Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-19 / 289. szám

Jó vállalat, rossz vállalat Az MSZMP Baranya megyei Bizottságána k lapja Gulyás József vezérigazgató a Kesztyűgyár munkáját ismerteti. Tőle jobbról: Borbély Sándor, mel­lette dr. Nagy József. Fotó: Erb János Borbély Sándor elvtárs látogatása Pécsett Találkozó és eszmecsere a bőripar dolgozóival Korszerűsödő piac egy része Újmecsekalján Korszerűsítik azújmecsekaljait, kezd emelkedni a vásárcsarnok E Teret követel a 6/A üt Késik a betonpillér így mondják, írják, ahogy a címben áll, ám mint az általá­nosítások legtöbbje: igaz is, nem is. Nincs olyan termelő­hely, ahol minden csupa rossz, vagy jó, mert a gazdálkodás folyamat, s éppen ezért rész­elemei szüntelenül változnak, mégpedig bonyolult kölcsönha­tásban állva a többi részténye- zövel. Mondandónkat erősíti az az elemzés, amelyet a nehéz­ipari tárca vállalatainak jelen­tős csoportja ' elvégzett, s amelyből kiderült például, hogy a műszaki fejlesztésben, az élőmunkával való ésszerű gaz­dálkodásban az elismerten jól dolgozó, dinamikusan fejlődő cégeknél is tekintélyesek a tartalékok, az addig veszni ha­gyott lehetőségek. S a másik oldalról közelítve gondolatme­netünk lényegéhez: a rangsoro­lásban hátul lévők között jóné- hány olyan termelőhely talál­ható meg, amelyek egy-egy gyártmányukkal, termékcsalád­jukkal magas műszaki színvo­nalat érnek el, amelyeknél a fejlesztőmunka figyelemre mél­tó részeredményeket mutathat fel. S az sem ritka eset, hogy a nagyvállalat különféle gyár­egységei, telepei, részlegei a szembeszökő eltérések miatt nem látszanak egy test darab­jainak, mégis, munkájuk úgy összegeződik, hogy a vállalat egész tevékenysége elé hatá­rozott mozdulattal leírt plusz vagy mínusz jel kerülhet. Egyetlen elemzés, mégha tár­ca méretű is, nem szilárd alap a megbízható következtetések­hez. Igenám, de egészen más szemszögből végzett vizsgáló­dás - a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságáé - az eddig leírtakkal megegyező jel­lemzőkre bukkant. A pénzügyi elemzés egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok túlnyomó többségé­nél nem a résztevékenységek egésze termeli meg az ered­ményt — vagy jár veszteséggel -, hanem néhány pontosan kö­rülhatárolható terület. Ez az­zal egyenlő, hogy a jól gazdál­kodó vállalatoknál - vagy a rosszaknál - megragadható, félreérthetetlenül elkülöníthető az, ami jó illetve rossz. Van azonban valami, ami rendkívül zavaró a logikusnak látszó következtetésekben. Ez pedig az, hogy legkevésbé ma­guk az érintett vállalatok - tisztelet a kivételnek — figye­lik, elemzik, hasznosítják tevé­kenységük e részmozzanatainak tapasztalatait. Gyakran éppen ezért maradnak kihasználatla­nul lehetőségek, melyek többre - a még többre, vagy az át­lagoshoz való fölzárkózásra — adnának módot. Köznapibban: ha jól megy a munka, akkor könnyen hívőkre talál az a fel­fogás, hogy minden rendben van, s ha gondok, bajok se­reglenek, akkor túl gyorsan megszületik a beletörődés a sorscsapásnak látszó helyzetbe. A jó vállalat, rossz vállalat nem más, mint részleteket ösz- szemosó általánosítás. Ezért a sommás megítélés ne feled­tesse az érintettekkel: a jó és a rossz pillanatnyi arányokat fejez ki, azaz változhat, változ­tatható. Gazdag munkaprogram fo­gadta tegnap Pécsett Borbély Sándort, az MSZMP KB titká­rát, akit a reggeli órákban a megyei pártbizottság székházá­ban dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára foga­dott, A baráti beszélgetésen részt vett Bocz József, Czégény József, dr. Jerszi István, a me­gyei párt-vb tagjai, a megyei pártbizottság titkárai, Lukács János, a megyei párt-vb tagja, a Pécs városi Pártbizottság el­ső titkára, valamint Dérfalvi István és Lantos László, a Köz­ponti Bizottság munkatársai. A beszélgetés után Borbély Sándor dr. Nagy József és Lu­kács János kíséretében megte­kintették az új Ivov-kertvárosi ABC-áruházat, a „sétáló­utcát" a Diana teret, majd Nemeskéri László, a Ba­ranya megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója és Med- vetczki Antal, az építőipari vál­lalat pártbizottságának titkára megmutatta az új városrészben legutóbb elkészült 10 emeletes épületet, a korszerű közmű- alagutat és az épülő nevelési központot. A délutáni programban elő­ször a Pécsi Kesztyűgyár 11-es gyárában járt Borbély Sándor, dr. Nagy József és Lukács Já­nos kíséretében, ahol Gulyás József vezérigazgató, Zentai Ferencné, a vállalati pártbizott­ság titkára és Marczi Mihály, gyárigazgató a vendégeknek bemutatta a kesztyűgyártás va­lamennyi munkafolyamatát, a nemrégiben elkészült modern gyárat. Ezt követően a Kesz­tyűgyár Központjában a Pé­csi Bőrgyár, a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet párt- és gazdasági vezetői és szocialista brigádvezetői köz­vetlen hangú, kötetlen beszél­getésen vettek részt a vendé­gekkel. A pécsi bőripar mun­kájáról, gondjairól, öz ipar­ágban dolgozó munkások élet- körülményeiről, gondolkodás- módjáról, a munkásokat fog­lalkoztató legfontosabb kérdé­sekről beszélt Gulyás József, Csendes László, a Pécsi Bőr­gyár igazgatója, Stettner Jenő, a szövetkezet elnöke, Schnei­der Ferencné, Isvánder Lajos, a Kesztyűgyár, Orha János, Tóth Lajosné, Tar Lászlóné, Halmai Lászlóné a Bőrgyár, Fogas István és Bárány Ist­vánná, a szövetkezet dolgozói, valamint Magyar Béláné, a szövetkezet párttitkára. Borbély Sándor, a 350 szo­cialista brigád, mintegy tízezer dolgozó képviseletében meg­jelent párt-, gazdasági és szo­cialista brigádvezetők vala­mennyi kérdésére válaszolt, mi­közben a felmerült gondok gazdasági, társadalmi össze­függéseit is elemezte. Borbély Sándor a kora esti órákban látogatást tett a Pécs városi Pártbizottságon dr. Nagy József kíséretében, ahol a párt- bizottság titkárai, valamint osz­tályvezetői tájékoztatták, miként foglalkoznak a 168 ezer lako­sú város és a Pécsett élő 11 ezer párttag ' életével, jövőjével. Este a pécsi magasház leg­felső szintjéről a vendéglátók megmutatták a várost, amely a tiszta őszi estén egészen kü­lönleges szépségű látvány volt. Ezt követően Borbály Sándort, az ország legmagasabb lakó­épületének bemutatótermében baráti beszélgetésen látták vendégül, amelyen részt vettek: dr. Nagy József, Hon/áth Lajos, a Baranya megyei Tanács el­nöke, Lukács János, Czente Gyula, Pécs város tanácsának elnöke, a megyei és városi pártbizottságok titkárai, a vá­rosi tanács titkára és elnök- helyettesei is. Alig több mint másfél év­tized alatt harmadszor újul meg az újmecsekaljai piac. Először a szűkre méretezettsé- ge volt az ok, most pedig a 6/A út szólt bele a dolgokba. A piac ugyanis jócskán bele­nyúlik a tervezett, s rövide­sen már építendő út nyomvo­nalába. A piac a jelenlegi helyén merőben új formában alakul újjá. A Szentlőrinci Nagyköz­ségi Költségvetési üzem ter­vező irodájában Varga Imre készítette el a tervet, s most ugyancsak a költségvetési üzem dolgozik a megvalósítá­son. Az első ütem november végére készül el, utána bont­ják le a jelenlegi piacon levő árusítóbódékat, a vasvázas tetőszerkezetet és szedik fel a betonasztalokat. December véaére átadják az út nyomvo­nalába eső területrészt, május végére pedig teljes egészé­ben elkészül — 10 millió fo­rintos előirányzott költséggel —• Újmecsekalja új, a mosta­ninál jóval nagyobb piaca. Már most látható, hogy a piacot mintegy másfél méter magas, betonkockákból épí­tett kerítés választja el az út­tól, így még csak véletlenül sem fordulhat elő, hogy a piacról' bárki is közvetlenül a 6 A útra jusson. A mostani, első 'ütemben készül el a Nyugat-magyarországi Fagaz­dasági Kombinát forfa-elemei- ből összeállított háromrészes pavíló'rr, amelyben a Zöldért, a barcsi Vörös Csillag Tsz és a mágocsi Béke Tsz kap el­árusítóhelyet. A piactér Szán­tó Kovács János utca felé eső végében lesz majd a végle­ges elrendezés szerint a ba­romfipiac, egyelőre azonban ide kerülnek a kistermelők. A téli és kora tavaszi átme­neti időszakban csökkentett te­rületen működik a piac. Ez alatt épül meg a kistermelők elárusítóhelye 85 asztallal, itt tehát jóval többen árusít­hatnak majd zöldséget, gyü­mölcsöt, mint eddig és meg­szűnik a földről történő áru­sítás. Megépül, ugyancsak for- fa-elemekből egy pavilonsor, ahol hét magánkereskedő kap folvóvízzel és fűtési lehető­séggel ellátott elárusítóhelyet. Az új piac végleges formájá­ban a Szántó Kovács János utcától a Hajnóczy utcai első üzletházig terjed majd 2471 négyzetméternyi területen. Ezzel egyidőben épül az új „nagypiac", vagy ha úgy tet­szik: a vásárcsarnok. A kö­zelmúltban elkészült a hűtő­pince, s nemrégiben beszün­tették a talajvíz hónapok óta tartó szivattyúzását, ami azt jelenti, hogy a pince szige­telése tökéletes. Három gyár­tóműtől folyamatosan érkeznek a szerkezeti elemek, legjobb ütemben azok — a homlok­zati burkolóelemek —, ame­lyekre legkésőbb lesz szükség. Késedelmesen érkeznek a vas­beton pillérek, emiatt akadozik a pillérállítás, és elhúzódik a födémszerkezeti panelek be­emelése is. Eredetileg úgy ter­vezték, hogy év végére állni foa a vásárcsarnok teljes szer­kezete; ha a pillérszállítás meggyorsul, akkor remélhető, hogy december végéig való­ban „lóbraáll" az épület. H. I. A zágrábi kiállításokat rendező iroda dekoratőrei megkezdték a szombaton nyíló Szlavónia- Baranya mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás rendezését. Cseri László felvétele Világ proletárjai, egyesüljetek! Duna ült napló XXXV. évfolyam, 289. szám 1978. október 19., csütörtök Ára: 80 fillér PIACÉPÍTÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom