Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-22 / 292. szám

1978. OKTÓBER 22. NEMZETKÖZI MAGAZIN DN HÉTVÉGE 7. Milyenek lesznek a szovjet lakóházak a XXL században ? A szovjet városépítés tör­ténetében először alakítanak ki olyan nagy kiterjedésű kí­sérleti lakótelepet, amelynek a XX. és XXI. század lakás- kultúráját kell megvalósítania. A kísérletet Moszkva egyik új lakónegyedében végzik, összesen 7 épületet készíte­nek, mindegyikben 1000— 1000 lakással. A tervek sze­rint a lakótelepen 20 ezer ember él majd. A számítások szerint a kísérlet 100 millió rubelbe kerül. A tervezők több mint 30 építészeti és műszaki megol­dást dolgoztak ki. A lakó­telep érdekessége, hogy a szolgáltató vállalatokat a föld alatt helyezték el. Minden lakóépület alatt parkolóhe­lyek találhatók, melyek 3600 gépkocsi elhelyezésére al­kalmasak. A garázsokhoz lift­tel lehet lejutni, az utakat a gépkocsik alagutakon köze­líthetik meg. Ezzel tették le­hetővé, hogy a lakótelep bel­területén alig közlekedik majd gépkocsi és a Metró- állomás közelsége megoldja a tömegközlekedési problé­mákat. A kísérlet célja, hogy mind a lakáson belül, mind azon kívül komfortot biztosítsanak! A demográfusok szerint az ezredfordulón egy tipikus moszkvai család 3 főből áll majd. Erre az időre már olyan lakásokat kell építeni, ame­lyekben minden családtagnak külön szobája van. Ezért a tervezők a lakótelep egységé­nek a 3 szobás lakást te­kintették. A lakóterek változ- tathatóak lesznek. Ez hasznos megoldás a családi összejö­vetelek szempontjából. A belsőépítészek modern anya­gokat: színes műanyagot, szintetikus tapétát, fát, kerá­miát használnak. A földszinten nagy elő­csarnokokat alakítottak ki. Itt lesz kenyér és tejüzlet, tra­fik, újságáruda, kölcsönző bolt, önkiszolgáló mosoda. A hagyományos filmszínház he­lyett kultúrközpontot alakí­tanak ki, és mellette épül fel a sportkomplexum. Kissé odább lesz az üdülőpark-zó­na, amelynek sok szolgáltatá­sa ingyen lesz. A tervezők komoly figyel­met fordítottak a gyermekek nevelésére. Egységes oktató- központot alakítottak ki, amelynek 2 iskolája van, és itt 2600 tanuló elhelyezését biztosítja. Kik laknak majd ezen az összkomfortos lakótelepen? A válasz egyértelmű: azok a moszkvaiak, akiknek a lakó­telep felépülésekor még nem lesz olyan lakásuk, amely megfelel korunk követelmé­nyeinek. Alekszandr Gyedül APN—KS Moszkva egyik épülő lakónegyede TÉRISZONY KIZÁRVA. Aligha szédülékeny az a fiatalember, aki az átadás előtt álló frankfurti tv-torony tetején dolgozik. A 331 méter magas torony nemcsak az NSZK, hanem egész Nyugat- Európa legmagasabb épülete. Egyre kevesebb a lelkipásztor A vatikáni bulletin sze­rint a katolikus papok szá­ma évente átlagosan 8 szá­zalékkal csökken. Ez nem­csak a természetes állo­mánycsökkenés következ­ménye, hanem annak is, hogy egyre többen lemon­danak papi méltóságukról. 1975-ben például a papi szemináriumokon tanuló 143 845 papból több mint 14 000 abbahagyta a tanu­lást. „Légpárnás r • * II óriás Boulogne sur-Mcr fran­cia kikötővárosban vizre bo­csátották a világ legna­gyobb légpárnás kompját. Az ötemeletes ház magas­ságú „óriás" az Anglia és Franciaország közötti teher- és személyszállításban vesz részt. A komp 400 utassal és 65 személygépkocsival a fedélzetén óránként 130 ki­lométeres sebesség elérésé­re képes. A légpárnát két, egyenként 3200 íóerős gáz­turbina hozza létre. Három ugyanilyen teljesítményű motor működteti a hajót előre mozgató propellereket is. Segít a pszichológus, szociológus, szexológus Családügyi bíróságok Lengyelországban évek óta kísérleteket folytatnak a csalá­di ügyekre vonatkozó igazság­szolgáltatás tökéletesítésére. A célkitűzés kettős: a létrehozan­dó szervezeti megoldások biz­tosítsák a hatékony bíráskodás lehetőségét, ugyanakkor legye­nek előnyösek minden érdekelt állampolgár számára. Az egyik első lépés az volt, hogy pár éve 12 családügyi bíróságot hoztak létre. Átfogó elemzéseket készítettek a csa­ládról, a családi konfliktusok alapvető okairól. Köztudomású, hogy a mai család intézményé­nek működése - minden ked­vező társadalmi átalakulás el­lenére — rendkívül bonyolult. Nemegyszer elengedhetetlen a bírósági beavatkozás, hiszen a családi viszályoknak szélesebb társadalmi következményei van­nak. Világosan mutatja ezt a bí­róság elé kerülő fiatalkorúak növekvő száma. Szintén sokat­mondó a lengyelországi válá­sok számának emelkedése. (1976-ban 43 ezer.) Egy házas­ság felbomlása pedig újabb problémákat okoz: a szülői fel­ügyelet gyakorlása; a tartási kötelezettségek teljesítése; a vagyon, a lakás megosztása, stb. Eddig a családvédelem terén a fiatalkorúak bíróságai maguk végezték a nyomozási és a megelőző tevékenységet is. Az idén január 1-től átalakították a lengyel bírósági szervezetet; ezentúl büntető, polgári, vala­mint családügyi bíróságok fog­nak működni. A családügyi bíróságok különválasztása azt célozta, hogy egységesebbé tegyék az egy családon belül különböző kérdésekre vonatko­zó ítélkezést, továbbá kiszéle­sítsék a megelőzést és a társa­dalomba való visszailleszkedést segítő tevékenységet. Milyen jellegű ügyek kerül­tek a családügyi bíróságok ha­táskörébe? A család és a gyer­mekek gondozására vonatkozó eseteken kívül — mint a válás, a tartásdíj, vagyonmegosztás, a kiskorúak gondozása — át­vették a büntetőügyek egy ré­szét is. Ez utóbbiakhoz tartozik a csáládtagok bántalmazása, a kiskorúak alkoholhoz szokta­tása, valamint a tartási kötele­zettség alóli kibúvás. Nagy fontosságot tulajdoní­tanak az újonnan felállított bí­róságok és velük együttműködő szervezetek megelőző tevékeny­ségének. A cél az, hogy elejét vegyék a kiskorúak erkölcsi züllésének olyan esetekben, amikor a társadalmi normák megsértése még nem ölt túlsá­gosan durva formát. Az új családügyi bíróságok Lengyelország minden nagyobb városában megalakultak, a bí­rói testületet 382 női és 114 férfi bíró alkotja. A gyámható­sági pártfogók munkáját közel 10 ezer társadalmi aktivista, több ezer népi ülnök, valamint pszichológusokból, szociológu­sokból, szexológusokból és pe­dagógusokból álló családügyi csoportok is segíteni fogják. (Interpress - KS) A bambuszlüggöny előtt: Hongkong Kevés ország van a Földön, amelynek címere annyira kife­jezné a hely történelmi és je­lenkori sajátosságait, mint Hongkongé: a címerpajzson ringatódzó dzsunkákat egy ko­ronás oroszlán és egy pikkelyes sárkány fogja közre. A szimbó­lum tökéletes; Hongkong ed­digi sorsát a sárkány jelképez­te Kína és — erősen csökkenő befolyással — a brit oroszlán képviselte Anglia szabta meg. A „brit korona gyémántjá­nak” tartott távol-keleti gyar­matnak már megszületése is jellemző. Az első ópiumháború (1841—42) után hadisarcként szerezte meg Anglia a gyarmat mostani magját alkotó sziget- csoportot, majd a század vé­gén kierőszakolta azt is, hogy Kína 99 évre további - már a szárazföldhöz tartozó — terüle­teket adjon bérbe. Az így lét­rejött, kb. 1000 négyzetkilomé­teres gyarmat ma a brit kolo- nializmus és a kínai szokások anakronisztikus keveréke, a ka­pitalizmus erődítménye Kína testében. Körülötte átalakult az egész világ, gyökeresen megváltoztak az erőviszonyok. Sokan, gúnyolódva úgy mond­ják: a britek már csak a köz- igazgatást szolgáltatják, de nem kormányoznak. Más - jó­val nyíltabb — megfogalmazás szerint Kína egy telefonnal vé­get vethetne a hongkongi an­gol fennhatóságnak. A gyarmat fennmaradását pusztán az te­szi lehetővé, hogy Peking gaz­daságilag és politikailag is ér­dekelt a jelenlegi helyzet fenntartásában. Ez érthető, ha megvizsgáljuk Hongkongnak a világgazda­ságban betöltött szerepét. A 4,5 milliós gyarmat (lakossá­gának 98 százaléka kínai), ma igen fontos kereskedelmi és pénzügyi központ, több száz bank székhelye, s a világ leg­fontosabb kikötőinek egyike. Saját termelésén túl - bár pl. a textil-,'játék- és elektronikai iparban fejlődése figyelemre­méltó — igazi jelentősége ab­ban van, hogy közvetlen gaz­dasági kapcsolatot biztosít Kí­na és a világ között. Fontos tevékenységet lát el a Kínában gyártott termékek továbbadá­sával; rajta halad keresztül a kínai export 70 százaléka! Hosszú évekig szinte egyedül töltötte be „Kína kapujának" szerepét, és Kína ma is itt bo­nyolítja sok — hivatalosan nem mindig elismert — ügyletét. A Le Monde fogalmazásában: „Hongkong zsilip, amelyen ke­resztül át lehet menni a szo­cializmusból a kapitalizmusba és fordítva." Szakértői becslések szerint Kína Hongkongon át legalább évi 2 milliárd dollárhoz jut, s ez devizabevételének kb. ne- gyede-harmada. Folyamatosan nőnek és egyre több szektorra terjednek ki Kína beruházásai is, különösen érdekesek a Hongkongnak „olajvégállomós- ként” való használatáról szőtt tervek. Kína ugyanakkor szere­pet játszik a gyarmat belső egyensúlyának megőrzésében is. Egyrészt visszafogja a szak- szervezetek fellépését (!), más­részt olcsó élelmiszer-, olaj- és alapanyag-szállítások révén, il. letve árufelvásárlások révén nyújt segítséget. Erre Hongkongnak jócskán szüksége is van. Speciális sze­repe, adottságai és fejlődése ellenére a gyarmatnak rendkí­vül sok problémával kell meg­küzdeni, még akkor is, ha je­lenleg Ázsiában Japán és Szin­gapúr után itt a legmagasabb az életszínvonal és elhanyagol­hatóan alacsony a munkanél­küliség. Az 1974—75-ös gazdasági visszaesés után az eddig erő­sen specializált ipar kibővíté­sét szorgalmazzák, kihasználják a gyors ütemben fejlődő turiz­must, és komoly erőfeszítéseket tesznek új piacok meghódítá­sára. Erre feltétlenül szükség van, mert ha Kína közvetlen kapcsolatai Nyugat-Európával és az USA-val megerősödnek, ez óhatatlanul csökkenti Hongkong szerepét. A munkafeltételek Hong­kongban embertelenek: nincs minimális munkabér és maxi­mált munkaidő. Semmilyen tár­sadalombiztosítási rendszer nem létezik és változatlanul le­gális a gyermekmunka. Hongkongban sajátos prob­léma a népsűrűség növekedé­se, kb. 70 ezren még ma is dzsunkákon élnek. Az amúgy is túlzsúfolt gyarmatra évente több tízezer ember érkezik tör­vényesen — és több ezer tör­vénytelenül. A bevándorlás csökkentésére 1973-ban komp­romisszumos egyezséget kötöt­tek; eszerint Kína az illegáli­san érkezők visszaadásáért cserébe kötelezte magát a le­gális engedélyek számának korlátozására. A menekülőket ugyanakkor jól fel tudják hasz­nálni Hongkong speciális „iparágának", a Kína-kutatás- nak szakemberei. Évtizedek óta itt folytatják a legintenzívebben — az európai vasfüggöny kife­jezés mintájára — a „bambusz­függöny mögött" élő szomszé­dos óriósóllam figyelését. Mert a háttérben rejlő nagy kérdés változatlan: milyenek Kína szándékai? Meddig érde­kelt Peking a jelenlegi helyzet fenntartásában? Mi lesz Hong­kong sorsa, ha a gyarmat 9/10- ét alkotó „Új Területek" bérle­ti ideje 1997-ben hivatalosan lejár? Kína minden fórumon igyekszik csillapítani az aggo­dalmat: önkritikát gyakorol a kulturális forradalom kiváltotta 1967-es zavargásokért és foko­zott mértékben számít Hong­kongra modernizálási tervei­ben. Több magas rangú kínai politikus számos alkalommal megígérte, hogy nem terveznek beavatkozást Hongkong ügyé­ben és még az esetleges békés megoldásra is csak Tajvan kér­désének „rendezése" után ke­rülhet sor. Ez pedig alighanem szintén nem a közeljövő prob­lémája. Szegő Gábor A Victoria-hegy a tenger felől

Next

/
Oldalképek
Tartalom