Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-27 / 297. szám
1978. október 27., péntek DimQntuli napló 3 Megkezdődön az országgyűlés őszi ülésszaka Győri Imre felszólalása (Folytatás a 2. oldalról.) A tankötelezettség teljesítésére, az eredményesség javítására a továbbiakban is nagy figyelmet kell fordítani, Ebben mindenkinek van teendője. Az iskoláknak az alapvető ismeretekre jobb módszerekkel meg kell tanítaniuk a gyengébben induló, hátrányos helyzetű tanulókat is, biztosítva azt, hogy sikeresen végezhessék el a tanulmányaikat. A tanácsok, a társadalmi szervek, a munkahelyi kollektívák ösztönözzék és segítsék az érintett családokat, hogy törődjenek jobban gyermekeik tanulásával, jövőjével. Az oktató és nevelő munka minőségi fejlesztése mellett a következő években — ahogyan arról a miniszteri expozé szólt — örvendetesen növekvő meny- nyiségi igényeket kell kielégítenünk. Politikai felelősségünk, hogy megfelelően gondoskodjunk a megnövekedett korosztályok képzéséről. Központi Bizottságunk legutóbbi ülésén, amikor az építőipar helyzetével, valamint a lakásépítés és -gazdálkodás 1990-ig szóló tervével foglalkozott, állást foglalt abban is, hogy a kapcsolódó létesítmények, közöttük az iskolák, a lakásokkal egyidőben épüljenek fel. Az új otthon örömével rendszerint együttjáró óvodai, iskolai gondok megoldását ezzel jelentősen segíthetjük. A szocialista iskola: nevelő iskola Az új nemzedék nevelése, felkészítése az egész társadalom ügye. Ebből a fontos munkából a társadalom minden tagjának, minden intézményének, az iskolának, a családnak ki kell vennie a részét, el kell látnia a feladatát. A szocialista iskola: nevelő iskola. Nevelési céljaink társadalmi eszményeinkben gyökereznek. Az iskola munkájának középpontjában a személyiség formálása, a szocialista ember nevelése áll. Szerepét akkor tölti be, ha az általa nevelt személyiségek gazdagok, színesek, kiteljesült emberi életre képesek. Az oktató-, nevelőmunka akkor eredményes, ha önnevelésre, sokoldalú közművelődésre készít fel. Helytelen az olyan felfogás, amely elválasztja az oktatást és a nevelést, mintegy azt sugallva, hogy van külön oktató- és külön nevelőmunka, vannak „oktató tantárgyak” és vannak „nevelő tantárgyak”. A nevelésben minden tantárgynak, minden pedagógusnak megvan a maga nélkülözhetetlen szerepe. A nevelés ugyanakkor személyes feladat is, amelynek megvalósításában tág tere és nagy lehetősége van a pedagógus személyiségének. A jó pedagógus nemcsak jó oktató, hanem mint nevelő, mint ember egész életre szóló példakép. Valljuk, hogy a család felelőssége a gyermeknevelésben nem változik. A család jelenti a legközvetlenebb gondoskodást, a biztonságérzetet, a védelmet, azt a meghitt közösséget, amelynek nevelőhatását nem nélkülözheti a gyermek, s amely nélkül az iskola sem oldhatja meq eredményesen a feladatait. Társadalmunk sokat vállal a gyermeknevelés gondjaiból, de a sokrétű gondoskodás sem helyettesítheti a szülői házat. Megértjük, hogy a szülők rendszerint elfoglaltak, a családi együttlét ideje szűkre szabott. Nem értünk egyet azonban az olyan szülői törekvéssel, amely erre hivatkozva a család felelősségét megpróbálja áthárítani az iskolára, a társadalomra. Ezt senki sem veheti át. Az új nemzedék nevelésében nélkülözhetetlen az ifjúsági és gyermekszervezetek szerepe. A gyermekek, a fiatalok itt kezdik megtanulni a közösségért végzett munkát, a felelősséget társaikért, saját tetteikért. Eredményes nevelőmunka csak olyan iskolai közösségben folyhat, amelyben a pedagógusok és a gyerekek egyaránt jól érzik magukat. Az iskolai demokrácia fejlődésével nem vagyunk elégedettek. A demokráciáról csak az a pedagógus tud hittel és hitelesen szólni diákjainak, aki maga is részese a demokratikus élményeknek, aki olyan közösségben él és dolgozik, ahol véleményére számítanak, szavára adnak. Az iskolai élet demokratikus vonásainak a továbbfejlesztése azért is szükséges, mert nem lehet szocialista demokráciára nevelni olyan helyen, olyan iskolában, ahol pusztán hatalmi tekintélyen, utasítgatáson, parancsolgatáson alapul a vezetés. A szocialista demokrácia fejlődése csakis a jogok és a kötelezettségek egységén alapulhat. A diákok már serdülőkorukban ismerjék meg jogaikat és kötelességeiket társadalmunkban. Ezért átgondoltabb, az életkori sajátosságokat jobban figyelembe vevő állampolgári oktatás és nevelés szükséges. Az iskolai demokrácia fejlődésével nem vagyunk elégedettek A diákok munkája, alapvető kötelezettsége a tanulás. Az iskolában kell megtanítanunk dolgozni a leendő felnőtteket, mert akit az iskola nem nevel munkára, nem tanít meg becsülettel, ereje megfeszítésével napról napra tanulni, dolgozni, az felnőtt korában önmagával is, a társadalommal is ellentétbe kerülhet. Az iskola ma már nem önmagába zárkózó közösség. Az oktatás, a nevelés átfogó és mindennapi kérdései a társadalmi érdeklődés előterében állnak. Ez az érdeklődés egybeesik az iskola érdekével. A mind igényesebb, kritikusabb közvélemény pedig jogot formál az iskolai munkába való betekintésre, a véleménynyilvánításra. Az iskolát meg kell védeni a felelőtlen bírálgatástól, a körülmények pontos ismeretét nélkülöző, az egyedi esetekből általánosító felszínes beleszólástól. Ez zavarja, nehezíti az iskola munkáját. Az iskola dolgaihoz felelősséggel, csak segítő szándékkal szabad hozzászólni. Azt is tudomásul kell venni, hogy az iskolai munkának vannak olyan területei — például a tananyag kiválasztása —, ahol a döntés és a velejáró felelősség is a pedagógusok, valamint a reális társadalmi igényeket ismerő tudósok, mérnökök, közgazdászod és más szakemberek dolga. Nem kell félni az oktatásügyi kérdések nyílt vitáitól. A tartalmas munkán alapuló tekintélyt nem kezdheti ki a meg nem értés, s ehhez a tekintélyhez hozzátartozik az alkotó vitakészség, a javaslatok, bírálatok komoly megfontolása és figyelembe vétele is. A viták alapjában jobbító szándékúak, hasznosak, előre visznek, részei a demokrácia kiszélesedésének egy nagy horderejű, mindannyiunkat érintő kérdésben. A kötelességüket átlagosnál jobban teljesítő, az új, összetett feladatokra felkészülő, önmagukat művelő és fejlesztő nevelőket jobban meg kell becsülnünk. Külön is elismerés illeti azokat, akik nehezebb feltételek között is tudásuk, képességük legjavát adják. Mi, kommunisták külön felelősséget érzünk azért is, hogy a kötelességét teljesítő pedagógus minden esetleges zaklatással, helyi kiskirálykodással szemben védve legyen. Ennek biztosításában, s az iskolai tantestületek jó szellemének, alkotó légkörének kialakításában nagy felelőssége, szerepe van az igazgatónak, a tanácsoknak, a munkáltató szerveknek is. A pedagógusoknak is tudniok kell azonban, hogy éppen munkájuk fontosságát tartja szem előtt a társadalom, amikor az eddiginél is eredményesebb munkát vár tőlük. Egyetlen területen sem viselhetjük el az elszürkülést, nem tűrhetjük meg az idegenkedést az újtól. Az oktató-nevelőmunkára különösen érvényes ez. A pedagógus csak akkor teljesítheti hivatását, ha napról napra önmagát is megújítva küzd meg a sikerekért, az eredményekért. A pedagógusok munkájának lételeme az új ismeretek, értékek befogadása és alkotó továbbadása. Enélkül nem őrizhetnék meg hatásuk frisseségét. Mindez önművelést, szervezett továbbképzést igényel. Helyes, hogy az Oktatási Minisztérium ehhez a pedagógus-továbbképzés fejlesztésével a jelenleginél jobb feltételeket kíván teremteni. Ez azonban összetett feladat, amelyet egyedül nem tud megoldani. Segítséget kell hogy kapjon a tudományos intézetektől, a felsőoktatási és pártoktatási intézményektől, a rádiótól, a televíziótól. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási miniszter jelentésében felvázolt csaknem másfél évtizedes fejlődés megerősít bennünket abban, hogy az út, amelyen járunk, jó. Erőinket — mind az anyagiakat, mind a szellemieket - még jobban ösz- szehangolva, ezen az úton kell a jövőben is haladnunk. A felnövekvő nemzedék nevelése közös ügyünk. Felelős szolgálatával jövőnket, gyermekeink szocialista szellemű nevelését biztosítjuk, és azt, hogy a munka, amelyet most mi végzünk - a fejlett szocialista társadalom építése —, méltó örökösökre találjon. Amikor a parlament fórumán állást foglalunk közoktatásunk időszerű kérdéseiben, tudnunk kell: döntésünkkel társadalmunk holnapját alakítjuk. Az oktatási miniszter beszámolóját a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom és elfogadásra ajánlom. * A vitában az első napon 16 képviselő szólalt fel. * Az országgyűlés őszi ülésszakának első napján az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta. A képviselők pénteken —• napirend szerint — a közoktatás helyzetéről szóló beszámoló vitájával folytatják munkájukat. Ülés! tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtökön ülést tartott. Az Elnöki Tanács — az 1970. évi IV. sz. törvény- erejű rendeletet hatályon kívül helyezve — törvényerejű rendeletet fogadott el a magyar állampolgárok külföldre utazásáról és az útlevelekről. A törvényerejű rendelet 1979. január 1-én lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Az államigazgatási terület- szervezési határozatokkal összhangban az Elnöki Tanács az igazságszolgáltatás szervezetét érintő határozatokat hozott:elrendelte egyes bíróságok és járási ügyészségek megszüntetését, illetve átszervezését. Az igazságszolgáltatási szervezeti intézkedések 1978. december 31-ig lépnek hatályba, végrehajtásukról az igazságügyminiszter és a legfőbb ügyész gondoskodik. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb folyamatban levő ügyekben döntött. fl schwerini pártmunkások csütörtöki programja A Siklósi járási Pártbizottságon kezdődött csütörtökön testvérmegyénk, az NDK-beli Schwerin pártmunkás-küldöttségének programja. A Bruno Lindemann másodtitkár vezette delegációt csütörtökön Bocz József, a megyei párt-vb tagja, a Baranya megyei Pártbizottság titkára kísérte. A vendégek Siklóson tájékoztatást hallgattak meg a járási pártbizottság munkájáról. Délelőtt megtekintették a harkányi fürdőt és a Bolgár Múzeumot. A nagyharsányi szoborpark után útjuk a bólyi német nemzetiségi kollégiumba vezetett. A délután java részét a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban töltötte a küldöttség, ahol a kombinát vezérigazgatója és pártbizottságának titkára adott tájékoztatót. Agócs Attila Október elejétől vájármester Hathetes vájármester szakmunkásképző tanfolyamot szervezett most első alkalommal a Nehézipari Minisztérium továbbképző központja szeptember elejétől a Mecseki Szénbányáknál. Október közepén 25 vájár vette át a sikeres mester- vizsga után az oklevelet, köztük ■ Agócs Attila, Zobók-bánya József Attila nevét viselő szocialista brigádjának a vezetője. * Az Orosházán felnőtt fiú nem sokat gondolkodott, mikor megjelentek a bányásztoborzók. Édesanyja aggódása ellenére az elsők között jelentkezett.- Nem volt elképzelésem a bányáról, de azt tudtam, hogy saját lábamon kell megállnom, mert szüleim nem tudnak eltartani. Meg aztán mostohaapámmal sem jöttem jól ki. Mikor vájártanuló koromban először lekerültem a bányába, furcsa érzés fogott el, nem féltem, de a szívem összeszorult. Az iskola elvégzése után Kövestetőn dolgozott mint segédvájár, majd 1959 őszén ment Béta-aknára. — Tulajdonképpen akkor kezdtem igazán érezni a bat nyát, mikor Wéner János front- fejtési brigádjába kerültem. Ez már akkor is egy összeforrott, jó kollektíva volt. Egy évre rá itt szakvezető vájár lettem, majd brigádvezető helyettes. A brigád befogadott, persze én is igyekeztem alkalmazkodni a már kialakult szokásokhoz. A legcsodálatosabb az ebben a közösségben, hogy a munkatársi kapcsolatokon túl, szinte mindenki baráti viszonyban van egymással. Az igazság az, hogy itt lettem bányász, ebben a brigádban. A bányamunkát magamévá tettem, mert innen nem akartam elszakadni. Megszerettem, most pedig már törzsbányásznak érzem magam. — Mit lehet szeretni a bányában? — Minden nap új feladatokat hoz, amikkel megbirkózni nem könnyű, de mégis meg kell oldani, s talán az a legcsodálatosabb, hogy egyedül az ember nem boldogul, csak közösen. A mi brigádunkban pedig senkinek nem kell könyörögni, hogy ezt vagy azt a munkát csináljuk már meg. Mindenki tudja mi a dolga, 1971-ben Zobák-bányára kerültek. Agócs Attila 1975-ben átvette a brigád vezetését Wéner Jánostól, és abban az éviién elnyerték a Magyar Nép- köztársaság Kiváló Brigádja címet. — Munkámmal azt szeretném folytatni, ahol a Wéner Jancsi abbahagyta. Idén megpályázzuk a Vállalat Kiváló Brigádja címet Tervünkben 140 000 tonna szén kitermelése szerepel, de ezt túlteljesítjük. A vá- jármesterképző tanfolyamra is azért jelentkeztem, hogy lépést tarthassak az új eljárásokkal, hogy tisztán lássak. Ezen az iskolán alapos ismereteket szereztem a bányaművelés legbonyolultabb kérdéseiből, geológiából, a gépi berendezések működéséről, matematikából, bányamérésről. Roszprim Nándor Ülést tartott az SZMT és a megyei tanács párt- bizottsága A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa tegnap Pécsett, az SZMT székházában Szokola Ferencnek, az SZMT elnöke elnökletével ülést tartott. A tanácsülésen Rameisl Ferencné, az SZMT titkára mondott szóbeli kiegészítést Az értelmiség körében végzett szakszervezeti munka tapasztalatai és továbbfejlesztésének feladatai Baranya megyében cimű írásos előterjesztéshez. A vitában elhangzott felszólalások után a tanácsülés jóváhagyta az előterjesztést, a szóbeli kiegészítést és a meghatározott feladatokat, majd személyi ügyekben döntött. Az SZMT elnöksége írásos javaslatához Neubauer József, az SZMT vezető titkára fűzött szóbeli kiegészítést, majd a tanács — a javaslat alapján — Rameisl Ferencnét, az SZMT titkárát nyugdíjba vonulása alkalmából az SZMT tagsága és az SZMT elnökségi tagsága meghagyásával — érdemei elismerése mellett — felmentette titkári fiínkciójából és Koás Lászlónét —, aki eddig a Baranya megyei Tanács apparátusa pátbizottsága titkári funkcióját töltötte be — megválasztotta az SZMT ^titkárának. A tanácsülésen részt vettek többek között dr. Jerszi István, a Baranya megyei Pártbizottság titkára, Dérfalvi István, az MSZMP KB munkatársa, Égető Imre, a SZOT szervezési éská-> derosztályának vezetőhelyettese, Bárdos Endre, a SZOT munkatársa. A Baranya megyei Tanács apparátusa pártbizottsága tegnap Pécsett a megyei tanács vb-termében dr. Farkas Károly elnökletével ülést tartott. A pártbizottság ülésén dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára a megyei párt- bizottság nevében javasolta, hogy Koás Lászlónét, a megyei tanács apparátusa párt- bizottsága titkárát — mivel az SZMT titkárává választották—, érdemei elismerése mellett mentsék fel itt viselt párttisztségei alól. A pártbizottság a javaslatot elfogadta. Ezt követően dr. Nagy József elvtárs a megyei pártbizottság nevében javasolta dr. Sasvári László elvtársat a megyei tanács pártbizottsági titkára tisztségébe. A pártbizottság dr. Sasvári Lászlót —, aki korábban már dolgozott a megyei tanács apparátusában és ebben az évben fejezte be tanulmányait Moszkvában az SZKP főiskoláján — a pártbizottság titkárának megválasztotta. A pártbizottság új titkára köszönetét mondott megválasztásáért. Az ülésen részt vett többek között Rózsahegyi István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Dérfalvi István, az MSZMP KB munkatársa. Baranyai képviselőkkel az országgyűlésen (Munkatársunk telefonjelentése) Megújuló oktatási rendszerünk egyik sokszor hallott felismerése, hogy az oktatás, a nevelés nemcsak az iskola, hanem az egész társadalom ügye. Fiataljainkra nemcsak a tanár, a szülő hat, de az utcai járókelőtől az autóbuszvezetőig mindenki. Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy milyenné növekszik fel a mindenkori fiatal nemzedék. Vissza-visszatérő gondolatsora volt ez a felismerés az országgyűlés tegnapi ülésének is. Megfogalmazta expozéjában dr. Polinszky Károly oktatásügyi miniszter, és felmerült ez a gondolat a miniszteri beszámolót követő hozzászólásokban is, aztán az országgyűlés szünetében a folyosói beszélgetéseken. Szalai Olga, a lippói Béke Őre Tsz üzemgazdásza meghívottként vett részt a tegnapi ülésszakon, hogy megyei tanácstagként betekintést nyerjen magasszintű tanácskozások rendszerébe. — Noha a pedagógiától tó- voleső területen dolgozom, igen tanulságos volt végighallgatni az oktatásügy helyzetéről szóló beszámolót és vitát. Ügy érzem, rendkívül időszerű és mindenki számára érdekes, fontos dolgokról esett szó. Gázsity Milutinné tanár, Baranya megyei országgyűlési képviselő elsősorban a körzetesítés, az iskolahálózat korszerűsítésének kérdéseit érezte aktuálisnak. — 59 község tartozik hozzám a siklósi járás nyugati részén. Az Ormánságra jellemzően sok az apró falu errefelé. Az ilyen területen elég mostohák a tárgyi feltételek és nagyon megnehezítik az egyik leglényegesebb feladatot, a közoktatás színvonalának emelését. E kisiskolák lassan megszűnnek, illetve összeolvadnak a körzetesítések folytán — ennélfogva számomra éppen ez a problémakör érdekes, mind a miniszter elvtárs beszámolója, mind a hozzászólások anyagából. Németh István, a bicsérdi általános iskola igazgatója elsősorban az életközelséget emelte ki az oktatási miniszter beszámolójából. — Az expozé igen tárgyilagosan, az elmélet és a gyakorlat egységében tárja az ország- gyűlés elé az elmúlt másfél évtized változásait a közoktatás jelenlegi helyzetét. A párthatározat szellemében mutatja be a tennivalókat és azok megvalósulását, a szocialista munkaiskola kialakítását, a tankötelezettséget illetőleg. A legfontosabb cél, hogy minden tanuló elvégezze az általános iskolát. Ezt szolgálja az óvodai nevelés, az iskolaelőkészítés, az első és a második osztály egységként való kezelése, a gyenge tanulók támogatása, a maximalizmus megszüntetése. Ezen intézkedések nyomán az általános iskola területén máris tapasztalhatunk biztató eredményeket. A kitűzött feladatok megvalósításához nagy segítséget nyújt az 1978/79. tanévben bevezetett új tanterv is. Mindezek mellett az oktatásügy szinte minden lényeges problémája felszínre került a mai országgyűlésen és úgy érzem, az Oktatási Minisztérium jól programozza a feladatokat. Az eredményes munkának azonban feltétele, hogy az oktatás a nevelés össztársadalmi üggyé váljék. Gállos Orsolya
