Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-01 / 271. szám
\ DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1978. OKTÓBER I. A 6/A Szólói András úti szakasza A Rákóczi úttól a Tüzér utcáig Ifegíg a 6|H-n Két dolog motoszkált bennem, amikor végigsétáltam a 6/A út eddig elkészült szakaszán, a Rákóczi úttól a Tüzér utcáig. A mintegy 2,5 kilométeres útvonalon sok minden történt 1974. szeptember vége óta, amióta az első szakasz a felüljáróval együtt elkészült. Mindenekelőtt tanúsíthatom azt, ami az autó kormánya mögül talán nem olyan egyértelmű, de így — egy jó órás séta tapasztalatait összegezve — a napnál is világosabb, hogy a 6/A út még így, csonkán is ténylegesen betölti a városi főútvonal szerepét. Szinte másod- percnyi kihagyás nélkül suhantak el mellettem a járművek, bizonyítván: mennyire nincs igazuk azoknak, akik még ma is megkérdőjelezik, szükség volt-e itt erre az útra. Ami pedig a bennem motosz- kálókat illeti: 1. ez az út egy kicsit több odafigyeléssel, a „terek útjává” válhatna; 2. számos más városbeli példa ellenére sem öltözött új ruhába az útvonalat szegélyező két házsor egy része. Induljunk neki az útnak, ami — érdekes módon — jellegében is, küllemében is út, Így ahogy e két betűvel értelmezhetjük. De hivatalosan utcák sorából áll. Tehát a Rózsa Ferenc úti csomóponttól indulok, s itt mindjárt a néhány év előtti tervpályázat jut eszembe: szép teret képzeltek ide az építészek. De vajon mikor lesz itt tér? Maga az út rendezett; amit lehetett, annak idején „kipofozták". Most a kerítések, téglabástyák rendben vannak, s gondolom, jó darabig ugyanezt a képet mutatja ez a néhányszáz méteres útszakasz. Csak a Czinderi utcába ne nézzen be az ember... A Szalai András út sarkára érve a túlsó, a „piactéri" oldalt nem veszem észre, hiszen ott előbb-utóbb megkezdődik az autóbusz-pályaudvar építése. De van még három sarok, amivel •lehetne valamit kezdeni. A csomópontot egyszer majd rendezik, de addig is ... jó lenne például a Tempó-sarkot néhány paddal, virágtartóval otthonosabbá tenni. Figyelem a Sopiana előtti parkolót. Sok-sok autó áll ott — részben az egykori Regős utca aszfaltján. Aztán ott, ahol a régi utca és az új út spiccben összefut, zavarba jövök. Minden olyan esetleges, olyan befejezetlen. Pedig éppen négy esztendeje, hogy az út elkészült. És éppen itt, egy autóbuszmegálló is van. Erről jut eszembe, hogy egyszer esős időben buszra várva, a többi várakozóval győztünk hátra ugrálni, mert a járda előtti hatalmas viztócsán átszágul- dó autók oda-odafröccsentették az áldást. Miért van ekkora tócsa egy új úton? Rájöttem: a víznyelő jó távol van a járda szegélyétől. Akkoriban meg is érdeklődtem: miért? Azért, mert a buszöböl akkor készült, amikor a víznyelők már a helyükön voltak. Jó, de akkor az öböl miért nem lejt a víznyelők felé? Újabb csomópont, a Bajcsy. Nos, ez is térnek kínálja magát, s bizonyára az is lesz, ha elkészül a művelődési központ. A négy sarok közül pillanatnyilag egynek adatott meg, hogy hangulatos kis pihenőzúggá váljék. A másik oldalon még épülnek az üzletek. Ha elkészülnek, a két oldal együttes rendezése sokat jelentene a városnak ezen a helyén. A Szalai András út innen következő szakaszáról annyit, hogy az északi oldala egyetlen hatalmas parkoló. Amikor a hatalmas, szürke kőzúzalékkal fedett térségen nyüzsgő gépkocsitömeget nézem, mindig eltűnődöm azon: hol találnak majd helyet ezek, ha elkészül a művelődési központ, előtte a rendezett szobros-szökőkutas térrel? Feltűnt az MHSZ és az SZMT székháza előtt várakozó sok gépkocsi. Megnéztem a két székház közös parkolóját az épületek mögött: üres. Ekkor tűnődtem el azon, hogy az épületek előtti térségből, ami a május 1-i felvonulások központi helye lévén amúgy is rangot kapott, s egyéb alkalmakkor is szerephez juthat, jó lenne valami szép térburkolattal olyan reprezentatív teret kialakítani, ami része lehetne a majdani művelődési központ előterének. S a Jókai utca sarok is várja még az ügyészség előtti terecskéhez való igazítást. Átérek a József Attila útra. A negyedik sarkon folyik az építkezés... Itt kezdődik aztán a 6/A-nak az a szakasza, aminek a képére az elején mór utaltam. Az utat szegélyező házsor bizony nem azt a képet mutatja, amit egy több tízmilliós közúti beruházás után elvárhatnánk. Néhány nagy házat a PIK felújított, s ezek most még jobban felhívják a figyelmet a többiek állapotára. A vakolatukat hullatott házak nem nyújtanak valami szép látványt. Egy részük magántulajdonban van, de talán szerét lehetne ejteni egy általános sortatarozásnak? A magántulajdonosoknak is jobb, ha rendben van a háza. Újabb csomópont: Megyeri út. A 6/A enyhe ívben kanyarodik, tág teresedést vág át. Sajnos négy nyári hónappal az út- átadás után még mindig a be- fejezetlenség a hely jellemzője. Ezen a környéken a Határőrség mutatott példát: a laktanya főbejáratát igazán szépen építették újjá. Reméljük, ezt rövidesen követi a tisztiházak tatarozása. A térség rendezésébe ez is beletartozik. Meg a Megyeri út zsákutcává lett része, a volt ABC mellett. Erről már írtunk: nem készültek víznyelők, eső idején megáll itt a víz, pocso- lyósodik . .. Megígérték, hogy megcsinálják . . . Innen már gyorsan elérünk az út végéhez. Tüzér utca. Balra a szépen megfiatalított atlétikai pálya, a változatlanul vén lelátóval. Nem emeli a környék színvonalát, s ha elkészül a 6/A következő szakasza, akkor végképp elszomorító látványt nyújt, hiszen az új út a városba érkezőket szinte nekivezeti ennek az elaggott épületnek. Ez pedig már 1979-ben lesz! A Tüzér utcáig kész az út, helyükre kerültek a forgalomirányító lámpák is, a becsatlakozás mégis olyan érzést kelt, mintha nem lenne kész. Nem véletlenül: az út végén még mindig egy romhalmazzal teli grund van. Hársfai István A Tüzér utcánál Akaraterőivel es szorgalommal Otthont teremtő fiatalok O Tojótyúkok, eladott göbék tucatjai, OTP-kölcsön, elmaradt nyaralások, segítőkész rokonság és óriási szorgalom. Ezek voltak a kellékei — vagy hogy stílszerűek legyünk az alapjai — a baksai Szűcs család házának. Rádfa utca 9. szám. Nem a tisztaszobában, hanem a konyhában ülünk, a család pénzügyminiszterével Szűcs Bé- lánéval, az Ezüstkalász termelőszövetkezet gépírónőjével. A gépkocsivezető férj valahol Ócsárd táján dolgozik a betakarításnál. A beszélgetésnél a gyerekek: Ágnes, Zsuzsa és Béla asszisztálnak. A lakás háromszobás. Körülbelül 400 ezer forintba került. — A férjem meg én is tősgyökeres baksaiak vagyunk. Tíz éven át laktunk a két kis szobából, konyhából álló örökölt hajlékban. Addig álmodoztunk a szép, új, igazi otthonról. Először tojótyúkokkal kezdtem el foglalkozni a háztájiban. Később rájöttünk arra, hogy kifizetődőbb a sertéstartás. A malacokat mindig jó pénzen el lehet adni a vásárban. A tsz ad hozzá kukoricát, ezt mi még kiegészítjük egy kis táppal és búzával. A férjem havi négy-ötezer forintot hoz haza, én háromezret keresek és ehhez jön még a családi pótlék. Ez havonta több mint nyelcezer forint. A kertben megterem a zöldség, van egy kis szőlőnk is, és minden évben vágunk disznót. így élelmiszerre nem kell sokat költeni. így tudtunk spórolni. Van egy Trabantunk is, azzal nem sokat törődtünk mostanában, nem volt nekünk időnk áutókázni. — Két évig épült a ház. Kaptunk hozzá 100 000 forintot az OTP-től. A segédmunkát a rokonsággal együtt mi végeztük, a fuvarozásban segített a termelőszövetkezet. Most már minden együtt van, és még maradt is egy kis megtakarított pénzünk. Tavaly a szabadság ideje alatt építkeztünk, idén is van még munka a ház körül, jövőre szeretnénk valamerre elmenni. Azért volt szórakozásunk, mert szeretjük a televíziót. Újságokat is járatunk: a Dunántúli Naplót, a Képes Újságot és a Nimródot. — Mit ebédeltek ma a gyerekek? — Paradicsomlevest és kol- bászos lecsót. o is ideg- és időőrlő foglalatosság volt. — Eddig mennyi pénzbe került az építkezés? — 350 000 forintba. Ebben benne van a telek- és a melléképület ára is. Kétszintes a ház, négyszobás. Saját tervezésű olaj légfűtést szereltem bele. Most már csak a parkettázás van hátra és az ősz elejére meglesz a lakásavató. — Miért Meszesen települtek le? — Itt élvezhetjük a város előnyeit annak hátrányai nélkül. Jó levegőt és csendet nyújt ez a vidék, ha pedig szórajcozni vagy fontosabb dolgokat bevásárolni van kedvünk, akkor fél óra alatt beérünk Pécsre. Nehéz volt felépíteni ezt a házat, de nem cserélném most már el sehová, semmi pénzért. . . o A Hegyi család jövedelme havonta 8000 forint. A férj a Baranya megyei Sütőipari Vállalatnál pék, a feleség pedig Hirden szövőnő. 10 éve házasok, nagyobbik lányuk, Katalin 9 éves, húga Eszter pedig 3 esztendős. Hegyiék Komlón laktak a sógoréknól. Jöttek a gyerekek, és két családnak kicsi lett a lakás. Beadták a lakásigénylést a tanácshoz, de nem biztatták őket azzal, hogy rövid időn belül lakást kapnak. — Akkor elhatároztam, hogy magam építem fel a házat. Kiléptem a vállalattól, és 1973-ban vettem égy házhelyet Hosszúhetényben. Két éven át a szomszédos maszek pékségben dolgoztam, és minden szabad percemben építettem a házat. 1975-ben költöztünk, be, akkor még csak egy szoba és a konyha volt készen. Akkor megnyugodtam, és újból visszamentem régi munkahelyemre, Komlóra. Azóta is ott dolgozom — mondja o férj. — Kik segítettek az otthonteremtésben? — 80 000 forint megtakarított pénzünk volt, amikor elkezdtük. Ehhez — a vállalattól és az OTP-től — a feleségemmel egytüt felvettünk még több mint 150 000 forint kölcsönt. Készpénztámogatást a szülőktől csupán néhány ezer forintot kaptunk. Szóval nagy ára volt ennek a háznak, mert az én életemben öt éve nincs presszózás, nincs mulatozás. Most gyűlt össze annyi pénzünk, hogy még a tél előtt elvégezhessem o külső vakolást. — Most tehát három szoba, összkomfortos, kényelmes, önálló otthona van. Sok fiatat házas vágyik hasonlóra ... — Mi is éveken ót • csak vágyakoztunk, de közben tétlenkedtünk lakásügyben. Mai eszemmel azt tudom mondani, hogy csak akaraterő és szorgalom kérdése az önálló otthon megteremtése. Aki nem hiszi el, jöjjön el hozzám, ide, Hosszúheténybe, a Béke utca 36. alá ... E. Az Auth família még nem költözött be az új lakásba. A férj 26 éves, a Sopiana marósa. A feleség 24 éves bolti eladó, öt hete született meg a három és féléves Zoltán kis- húga: Andrea. Auth István a katonaság ideje alatt ismerkedett meg leendő feleségével, és akkor döntött úgy, hogy építkezni fog. Azt mondja, hogy ma már nem merne újból bele-- vágni. — Hogyan jött össze az új lakás ára? — Édesapámnak Apátvaras- don a bekötő út mellett volt a háza és /kisajátították. Emellett mi is összespóroltunk úgy százezer forintot. — Gyorsan épül a ház? — Negyedik éve épül, de én úgy érzem, hogy ez a négy év olyan hosszú volt, mint az örökkévalóság. Magunk csináltuk, amit lehetett, ráment a szabadság, ráment a szabad szombat, ráment a vasárnap. A legtöbb idő az anyagbeszerzéssel telt el. Mindig az volt a hiánycikk, amit éppen kerestünk, ügyeskedés, csúszópénzek útján sikerült csak hozzájutni sok mindenhez. Az ügyintézés, az ilyen- ol>an papírok utáni járkálás iQfc .. A Hegyi család a hosszúhetényi Béke utcában épített családi házat Sziics Béla lakása Boksán, a Rádfa utcában
