Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-19 / 289. szám

2 Dunántúlt llaplo 1978. október 19., csütörtök 4179 szocialista brigád Baranyában Egyedüli eszköz a belső tartalékok feltárása Ülést tartott az SZMT elnöksége Bővülő lehetőségek A magyar—amerikai gazdasági tanács eredményes tárgyalása A MEDICOR közös vállalatot alapít röntgengépek gyártására A szocialista brigádmozga­lom helyzetéről, továbbfejleszté­sének feladatairól tanácskoztak tegnap a Szakszervezetek Ba­ranya megyei Tanácsa elnök­ségének ülésén, melyen részt vett Simon Antal, a SZOT el­nökségének tagja, a Bányász Szakszervezet főtitkára is. Baranya megyében az elmúlt év végén összesen 5579 brigád vett részt a munkaversenyben, közülük 4179 érte el a „szoci­alista’’ címet. Ez utóbbiak tag­létszáma csaknem eléri az 56 ezret. Az előterjesztésben sze­replő statisztikai adatok is azt mutatják, hogy olyan hatalmas erőt képvisel megyénkben a mozgalom, amelynek helyes mozgósításával lehetőségeik ki­használásával, jelentős ered­mények érhetők el a népgazda, sági célok megvalósításában, a szocialista életmód, s a mű­velődés továbbfejlesztésében. Ilyen szempontok alapján vizsgálta a testület a szocialista brigádmozgalom helyzetét. Mint megállapították, a kollektívák tevékenységében érvényesültek a tartalmi, a minőségi köve­telmények, erősödött a szoci­alista jelleg. Szó esett arról is, hogy az üzemi demokrácia fej­lődéséhez kapcsolódva mind nagyobb a szocialista brigádok súlya és szerepe az eredményes vállalati gazdálkodásban. Ter­mészetesen nem választhatók el ettől a szocialista munkaerkölcs fokozására, az emberi, munka­Szerdán a Fészek Klubban tartotta kongresszus előtti utol­só ülését a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szövetsé­gének országos választmánya. A testület tagjai megvitatták a titkárság beszámolóját a szövetség IV. kongresszusa — 1973 — óta végzett munkáról, és a szövetség alapszabályá­nak módosítására tett javasla­tot. A módosításokat Réger Antal főtitkár szóbeli kiegé­szítőjében ismertette. Krauth János elnök zárszavában el­mondta: a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szövetsé­ge a nemzetiségi politika, a IV. kongresszus határozatának szellemében, a párt- és az állami szervekkel, trásadalmi és tömegszervezetekkel együtt­működve fejtette ki tevékeny­ségét. Életmentő határőröket tüntettek ki Szeptember 19-én, délután a Dráva—Boros holtág mentén járőrözés közben egy vízben fekvő férfire akadt Banász Sán­dor és Márin József határőr. Azonnal kimentették, majd mesterséges légzés alkalmazása után az oldi őrsre szállították, ahonnan a határőrség mentő­kocsija szállította kórházba Dá­vid Jenő 66 éves oldi lakost, aki horgászás közben lett rosz- szul és esett a vízbe. Az idős férfi utóbb agyvérzés következ­tében elhunyt. Az életmentő határőröket a Minisztertanács „Életmentésért” éremmel tüntette ki, s azt teg­nap délelőtt Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnö­társi kapcsolatok javítására tett erőfeszítések serrv A tanulást, önművelést célzó brigádvállalások a dolgozók ez­reiben kelti fel a műveltség nö­velésének, a kulturális értékek megismerésének igényét. Az 1976-ban megindított „Munka és művelődés" mozgaJom bevál­totta a hozzáfűzött reményeket. Csak Pécs városában 1978- ban már 406 brigád vett részt ebben, de a megye valameny- nyi városában beindult és él ez a mozgalom. Az eredmények számbavétele mellett azonban az is terí­tékre került az SZMT elnöksé­gének ülésén, hogy a művelő­dési tevékenység még sok he­lyütt alkalomszerű, több benne az adminisztratív vonás, mint a belső igény. A beszámolót követő vitában a fenti témával kapcsolatosan elhangzott, hogy sok helyütt nincsenek meg az önművelés munkahelyi feltételei, így a rendszeresség nehezen valósít­ható meg. A szocialista brigádmozga­lom egészével szemben támasz­tott további követelmények kö­zött első helyen emelte ki a tes­tület a termelésben való rész­vétel fontosságát. Mint elhang­zott, elsősorban nem a mennyi­ségi, hanem a minőségi munka A szövetség választott tes­tületéi eredményesen és ha­tékonyan dolgoztak a két kongresszus közötti időszak­ban. A németajkú lakosság tevékenyen vesz részt a szo­cializmus építésében, a politi­kai, kulturális és társadalmi életben. A november 4-én összeülő V. kongresszuson a Magyar- országon élő 220 ezer német­ajkú lakos képviseletében 303 küldött veszi számba pártunk nemzetiségi politikájának ered­ményeit, a magyarországi né­metek helyzetét. Ezen kívül azt is megvizsgálják: a német nemzetiségiek mit tettek anya­nyelvűk, nemzetiségi kultúrá­juk, hagyományuk megőrzé­séért. ke hivatali helyiségben adta át Banász Sándornak és Márin Jó­zsefnek. A kitüntetésnél jelen fokozására, a hatékony terme­lés növelésére kell az erőket koncentrálni. Az önművelésnél is elsősorban a szakmai ismere­tek gyarapítása legyen a fő cél. A népgazdasági igények kielé­gítését mindenütt a helyi sa­játosságoknak megfelelően, konkrét vállalások formájában igyekezzenek a szocialista bri­gádok kielégíteni. Mindezek­hez pedig a még bőven meg­lévő belső tartalékok feltárá­sa, hasznosítása lehet az egyedüli eszköz. Hazánkban évente tizenöt- millió tonna takarmányt ter­melünk az állatok etetésére, s ebből hárommillió tonna a melléktermék mennyisége. Egy­szerűbben fogalmazva, a ma­gyar mezőgazdaság több mint negyvenhárommilliárd forint értékű takarmányt termel és etet fel az állatokkal, ami hússá, tejjé, tojássá változik, de a nagyüzemi gazdaságok mintha elfeledkeztek volna ar­ról, hogy nincs új a nap alatt. Ez közhelynek tűnő megállapí­tás, de mégis igaz. Hiszen a kukoricaszár, a répafej, a szé­na és a szalma mégha ma­napság mellékterméknek hív­ják is, a kérődző állatok súly- gyarapodásánál jelentős költ­ségcsökkentő tényező lehet az abrakolás visszaszorításával. volt Gerencsér József ezredes, a pécsi határőrkerület parancs­noka. Nemzetközi védjegykiállítás A világ első nemzetközi védjegykiállítása nyílik meg Budapesten október végén. Az állandó minőséget garantáló védjegy ugyanis fontos össze­kötő kapocs a fogyasztó és a kereskedelem között. Értéke szoros összefüggésben van az árucikkek korszerűségével, mi­nőségével. A hazai védjegykultúra fej­lesztését, a védjegyek és a kereskedelem kapcsolatának szorosabbra fűzését és az ex­port élénkítését egyaránt szol­gálni kívánja a védjegykiállí­tás. A kőbányai vásárváros „A” pavilonjában „Trade Mark ’78" címmel rendezik az október 25-én nyíló kiállítást, amelyre eddig 78 hazai vállalat neve­zett be. Nagy számmal je­lentkeztek szovjet, NDK-beli, csehszlovákiai, lengyel és bel­ga kiállítók is. Több mint fél­ezer védjegy bemutatására van 'kilátás. Az egykori kisgazdaságok­ban a legtermészetesebb do­log volt a fent említett ta­karmányozási mód, ám a nagyüzemek kialakulásával mind inkább elfeledkeztünk a zöldtakarmány, a mellékter­mékek felhasználásáról: olyannyira, hogy ma mintegy húsz százalékkal használunk fel több abrakot az állatok etetésére, mint a mezőgazdasá­gilag legfejlettebb országok. A felsoroltakból is érződik, mennyire fontos a magyar me­zőgazdaságnak e téma, s ezért is volt időszerű az az országos bemutató, amit tegnap ren­dezett az egyházaskozári Ha­ladás Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet, a TAKKOOP szászvári Iparszerű Feldolgozá­si és Takarmányozási Rendsze­re, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium gödöllői Műszaki Intézete. A mázaszászvári Művelődé­si Ház nagytermében megje­lent mintegy száz gazdász szakembert Vass János, az egy­házaskozári termelőszövetkezet elnöke köszöntötte, többek kö­zött az elnökségben helyet foglaló Alföldi Jánost, az MSZMP Sásdi Járási Bizott­ságának titkárát, dr. Földvári Jánost, Baranya megye Taná­csának általános elnökhelyet­tesét. Megnyitójában szólt ar­ról, hogy a múlt hibái még ma is éreztetik hatásukat a szarvasmarhatartásban. Például egy liter tejet átlagosan öt­ven dekagramm abrakból ál­További, bővülő lehetőségek vannak hazánk és az Egyesült Államok kereskedelmi, ipari kapcsolatainak fejlesztésére és e törekvéseket mindkét ország kormánya is támogatja — ezzel a tanulsággal zárult keiden Chicagóban a magyar—ameri­kai gazdasági tanács idei ülé­se. A kétnapos tanácskozáson a két országból összesen mint­egy száz ipari és kereskedelmi vezető vett részt. Az eddigi leg­nagyobb szabású magyar- amerikai gazdasági tanácsko­zás egyben az első volt azt kö­vetően, hogy az idén nyáron lítunk elő, ahelyett, hogy a tömegtakarmányozásra kon­centrálnánk. A kérődzők komp­lex takarmányozásának mind jobban előtérbe kell kerülnie. Az egyházaskozári termelőszö­vetkezet két esztendeje dol­gozta ki e rendszert, amelynek elsődleges célja a súlygyara­podás és a tejtermelés növe­lése a költségek csökkentésé­vel. A kidolgozott technoló­giát a MÉM elfogadta, azóta megalakult a TAKKOOP szász­vári Iparszerű Feldolgozási és Takarmányozási Rendszer, melynek ma már huszonöt taggazdasága van Baranyá­ban, Bács-Kiskunban, Fejér­ben, Somogybán és Tolnában. A rendszer segítséget nyújt a gépek beszerzésében, segíti a technológia kivitelezését és adaptált technológiát ad va­lamennyi gazdaságnak a ké­rődzők komplett takarmányo­zásához. Idén a tervek szerint mintegy 530 vagon lucerna, siló és szalma pelletet állíta­nak elő szászvári üzemükben, amit elsősorban a rendszer taggazdaságai kapnak meg. A délelőtt folyamán több előadást hallgattak meg a szakemberek, majd ezt köve­tően gyakorlati bemutatón vettek részt: megtekintették a közös gazdaságban alkalma­zott silókészítést, a gabona- szalma tartósítását, továbbá látogatást tettek a rendszer mázaszászvári pellet előállító üzemében. S. Gy. életbe lépett kereskedelmi szer­ződéssel ismét megnyílt az út a két ország között a normális kereskedelem, a gazdasági és pénzügyi együttműködés előtt. A chicagói konferencián míg az amerikai fél az Egyesült Ál­lamok piacának sajátosságai­ról adott tájékoztatást, a ma­gyar szakemberek gazdasá­gunk, külkereskedelmünk üzleti, együttműködési lehetőségeit is­mertették. Amint a tanácskozás közös közleménye rámutatott: a kölcsönös tájékoztatást, a két ország üzletembereinek esz­mecseréit rendszeressé kell ten­ni, s figyelmet kell szentelni a harmadik országokban való együttműködésnek is. Kedden felszólalt a tanács­kozáson Kempton Jenkins, ál­lamtitkár-helyettes, aki kiemel­kedő jelentőségűnek minősítet­te az új kereskedelmi egyez­ményt a két ország kapcsola­tainak szempontjából. Jenkins elmondotta, hogy a közelmúlt budapesti látogatásán megál­lapodás született miniszterhe­lyettesi szintű magyar—amerikai gazdasági vegyesbizottság fel­állításáról. Burgert Róbert, a magyar- amerikai tanács tiszteletbeli el­nöke és Molnár József, a ma­gyar tagozat elnöke igen hasz­nosnak minősítette a chicagói tanácskozást — akárcsak annak amerikai házigazdái. A máso­dik napon szakmai tagozatok­ban találkoztak a két ország képviselői, hogy a többi között a vegyi-, az elektronikai-, a szerszámgép-, az alumínium-, a fogyasztásicikk-iparban való árucsere, együttműködés lehe­tőségeiről tanácskozzanak. A chicagói tanácskozás idején létrejött megállapodások sorá­ban a MEDICOR röntgengépek gyártására alapított közös vál­lalatot amerikai partnerével. A magyar—amerikai gazda­sági tanács követkéző ülésére 1979 őszén Budapesten kerül sor. Szervezett műszaki étet Mohácson és Komión Több érdekes bejelentéssel éltek az MTESZ megyei szer­vezetének titkári értekezletén, melyet tegnap délután tartot­tak a pécsi Technika Házában. Elsőként Török László, az MTESZ megyei titkára tartott tájékoztatót. Többek között bejelentette, megalakult és már dolgozik a szervezet kom­lói intéző bizottsága, úgyszin­tén megalakult a mohácsi in­téző bizottság, melynek szék­házát november végén adják át. Mindennek eredményeként a komlói és a mohácsi mű­szaki értelmiség tartalmasabb szervezeti életet élhet, hely­ben kap fórumot és lehetősé­get a tudományos társadalmi munkára, szakmai ismereteinek bővítésére. Mivel az MTESZ célul tűzte ki az ilyen bizott­ságok létrehozásán a megye minden városában, most Szi­getvár következik, ahol erre a feltételek igen kedvezőek. Jövőre bővülnek az MTESZ külföldi kapcsolatai: az NDK- beli schwerini testvér szervezet az új partner. Jövőre ismét különvonatot indítanak a tu­dományos egyesületek tagjai­val Lvovba, tapasztalatcserére. A titkár bejelentette, az MTESZ képviseletében e hónap végén előadást tart a moszkvai Lo­monoszov Egyetemen egy nemzetközi konferencián, a szocialista országok tőkés ex­portjának problémáiról. Az ér­tekezleten többek között az egyesületi titkárok beszámoltak a jövő évre szóló munkater­vekről. Ülést tartott a Magyarországi Németek Demokratikus Szövet ségének országos választmánya K. Gy. Országos bemutató Egyházaskozáron A Taarup cég szalmaszecskázó berendezése Dániából érkezett Hagyományos takarmányozás, korszerő módon Pellet készül a melléktermékbó'l Csökkenti az állattartás költségeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom