Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-19 / 289. szám

1978. október 19., csütörtök Dunántúlt napló 3 Műszaki kultúránk egyik sarkköve a találmányok hasznosítása Nem szennyezi a környezetet Nagyobb rangot az alkotó embernek Interjú dr. Tétényi Pállal, a Tudománypolitikai Bizottság titkárával Folyamatosan épül r az A FOR pécsi telepe Megszüntetik a mohácsi tárolót A z Élet és Irodalom hasábjain három hó­napon át élénk vita folyt a találmányok helyzetéről és azok akadályairól, ke­rékkötőiről. A vita lezárása időben szinte megegyezett azzal a sajtókonferenciá­val, amelyet a napokban rendezett az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság, valamint a kor­mány Tudománypolitikai Bizottsága. A sajtótájé­koztatón mód nyílt arra, hogy dr. Tétényi Pállal, a Tudománypolitikai Bi­zottság titkárával szót váltsunk az iparjogvéde­lem helyzetéről, népgazda­sági szerepéről és to­vábbfejlesztésének irányai­ról. Elemzés és feladat- meghatározás — Az illetékes állami ható­ságoknál és intézményeknél megkezdődött az a mélyreha­tó elemző és feladatmeghatá­rozó munka, amely arra hiva­tott, hogy fokozza a tudo­mány hatását gazdasági éle­tünkre. A Tudománypolitikai Bi­zottság az elmúlt évben több olyan kérdéssel foglalkozott, melyek mindegyike a műszaki újdonság születésével, annak népgazdasági hasznosításával, a termelési eljárások korsze­rűsítését célzó folyamattal függött össze: legyen az kül­földről vásárolt szabadalmi jog, eljárás, hazai kutatási eredmény vagy találmány. Ha­tározat született az országos középtávú kutatási és fejlesz­tési terv elkészítéséről, amely a VI. ötéves terv tudománypo­litikai feladatainak ad keretet. — Hogyan alakult a talál­mányok száma az elmúlt idő­szakban? — 1967—1977. között a hasznosított találmányok szá­ma három és félszeresére nőtt és az elmúlt két évben elérte a megadott szabadalmak 55, illetve 65 százalékát. A IV. öt­éves terv időszakában az ipari vállalatok több mint 2450 ta­lálmányt hasznosítottak és e tevékenységük eredményeként a mérhető haszon meghalad­ta a hatmilliórd forintot. A találmányok bevezetéséből származó évi haszon öt esz­tendő alatt megkétszereződött: 1971-ben 1,1 milliárd, 1975­ben pedig 2,2 milliárd forint volt. Az elmúlt évben tovább Kevesebb az árdrágítás, az előírásokat azonban még min­dig viszonylag sok vállalat meg­szegi — így összegezték az árellenőrzések legújabb ta­pasztalatait az Országos Anyag, és Árhivatalban. Az órhatósá- gok az első félévben több mint 55 000 esetben ellenőrizték az ár- és a minőség összhangját, az árképzést, továbbá azt, hogy a választék indokolt mértékben cserélődik-e, az új termékek ér­téke arányban áll-e árukkal. Az egyik legfőbb tapaszta­lat, hogy a vállalatok árpoliti­kája tervszerűbbé vált, s a hosz- szabb távra kidolgozott árter­vekből kitűnik, hogy főként a gazdálkodás javításával, s nem indokolatlan áremeléssel igye­keznek a szigorúbb közgazda- sági feltételek mellett is meg­felelő nyereséghez jutni. emelkedett a találmányokból eredő haszon, amely elérte a 3,3 milliárd forintot. Jelentős fejlődés történt — Ha a külországok ada­taihoz hasonlítjuk a nálunk megadott szabadalmak számát, mit mondhatunk? — A szabadalmak száma nálunk kisebb mint a legtöbb szocialista országban és ugyan­ezt mondhatjuk el a növeke­dési ütemről is. Ugyanakkor a külföldön évente bejegyzett szabadalmaink száma megha­ladja a kétezret. Ez a szám a Szovjetunióban négyezer, az NDK-ban háromezer, a többi szocialista országban pedig kétezer alatt van. De azt is hozzá kell tennem mindjárt, hogy a feladatokhoz képest nem tartjuk megfelelő mér­tékűnek a feltalálói tevékeny­séget. Persze, a találmányok száma e munka eredményes­ségének csak egyik jellemzője. — Kérem, beszéljünk a töb­biről is! — Ide tartozik a talál­mányok értékesítéséből eredő gazdasági eredmény, a fel­használt szabadalmak viszonyí­tása az összes szabadalomhoz és még folytathatnánk. Meg­jegyzendő, hogy két ország ilyen irányú tevékenységének viszonyítása nehézkes. Mihez viszonyítsunk? A lakosság lét­számához, a nemzeti jövede­lemhez, vagy az egyes ágaza­tokban az előállított termékek és szabadalmak levezetése kö­vetkeztében fellépő gazdasági hatás arányához? Mindez mu­tatja, hogy az összehasonlító értékelés nem könnyű. Ennek ellenére megállapítható, hogy a találmányok hasznosításában jelentős fejlődés következett be, bár az eredményekkel nem vagyunk elégedettek, mint ahogy elégedetlenek vagyunk általában is a kutatási ered­mények hasznosításával. A feltalálók elismerése — Általánosan elterjedt né­zet, hogy nálunk a leltalá­A tapasztalatok általában tehát kielégítőek, de sok rend­ellenességet is feltártak az el­lenőrzők. Átlagosan minden he­tedik ellenőrzésnél találtak ki- sebb-nagyobb szabálytalansá­got, amelyet azután szankció is követett. Az első félévben 19 esetben büntető eljárást, 13 esetben gazdasági bírság kisza­bását, több mint 200 esetben szabálysértési eljárást, 760 eset­ben fegyelmi eljárást kezdemé­nyeztek az árhatóságok, s jó néhány szabálytalanságot köve­tett pénzbírság, kártérítés pré­mium megvonás, enyhébb ese­tekben figyelmeztetés. Viszony­lag sok rendellenességet ta­pasztaltak például egyes szol­gáltatási díjak kiszámításánál, többféle szolgáltatás összevont számlázásánál. lóknak nincs kellő becsüle­tük. — Mielőtt felvetésére rea­gálnék, hadd folytassam az előző gondolatsort! Az elért eredmények ellenére, a hazai iparjogvédelmi tevékenységünk színvonala, minősége, a talál­mányok száma és hasznosítá­suk mértéke elmarad a le­hetséges és szükséges mér­téktől. Jelenlegi gazdasági le­hetőségeinkhez képest ala­csony, nem képezi megfelelő­en a megkívánt gazdasági struktúraváltozás, a magasabb termelékenység, a piaci felté­teleknek nagyobb mértékben eleget tevő gazdaság fej­lesztésének alapját. — Az utóbbi öt évben a szabadalmi igénybejelentések száma csökkent. A hiányos­ságok okai rendkívül össze­tettek, többek között vissza­vezethetők a történelmilég ki­alakult szellemi infrastruktúra szintjére. Ennek folyamatos fejlesztése és javítása mellett változtatni kell a fejlődés kö­vetelményei által túlhaladott feltétel és eszközrendszeren is. Az érvényben levő árképzési szabályokat és árhatósági ren­delkezéseket nem hajtják vég­re következetesen. — A feltalálók anyagi elis­merésének lehetőségei megfe­lelőek, ugyanakkor a vállala­tok nem mindig élnek vele, olykor nem is ismerik ezeket. Nincs megoldva a találmány megvalósításában ténylegesen közreműködők ösztönzése sem, és hadd tegyem hozzá, a vál­lalati, intézeti iparjogvédelmi kultúra színvonala is kívánni­valót hagy maga után. Intézkedések készülnek — Az elmondottakból is ér­ződik, hogy jónéhány intézke­dés szükséges. — Az iparjogvédelem és az ezzel összefüggő találmányi munka javítása érdekében a Tudománypolitikai Bizottság meghatározta a feladatokat. Az 1980-tól életbelépő és to­vábbfejlesztett gazdasági sza­bályozórendszer kidolgozása során megvizsgálják, hogyan ösztönözzenek jobban a sza­bályozók, a találmányok ki­dolgozására és hasznosítására. Tovább kell fejleszteni a vál­lalatok, kutatóintézetek ipar- jogvédelmi munkáját, az Or­szágos Találmányi Hivatal te­vékenységét, elő kell készíteni a szabadalmi jogszabályok módosítását, gyorsítani kell az ügyintézést és nem utolsósor­ban az iparjogvédelmi képzés és továbbképzés színvonalát is javítani szükséges. — A Tudománypolitikai Bi­zottság határozata arról is rendelkezik, hogy kellő alapos­sággal meg kell vizsgálni a belfödi licencforgamat előse­gítő találmányok hasznosítá­sát, az újító tevékenységet előmozdító szervezeti egységek továbbfejlesztését, illetve olyan vállalat létrehozásának lehető­ségeit, amely vállalkozásszerű­en foglalkozna az arra érde­mes találmányok hasznosítá­sával, bevezetésével. A talál­mányok kifejlesztését és hasz­nosításának előmozdítását nagyban segíthetnék — a be­vezetési időszak nehézségein átlendítő — különféle állami vagy intézményi hitel-jellegű támogatások és preferenciák, amelyek tulajdonképpen meg­előlegeznék a későbbi ered­ményt. Almaszüreti nagyüzem van a Pécsi Állami Gazdaságban. A 233 hektáros almáskert a Mo­hácsi út mellett húzódó József- majorban van, onnan szállítják ide a gyümölcsöt a Danic- pusztai feldolgozóba, válogató­ba. A gépsorok nagyság sze­rint osztályoznak, csomagolnak, a minőségi válogatást azonban asszonyok végzik. A ládák ra­kodásánál, s az export csoma­golásánál a Bajcsy-Zsilinszky laktanya katonái segédkeznek, ugyanis az exportra szánt al­mákat különös gonddal, fafor­gácsba ágyazva, rétegesen szállítják. Az idén mintegy 30 százalék­kal kevesebb alma termett mint tavaly. A Pécsi Állami Gazdaság — becslések szerint — 300 vagon almát tud értéke­síteni. Bár a mennyiség keve­sebb, a minőség zamatban, méretben sokkal jobb a tava­lyinál, ezért a termés 70—80 százalékát exportálják. Legna­gyobb vásárló a Szovjetunió, ahová a Golden fajtából kül­denek, nagy a kereslet nyuga­ton a Star-King iránt, ebből jelentős mennyiséget exportál­nak Dél-Amerikába, Jonatán­ból pedig az NDK-ba szállíta­nak. Az idei jobb minőség nem a véletlen műve. A legnagyobb problémát jelentő, legkénye­Az ÁFOR már három évvel ezelőtt tárgyalt az országban lévő korszerűtlen, nem üzem­biztos és gazdaságtalan kis töl­tőtelepek megszüntetéséről. Ez azonban csak akkor hajtható végre, ha előbb kiépítenek egy korszerű, minden igényt kielé­gítő, országos gerinchálózatot. Ennek a hálózatnak egyik je­lentős láncszeme, a már június­ban átadott Százhalombatta— Székesfehérvár—Dombóvár— sebb és legigényesebb munkát, a metszést az idén technikai­lag és szervezésileg is jól sike­rült megoldani. A munkaerő- hiányt alkalmi munkaerővel pó­tolták, olyanokkal, akiktől mi­nőségi munkát is tudtak köve­telni. E jól bevált módszert a jövőben is alkalmazzák, így le­hetséges lesz a minőség továb­bi javítása. A Pécsi Állami Gazdaság az exporttervek teljesítésén kívül részt vesz a lakosság ellátásá­ban is. Az előző évekhez ha­sonlóan, kedvezményes alma­vásárt tart. Négy—nyolc forin­tos áron válogatott almához lehet hozzájutni. A gazdaságban az alma mellett most szedik a körtét is, Bogádmindszenten. Sajnos, ezt a területet érte a legsúlyosabb fagykár, ezért az 54 hektárból mindössze 40 vagon gyümölcsöt tudnak értékesíteni. A 100 hektáron levő szilvás viszont az idén a gazdaság ed­digi rekordtermését hozta a 130 vagonos terméseredmény­nyel. A szőlő szüretelésével 3 hetes késésben vannak. Tíz napja kezdték, s csak a korai fajtákat szedték le. Az olasz- rizlinget még tőkén hagyják, kihasználva az őszi napsütés utolsó perceit is. S. Zs. Pécs közötti 190 kilométeres olajvezeték, mely óránként 150 ezer liter olajat szállít a pécsi központi telepre. A pellérdi útelágazásnál lévő telepet még 1963-ban építet­ték, azóta fogralma az ötszörö­sére nőtt. Szükségessé vált te­hát a bővítése. Mintegy 160 mil­lió forintos beruházással, ösz- szesen 30 ezer köbméteres tá­rolókapacitással rendelkező központi állomást hoznak létre, mely 2000-ig problémamentesen tudja biztosítani Baranya me­gye üzemanyag-szükségletét. Jelenleg csak négyezer köb­méteres tárolótér üzemel, de szeretnék még ez év végén, leg­később jövő év elején az egyik 10 ezer köbméteres gázolajtá­rolót üzembe helyezni. Jövő év végére készül el a szintén 10 ezer köbméteres benzintartály, mely úszótetős lesz, s egy be­épített szerkezet megakadá­lyozza a párolgást, így a gázok keletkezését. Ezenkívül épül még két kétezer köbméteres úszó­tetős, és tizenkét 100 köbméte­res tartály, melyben ún. fehér­árut, normál, szuper és extra­szuper benzint tárolnak majd. Épül az új töltőhíd is, amellyel egyszerre 12 tankautót tudnak majd tölteni. A telep csapadék és szennyvíztisztítása a jövő év­ben megépülő tisztítóművel megoldódik, így nem fenyegeti a környezetet káros szennyező­dés. Az új központ megépülésével lehetőség nyílt a fentiekben már említett, korszerűtlen, gazda­ságtalan telepek megszünteté­sére. Elsőként a szigetvári ju­tott erre a sorsra. A két 25 000 literes tárolórekesze közül az egyik kilyukadt, már régóta csak egy üzemelt. Tűzrendészetileg sem volt biztonságos, a kezelő- személyzet részére nem volt megfelelő szociális létesítmény. Forgalma lecsökkenj, üzemelte­tése nem volt gazdaságos. A közeljövőben ugyanez a sors vár a mohácsi telepre is, hason­ló okok miatt. A gazdaságok üzemanyag-el­látásában e telepek megszün­tetése nem okoz fennakadást Felmérések szerint a legtöbb mezőgazdasági üzem legalább 10—12 napra elegendő tároló- kapacitással rendelkezik, s az utánpótlást az ÁFOR a központi telepről tankautókkal, folyama­tosan biztosítja. S. Zs. Október 31.: Világ­takarékossági nap Hazánkban is megkezdték az 54. világtakarékossági nap megünneplésének előkészüle­teit. A fővárosban és vidéken sok helyen egész heti progra­mokat, egyebek között a taka­rékosságot népszerűsítő plakát- és rajzkiállítósokat, vetélkedő­ket, a „legilletékesebbekkel", a háziasszonyokkal ankétokat szerveznek. Budapesten a Finommecha­nikai Vállalatnál tartják az OTP és a KISZ KB központi ün­nepségét, amelyen a takaré­kosságban élenjáró szocialista brigádokat ifjúsági brigádokat és szervezeteket jutalmaznak meg. Vidéken most először a pos­ta a VTN „főrendezője”. A Debreceni Postaigazgatóság például a takarékosságot és a pénzt megjelenítő bélyegekből állít össze kiállítást, s megju­talmazza a legtakarékosabb kollektívákat. Az OTP, hagyományainak megfelelően az idén is betét­könyvvel ajándékozza meg a fővárosban és minden megyé­ben az október 31-re virradó éjszaka elsőszülöttjeit. Ötvenötezer örellenörzés tapasztalatai Salamon Gyula Kevesebb, de jobb Szovjet exportra mossák, osztályozzák és csomagolják az almát a Danicz-pusztai feldolgozó üzemben Almaszüret a Pécsi Állami Gazdaságban Export és kedvezményes almavásár Rekord az idei szilvatermés

Next

/
Oldalképek
Tartalom