Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-20 / 290. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 290. szám 1978. október 20., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapjá Díszünnepség városunkban Az ünnepség elnöksége J ubileumhoz érkezett a Pécsi Tanárképző Főiskola. Har-" mine évvel ezelőtt, 1948. október 19-én alakult meg az akkori pedagógiai főiskola. Az új társadalmi rend az új is­kolarendszert is megkövete'te és ennek alapvető feltétele volt a tanárképzés átalakítása. Or­szágos szintű vita bontakozott ki, de egy dologban megegyez­tek: az általános iskola csak abban az esetben töltheti be a feladatát, ha a felső négy osztályban szakrendszerű okta­tás folyik. Ez a társadalmi szük­séglet hozta létre a főiskolát, ahol a hallgatókat mind az alsó, mind a felső tagozaton végzendő oktató-nevelő mun­kára felkészítették. Kezdet Harminc évvel ezelőtt száz hallgatóval indult a tanítás meglehetősen mostoha körül­mények között a Kardos Kál­mán utcában (a mai Janus Pannonius utca 5. szám alatt). A képzés időtartamát három évben határozták meg és az egyes szakokhoz kiegészítő sza­kot is kellett választaniuk a hallgatóknak. Nagy részük az akkori Tavassy Lajos népi kol­légiumban lakott és a tanárok­kal együtt hordták össze a kö­zépiskoláktól kölcsönzött búto­rokat. Az első főigazgató dr. Szabó Pál Zoltán egyetemi ma­gántanár, a Dunántúli Tudo­mányos Intézet igazgatója lett. A második tanévet már a Kolozsvár utcában, a mai köz- gazdasági technikum épületé­ben folytatták. Anyagi körül­ményeik egyre javultak, jelen­tős támogatást kaptak a kor­mánytól. A harmadik esztendőt ismét új, de ezúttal végleges helyen, a volt jezsuita gimná­ziumban kezdték. Kialakultak a* tanszékek, kijelölték a gya­korló iskolát, laboratóriumokat létesítettek. Munkájukat nehe­zítette, hogy 1955-iq évenként új tanterveket adtak ki, éven­ként változott a képzési rend­szerük. Az 50-es évek elejétől a levelező oktatást is bevezet­ték, elkezdődött a tudományos kutatómunka. A főiskola életé­ben a következő nevezetes dá­tumot az 1964-es esztendő je­lentette. Ekkor vezették be a négyéves, kétsza kos képzést. Változás történt a tanárképző főiskolák irányítási rendszeré­ben is. Megalakult a miniszté­rium pedagógusképző osztálya, mely azóta is ellátja az irányí­tási feladatokat. A három évtized alatt 15 820 általános iskolai tanárt képez­Harmincéves a Pécsi Tanárképző Főiskola tek a főiskolán. Elkészült az új kollégium, a sokemeletes C épület, a 2. számú gyakorló iskola. Mindemellett további bővítésre szorul elsősorban a főiskola könyvtára és egyéb ré­szei. A tartalmi munkában is fel kell készülniük a nem is olyan sokára bekövetkező de­mográfiai hullámra. Mindezeket a tegnapi dísz­ünnepségen mondotta dr. Kál- mánchey Zoltán főigazgató. Az ünnepséget dr. Fehér István fő­igazgató-helyettes nyitotta meg, és köszöntötte a megje­lent párt- és állami vezetőket, a különböző szervek képvise­lőit, az alapitó tagokat, az egykori és a jelenlegi diáko­kat. Elsőként dr. Knopp And­rás, az oktatási miniszter he­lyettese szólalt föl. üdvözölte a főiskolát és elismerését fe­jezte ki az itt folyó oktató-ne­velő munkáért. Rámutatott a tanárképző intézmények egyre növekvő felelősségére, az ál­talános iskolások számának néhány év múlva várható har­mincszázalékos emelkedésére. Ezek a tények új feladatok elé állítják a Pécsi Tanárképző Fő­iskolát. Ünnepi beszéd Az alapító tagok nevében Márk Bertalan nyugalmazott főigazgató mondott beszédet. Megemlékezett a kezdeti ne­héz időkről és további sikere­ket kívánt a főiskolának, ahol több mint húsz évig oktatott. Az elsőként végzett főiskolá­sok részéről dr. Tihanyi Jenő tanszékvezető főiskolai tanár emelkedett szólásra. Az akkori évfolyamról mindenki a peda­gógus pályán helyezkedett el. Öt követően Romhányi László könyvtáros szólalt föl, a leg­régebben ott dolgozó techni­kai személyzet nevében. Az MSZMP Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága, vala­mint dr. Nagy József, a KB tagja, a megyei bizottság el­ső titkára üdvözletét ßoez Jó­zsef, a megyei párt-vb tagja, a megyei pártbizottság titkára adta át. összehasonlította a szocialista és a tőkés országok oktatási rendszerét, kiemelte a pedagógus személyiségének fontosságát. A KISZ megyei Bizottságának első titkára, Bóna Ernőné is köszöntötte a jubilálókat. Az ország többi tanárképző főiskoláinak kép­viseletében dr. Szűcs László, az egri főiskola főigazgatója tol­mácsolta a jókívánságokat, míg a dunántúli megyék ne­vében dr. Balassa Tibor, a Somogy megyei Tanács elnök- helyettese szólalt föl, a patro­náló intézmények képviseleté­ben pedig dr. Rugási Endre, a pécsi sörgyár igazgatója. Kitüntetések Ezután a külföldi testvérin­tézmények vezetői adták át országuk, intézményük és sa­ját üdvözletüket. A drogobitsi pedagógiai főiskola rektora, Vaszilij Fjodorovics Nadimja- nov, dr. Hans Müller, a lip­csei főiskola rektorhelyettese, dr. Vida József, a pozsonyi Comenski egyetem nagyszom­(Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hi­vatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. Az igazságügy-miniszter elő­terjesztésében a kormány meg­tárgyalta az új büntető tör­vénykönyv tervezetét és úgy határozott, hogy azt az or­szággyűlés elé terjeszti. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter jelentést tett az ÉVM felügyelete alá tarto­zó építő- és építőanyagipari vállalatok üzem- és munka- szervezési tevékenységéről, a további feladatokról. A Mi­nisztertanács a jelentést meg­tárgyalta és elfogadta. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága beszámolt tevékeny­ségéről, a megye helyzetéről, különös tekintettel az V. öt­éves tervben előírt tanácsi beruházások időarányos meg- valósitósárc A kormány a beszámolót jóváhagyólag tu­domásul vette. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. MSZMP­kiildöttség utazott a Német Kommunista Párt kongresszusára Csütörtökön az NSZK-ba utazott az MSZMP küldöttsé­ge, Fock Jenőnek, a Politikai Bizottság tagjának a vezetésé­vel, hogy a Német Kommu­nista Párt meghívására részt vegyen a párt október 20-án Mannheimben kezdődő kong­resszusán. A delegáció tagja Horn Gyula, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. Pető Mihály és Pető Tibor a királyegyházi határ százhat­vanhét hektáros tábláján, búza vetés közben. (Tudósítás a 2. oldalon.) Erb János felvétele Ismerkedés a véres könnyűiparéval Borbéjy Sándor látogatása Komlón Régi ismerősként köszöntötték tegnap Komlón Borbély Sán­dort, az MSZMP KB titkárát, akit elkísértek a bányászváros­ba dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Dér­falvi István és Lantos László, a Központi Bizottság munkatár­sai is. A komlói pártbizottság szék­házában rendezett beszélgeté­sen Gallusz József, az MSZMP Komló városi Bizottságának el­ső titkára és Morber János, a Komló városi Tanács elnöke számoltak be a város életéről, fejlődéséről, várható jövőjéről, az itt élő 30 ezer ember, köz­tük 3200 párttag mindennapi gondjairól. Borbély Sándor, bár régen járt utoljára Komlón, a délelőtti beszélgetésen, ké­sőbb az estig tartó programban is tanújelét adta, hogy nem is­meretlenek előtte a település gondjai, sok régi barátja is él a városban, ennek ellenére meglepte, mennyire megszépült Komló, milyen óriási mértékben átalakult az emberek élete. Délelőtt a Carbon Könnyű­ipari Vállalat termelő és épülő üzemeiben tett látogatást Bor­Az ünnepség résztvevői bély Sándor dr. Nagy József, Gallusz József és Morber János kíséretében, akik egyébként va­lamennyi komlói programban részt vettek. Szűcs István, a vállalat igazgatója és Czeti Vilmos, a pártvezetőség titká­ra ismertette meg a 2300 főt foglalkoztató, évente több mint 600 milliós értéket létrehozó, főként exportra termelő válla­lattal a vendégeket, majd dél­után, a komlói Kossuth-bánya- üzem pártbizottságán több mint 3 órás beszélgetésen a Mecseki Szénbányák és a vendéglátó bányaüzem jelenével, jövőjével, tegyük hozzá nem kis gondjai­val ismerkedett meg a Központi Bizottság titkára. Garamvölgyi János, a Mecse­ki Szénbányák igazgatója, dr. Schwarcz József, a Szénbányák pártbizottsági titkára, Mérei Emil Kossuth-bánya üzemvezető­je, Juhász István, az üzemi párt­bizottság titkára, Nagy Dezső, az MSZMP KB tagja, a Szocia­lista Munka Hőse kitüntetés tulajdonosa, nyugdíjas csapat- vezető vájár mély elemzést ad­tak a 320 millió tonna kitermel­hető szénvagyonnal rendelkező, 15 ezer embert foglalkoztató vállalat és annak legnaqyobb bányaüzemének életéről. Erre a beszélgetésre Komlóra érkezett Czégény József, az MSZMP Ba­ranya megyei végrehajtó bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság titkára is. Az esti órákban a munka- beszélgetés valamennyi részt­vevője átment az üzem munkás­klubjába,. ahol Kossuth-bánya szocialista brigádvezetői, az alapszervi párttitkárok, a tö­megszervezetek vezetői, az üzem valamennyi vezetője részt vett a baráti beszélgeté­sen, amelynek témái természete­sen ezúttal is a bányászat, o bányászok életkörülményei vol­tak. Borbély Sándor a Mecseki Szénbányák jövőjéről szólvo pontosan körülhatárolta, hogy a népgazdaság jelenlegi helyze­tében mi az, amit a vállalatnak önmagának kell megoldania, és mi az amit az ország egyik leg­fontosabb vállalatáért felsőbb szerveknek tenniük kell. L. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom