sában adják át. Gáldonyi M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom