Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-03 / 273. szám
a Dunántúlt napló 1978. október 3., kedd Környezetvédelmi hónap nyílt Komlón A Nimród újság és fotóklub kiállítása A föld, a víz, a levegő, ez élővilág, a táj és a település, az emberi környezet védelme és szépítése, a környezeti harmónia megteremtése és helyreállítása, a környezeti ártalmok megszüntetése a ma emberének egyik legfontosabb feladata. A komlóiak tegnap megnyitott környezetvédelmi hónapja is e célok megvalósítására mozgósítja a lakosságot: közreműködésre és különféle előadásokon való részvételre, túrákra, kirándulóhelyek rendbehozatalára. Tegnap délután Komlón, a Kossuth-bánya munkásklubjó- ban a rendező szervek nevében Mérei Emil, a HNF Komló városi elnöke nyitotta meg a környezetvédelmi hónapot. Gallusz József, a Komló városi Pártbizottság első titkára hangsúlyozta a környezetvédelem jelentőségét és körvonalazta a város, üzemei és lakói előtt álló feladatokat. Dr. Koller Mihály, o HNF Országos Tanácsa környezetvédelmi munkabizottságának elnökhelyettese, a MAVOSZ főtitkára, a természet és környezetünk védelméről, ennek jelentőségéről tartott előadást, kiemelve a víz- és levegőtisztaságot, és a földfelszín élővilágának védelmét. A klubban megnyitották o Nimród újsáq és fotóklub második fotópályázatából kiválogatott 100 képből és 80 szines- diából álló kiállítást. Nagy- györgy Sándor, a fotóklub elnöke elmondotta: ez már a második ilyen jellegű fotópályázat, melyre 1200 dia-, és fekete-fehér kép érkezett a természetet, fotózást kedvelő amatőröktől. Az itt látható Kovács Attila felvétele, a Mögélövés, ami a pályázat nagydiját nyerte, de Szófiából, a szocialista országok hasonló pályázatáról is a CIC első diját hozta el. Kiállították a szófiai ezüst- és bronzérmes képét is. Saly Géza, a Nimród főmunkatórsa bejelentette: a Találkozás a természettel kiállítás egy hétig tekinthető meg a Kossuth-bánya munkásklubjában. M. L. Országos pénztárosverseny Ot tálcán harmincféle étel sorakozott. Ezek árát kellett minél gyorsabban, pontosabban a pénztárgépbe ,.beütni”, a visszajáró aprót pedig fillérre elszámolni az önkiszolgáló éttermek pénztárosainak hétfőn kezdődött, VI. országos versenyén Budapesten, a KPVDSZ színháztermében. A vendéglátósokat a szövetkezeti és az állami élelmiszerkereskedelem, majd a ruházati és az iparcikk bőltok pénztárosainak vetélkedője követi. Az eseménysorozaton őzt döntik el, hogy a szövetkezeti vagy az állami kereskedelemben dolgoznak-e a legjobb, a legügyesebb pénztárosok. A verseny eredményét pénteken hirdetik ki. Dékdunántáli bemutató Siklóson Új védekezőszer a szürkerothadása ellen A szürkerothadás nevű gombabetegség az utóbbi időben erősen terjed, elsősorban a nagyüzemi szőlőtermesztő-területeken. A sok eső, a páradús levegő csak fokozza a kártételét: nemcsupán mennyiségi, de minőségi romlást is okoz. ösz- iz^zsugorodik, elrothad, lehullik a szőlőfürt. Csütörtökön Siklóson Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye növényvédő és szőlőtermesztő szakemberei tanácskoztak a védekezés lehetőségeiről. Ez alkalomból az NSZK- beli BASF Vegyigyár hazai kereskedelmi képviseletének, a Merkatornak a képviselői ismertették a legújabb védőszert. A gyártmány neve: RONI- LAN. Hatásfoka 90—95 százalékos: leállítja a betegség tovaterjedését. Az ajánlat szerint legalább négyszer szükséges permetezni, Így virágzáskor, a fürt záródásakor, a zsendü- léskor, valamint az éréskor. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban és a Szekszárdi Állami Gazdaságban idén már kísérleteztek vele, az eredmények alapján így vélekedik Mezei László agrokémiai szakmérnök, aki Szekszárdról érkezett: — A legjobban veszélyeztetett kadarkánál próbáltuk ki négy hektáron. Alighogy a szürkés penészgyöp feltűnt, azonnal permeteztünk. LegveA BASF cég a RONILAN-t ajánlja A szekszárdi kísérletek idén eredményesek szélyesebb a koratavaszi párásság, ekkor szinte naponta figyeltük a tőkéket, a szárakat. Azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt évek alatt csak a megelőzésben hatásos Chinoin-Fun- dazol, a Topsin-Metil, valamint az Ortho-Phaltan szerhez bizonyos mértékig alkalmazkodtak az élősdi gombák, Ha a kért tételben is beszerezhetjük a Ronilant, akkor a legfontosabb védőszerként alkalmazzuk. Emellett a három említett szert sem hagyjuk el. Az újdonság csak a szürkerothadás ellen véd meg. Egy kiló ára 575 forint. Hektáronként, erős fertőzés esetén négy alkalommal hat kilót kell kipermetezni. A siker döntően azon múlik, hogy időben, vagyis kezdeti állapotban veszik-e észre a szürkerothadást. A Ronilant nem mossa le az eső, nem fújja le a szél, szórhatják repülővel is, a bor izét és színét nem befolyásolja. A kísérletek szerint kedvezően hat a napraforgó, bizonyos zöldségek, gyümölcsök, dísznövények' gombás kártevői ellen is. Hamarosan zárul a kísérleti kipróbálás első esztendeje. Remélik, hogy a hazoi talaj- és éghajlati viszonyok között is teljes biztonsággal be válik: akkor 1—2 éven belül forgalmazza a kereskedelem Cs. J. Nagygyűlés a: Ércbányászati lVállalat központjában (folytatói az I. oldalról) közösség erős láncszemét alkotja, azét a szocialista közösségét, amelynek élén a Szovjetunió áll. Beszédét magyarul fejezte be: — Ez alkalomból és ezúton szeretnék önöknek és családjuknak és az egész magyar népnek minden jót, jó egészséget és további sok sikert kívánni a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa által kitűzött feladatok teljesítéséhez, Baranya egész területén és Pécs varosában. Éljen és virágozzék a csehBútor és szolgáltatás Ajándék a pécsi hármas ikreknek Jó okuk volt a jókedvre tegnap a pécsi hármas ikreknek, illetve szüleiknek. A Pécsi Kesztyű- és Bőrdiszműipari Szövetkezet klubjában gazdag ajándékkal lepték meg a Borbás gyerekeket. Borbás Gézáné a szövetkezet dolgozója ugyancsak egy oldalnyi gépelt levelet vett ót, amelyből megtudhatta, hogy a Baranya megyei ipari szövetkezetek (elsősorban az anyuka munkahelye, a Sely- lyei Agrokémia, a Baranya megyei Népművészeti Szövetkezet, a Pécsi Tempó, a Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezet, a Siklósi Építőipari Szövetkezet és a Pécsi Építő és Lakáskarbantartó Szövetkezet és természetesen a Baranya megyei KISZÖV) ajándékként 50 ezer forint értékben bútort vásárolnak a most két hónapos picinyeknek. Ezzel azonban még nem merült ki az ajándéklista: a B. m. Cipőipari Szövetkezet gyermekcipőkkel, a FÉNYSZOV családi fotókkal, a B. m. Fodrászipari Szövetkezet pedig a gyermekeket majd sorrakerülő ingyen hajnyírással ajándékozta meg, amelyeket hosszú évekig biztosítanak a Borbás családnak. A B. m. Villa mosí pa ri és Gépjárműjavító Szövetkezet a család háztartási gépeinek javítását vállalta. A bensőséges, családias ünnepségen részt' vettek Borbás Gézáné munkatársai, a szövetkezet és a KISZÖV vezetői. Rekonstruálható az eredeti állapot A kátrónypapirrol lefedett török fürdő Merni pasa fürdőjének helyreállítási tervei Látványosság lehet a török kori emlék Többször hirt adtunk már a pécsi SaIlai utcában folyó ásatásokról, s az ott talált jelentős régészeti leletekről: a török fürdő maradványairól. Az arra sétálók egy idő óta csupán a fekete „koporsót" látják, s mit sem tudnak az alatta folyó munkáról, de a szakemberek mór a bemutatással is foglalkoznak. Somogyi képtár A múzeumi és műemléki hónap rangos eseményeként nyitotta meg hétfőn este Kaposváron, a somogyi képtárban dr. Balassa Tibor, a Somogy megyei Tanács elnök- helyettese a Dunántúli Tárlatot. A somogyi megyeszékhely kiállítóterme az idén már harmadik alkalommal ad otthont a dunántúli képzőművészek alkotásainak. A tárlatot kétévenként rendezik meg. Az ideire 77 képzőművész kapott meghívót, akiknek csaknem a fele válaszolt, és összesen 87 alkotást küldtek be. Ebből a zsűri válogatta ki azokat, amelyeket november 12-ig kiállítottak. Megnyílt a dunántúli kéDzőmüvészek tárlata A kiállítóteremben 28 művész 63 alkotásával ismerkedhetünk meg. A Pécsett élő képzőművészek közül Bi- zséné Zs. Kovács Diana falikárpitjával mutatkozott be. Kiállították Keller Sándor két olajképét. Lantos Ferenc három tusrajzót, Fürtös György három pirogránit reliefjét és Rétfalvi Sándor faszobrait. Megnyitóbeszédében dr, Balassa Tibor hangsúlyozta, hogy a kiállítások megrendezésével a Dunántúlon élő képzőművészeknek nemcsak a szereplésre kívánnak lehetőséget teremteni, hanem ösztönözni akarják őket a rendszeres felkészülésre. Egy időszaki kiállítás helyét a képzőművészeti közéletben az alkotások színvonala határozza meg. A rendezőknek kezdettől fogva az volt a céljuk, hogy minél több alkotónak teremtsenek fórumot. Miként sikerült ez? Az idén nem minden dunántúli megyéből jelentkeztek a felhívásra. Jelentős számban állítottak ki viszont olyan művészek, akiknek alkotásaival már a másik két' tárlaton is találkozhatott a látogató. Többen vannak olyanok is, akik most először szerepelnek a somogyi képtárban megrendezett dunántúli tárlaton. A beküldött alkotások, festmények, grafikák, szobrok, iparművészeti munkák meglehetősen sokszínű képet mutatnak. A kiállított 63 alkotás közül legtöbb, összesen 22 festmény. A megnyitón átadták a kiállítás díjait. A Somogy megyei Tanács 10000 forintos diját Szekeres Emil kaposvári festőnek, a Képzőművészeti Alap 7000 forintos díját kerámiáért a zalaegerszegi Németh Jánosnak, a megyei tanács 5000 forintos diját Szabolcs Péter zalaegerszegi szobrásznak Ítélték oda. A Kaposvári városi Tanács 5000 forintos diját Giczy János festőművész kapta meg. Kercza Imre Bachmann Zoltán építész, a város megbízásából elkészítette Merni pasa fürdőjének helyre- állítási terveit. A bemutatást megkönnyíti, hogy a fürdőből szinte minden eredeti anyagban bemutatható: a füstjáratok, a fürdőrész, a „kazánház". Értelmezhető a „török bojler", vagyis a padlófűtés, az eredeti török vízvezeték nyomvonala. A tervek szerint a „kazánházat", amelyben a kemence állt, s ahonnan a füstterelő járatok indultak el új donga boltozattal fednék le, s itt akár kiállíthatnák a török kori leleteket is. A látogatók a Hotel Tourist felől nyíló bejárón közelíthetnék meg, innen egyben átjárót terveznek a Hotel Pannónia felé. A fürdő többi részét, amelyben elhelyezkedik az első csarnok, a langyos összekötő helyiség és a tulajdonképpeni gőzfürdő, ebben medence nincs', csak csor- gókutak — ezekből locsolgatták magukat a fürdözők -, egy mellvéddel veszik körül, és a Sallai utca felől körbejárható lesz. A helyreállítási költség nem haladja meg a hárommillió forintot. Ha a szükséges pénzösszeg rendelkezésre áll, és eredeti állapotában sikerül helyreállítani a fürdőt, ez lesz az egyetlen hazánkban, melynek a technológiai részét is megszemlélhetik a látogatók. szlovák és a magyar nép megbonthatatlan örök barátsága! Erősödjön tovább a Szovjetunió által vezetett szocialista országok egysége és ösz- szeforrottsága I Éljen a szocializmus és o béke! A beszéd elhangzása után Bimbó József, az Ércbányászati Vállalat igazgató-helyettese bányász-szobrot ajándékozott a csehszlovák nagykövetnek. A nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. G. F. Falumúzeum lesz a talpasház Környékünk néprajza, népi építészete Szigetvári János előadása Nagydobszán Népi építészeti emlékeinkber» egyáltalán nem vagyunk olyan gazdagok, hogy akár a legcsekélyebbnek vélt értékek pusztulását is tétlenül nézhessük. Ez volt az egyik fő gondolata annak az előadásnak, amelyet Szigetvári János, a PTV mérnöke tartott tegnap délután Nagydobszán, a községi könyvtárban, a szombaton kezdődött nagydobszai népművészeti ren dezvénysorozat keretében. Szigetvári János a közelmúltban dr. Szász János fotóművészszel közös kötetet jelentetett, meg, Népi építészetünk nyomában címmel. A nagysikerű könyv szerzője alapos ismerője hazánk és ezen belül Dél-Du- nántúl, Baranya népi építészetének, nem csoda, hogy fokozott érdeklődés nyilvánult meg előadása iránt. Különösképpen a nagydobszai talpasházról elhangzottak keltették fel a helybeliek figyelmét. A talpashoz, amelynek felújítási munkálatait Szigetvári János tervezte és irányítja, kétségkívül a fali» egyik nevezetessége máris. Nem lehet vitás, hogy muzeális-néprajzi jelentősége révén, a nagyobb nyilvánosság figyelmére is méltán tart majd számot, amikor a kiegészítő épületek rekonstrukciója és a talpasház szűkebb környezetének rendezése befejeződik. Mindez jövőre várható, amikor lehetőség nyílik arra is, hogy itt alakítsák ki Nagydobsza és a tájegység falumúzeumát. Szigetvári János színes-diavetítéssel illusztrált előadása során ismertette a nagy építészeti stílusok utóhatásainak jelentkezését a népi építészetben. Elmondta, milyen jellegzetes épületeket sikerült megmenteni ezek közül az utókor számára Baranyában és az ország más részein, összehasonlította azokat a különböző törekvéseket, amelyek ma Európában a népi építészeti emlékek megmentésére, konzerválására irányulnak. Nálunk az utóbbi években az válik egyre inkább , elfogadott gyakorlattá, hogy az épületeket eredeti helyükön, eredeti környezetükben állítják helyre. Ezáltal az építészeti emlék műemléki értéke megnő, és az adott település is' gazdagabbá válik. Jó példa erre Nagydobsza, ahol ez az érdekes, tanulságos előadás el hangzott. B. K.
