Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-22 / 292. szám
1978. OKTÓBER 22. NEMZETKÖZI MAGAZIN DN HÉTVÉGE 7. Milyenek lesznek a szovjet lakóházak a XXL században ? A szovjet városépítés történetében először alakítanak ki olyan nagy kiterjedésű kísérleti lakótelepet, amelynek a XX. és XXI. század lakás- kultúráját kell megvalósítania. A kísérletet Moszkva egyik új lakónegyedében végzik, összesen 7 épületet készítenek, mindegyikben 1000— 1000 lakással. A tervek szerint a lakótelepen 20 ezer ember él majd. A számítások szerint a kísérlet 100 millió rubelbe kerül. A tervezők több mint 30 építészeti és műszaki megoldást dolgoztak ki. A lakótelep érdekessége, hogy a szolgáltató vállalatokat a föld alatt helyezték el. Minden lakóépület alatt parkolóhelyek találhatók, melyek 3600 gépkocsi elhelyezésére alkalmasak. A garázsokhoz lifttel lehet lejutni, az utakat a gépkocsik alagutakon közelíthetik meg. Ezzel tették lehetővé, hogy a lakótelep belterületén alig közlekedik majd gépkocsi és a Metró- állomás közelsége megoldja a tömegközlekedési problémákat. A kísérlet célja, hogy mind a lakáson belül, mind azon kívül komfortot biztosítsanak! A demográfusok szerint az ezredfordulón egy tipikus moszkvai család 3 főből áll majd. Erre az időre már olyan lakásokat kell építeni, amelyekben minden családtagnak külön szobája van. Ezért a tervezők a lakótelep egységének a 3 szobás lakást tekintették. A lakóterek változ- tathatóak lesznek. Ez hasznos megoldás a családi összejövetelek szempontjából. A belsőépítészek modern anyagokat: színes műanyagot, szintetikus tapétát, fát, kerámiát használnak. A földszinten nagy előcsarnokokat alakítottak ki. Itt lesz kenyér és tejüzlet, trafik, újságáruda, kölcsönző bolt, önkiszolgáló mosoda. A hagyományos filmszínház helyett kultúrközpontot alakítanak ki, és mellette épül fel a sportkomplexum. Kissé odább lesz az üdülőpark-zóna, amelynek sok szolgáltatása ingyen lesz. A tervezők komoly figyelmet fordítottak a gyermekek nevelésére. Egységes oktató- központot alakítottak ki, amelynek 2 iskolája van, és itt 2600 tanuló elhelyezését biztosítja. Kik laknak majd ezen az összkomfortos lakótelepen? A válasz egyértelmű: azok a moszkvaiak, akiknek a lakótelep felépülésekor még nem lesz olyan lakásuk, amely megfelel korunk követelményeinek. Alekszandr Gyedül APN—KS Moszkva egyik épülő lakónegyede TÉRISZONY KIZÁRVA. Aligha szédülékeny az a fiatalember, aki az átadás előtt álló frankfurti tv-torony tetején dolgozik. A 331 méter magas torony nemcsak az NSZK, hanem egész Nyugat- Európa legmagasabb épülete. Egyre kevesebb a lelkipásztor A vatikáni bulletin szerint a katolikus papok száma évente átlagosan 8 százalékkal csökken. Ez nemcsak a természetes állománycsökkenés következménye, hanem annak is, hogy egyre többen lemondanak papi méltóságukról. 1975-ben például a papi szemináriumokon tanuló 143 845 papból több mint 14 000 abbahagyta a tanulást. „Légpárnás r • * II óriás Boulogne sur-Mcr francia kikötővárosban vizre bocsátották a világ legnagyobb légpárnás kompját. Az ötemeletes ház magasságú „óriás" az Anglia és Franciaország közötti teher- és személyszállításban vesz részt. A komp 400 utassal és 65 személygépkocsival a fedélzetén óránként 130 kilométeres sebesség elérésére képes. A légpárnát két, egyenként 3200 íóerős gázturbina hozza létre. Három ugyanilyen teljesítményű motor működteti a hajót előre mozgató propellereket is. Segít a pszichológus, szociológus, szexológus Családügyi bíróságok Lengyelországban évek óta kísérleteket folytatnak a családi ügyekre vonatkozó igazságszolgáltatás tökéletesítésére. A célkitűzés kettős: a létrehozandó szervezeti megoldások biztosítsák a hatékony bíráskodás lehetőségét, ugyanakkor legyenek előnyösek minden érdekelt állampolgár számára. Az egyik első lépés az volt, hogy pár éve 12 családügyi bíróságot hoztak létre. Átfogó elemzéseket készítettek a családról, a családi konfliktusok alapvető okairól. Köztudomású, hogy a mai család intézményének működése - minden kedvező társadalmi átalakulás ellenére — rendkívül bonyolult. Nemegyszer elengedhetetlen a bírósági beavatkozás, hiszen a családi viszályoknak szélesebb társadalmi következményei vannak. Világosan mutatja ezt a bíróság elé kerülő fiatalkorúak növekvő száma. Szintén sokatmondó a lengyelországi válások számának emelkedése. (1976-ban 43 ezer.) Egy házasság felbomlása pedig újabb problémákat okoz: a szülői felügyelet gyakorlása; a tartási kötelezettségek teljesítése; a vagyon, a lakás megosztása, stb. Eddig a családvédelem terén a fiatalkorúak bíróságai maguk végezték a nyomozási és a megelőző tevékenységet is. Az idén január 1-től átalakították a lengyel bírósági szervezetet; ezentúl büntető, polgári, valamint családügyi bíróságok fognak működni. A családügyi bíróságok különválasztása azt célozta, hogy egységesebbé tegyék az egy családon belül különböző kérdésekre vonatkozó ítélkezést, továbbá kiszélesítsék a megelőzést és a társadalomba való visszailleszkedést segítő tevékenységet. Milyen jellegű ügyek kerültek a családügyi bíróságok hatáskörébe? A család és a gyermekek gondozására vonatkozó eseteken kívül — mint a válás, a tartásdíj, vagyonmegosztás, a kiskorúak gondozása — átvették a büntetőügyek egy részét is. Ez utóbbiakhoz tartozik a csáládtagok bántalmazása, a kiskorúak alkoholhoz szoktatása, valamint a tartási kötelezettség alóli kibúvás. Nagy fontosságot tulajdonítanak az újonnan felállított bíróságok és velük együttműködő szervezetek megelőző tevékenységének. A cél az, hogy elejét vegyék a kiskorúak erkölcsi züllésének olyan esetekben, amikor a társadalmi normák megsértése még nem ölt túlságosan durva formát. Az új családügyi bíróságok Lengyelország minden nagyobb városában megalakultak, a bírói testületet 382 női és 114 férfi bíró alkotja. A gyámhatósági pártfogók munkáját közel 10 ezer társadalmi aktivista, több ezer népi ülnök, valamint pszichológusokból, szociológusokból, szexológusokból és pedagógusokból álló családügyi csoportok is segíteni fogják. (Interpress - KS) A bambuszlüggöny előtt: Hongkong Kevés ország van a Földön, amelynek címere annyira kifejezné a hely történelmi és jelenkori sajátosságait, mint Hongkongé: a címerpajzson ringatódzó dzsunkákat egy koronás oroszlán és egy pikkelyes sárkány fogja közre. A szimbólum tökéletes; Hongkong eddigi sorsát a sárkány jelképezte Kína és — erősen csökkenő befolyással — a brit oroszlán képviselte Anglia szabta meg. A „brit korona gyémántjának” tartott távol-keleti gyarmatnak már megszületése is jellemző. Az első ópiumháború (1841—42) után hadisarcként szerezte meg Anglia a gyarmat mostani magját alkotó sziget- csoportot, majd a század végén kierőszakolta azt is, hogy Kína 99 évre további - már a szárazföldhöz tartozó — területeket adjon bérbe. Az így létrejött, kb. 1000 négyzetkilométeres gyarmat ma a brit kolo- nializmus és a kínai szokások anakronisztikus keveréke, a kapitalizmus erődítménye Kína testében. Körülötte átalakult az egész világ, gyökeresen megváltoztak az erőviszonyok. Sokan, gúnyolódva úgy mondják: a britek már csak a köz- igazgatást szolgáltatják, de nem kormányoznak. Más - jóval nyíltabb — megfogalmazás szerint Kína egy telefonnal véget vethetne a hongkongi angol fennhatóságnak. A gyarmat fennmaradását pusztán az teszi lehetővé, hogy Peking gazdaságilag és politikailag is érdekelt a jelenlegi helyzet fenntartásában. Ez érthető, ha megvizsgáljuk Hongkongnak a világgazdaságban betöltött szerepét. A 4,5 milliós gyarmat (lakosságának 98 százaléka kínai), ma igen fontos kereskedelmi és pénzügyi központ, több száz bank székhelye, s a világ legfontosabb kikötőinek egyike. Saját termelésén túl - bár pl. a textil-,'játék- és elektronikai iparban fejlődése figyelemreméltó — igazi jelentősége abban van, hogy közvetlen gazdasági kapcsolatot biztosít Kína és a világ között. Fontos tevékenységet lát el a Kínában gyártott termékek továbbadásával; rajta halad keresztül a kínai export 70 százaléka! Hosszú évekig szinte egyedül töltötte be „Kína kapujának" szerepét, és Kína ma is itt bonyolítja sok — hivatalosan nem mindig elismert — ügyletét. A Le Monde fogalmazásában: „Hongkong zsilip, amelyen keresztül át lehet menni a szocializmusból a kapitalizmusba és fordítva." Szakértői becslések szerint Kína Hongkongon át legalább évi 2 milliárd dollárhoz jut, s ez devizabevételének kb. ne- gyede-harmada. Folyamatosan nőnek és egyre több szektorra terjednek ki Kína beruházásai is, különösen érdekesek a Hongkongnak „olajvégállomós- ként” való használatáról szőtt tervek. Kína ugyanakkor szerepet játszik a gyarmat belső egyensúlyának megőrzésében is. Egyrészt visszafogja a szak- szervezetek fellépését (!), másrészt olcsó élelmiszer-, olaj- és alapanyag-szállítások révén, il. letve árufelvásárlások révén nyújt segítséget. Erre Hongkongnak jócskán szüksége is van. Speciális szerepe, adottságai és fejlődése ellenére a gyarmatnak rendkívül sok problémával kell megküzdeni, még akkor is, ha jelenleg Ázsiában Japán és Szingapúr után itt a legmagasabb az életszínvonal és elhanyagolhatóan alacsony a munkanélküliség. Az 1974—75-ös gazdasági visszaesés után az eddig erősen specializált ipar kibővítését szorgalmazzák, kihasználják a gyors ütemben fejlődő turizmust, és komoly erőfeszítéseket tesznek új piacok meghódítására. Erre feltétlenül szükség van, mert ha Kína közvetlen kapcsolatai Nyugat-Európával és az USA-val megerősödnek, ez óhatatlanul csökkenti Hongkong szerepét. A munkafeltételek Hongkongban embertelenek: nincs minimális munkabér és maximált munkaidő. Semmilyen társadalombiztosítási rendszer nem létezik és változatlanul legális a gyermekmunka. Hongkongban sajátos probléma a népsűrűség növekedése, kb. 70 ezren még ma is dzsunkákon élnek. Az amúgy is túlzsúfolt gyarmatra évente több tízezer ember érkezik törvényesen — és több ezer törvénytelenül. A bevándorlás csökkentésére 1973-ban kompromisszumos egyezséget kötöttek; eszerint Kína az illegálisan érkezők visszaadásáért cserébe kötelezte magát a legális engedélyek számának korlátozására. A menekülőket ugyanakkor jól fel tudják használni Hongkong speciális „iparágának", a Kína-kutatás- nak szakemberei. Évtizedek óta itt folytatják a legintenzívebben — az európai vasfüggöny kifejezés mintájára — a „bambuszfüggöny mögött" élő szomszédos óriósóllam figyelését. Mert a háttérben rejlő nagy kérdés változatlan: milyenek Kína szándékai? Meddig érdekelt Peking a jelenlegi helyzet fenntartásában? Mi lesz Hongkong sorsa, ha a gyarmat 9/10- ét alkotó „Új Területek" bérleti ideje 1997-ben hivatalosan lejár? Kína minden fórumon igyekszik csillapítani az aggodalmat: önkritikát gyakorol a kulturális forradalom kiváltotta 1967-es zavargásokért és fokozott mértékben számít Hongkongra modernizálási terveiben. Több magas rangú kínai politikus számos alkalommal megígérte, hogy nem terveznek beavatkozást Hongkong ügyében és még az esetleges békés megoldásra is csak Tajvan kérdésének „rendezése" után kerülhet sor. Ez pedig alighanem szintén nem a közeljövő problémája. Szegő Gábor A Victoria-hegy a tenger felől
