Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-01 / 271. szám
1978. OKTÓBER I. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3 A tervciklus végére uralkodóvá válik a vezetékes kőolaj- és földgázszállítás 1982-re földgázt kap Pécs Interjú Zsengellér István nehézipari miniszterhelyettessel A lakős a péi ízléshez is alkalmazkodnak Bútorok a BNV-n Energiaháztartásunkat tekintve jelentős beruházások valósulnak meg: az orenburgi földgáz megjelenésével, az Adria kőolajvezeték elkészültével újabb határkőhöz érkezünk. Célszerű tehát a tervciklus félidején értékelni eredményeinket, körvonalazni legfontosabb teendőinket. Ebben volt segítségünkre Zsengellér István nehézipari miniszterhelyettes. — Miniszterhelyettes elvtársi Miképpen Ítéli meg energia- gazdálkodásunk fejlődését az áremelkedések szemszögéből? — Az energiahordozók világpiaci árai várhatóan továbbra is magasak maradnak, ezért alapvető követelmény országunk tőkés kőolaj-behozatalának mérséklése. A magas importárak indokolják a hazai energiatermelési lehetőségek minél nagyobb mértékű igény- bevételét. Geológiai adottságaink alapján elsősorban a szén és szénhidrogének közötti termelési és felhasználási arány változásával kell számolni. Éveken át a szénhidrogének felhasználásának növelésével tudtuk teljesíteni azt a követelményt, hogy az energiaigényeket minimális össztársadalmi ráfordítással lehessen kielégíteni. Ez pozitív hatást gyakorolt a gazdasági fejlődés ütemére, egyensúlyi feltételeire. Sikerült növelni az energiahordozók választékát, földrajzi értelemben is kiszélesítettük az energiaellátást, növelhettük az energiarendszer csúcsidejű terhelését. Ám időközben az olcsó szénhidrogének kora elmúlt, ezért már az V. ötéves tervben is úgy kell gazdálkodnunk, hogy a szénhidrogének maximális takarékossága mellett is megvalósíthassuk elképzeléseinket. Ugyanakkor nem hagyhatók figyelmen kívül azok az eredmények, amelyeket elértünk: az elmúlt másfél évtizedben pótoltuk a magyar energiagazdaság több évtizedes elmaradását. 1960—1975 között — 1974. évi árszinten számolva — az energiahordozók fogyasztási szerkezetének átalakulása révén mintegy tízmilliárd forint beruházási összeg és évente közel kétmilliárd forint költségmegtakarítás volt elérhető. — Kétségtelen, hogy helyes út volt a szénhidrogén irányú energiaszerkezet kialakítása, de ehhez kedvezőtlen jelenségek is párosultak. Igen, előfordult például, hogy néhány nagyobb szénfogyasztó is áttért a szénhidrogén-felhasználásra, bár ezt a műszakigazdasági körülmények nem indokolták. Egyes kőolajtermékek — elsősorban a gázolaj — felhasználása a lehetőségeknél gyorsabban növekedett. Az energiaszolgáltatás egyes területeken nem tudott lépést tartani a megnövekedett szezonális igényekkel, elsősorban a cseppfolyós kőolajtermékek szűk tárolótere, valamint a szállítás elmaradottsága következtében. Ezért a fogyasztás és a vásárlási csúcsok időszakában ellátási nehézségek jelentkeztek annak ellenére, hogy a források az igények kielégítéséhez szükséges mértéket elérték. — Az 1974. évi szinthez képest mintegy hetven százalékkal nőt: a termelői árszínvonal. A kialakított árak jobban tükrözik a ráfordításokat és fokozottabban ösztönzik a hazai felhasználókat az energiatakarékosságra. — A változások nyomán hozott döntések a kőolaj- és földgázipar területén is éreztették hatásukat. A szénhidrogénigények abszolút csökkenése lehetővé tette a Tiszai Kőolajipari Vállalat fejlesztése II. ütemének elhagyását. A hagyományos árucsereforgalmi szerződéseken túl újszerű megállapodást kötöttünk a Szovjetunióval, melynek értelmében — gépekért — 1980-ban egymillió tonna kő- olajterméket szállítanak részünkre. Dollárelszámolás alapján — húsért és gabonáért — további egymillió tonna kőolajat és 0,4 millió tonna kőolajterméket importálunk a szovjet féltől. A hazai szénhidrogénkészletek kihozatali arányának növelése érdekében meggyorsítottuk a másod- és harmadlagos művelési eljárások bevezetésének munkálatait, megkezdtük a termikus módszer és különböző vegyi anyagokat felhasználó művelési eljárások üzemi kísérleteit. Tervszerűen épülnek az orenburgi földgázvezetékhez kapcsolódó létesítmények, melyek eredményeként 1980-tól évente 2,8 milliárd köbméterrel több földgázt kap hazánk. Emellett — hosszú előkészítés után — kellő ütemben folynak az Adria Kőolaj Távvezeték magyar szakaszának építési munkái. A hazai szénhidrogénigények mértékét elsősorban a fehéráruszükségletek alakulása, ezen belül a motorikus, a vegyipari célú benzin és gázolaj, valamint a háztartási tüzelőolaj felhasználása, a kommunális és ipari fogyasztóknál jelentkező szénhidrogén-szükségletek, valamint a szénhidrogén-tüzelésű erőművek földgáz- és fűtőolajigénye határozza meg. A jelenleg ismert igények alapján a kőolajfeldolgozás 1980-ban 10,5 millió tonna lesz, ami 1,2 millió tonnával marad el az V. ötéves tervben előirányzott értéktől. A feldolgozáshoz kétmillió tonnát a hazai kőolajtermelésből és 8,5 millió tonnát szovjet importból biztosítunk. A Barátság II., valamint az Adria Kőolaj Távvezeték létesítésével uralkodóvá válik a vezetékes szállítás. — Mit mondhatunk a földgáztermelés és -fogyasztás alakulásáról? — A hazai földgáztermelés 1980-ra évi hatmilliárd köbméter körüli lesz. A jelenlegi mezők hozama a VI. ötéves terv végére kisebb mértékben csökken, de még elegendő lesz az évi hatmilliárd köbméteres földgáztermeléshez. Az összes import — szovjet és román — mintegy négymilliárd köbmétert tesz majd ki 1980-ra. A következő tervciklusban a nagy inert- tartalmú földgázfelhasználás várhatóan mintegy félmilliárd köbméter lesz: olyan alacsony fűtőértékű földgázok kitermeléséről van szó, amelyek energetikai célra még hasznosíthatók. A beruházási eszközökkel való takarékosság és az energia- ellátás megköveteli, hogy a földgázszolgáltatás a gazdaságosan ellátható területekre koncentrálódjon. A földgázfelhasználás struktúráját úgy kell alakítani, hogy elsősorban a kommunális fogyasztók színvonalasabb,. kulturáltabb és gazdaságosabb hőellátását, valamint az ipari technológiák és a vegyipar igényeit fedezzük. A lakosság ellátását a nagyvárosok már gázhálózattal rendelkező, illetve sűrűn lakott területein célszerű fejleszteni. — Mit remélhet Baranya az országos programtól? Közismert, hogy Pécs további fejlődését jelentősen befolyásolja a föld- gázvezeték. — A VI. ötéves tervre vonatkozó számítások szerint Pécs megyei város vezetékes föld- gázellátásba történő bekapcsolását 1982-re irányozzuk elő. Ennek eredményeként a jelenleg városi gázzal ellátott fogyasztók áttérnek a földgázfelhasználásra, de földgázt kapnak a történelmi városrész intézményei, lakossági és kommunális fogyasztói, továbbá azok is, akik a távhőellátási körzeten kívül, de nagy hősűrűségű kerületekben laknak. Pécs város bekötésével egyidőben, a föld- gázvezeték mellett lévő mező- gazdasági üzemek nyári — nem csúcsidejű — ellátása is megvalósul. A megyeszékhelyen lévő ipari fogyasztók tankautós fűtőolajellátásának biztosítása érdekében a Pécsi Hőerőműben ötezer köbméteres fűtőolajtároló létesítését tervezzük: ily módon megoldódik a Baranya megyei Tejipari Vállalat és a Pannónia Sörgyár biztonságosabb ellátása is. Salamon Gyula A házgyári építkezés, az olcsóság és gyorsaság érdekében több száz egyforma lakást eredményez. Nemcsak a méret és lakásbeosztás, hanem a tapéta, műanyag vagy szőnyegpadló színe, a konyha berendezése is egyforma. Ezt az uniformáltságot a benne lakók ízlése, egyénisége alakítja egyedivé... Ha van miből alakítania. Nos, a BNV-Otthon kiállításán bemutatott bútorokból bőven választhatna mindenki, a lakás méretéhez, ízléséhez, pénztárcájához megfelelőt. A legkeresettebbek a laká:ok adottságaihoz igazodó variálható bútorok. Közülük már kapható a Székesfehérvári Bútoripari Vállalat Garzon-elemes bútorcsaládja, és a BU- BIV közkedvelt Réka bútora. Ez utóbbi rendkívül hasznos térkihasználással rendelkezik, 47 centiméteres mélységből, kényelmes fekhely, asztal nyitható le, elemei sokféleképpen variálhatók. A BNV-rv újdonságként látható a Réka exlu- zív kivitelű mintadarabja. A magas minőségi igényeket kielégítő, tölgyborítású, matt felületű és természetesen drágább bútort csak kisebb szériában fogják gyártani. A Zala Bútorgyár szintén praktikus, több funkciós bútorokat állított ki. A Zsolt nevű variálható lakószoba „erénye" a szekrénysorba épített ágy- neműtartóval(l) rendelkező dupla fotelágy, mely kinyitva két személy kényelmes fekhelye lehet. A Zsuzsi fantázia nevű bútornál tetszetős a natúr és zöld pácolású faelemek kombinálása, s a variálható könyv- és zenefalba szintén két fotelágyat építettek be. Ezek a bútorok már kielégítik azt a hármas igényt, hogy kis lakásba való, formatervezése esztétikus és emellett praktikus legyen. Az étkező garnitúrák között voltak szépek és kevésbé szépek, új vonalúak vagy régit utánzóak, de a tervezők a legtöbbnél nem gondoltak arra, hogy az asztallapok mérete nem szolgálja egy, két vagy három gyerekes család kényelmes étkezését — Egyedül a BUBIV Toskana fantázianevű nagyon szép kivitelű étkezősarok garnitúrájához készítettek praktikus, két oldalorv nagyobbítható felületű asztalt. Az ülőgarnitúráknál, fekhelyeknél úgy tűnik, mintha nehezebb lenne egyeztetni az esztétikumot a praktikussággal (Vagy a tervezők felejtik el, hogy nálunk az átlagos szobaszám 1,9.) Szemet gyönyörködtető, igazán luxus kivitelű ülőgarnitúrák láthatók, de 30 százalékuk egy funkciós vagyis csak ülni lehet rajtuk. A vásárlók részéről, azok iránt nagyobb az érdeklődés, melyek kétszemélyes fekhellyé alakíthatók. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat mutatott be olyan luxus kivitelű sarok ülőgarnitúrákat — Pclet és Gloria fantázianéven —, melyek csak látszatra luxusberendezések. Elemeiből igény szerint kényelmes társalgó-, tanuló-, dolgozósarkot, kétszemélyes fekhelyet lehet kialakítani, s az ágynemű is elfér benne. A bel- és külföldi piacokon egyaránt nő az érdeklődés o stílbútorok iránt. A szövetkezeti bútoripar termékeinek jelentős százaléka ezt az igényt szolgálja ki, külön ki kell emelni a Pécsi Faipari Szövetkezet intarziás vagy dúsan faragott stílus tiszta bútorait. A tavalyi BNV-t követően jött létre az a finn—magyar együttműködési megállapodás, mely szerint a két ország bú-, toripari szakemberei, és iparművészei közösen készítenek célszerű és olcsó bútorokat. A kooperáció első termékei láthatók az idei vásáron. Az anyag természetességének megtartására törekednek, o főanyag natúr, nem pácolt, nem fényezett. Az ülőgarnitúrák bútorszövetei a len és kender eredeti színét utánzók vagy attól csak árnyalatokban eltérőek. Érdekes törekvés, bár ecvelőre a vásár nézőinél nem aratott sikert. E stílusnak nálunk nincsenek hagyományai, hiányoznak a hozzávaló lakáskiegészítők (szőnyeg, kárpit, függöny), ezek nélkül pedig a magyar ízlésnek kissé puritán képet nyújt. S. Zs. Rövidesen elkészül az Adria Kőolaj Távvezeték csurgói szivattyú- állomása. A képen: A csőgörény váltó állomáson Kovács Gábor és Frang Géza szerelés közben. Megfelelni a nagy feladatoknak, ez adja a munka szépségét Az új igazgató Minden munkahely- és környezetváltoztatás bizonyos stresszhatást gyakorol az emberre. Van, akinél szorongást, álmatlan éjszakákat okoz, s van, akiben ilyenkor nagy tenni vágyás, tervek, elhatározások születnek. Nagy Ernő, a Mohácsi Farostlemezgyár új igazgatója, ez utóbbiak közé tartozik. Nem könnyű a feladata, a közel 20 éves gyár történetében ő csak a második igazgató. — Úgy látom, nagyon érti a dolgát, — mondta az igazgatóhelyettes. — ügyes fiatalember — vélte a titkárnő egy hónappal a beiktatása után. Nagy Ernő, a szegedi Gépipari Technikum villamosipari tagozatának elvégzése után a Szegedi Falemezgyárba került villanyszerelőként, s 21 évig nem változtatott munkahelyet, csak a lépcsőfokokon lépegetett előre. 1964-ben energetikus lett, 1970-ben pedig a vállalat pártszervezetének titkára. 1975-ben kétéves vezetőképző iskola, ezután a szegedi gyár igazgatóhelyettese, 1978. május elsejétől a MOFA igazgatója. — önnek felajánlották a szegedi gyár igazgatói állását is, mégis a mohácsit választotta. Miért? — Az újszerűsége, modernsége, egyedisége miatt. A gyárral előzőleg ugyan nem volt módom ismerkedni, mégis az első perctől kezdve jól éreztem itt magam. Kedves, őszinte emberek közé kerültem, most pár hónap után úgy érzem, mintha legalább 20 éve itt élnék. Az emberi tulajdonságok közül a nyíltságot becsülöm legtöbbre. Azt szoktam mondogatni az embereknek: mindenkinek csak egy élete van, ne keserítsük el senkiét. — Mit tart a legsürgősebb tennivalónak? — Eddig a gyár hiánycikket termelt, most többre képes, mint amekkora a piaci igény. Meg kell változtatni a gyári stratégiát és igen rugalmasan, sokszor két-három nap alatt kell az embereket átcsoportosítani ahhoz a termékhez, ami iránt éppen a legnagyobb a kereslet. Szeretném az újító mozgalmat is fellendíteni. 1057 ember eszét kellene a vállalat érdekében mozgósítani, a benne rejlő tartalékot felszabadítani. A sürgős tennivalók közé tartozik a szennyvízprobléma megoldása, az életveszélyes kazánok lecserélése, a fatárolótér gépesítése, a gépjármű- javítónak jobb körülményeket teremteni, az orvosi rendelőt s az egyéb szociális létesítményeket korszerűsíteni. — Milyen fejlesztések jöhetnek szóba? — A fejlesztés tervezésénél nem szabad csak két-három évben gondolkodni, hanem legalább 10—15 éves távlatokban. Csak azt érdemes és szabad fejleszteni, ami évek múltán tovább fejleszthető. Ehhez ugyan kell rendelkezni a gyárnak saját elképzelésekkel, de feltétlen ismerni kell a minket kiszolgáló és az általunk kiszolgált üzemek fejlesztési tervét, hogy ebbe a láncolatba beleilleszkedhessünk. Egyre inkább az olcsó hulladékfeldolgozás kérdése izgat. Számtalan nagy üzem — pl. a barcsi parkettagyár is — jelentős mennyiségű fahulladékot termel. Most folynak a felmérések, vajon mennyire lenne gazdaságos az ideszállítása, a felhasználása. — öt hónapja van Mohácson. Úgy érzi most is, hogy jól döntött? — Nehéz és nagy felelősség volt átvenni a gyár vezetését egy olyan embertől, mint amilyen dr. Fáy Mihály, aki a gyár indulásától kezdve nagy dolgokat vitt véghez, és oki minden szempontból magasra tette a mércét. És bár hangsúlyoztam az embereknek, hogy én más vagyok, bennem ne őt lássák, ennél a magas mércénél alább én sem adom. Ennek a feladatnak megfelelni, ez adja ennek a munkának a szépségét, izgalmassá- gát. Sarok Zsuzsa
