Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-20 / 290. szám
2 Dunántúlt napló 1978. október 20., péntek Harmincéves a Pécsi Tanárképző Főiskola (Folytatás az 1. oldalról.) boti kihelyezett fakultásának dékánja, aki egyben az egyetem aranyérmét is átnyújtotta. Fölszólalt dr. Slobodan Caric dékán az újvidéki természet- tudományi egyetemről, dr. Vlagyimir Brichta, a plzeni pedagógiai fakultás dékánja, dr. Radoslav Curie tanszékvezető egyetemi tanár ' az újvidéki egyetemről, dr. Andrzej Csar- nik, a slupski pedagógiai főiskola rektora és Plecas Dusán dékán az eszéki főiskoláról. Az Oktatási Minisztérium ez alkalomra kiadott kitüntetéseit dr. Knopp András miniszter- helyettes adta át Márk Bertalannak, Romhányi Lászlónak és Szekrényes Józsefné főelőadónak. A főiskola főigazgatója 28 tanárnak és alapító tagnak nyújtotta át a Soltra Elemér tervezte jubileumi főiskolai emlékérmet. A díszebédnél negyven olyan személy vette át ezt az érmet, akik támogatták a főiskolát, az esti hangversenyen pedig kilencven főiskolai dolgozó részesült ebben az elismerésben. A díszünnepség után jubileumi kiállítás is nyílt a díszterem előcsarnokában, és leleplezték a félemelettel lejjebb elhelyezett emléktáblát. Barlahidai A. Ünnepi tanácsülés Debrecenben ünnepi ülést tartott csütörtökön Debrecen város Tanácsa a város felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából. Az ünnepi tanácsülésen Debrecen díszpolgárává választották Anatolij Alekszandrovics Gro- movot, a Moszkvai Állami Csapágyipari Egyesülés Lenin- renddel kitüntetett vezérigazgatóját, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagját. A. A. Gromov tevékenységével eredményesen segítette a város iparosodását. Negyedszázaddal ezelőtt részt vett a magyar csapágyipar megteremtésében, amelynek központja Debrecen lett. Ugyancsak a város díszpolgárává választották Vadász László nyugdíjast, a munkás- mozgalomban hat évtizeden át végzett tevékenységének elismeréséül. Kisregionális vízmű műszaki átadása Újpetrén Az újpetreiek tavaly hadat üzentek az ásott kutaknak, ez év végéig már saját csapjukról kapják valamennyien a jó minőségű ivóvizet. Tavaly nyáron vízműtársulatot hoztak létre, és szeptemberben a BA- RANYATERV tervei alapján a Baranya megyei Vízmű Vállalat megkezdte a község vízműhálózatának építését. A szükséges majd 10 millió forintból összesen négy és fél milliót a megyei tanács, illetve a vízügyi alap, a többit a 295 portatulajdonos 15—15 ezer forintos társulati hozzájárulása biztosította. Tegnap tartották az újpetre —vókányi kisregionális vízmű műszaki átadását: ezután az évtizede dolgozó vókányi és az újra megnyitott újpetrei 'kutat automatika felügyelete mellett önálló rendszerbe ösz- szevonva üzemeltetik. Rövidesen felállítják és üzembe helyezik az újpetrei hidrogló- buszt. Ez év végéig kilenc köz- intézményben és a lakásokban csapvíz folyik. Őszi munka, nehézségekkel Kemény talajjal birkóznak az erőgépek Mezőgazdasági üzemeink erőgépei esztendők óta nem voltak olyan erőpróbának kitéve, mint napjainkban. Bármerre is jártunk tegnap, mindenütt porzott a traktorok után a betonkeménységű talaj, ember s gép ezekben a napokban nehezen birkózik a természettel és közben esőt óhajt. . . Országosan, de Baranyában is több napos késésben vagyunk a betakarítással, a szántással és vetéssel. Légrádi György, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szak- felügyelője szerint a megyei helyzet a következő. Baranya vetőszántósi terve közel hatvanhétezernyolcszáz hektár, a terület nyolcvanhat százalékán végezték el az erőgépek a munkát, ami mintegy tízszázalékos elmaradást jelent az optimumtól. Az őszi mélyszántás készültségi foka harmincszázalékosnak tekinthető. A búzavetést illetően a terület mintegy ötven százalékán került földbe a mag — a tervek szerint 61 396 hektáron termesztünk kenyérnek valót — az elmaradás fő oka abból adódik, hogy jelentősen elhúzódott a kukorica érése, ami természetesen késlelteti ezeken a táblákon a búzavetés megkezdését. A répa cukortartalma a megyei átlagot tekintve magasabb mint a tavalyi, ugyanakkor kevesebb a hektáronkénti átlagtermés. Eddig a terület ötvenöt százalékáról takarították be a cukorrépát. A több mint nyolcvan- ezer hektáros kukoricatáblákról a termés nyegyven százalékát kombájnolták le. Rónaszéki Ferenccel, a szent- lőrinci Úttörő Termelőszövetkezet elnökével a királyegyházai határban találkoztunk, egy százhatvanhét hektáros leendő búzatábla szélén. — Egy hónapja nem esett, ilyen rossz földbe még nem vetettünk. Az alacsonyabban fekvő táblákat négyszer-ötször is meg kell hogy járják erőgépeink, mire vetésre alkalmassá tudjuk tenni a talajt. A mintegy kilencezer hektáron gazdálkodó termelőszövetkezetben nyolcszáz hektáron került a földbe a búzavetőmag: ami azt jelenti, hogy a terület 52 százalékával végeztek. A kukoricát tekintve ők is legalább kéthetes késésben vannak a betakarítással. Szinte válogatják a vágásra érett táblákat. A nedvességtartalom még most is meghaladja a harminc százalékot, az átlagtermés hektáronként ötvenöt mázsa. Hat kombájnjuk tegnap a kacsótai határban dolgozott, amelyek eddig 580 hektárról takarították be a kukoricát. A babarci termelőszövetkezet erőgépeivel a lánycsóki határban találkoztunk. A három John Deere nehezen birkózott a kőkemény talajjal: az ezerkétszáz hektáros területből nyolcszázon végeztek a vetőszántással úgy, hogy éjjel-nappal dolgoznak. Tegnap öt vetőgép járta a határt, az ezerkétszáz hektáros búzatáblák kétharmadán végeztek e munkával. S. Gy. Belső átalakítás a Mecsek Áruházban Kedden délelőtt lezárták a Mecsek Áruház első emeletének egy részét, ahol jelenleg a divatáru osztály átalakításán dolgoznak. A lépcsővel szemben a női és férfi kötött- és tréningáru részleg hagyományos, kiszolgálásos rendszerű marad, míg az osztály többi részét teljes egészében önki- szolgálóvá alakítják. Az önki- szolgáló részben lehet majd kapni a gyermek- és férfiingeket, trikókat, női és férfi fehérneműt, köntösöket. Az emeleten működő butikot sem hagyják változatlanul: nagyobb területet kap, jobban áttekinthető lesz. Még a hét végén befejezik az átalakítást, melynek költsége meghaladja a 600 ezer forintot. Halló Baranya! — Halló Borsod! A műsor telefonszáma: 10-666 A Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának megszokott szignálja után hétfőn felcsendül a miskolci, avasi harangjáték bim- bamja, a Magyar Rádió Miskolci Stúdiójának hagyományos szignálja is. így kezdődik majd Észak-Magyarország és Dél- Dunántúl rádiósainak közös, másfél órás élő adása: a Halló Baranya! Halló Borsod! A műsor készítői azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a rádió sajátos eszközeivel bemutassák, milyen sok szál köti össze Magyarország e földrajTartalmi és formai fejlődés, javuló tárgyi feltételek fl társadalmi ünnepségek tudatformáló ereje Jutalom a kimagasló munkát végző aktivistáknak A család, az egyén és a társadalom sokrétű kapcsolatainak egyik érdekes és igen fontos részéről, a családi események társadalmi megünnepléséről tartottak tegnap tanácskozást az SZMT székháza nagytermében. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa, Pécs megyei város Tanácsa, valamint a Társadalmi ünnepségeket Szervező Iroda meghívására szerte az országból érkeztek a szervező irodák vezetői és a társadalmi ünnepségeket szervező munkahelyi aktivisták. Rameisl Ferencné, a megyei párt-vb tagja, az SZMT titkára köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót dr. Földi Pálnak, az MSZMP KB alosztályvezetőjének, aki a szocialista életmód időszerű kérdéseiről tartott előadást. Bevezetőjében kifejtette az előadó, hogy az életmód mindenkor az uralkodó társadalmi lét és forma függvénye. A szocialista életmód a szocialista létviszonyokkal párhuzamosan fejlődik. A mi társadalmunkban a cél az ember személyiségének, képességeinek sokoldalú kibontakoztatása. A mércét az szabja meg, hogy a társadalmi munkamegosztás rendszerében ki milyen becsülettel végzi el munkáját, a rábízott feladatot. Fontosak azok a kapcsolat- rendszerek, amelyek a munkahelyen, a közéletben vagy akár Fehér grafikák és fekete szobrok Megnyílt Erdős János kiállítása a Helikon Galériában Október 19-én csütörtökön délután 5 órakor nyitotta meg, Eck Imre, Kossuth-díjas koreográfus Erdős János pécsi képzőművész kiállítását Budapesten, az Eötvös Loránd utcai Helikon Galériában. A megnyitón számos pécsi és Pécsről ismerős arcot láthattunk, ott voltak a művészkollégák s a társművészetek képviselőinek népes tábora is. Erdős János negyedik budapesti kiállításán fehér grafikákat és fekete kisplasztikákat láthat a közönség. A színek kontrasztján túl érdekes számadást adnak, egy határozott korszakot jelölnek meg e munkák. Erdős 1971-ben rendezett Dürrer-te- rembeli kiállítása után kezdett plasztikus felületű linónyomatokat, úgynevezett xilográfiákat készíteni. Ez volt az első mozzanat, amikor a grafikusként és táblaképfestőként számontartott művész művei a harmadik di- merzióban is kiterjedtek. A törekvés később a táblaképeken is megjelent, majd színházi és tv-díszletek tervein, valamint a kisplasztikákon teljesedett ki. Mostani kiállítása a plasztika felé tett első lépéseit és ennek végső eredményét mutatja be. Erdős nem hisz a műfaji határok szigorúságában. Sajátos formanyelvet alakított ki, amelyen olyan képzőművészeti közlendőket akar megfogalmazni, amelyek folytatói és részei az egyetemes kultúrának. Formanyelvének alapjegyei a népművészetből ismerősek. Ám képein d mai kunstruktívan gondolkodó ember, rendszerteremtő szándéka szerint szerveződnek látvánnyá. Faszobrai a régi falusi mesterek teremtette formákat idézik, de sohasem konkrétan figurálisak. Viszonylatok, drámai szituációk érzékeltetői. Az igen dekoratív önbenyomást adó, elegáns kiállítást Gádor E. Zsolt rendezte, s november 12-ig tekinthető meg, hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig. — di — a családok szintjén kialakulnak. A szocialista életmód szervesen kapcsolódik a jólét fogalmához. Az igazi jólét össztársadalmi viszonylatban garantálja a létbiztonságot. Az előadó kifejtette ezután, hogy társadalmi szükséglet osztozni az egyén életének nagy eseményeiben. A három legnagyobb sorsforduló, a születés, a házasság és a halál ősidők óta a közösségnek szertartásokhoz kapcsolódó öröme vagy bánata. Szocialista társadalmunkban a szocialista életmódhoz kapcsolódó politikai rangja, világnézeti nevelő ereje van a családi ünnepek társadalmi megünneplésének. Ezzel kapcsolatban napjainkban egyik fő cél felhasználni a kultúra igazi értékeit, a szertartásokat közelebb hozni a modern ember érzés- és gondolatvilágához. Az előadást követően Németh Jánosné, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetó'-helyettese adott rövid áttekintést a családi és társadalmi ünnepségek szervezésének megyei tapasztalatairól. Elmondta, hogy az utóbbi húsz év alatt, de különösen az MSZMP Politikai Bizottságának 1969-ben hozott határozata óta jelentős előrelépés történt. Tavaly Baranya megyében a született gyermekek 19 százalékánál tartottak névadót, a házasságok 97 százalékánál volt társadalmi ünnepség, de a haláleseteknek csak 7 százalékánál tartottak polgári gyász- szertartást. Kiemelte Komló városát, amely nemcsak a megyében, hanem országosan is az elsők között áll. Elmondta, hogy tartalmilag és külsejében is sokat fejlődött az ünnepségek színvonala, lassabban ugyan, de javulnak a tárgyi feltételek is. A továbbfejlődés egyik eszközeként jelölte meg, hogy az ünnepségeket meg kell tölteni az egyénhez szóló, emberi tartalommal. Befejezésül Komlódi Józsefné, a városi tanács elnökhelyettese jutalmat adott át a több éve kimagasló munkát végző aktivistáknak. * Gyermek, anyaság, esküvő, család és gyermek . . . Zsánerképek és portrék. Negyvenhárom kedves hangulatú fotó látható tegnap óta a társadalmi ünnepeket szervező iroda „Boldogság háza” néven ismert előcsarnokában és galériáján. Az öttagú zsűri kettőszázhuszonöt beküldött képből választott. Harmadik alkalommal rendezik meg Pécsett a Család című fotókiállítást, amelynek célja — mint megnyitójában Rameisl Ferencné, a megyei párt-vb tagja, az SZMT titkára is kiemelte — bemutatni a szocialista Mazifag egymástól távoleső két megyéjét. A szerkesztők - dr. Borsos József és Paulovits Ágoston, a pécsi, illetve a miskolci stúdió vezetői — maguk is meglepődtek és a bőség zavarával küzdöttek, amikor feltérképezték Baranya és Borsod kapcsolatait. Tizenkét riporter dolgozik majd az adás tíz helyszínén. Az éterben találkoznak majd a pécsi bányamentők azokkal a vájárokkal, akiket a lyukói bányatűzből mentettek ki, jelentkeznek majd riporterek Észak- és Dél-Magyarország határátkelőhelyeiről, a villányi és a tokaji borospincékből. A stúdióvendégek között foglal majd helyet dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára és dr. Nagy József, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, az MSZMP KB tagjai. A hallgatók is bekapcsolódhatnak az adásba: zenét küldhetnek Baranyából borsodi ismerősöknek, rokonoknak, hiszen a Halló Baranya! — Halló Borsod! című riportműsort egyidejűleg közvetíti a két stúdió. Az adás telefonszáma: 10-666, hétfő reggel 9 órától hívható. Adás közben már nem lesz idő a szalagtárban válogatni, így a hallgatók dr. Nádor Tamás szerkesztő zenés étlapjáról kérhetik kedvenc zeneszámukat. Elég, ha a telefonba a sorszámot bemondják. íme az étlap: 1. Sarastro áriája, Marczis Demeter előadásában. 2. Beethoven: Für Elise (Bánky József). 3. Jannequin: Sok csoda közt (a Nevelők Háza Kamarakórusa). 4. Farkas Ferenc: Régi magyar táncok (Mecsek Fúvósötös). 5. Lakner—Ady: Imádság háború után (Szélkiáltó együttes). 6. Lehár: Daniló belépője (Mester István). 7. A szókimondó asszonyság — Kis kocsma vár a Szajna-parton (Takács Margit és Tomanek Nándor). 8. Fucsik: Firenzei induló (MÉV Fúvószenekar). 9. A sziklára épült város (Komlói Spirituálé együttes). 10. Ringass engem (Wiking együttes). 11. Madarak bölcsődala (Arma jazz-együttes és Bornemissza Mária). 12. Dobay—Weöres: Etűd (McAlor együttes). 13. Szakái: Árokszéli pipacsnak. . (Marcipán együttes). 14. Ormánsági népdalok (Tihanyi József). 15. Baranyai csárdások (Mészöly Katalin, Szabadíts Judit, Horváth Bálint, Marczis Demeter). gyarországon élő család életét, az anyaságot, a gyermekeinket. Ebben a hálás témában vallanak közös élményekre serkentő pillanatokról a fotóművészek. A fotótárlat megnyitása után díjakat adtak át. Az öt legjobbnak ítélt alkotás szerzőjének. E fotók címei is hívoga- tóak: Velem mi lesz?..., Fiókák, Első lépések, Cím nélkül, „/gén" után ... A kiállítás november 10-ig látható. Négy méterre a föld alatt Gótikus kapukeret a Hunyadi úton A Megye utcai kistömb- ben — a boldogság háza mögött — a közelmúltban kezdett pincemegerősítési munkák során egy akna mélyítésénél, a felszíntől mintegy 4 méterre, egy teljesen ép gótikus kapukeretet találtak a bányászok. A feltehetően a XVI. században még a török hódítás előtt épült ház — amelynek homlokzati falsíkja mentén mélyült az akna — egy korábbi házra épült, ennek a kapuját a másik alatt, azzal 90 fokos szöget bezárva találták meg. A bontásra ítélt Hunyadi út 2. sz. ház falazatában a vakolat eltávolítása után sok másodlagosan felhasznált faragott- kőre bukkantak, amelyek feltehetően a korábban e helyen állt házakból származnak. Régi falmaradványokra bukkantak a bányászok a Széchenyi tér északkeleti sarkánál, a támfal tövében kezdett aknamélyítés közben is.
