Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-03 / 304. szám
1978. november 3., péntek DunQntuli napló 3 Következetes nemzetiségi politika „Csők kétféle embert ism S ohasem volt ez gazdag vidék, csak a szorgalmas embernek termett itt megélhetés. Sásd közepénél balra kezdődik a 66-os út, amely egészen Kaposvárig elvezet. Baranya megye északi határának közelében, domboktól övezve, hosszan húzódik Gödre. Ebben a községben van a Béke Termelőszövetkezet, amely viharosnak is joggal nevezhető múlt után 1975-ben nyerte el mai képét: 6900 hektáron gazdálkodik itt a tagság. A dolgozókat adó községek közül Gödre, Szágy, Baranyajenő és Bara- nyaszentgyörgy jelentős számú németajkú nemzetiségi otthona, összesen, mintegy másfél ezren vannak. Őket képviseli a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége idei országos kongresszusán az egyik Baranya megyei küldött: Weisz János, aki ezen a környéken született, itt él azóta is, és jelenleg a termelőszövetkezet elnöke.- Készül-e felszólalással a kongresszusra? — Különösebben készülni nem kell. Itt születtem, a Pécsett töltött diákéveimet nem számítva azóta is ez a vidék az otthonom. Jól ismerem az itt élők örömeit, gondjait Főleg a szekcióüléseken egészén biztos, hogy szólok az én tapasztalataimról is. — Hallhatnánk-e ezek közül néhányat előzetesen? — Elsősorban a nyelvoktatás az, ami kevésnek bizonyul. Sajnos, á jószándék nem elég. Nincs elég megfelelő pedagógus. Egy éve új igazgató került a gödrei iskola élére, fiatal, lelkes, sokat tesz a közművelődésért, a kulturális élet fellendítésén. Reméljük, hogy egy pozitív változás kezdetén vagyunk. — Ami még nagyon fontos? — Nincs e téren sürgős tennivaló. Itt csak kétféle embert ismerünk: az egyik, aki becsülettel elvégzi a munkáját és a másik, aki erre nem veszi magának a fáradságot. De az ilyen nálunk nem él meg. És mi a becsülete az embernek? Hát például az, ha fel merjük ültetni egy másfél millió forintos Rába-Steigerre. Ha a fizetésnap után sem kell a haját tépni a brigádvezetőnek, vagy ágazatvezetőnek, mert néhányon a munka helyett az előző estét alusszák ki. — Nem mindig ez volt a gond...- Nem. A felszabadulás után két kitelepítést ért meg ez a terület. A termelőszövetkezetek megalakulásának idején itt három egyes típusú szövetkezet jött létre. Pontosan a nemzetiségi hovatartozásnak megfelelően. Aztán jött az egyesülés, a közös célok egyre inkább tompították az ellentéteket. A fiatalok a házasságban nem a hovatartozást nézik. Már nem törődnek vele.- Ez az igazi ok? — Nem. A következetes, helyes nemzetiségi politika nélkül mindez akár a visszájára is fordulhatott volna. De itt, és — amit én ismerek - a megyében, helyén van ez a dolog. Kurucz Gyula Vajdáné, Rameislné és Jávorné A közösségért, % az emberekért r- Tudatosan készültem a nyugdíjra, most mégis nagyon nehéz — mondta a minap Ra- meisl Ferencné. — Valahogy egyszer hideg, egyszer forró ... Szóval, amíg naponta várt a feladatok garmadája, akkor mindig így gondoltam a pihenésre: ,,Na majd, ha nyugdíjban leszek ..." Most időnként az jut eszembe, mi lesz, amikor nem köt az idő, hazafelé menet nem dagad a szatyrom a még otthon elolvasan- dókkal, megfogalmazandókkol. Nevével gyakran találkozhatott az olvasó a Dunántúli Napló hasábjain, többnyire így: a megyei párt-vb tagja, az SZMT titkára. Személyesen pe- diq sok-sok emlékezetes találkozás — legyen az kulturális, nőpolitikái, szervezési, ifjúsági vagy sporttal kapcsolatos esemény, akció — köti őt idősebbekhez, fiatalokhoz egyaránt. Bár a hivatásszerűen végzett közéleti munkától — papíron legalábbis — megválik, azon, ami az évtizedek folyamán életformává vált, úgysem lehet, nem is szabad változtatni, lehetne említeni harminckét éves múltját a nőmozgalomban, huszonhét éves párttagságát, huszonnégy éves munkásságát az államigazgatás területén, de ezek csak száraz adatok. — 1937-ben kezdtem dolgozni, először mint kifutó, majd kereskedelmi tanulólány. Negyvenegyben végeztem, akkor mentem férjhez. Ha csak az évszámokhoz kötődő fontosabb eseményeket sorolom, félek, így is hosszú lesz. Magyarországon az első tanácsi választásoknál, 1950-ben Meszesen megválasztottak tanácstagnak. Ezt a megbízatást 1962-ig láttam el. Ebben az évben választottak meg a szigetvári járásban ország- gyűlési képviselőnek, három cikluson keresztül, 1974-ig képviseltem a parlamentben választóim érdekeit. 1951-ben lettem tagja a pártnak, s még abban az évben a városi pártbizottság tagjává választottak, ötvenkilencben lettem a megyei nőtanács titkára és az MSZMP Baranya megyei Bizottságának tagja. 1970-től most ez év október végéig töltöttem be a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának titkári tisztségét. — A felnőtté válás küszöbétől végigkísérte a közösségi élet, az emberekért folytatott állandó tevékenység. Mi volt az az indító erő, amely elszakíthatatlan kapcsolatba hozta a munkásmozgalommal? — Nem is tehettem volna másként. A meszesi bányászkolónián születtem, ott nőttem fel, ott élek ma is. Onnan hoztam magammal a legfőbb útravalót. Ma is meghatározó élmény, szép emlék az első igazi közösség, a szénbányák újhegyi laborja. — Nyolc évet töltött el a szakszen/ezet vezető posztján. Mit tart ebből a legnagyobb eredménynek, mire emlékszik vissza legszívesebben? — Legeket kiválasztani nagyon nehéz, hiszen oly sok esemény marad emlékezetes. Ha mégis kiemelhetnék valamit, akkor azt sorolnám a szakszervezeti mozgalom nagy eredményei közé, hogy igazi rangot kapott a szakszervezeti bizalmi funkciója az üzemi demokrácia erősítésében, hogy tartalmasabb lett a szocialista brigádok részvétele nemcsak a termelésben, hanem az önművelésben, a továbbképzésben is, a szak- szervezeti vezetők számára pedig azt a tanulságot, hogy nem az íróasztal mellől, hanem a munkások, dolgozók között kell gyakorolni az érdekvédelmi és a nevelő munkát. — A pártalapszervezet a politikai, szakmai képzéssel, illetve továbbképzéssel, ezek szervezésével, koordinálásával a cselekvési program valóra- váltását segíti — mondja a párttitkár. — Párttagjaink 70 —75 százaléka részt vesz az oktatásban. Működik nálunk politikai vitakör is' — elfogadott programmal, de korántsem szeminárium jelleggel. Programjuk, ha szabad így mondanom — rugalmas, alkalmazkodik a napi élethez. Szó esik az üzem termelési feladatairól is, ha a szükség úgy kívánja. A pártoktatásban, politikai oktatásban — beszámolva a szakszervezet és a KISZ ilyen irányú tevékenységét is — ötszáz dolgozónk közül -több mint négyszázan vesznek részt. Az „egy nyelven beszélünk"- Ha a megtett úton végigtekint, hogyan gondol a pihenésre? — Megígértem a férjemnek, hogy ezentúl több idő jut a családra. Maqamnak pedig — a saját megnyugtatásomra — megígértem, hogy nem szakadok el a mozgalmi, a társadalmi élettől. Továbbra is tagja maradok az SZMT elnökségének és a megyei pórt-végrehajtóbi- zottságnak, s amíg erőmből telik, igyekszem hasznosítani tapasztalataimat. H propaganda és az agitáció a cselekvési program végrehajtását segiti létezés alatt egy nyugatnémet gépegység, a meddő és a szén szétválasztására szolgál. Meglátjuk, mit tud hozni a minőség további javításáért. De nemcsak üzembiztos és jó gépek szükségesek a minőség javításához, hanem szakmailag is hozzáértő emberek. — Nem párta la pszervezeti feladat a szakmai képzés, továbbképzés megszervezése, de azért ezt sem hagyjuk figyelmen kívül — folytatja. — A mi üzemünkben jobbára lakatosok, villanyszerelők dolgoznak — a többiek pedig gépA mozgalmi munkának nincsenek mértékegységekkel kifejezhető eredményei. Ám a társadalom elismerései — egy-egy köszönő, qratuláló levéltől, kézszorítástól kezdve a különféle kitüntetésekig — mégis igazolhatják, hogy helyes az út. Ra- meisl Ferencné több miniszteri kitüntetés mellett birtokosa a Szocialista Munkáért Érdemérem arany, a Szakszervezeti Munkáért arany és a Munka Érdemrend ezüst, illetve arany fokozatának. A komlói szénelökészitöben a pártalapszervezet irodájának ablaka a szénelőkészítő hatalmas üzemi épületére nyílik. A gépek tompa duruzsolása hallatszik. — Ezt a zajt szeretem — mondja Mészáros József, a szénelőkészítő pártalapszerve- zetének titkára. — Zaj van, tehát dolgoznak a gépek, termelünk. Az üzem több mint ötszáz dolgozója szorgoskodik azért, hogy a szénelőkészítő mind mennyiségben, mind minőségben megfelelő szenet szállíthasson megrendelőinek, elsősorban Dunaújvárosnak, a MÁV-nak, a TÜZÉP-nek. — Most főként a Kossuth- és Zobá'k-bánya termelte szenet oszályozzuk, Béta-bánya rekonstrukciója miatt onnan mi pillanatnyilag csak kevés mennyiséget kapunk — mondja a párttitkár. — Nos, ezekből kell nekünk kikeverni fogyasztóink részére az igényelt szenet. Több százmillió forintos árbevételi tervünk van. Két éve és tavaly is sikerült a tervet teljesíteni. Mi a bányákból kapjuk az alapanyagot, munkánk tehát a széntermelő lüzemek függvénye. Ezzel korántsem azt akarom mondani, hogy rajtunk nem múlik semmi. Sőt! Különösen a minőség javítására kell fő figyelmünket fordítani. De a mennyiség is fontos. A termelési feladatokat, valamint a pártalapszervezet- nek az ebből adódó tennivalóit a cselekvési program köré csoportositották. — üzemünkben egy alapszerveívt keretében hat pártcsoport dolgozik. Mielőtt a cselekvési program valóravál- tását segítő alapszervezeti munkát meghatároznánk, kikérjük a pártcsoportok véleményét. Ezt követi a kibővített pártvezetőségi ülés, amelyen részt vesznek a pártcso- portbizalmiak, a szakszervezet, a KISZ vezetői, üzemvezető, főmérnök. Itt már lényegében közös nevezőre jutunk a tennivalókról és ezeket tárjuk a taggyűlés elé. Végső soron ez a fórum, amely meghatározza a pártalapszervezetnek a cselekvési program végrehajtása érdekében teendő munkáját. Ehhez kapcsolódik, illetve ezt segíti propaganda- tevékenységünk, agitóciónk is. Természetes, hogy ezirányú agitációs munkát végez a szakszervezet és a KISZ is. Véleményem: a tennivalók meghatározása során kialakult viták után a pártalapszervezet, a gazdasági vezetés, a szakszervezet és a KISZ is egy nyelven beszél. Az egy nyelven beszélés érdekében alakult meg a gazdasági bizottság, az idén pedig névre szólóan írásban is kiadták a termelést segítő pártmegbízatásokat. Negyedévenként napirendre tűzik ezek értékelését. A mélyből érkező szénnel teli csillék, a komlói Kossuth-bánya csillepályaudvarán bizonyítására azzal folytatja, hogy a mennyiségi, minőségi termelés érdekében a pártalapszervezet szorgalmazta folyamatos üzemeltetésért a gazdaságvezetés megtette a maga intézkedéseit. — A gazdaságvezetés megszervezte a karbantartási munkák végzésének összhangját — mondja. — Szervezettebbé vált ez a tevékenység és eredménye: nagyon ritka a géphibából származó üzemzavar. A minőségi termelésnek is lényeges előfeltétele a zavarmentes termelés. Ezen kívül az üzem korszerűsítése érdekében is történtek kezdeményezések. Most van kísérkezelő betanított munkások. A szakmai vezetés — kellő létszám jelentkezése esetén — szénelőkészítő szakmunkás tanfolyamot indít. A betanított munkásokat szeretnénk ezzel magasabb szakmai színvonalra emelni. Ez is a cselekvési program megvalósítását segítheti. — Soron következő pártmunka? — Többek között rövidesen napirendre tűzzük a munkafegyelem témáját. Ennek megvitatása is lényeges agitációs tevékenység. A termelést segítő agitáció. Garay Ferenc Pártmiwka a komlói szénelőkészítő üzemben RAMEISL FERENCNE:
