Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-16 / 286. szám

Baranya: Befejeződtek az ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok rendezvényei Egy hónapig tartó program- sorozat ért véget tegnap dél­előtt, a pécsi Ifjúsági Házban rendezett műsorral, A megyei KISZ-bizottság, a megyei ta­nács, az SZMT szeptember 14- től megyei ifjúmunkás és szak­munkástanuló napokat szerve­zett. A Pécsett és megyeszerte lebonyolított gazdag program­ban előadások, Ki minek meste­re — vetélkedő, VIT élménybe­számoló, szakmunkástanuló fia­talok megyei találkozója, fotó és képzőművészeti kiállítás, szo­cialista brigádvezetők tanács­kozása, különböző sportműso­rok szerepeltek. Ezekről szólt bevezetőjében tegnap délelőtt az Ifjúsági Házban megrende­zett zárónapon dr. Varga Sab- ján László, a KISZ megyei tit­kára. Az ifjúmunkás és szak­munkástanuló napok műsorai jól szolgálták a fiatalok poli­tikai, szakmai, művelődési to­vábbképzését, ismereteik bőví­tését. Rameisl Ferencné, az SZMT titkára a ,,napokat" záró ren­dezvényen elmondott beszédé­ben megállapította: ezek a programok is hozzájárultak a párt közművelődési határozata valóraváltásának segítéséhez, a dolgozók kulturális nevelésé­hez. Hangsúlyozta az üzemi közművelődés fontosságát. Utalt többek között arra, hogy me­gyénkben a dolgozóknak még nagyon jelentős százaléka nem rendelkezik a nyolc általános­sal.- ez a tény is számos tenni­valót szorgalmaz. Sok még a megoldásra váró feladat az üzemekben; többek között a közművelődési munka fokozása, színesítése. A megyei ifjúmunkás és szak­munkástanuló napok záró­rendezvényén a Pécsi Tanár­képző Főiskola női kara, az If- júsáqi Ház kamaraegyüttese és a Pécsi Tanárképző Főiskola Baranya táncegyüttese adott színvonalas műsort. G. F. Dél-Balaton: Békalencse-lepel a csatornákon Nagy erővel küzdenek az el­szaporodott vízinövények, így elsősorban a békalencse, a hí­nár és sás ellen a Dél-dunántúli VÍZIG szakemberei a Balatonba folvó csatornákban Balatonmá- rián és Fonyódnál. Feltehetően a nagy szárazsáq miatt indult ilyen naav mérvű burjánzásnak a vízinövényzet, mert a víz alig sodorta ki. A Nyugati-öv-csa- tornót csaknem hat kilométer hosszan békalencse-lepel borít­ja, a Balatonhoz közel, míq a Keleti-Bozót csatornán ez két kilométeres. Az érintett vízfelü­leten aliq, naqy nehezen léle­gezhetnek a halak, ezért kézi és qépi erővel öt fős briqád tisztítja a medret napi 12 órá­ban. Leqalább 30—40 méteres szakaszon állandóan meregetik ki a vízinövényeket, de nem szűnik az utánpótlás, így vár­hatóan a megfeszített védeke­zési munka 2-3 hétiq js eltart­hat még. A briqád eqy hete dolgozik már a két csatornán, a veszély- helyzet most már mérséklődött és a harmadfokú készültséget részben feloldották. Ilyen szo­katlanul nagy vízinövény-túlbur­jánzást az elmúlt évtizedekben még nem tapasztaltak. Veszélyt jelent az is, ha a Balatonba sok békalencse jut. — Cs — □hétfői üf£l: Megnyílt Polgár Ildikó keramikusművész kiállítása Palkonya, mohácsi szőlőhegy: Telnek a kádak, hordók !# vi m Késett néhány hetet, de vé­gül is megkezdődött a szüret. Benépesültek a szőlőhegyek, a jó időt kihasználva sok-sok szőlősgazda, segítő családtag töltötte a hétvégét a préshá­zak környékén. Hiába: Dionü- szosz, az ókori boristen még ma is nagy úr! A baranyai dombok, hegyek szinte kínál­ják magukat a hivatásos, vagy éppen „szabadidős” vincellérek számára. Sokan vártak a legutolsó pil­lanatig, mondván, minden perc napsütés számít, az esős hetek után. Botos József, az ellenkező véleményen volt. Apósával, Bach Andrással már a szép palko- nyai pincét takarította vasár­nap délelőtt: két hete leszüre­teltek. — Ez a nap már nem számít semmit — mondta. — Augusz­tusban kellett volna több eső, hiszen a cukorfok nem a semmi­ből keletkezik, az nem megy föl magától. Csak a földből szívja fel a növény... Rizling­szilvánit és oportót szüreteltem, lugasból. Az oportó színe elma­rad a tavajitól, persze a cu­korfoka is. Akik olaszrizlinget termelnek, azt mondják, csúzli­ba való, olyan kemény. A Villány körüli gazdaságok most elsősorban a területtel bir­kóznak. A hatalmas táblákon nem lehet napra ütemezni a szüretet. Bár a diákok is bese­gítenek, bizonyára eltart még néhány hétig, amíg az utolsó fürtök is kádba kerülnek. A magántermelők közül sem volt mindenki olyan friss, mint Botos Józsefék. A villánykövesdi Budapest: Trófeabírálat A szarvasvadászat idején Budapesten, az Országos Trófeabíráló Bizottságnál naponta több száz szarvas és más vad trófeáját mu­tatják be minősítésre Mozart kamaramuzsikájának játékos akkordjai vezették be Polgár Ildikó keramikusművész tegnap megnyílott kiállításának ünnepélyes megnyitóját a Pé­csi Galéria Színház téri kiállító- termében. A hangulatos zenét a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola vonósnégyese tolmácsolta, felidézve e különös kerámia-plasztikák játékos al­kotókedvből született megkapó báját, gyermeki fintorát. Péter Márta, az Iparművésze­ti Múzeum művészettörténésze megnyitó beszédében utalt ar­ra, hoqy a kerámia-művészet az egyik legfogékonyabb művé­szeti áq az új áramlatok befo­gadására. Mire képes az anyag? E vég­sőkig felkorbácsolt kíváncsiság indítja Polgár Ildikót izgalmas technológiai kísérletei felé. Mint a Siklósi Kerámia Szimpozion alkotóművésze, sorra kutatja a lehetőségeket: az anyagot, a Szekszárdi Bálint köz 8. A Séd-patak meredek oldalában áll a műhely. A ház falán stí­lusosan egy kovácsolt kulcs hív­ja fel a figyelmet: itt lakatos- mester dolgozik. Kárpáti István kisiparos alig több mint egy éve tette le a mestervizsgát Pécsett. Azóta országos elismerésben van ré­sze. Terméke, a betonlakások­ban a ruhaszárítást megköny- nyítő fregoli viselheti a Kiváló Áruk Fóruma jelvényét. Tolna megyében egyetlen üzem, szö­vetkezet, kisiparos — Kárpáti Istvánon kívül — nincs, aki ilyen formában is büszke lehet mun­kájára. A fiatal szakember évente csak háromszáz ilyen fregolit gyárt — többre nincs ideje. — Az a célom, hogy tisztessé­gesen szolgáljam a hozzám fordulókat. A lakások vasas-la­katos munkájára specializáltam magam. Készítek polcot, áll­ványt, függönytartót és a frego­Gálakoncert a Zeneakadémián Vasárnap, a Zeneakadémián gálakoncerttel ért véget az egyetemi és a főiskolai ének­karok ötnapos nemzetközi ta­lálkozója. A hangversenyen a megalakulásának 30. évfordu­lóját ünneplő ELTE-kórus, az Eötvös Loránd Tudományegye­tem Bartók Béla énekkara, va­lamint a fesztivál külföldi ven­dégegyüttesei és a találkozón részt vett hazai kórusok adtak műsort. A koncert végén a fesztivál valamennyi résztvevő­je — Simándy József opera­énekes és az ELTE koncert-ze­nekarának közreműködésével — együtt szólaltatta meg Ko­dály Pasalmus Hungaácusát. porcelánszigetelő-masszát, a többlépcsős égetési technikát, a használati tárgyak, természeti formák naturális leképezését. Nem kis feltűnést keltett példá­ul a Dunántúli Napló szeptem­ber 28-i számának megdöbben­tően anyagszerű mása. Hogy csinálta? Ez maradjon a művész titka. Polgár Ildikó kerámiavilá­gának legegyénibb formái a színezett idolok. Ezek a tubu­sokra emlékeztető organikus formák a művészi jelentésválto­zások hordozói, téralkotó ké­pességükkel pedig műfaji hatá­rokat mosnak el. A kellemes, napsütéses vasár­nap délelőtt sok látogatót von­zott Polgár Ildikó kiállítására. A kiállításon ott volt Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára is. Polgár Ildikó kiállítását október 31-ig tekinthetik meg az érdeklődők, naponta 10-től 18 óráig. lit — mondja a garázsnak ké­szült műhelyben. — Hogyan jutott el a bíráló bizottság elé? — Már tavaly pályáztam er­re a címre, de elkéstem, fgy az idén kaptam meg a jelvény vi­selésére a jogot, egy soproni kötőmesterrel együtt. Új ház, új betonlakás szerte az országban gomba módra szaporodik. A háziasszonyok nehezen tudják megszárítani a fehérneműt. Kárpáti István tet­szetős és kiválóan alkalmas fregolit szerkesztett, de az igé­nyeket nem tudja kielégíteni. Érdemes lenne egy kisipari szö-- vetkezetnek gyártani a fregoli- kat, vásárló lenne! Dráva: Újra A kecsege a Dráva őshonos hala, amelyet valaha hihetet­len bőséggel fogtak a halászok, s a jóízű, szálkanélküli hal messzi piacokra eljutott. A víz szennyezettsége és a tömeges halászás miatt azonban az ál­lomány az utóbbi időkben na­gyon megcsappant, s ma már ritka zsákmánynak számít a ke­csege, határmenti folyónkban. A baranyai horgászok a szent­lesz kecsege balázsi gátőrház közelében, a folyó egyik mellékágába három­ezer kecsegeivadékot helyeztek. A most még négycentis halak négyéves korukban válnak ho­rogéretté, addig óvják, kímélik őket. Ha a tokfélékhez tarto­zó hal kedvező életfeltételeket talál a mellékágban, remélhető­en ismét szaporodásnak indul a Drávában. út mentén szedte a szőlőt a Pusztai-család apraja-nagyja. — Ez most direkttermő, noha de az otthoni lugasból majd földúsítjuk, s akkor elfogadható bor lesz belőle. Kellett ez a jó idő... — mondta Pusztai Já­nos. Ő egyben a villányi tsz sző­lőcsősze is; feladata nem any- nyira vidám, mint a szüreti bá­lok hasonló funkciót ellátó le­gényeié. — Nagyon huncutok a gyere­kek — jegyezte meg kissé bosz- szankodva. — amíg egy után futok, hat lopózik be a hátam mögött Pedig adnék én nekik nem egy, hanem öt fürtöt, ha kérnének ... öreg vagyok, nem tudok mindenfelé figyelni. A palkonyai csősz sajátos fegyverrel gazdagította az őr­zők arzenálját: a nagy táblák szélére versikéket aggatott ki csomagolópapíron. Ilyeneket: Te tolvaj, ne lopj, mert abból lesz ám nagy baj... Hangos volt a mohácsi szőlő­hegy is. Az egyik présházból tánczene szólt, már az úton tán­colni lehetett volna rá, úgy föl­erősítették a rádiót. Egy házzal odébb Kalevics Illés a fiával éppen hordókat mosott. Opor­tót, rizlingszilvánit, Kocsis Irmát szüreteltek két héttel ezelőtt. Akkor abba kellett hagyni, mert kevésnek bizonyult a kád. Van szőlő bőven. A családtagok szabadsága alaposan megfo­gyatkozik, mire azt mondhatják: kész. Néhány helyen jártunk csu­pán, ám valószínű, hogy a teg­napi napsugaras vasárnapon, minden bortermelő vidéken ha­sonló képet kaptunk volna. Hiába — mint már említettük — Dionüszosz nagy úr... Havasi J. Tiáe#*tÖf vonalon ezernyolcsxáx Hiuős Napjában 1800—1900-an beszélünk a pécsi tudakozó­val, segítséget, útbaigazítást, felvilágosítást várva. A 09 és a 11-200 másik végén szá­munkra ismeretlen hölgyek udvariasan, gyorsan és pon­tosan adják meg a választ „Hogy hívják?", „Hol lakik?", „Mi a száma?" és a néha más tétova kérdéseinkre is. A helyiségben ketten egy- egy halványzöld képernyőjű mikrofilmes MINOX írásvetí­tőről, a harmadik dolgozó naprakész telefonkönyv - ja­vított, átírt, ragasztott — Iqp- jairól olvassa a keresett szá­mot. Dobozokban külön tele­fonszám, illetve utcák, ház­számok szerint a pécsi és a crossbarral elérhető megyei előfizetők adatai. Egy-egy MINOX-hoz 29 mikrofilm tar­tozik, a pécsi előfizetők ké­nyelmesen elférnek egy 18x24 centiméteres lapocskán. Szigeti László, a pécsi táv­közlési osztály vezetője el­Nem veszi fel a 09? mondja, hogy a mikrofilmes berendezés és a harmadik munkahely^ beállításával lé­nyegesen több kérdésre tud­nak válaszolni, bár még így is sokan panaszkodnak. Dr. Heim Györgyné hét éve tudakozás. Fél órát töltök mellette, hogy némi képem legyen a munkájukról. A leg­több közület számait fejből tudja. Ha név szerint kérnek magánelőfizetőt, a MINOX-ba beteszi a megfelelő filmet, a betű- és számsor alapján rá­állítja a kívánt mezőre, a képernyőn jól olvashatóan je­lennek meg a kívánt adatok, leolvassa és közli. Pár má­sodperc az egész. Közben apró lámpácskák jelzik, há­nyán várnak még rá a vonal­ban. Megállás nélkül vála­szol, olvas, türelmet kérve hátramegy a dobozokhoz, hogy közölhesse a kért ne­vet, címet, telefonszámot. Fél óra alatt 23 hívót nyugtatott meg válaszaival. — Pediq már túl vagyunk a csúcson. Van, hogy 10, néha 8 perc alatt futnak be hoz­zám ennyien. Horváth László- néval, Stokucsa Lászlónéval, Zidarics Eszterrel és egy be­segítővei reggel 7-től este TO-ig tartunk szolgálatot. Az igazi csúcs munkaidőben, il­letve az esti tv-főműsor után van. Annyi a hívásunk, hogy sokan talán szidnak is: mit csinálnak, miért nem veszik fel a telefont. A crossbár óta a készülék egy bizonyos időn belül, foglalt jelzést sajnos nem tud adni. Az ébresztés-kérések is hozzájuk futnak be. Mi elő­fizetők főleg az esti film után kérünk hajnali ébresztést és prüszkölünk, mert nem győz­zük kivárni, amíg felveszik, vagy, hogy ellenőrzésképpen visszahívjanak. A tudakozó­ban 9 és 10 óra között már csak egy személy dolgozik, alig győzi, így sokkal jobb lenne, ha már a délutáni órákban kérnénk telefonéb­resztést. A titkosított számokat nem közlik, hiszen védeniük kell az előfizetőket. Az esti dísztáv­irat-feladással is hasonló a helyzet, hisz este 10-től reg­gel 7-ig a 01-es viszi a táv­írdát és a tudakozót is. A. legerősebb a hétfői nap, az­tán a nagy szabadszombat előtti hétvége. Főleq a nyári diákheccek viselik meg, ter­helik fölöslegesen vonalaikat és idegeiket. Brigádnaplójukban köszönő és hálálkodó levelek: a segít­ségért, az udvarias hangért. Murányi László Proksza László Szekszárd: jelvény a fregolin

Next

/
Oldalképek
Tartalom