Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-16 / 286. szám
Ha van rá lehetőség, beépítik Tetőtérből lakások Rendelet szabályozza A belvárosi tömbrekonstrukció keretében már folynak ilyen munkálatok Tatarozás és tetőtér beépítés cában Pécsett, a Munkácsy Mihály utDél-dunántúli fafaragók találkozója A Dél-dunántúli Művészeti Találkozók programját évente más-más megye rendezi meg. Az -idén So- mogyra került a sor, So- mogyországon belül is Marcali városára. Szeptember 17-én a népi hangszeres szólisták adtak randevút egymásnak a művelődési központban, tegnap délelőtt pedig a négy dél-dunántúli megye fafaragó művészei találkoztak az ifjúsági házban. Magukkal hozott alkotásaikat a Népművelési Intézet szakembereiből álló zsűri bírálta el a közönség jelenlétében. A zsűri által elbírált fa- ragványokból délután kiállítás nyílt, amely október 30-ig tekinthető meg. Grillcsirke, jégkrém, palacsinta Új típusú büfék a munkahelyeken Egyelőre hét hely alkalmas az átalakításra Ebben az esztendőben új üzlettípus: munkahelyi bisztró kialakítására törekszik a Mecsek- vidéki Vendéglátó Vállalat Az országos viszonylatban is figyelemre méltó kezdeményezéssel szeretnék végleg megszüntetni a májkonzerv-kockasajt színvonalú büféket. A megoldás egyik részeként meghatározták az új üzlettípus modelljét Igaz, a munkahelyi étkezdék jellegét is megváltoztatják, de a nagyobb tömegeket inkább a munkahelyi büfék átalakítása érinti. A vállalat a félév végén 89 A lakásgondokkal küszködök — elsősorban a fiatalok — körében sokakat izgató kérdés: vajon lehet-e, és ha igen, hogyan, szert tenni egy eddig amúgy is kihasználatlan padlástérre valamelyik lakóház tetején, amit aztán ki-ki úgy tesz lakhatóvá, ahogy tud. Ha a belvárosi házak tetőterei is lakásokká alakíthatók, jól járnak azok, akik beköltöznek, s azok is, akik új lakásra várnak, hiszen így talán egy-két hellyel előbbre kerülnek a várakozók listáján. Eddig az elképzelés, ami ilyen formában bizonyára sokunk fejében megfordult már. S mi vajon a realitás? Lehetséges-e egyáltalán ilyesmi, s ha igen, mi módon? Erről kértünk fölvilágosítást a városi tanácson. Az emeletráépítésekről és tetőtér-beépítésekről szóló rendeletet bárki elolvashatja az 1976/15. számú Építésügyi Közlönyben. Ebből az is kiderül, hogy tetőtér-beépítést csak az épületet kezelő szerv végeztethet, s mint elmondották, el is kezdték az ilyen jellegű munkát a városban. A tetőtér-beépítések a belvárosi tömbrekonstrukció keretében folynak, mégpedig az épület felújításával egy- időben. Ha az adott lakóház padlástere alkalmasnak látszik erre a célra, a tanács elkészítteti a terveket. Most például a Munkácsy utccK25. számú háznál végeznek fölújítással egybekötött tetőtér-beépítést, ahol a munka befejeztével hat ilyen módon kialakított lakásba költözhetnek majd be az új bérlők. A beköltözés egyébként a lakáskiutalások szokásos útján bonyolódik. Lehetőség van arra, s volt is már rá példa, hogy a tanács megegyezik valamelyik vállalattal, s lakásépítés céljára átenged egy-egy tetőteret, s így ezeket a lakásokat az illető vállalat dolgozói kapják meg. Természetesen ezeket a padlástereket összkomfortos lakásokká alakítják, s a cél az, hogy ennek a lehetőségnek a kihasználása ne spontán, hanem tervszerűen történjen. Ahol nincs szükség nagymérvű felújításra, ott magánember is kezdeményezhet ilyesmit, de nem érdemes és a gyakorlatban többnyire nem is lehetséges. Tudniillik legtöbbször azért hiúsul meg egy ilyen jellegű magánakció, mert a tetőtér faszerkezetét éghetetlen fémszerkezetre ki kell cserélni, s ha csak ezt említjük, ez már önmagában is elég költséges. Az pedig, gondolom senkinek sem éri. meg, hogy saját költségén létrehoz egy olyan lakást, ami továbbra is állami tulajdonban marad. Az általános felújításnál sokszor előáll olyan helyzet is, hogy a régi, fürdőszoba nélküli lakásokat is összkomfortossá alakítják, s így nagyobb alapterü- letűek lesznek a korábbi lakrészek. Ez azzal jár, hogy ilyenkor nyilván egy-egy lakást szanálnak az ilyen házakban, s ebben az esetben a tetőtérben kialakított lakásokra elsősorban azok jogosultak, akik már korábban is abban az épületben laktak. Azt tehát mindenképpen elmondhatjuk, hogy ahol csak lehet, hasznosítják ezeket a beépítetlen tetőtereket a belvárosi tömbrekonstrukció során, s a terv az, hogy a jövőben a vállalatokkal kötött szerződések mellett az így nyert lakások fönnmaradó részét a tanács utalja ki. D. Cs. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VALLALAT BÚTORBOLTJA Pécs, Temető u. (Balokány liget mellett). vásárol és értékesít modern lakószobákat, szekrénysorokat, garnitúrákat, valamint egyedi bútordarabokat. 1000,— Ft feletti vásárlásnál OTP-iigyintézést helyben végzünk. érdeklődni lehet: a 11 -006-os telefonszámon. Szarajeviböl kfiláték a tervdokumentációt Fetter Antal sajátkezűleg építette a kicsinyített makettet — Szokolai felv. — Dzsámi a lakásban Bementem a dzsámiba . . . Szépen letérdeltem előbb a szőnyegre, majd — nem igazhitű módon — hanyattfeküdtem és betornáztam magam az épület alá, aztán óvatosan felültem és máris bent voltam a kupola alatt. Lassan, vigyázva fordultam körbe és el tudtam képzelni: hasonló látványban volt része Gházi Kászimnak, amikor a meghódított gyaur város főterén épített vadonatúj dzsámiba először belépett. A hófehér falak, az ablakokon beszűrődő napfényben fürödnek, a bejárat mellett a férfiak és a nők erkélye a szemközti mihráb- fülkére néz, ami mellett jobbra is, balra is ablakok. Jól sejti az olvasó: nem a Széchenyi téren ma álló dzsámiról van szó, hanem annak a modelljéről, amely eredeti formájában ábrázolja az 1580- as években épült templomot, Pécs egyik szimbólumát. Gházi Kászim dzsámija kicsinyített másának készítője Fetter Antal nyugdíjas építész- technikus, akinek egy életre szóló nemes hobbija: Pécs építészeti múltjának kutatása. Ennek a hobbinak a terméke a Cella Trichora és a Cella Septichora — a három- és hétkaréjos templom — modellje, amit a régészeti múzeumban láthatunk, a középkori püspökvár mása, ami majd a helytörténeti múzeumban kerül kiállításra az 1690-es években épült első pécsi városháza (ami a mostani helyén állt) modelljével együtt — e kettő már a múzeum tulajdona. De mi van a dzsámival? Fetter Antal 1970-ben kezdte építeni a dzsámit, s négy év alatt építette fel — toA pécsi Fetter Antal megépítette Gházi Kaszim dzsámijának kicsinyített mását Az alkotó eladná a városnak vább tartott, mint az eredetié. Persze a törökök könnyebb helyzetben voltak: bevált sémák szerint építettek, volt sok gyaur rabszolga a munkához. A mai dzsámi-építőnek viszont igen aprólékos kutatómunkát kellett végeznie, hiszen a Széchenyi teret ékesítő templom azért mindennek ellenére más, mint az eredeti volt. Hiányzik pl. a minaret, a háromkupolás, oszlopos előcsarnok. A munkában segítette egy Törökországból kapott sűrűn illusztrált könyv és a szarajevói nagydzsámi teljes tervdokumentációja. A kis dzsámi ugyanabból az anyagból készült, mint a nagy, ezért a homlokzatok rajzolata hajszálra megegyezik az eredetiével. A hosszú ideig tartó „építkezés” után sokáig fehér kupolákkal állt a kis dzsámi — néhány éve ez a képe járta be a magyar sajtót. Az épület a közelmúltban készült e| teljes egészében: a 'nagy kupolát és az előcsarnok három kis’ kupoláját ma már ólomlemezek borítják, méretüket a szigetvári Ali pasa dzsámiban még fellelhető szege- zésnyomok alapján rekonstruálta Fetter Antal. S a kupolákra most kerültek fel a sárgarézből készült félholdak. Jó, jó, de mi lesz a sorsa a kis dzsáminak - türelmetlenkedhet az olvasó, aki még emlékszik a közelmúltbeli tv- riportra, amelyben az alkotó kertelés nélkül mondta ki: ha senkinek sem kell, a kukába kerül... Ez döbbentett meg engem is és gondolom még nagyon sok pécsit. Megdöbbenésem természetesen akkor vált teljessé, amikor szemtől szemben álltam az alkotással. — Mi lehet ennek az ára? — Nem tudom megmondani, nehéz ezt forintban kifejezni . . . — Mégis ... Nagy számot mond Fetter Antal, le sem merem írni. De megjegyzem: — Ebből persze le lehet vonni a lokálpatriotizmusból eredő kedvezményt — s a dzsámi-építő rábólint. Az ügyben új fejlemény, hogy Gódor András, a Pécs- Baranyai Beruházási Vállalat igazgatója tárgyalt Czente Gyula tanácselnökkel a város részére történő megvásárlásról. — Czente elvtárs egyetértett ezzel — mondta Gódor András. — Ha méltányos árban megegyezhetünk — ezt természetesen zsűri állapítja meg —, akkor megvásároljuk, s a tanács magasházbeli kiállító- termében helyezzük el. Hársfai István munkahelyi és 32 osztályba sorolt, vagyis nyílt büfével rendelkezett. A modell-kialakítás végett a munkahelyi büféket négy csoportba osztotta, e négy csoportból az elsőt tekintik a leendő modellnek. Az ilyen típusú büfében ugyanis megvan a szükséges alapterület és megfelelőnek ígérkezik a várható kereslet is. íme tehát a modell: a havi átlagforgalom 250 ezer forint. Két műszakos és vásárlói nem közvetlenül gyári, illetve vállalati dolgozók, hanem a büfét a nyitástól zárásig folyamatosan látogathatják az utcáról érkező vevők is. Fokozott a hűtőellátása : egyebek között nagy vit- rines, üdítőitalos hűtőládája, pultra szerelt hűtővitrinje, jég- krém-hűtője, pepsi-hűtője van, valamint egy külön hűtőszekrény a tej- tejtermékekhez és a hentesáruhoz. Presszógéppel és kávéőrlővel is rendelkezik. A közelében lehetőleg étterem van, melynek konyhájából ezt a büfét saját termelésű áruval, beleértve a cukrászsüteményt, kocsonyát, vagdaltat, rántotthúst, halat — frissen el tudják látni. Ugyanakkor egyéb gépekkel is ellátják ezt a típust. így egy- egy darab 15 ezer forintos Cor- nélis — üdítőital-adagolót, 8400 forintos hűtős-vitrines pultot, ezenkívül kétcsirkés grillsütőt, virslifőzőt, turmixgépet is kapnak. Újdonsága lenne a meleg szendvics, amit a hűtőpultban tárolnának, a vevő onnan választaná ki, és néhány perc múlva frissen, forrón, ropogósán lenne tányérjában. További újdonságok az újtípusú üzemi bisztrókban: jégkrém, palacsinta, forró virsli és debreceni, tej, kakaó, vaj, sajt,' azonkívül háromféle tea, lán- gos, rétes, félkész torta, képviselő fánk, krémlap. Ezenkívül gyümölcs, előrecsomagolt déli gyümölcs, befőtt, savanyúság, gyümölcsíz. Ami nagyon fontos: gastrofol étel. Továbbá: házihurka, kolbász — sütve. Az üzemi bisztró modelljének napi forgalma virsliből 300 forint, grillcsirkéből 400 forint, hidegkonyhai termékből ugyancsak 400 forint lenne. A gépesítési költség körülbelül három hónap múlva megtérülne. Egyelőre 7 pécsi üzemi büfé látszik alkalmasnak arra, hogy ezt a modellt megvalósítsák benne. Orvostörténeti gyűjtemény Hogyan mutatta be az orvost a magyar szépirodalom Eötvös Józseftől Kosztolányiig? Milyen gyógyvizeket ismertek 200 évvel ezelőtt Magyarországon, miről szólnak az ismeretlen Ady-levelek? Temérdek ilyen kérdésre kaphat választ, aki megismerkedik Esztergomban Szállási Árpáddal, az orvostörténész körzeti orvossal. Nappal fáradhatatlanul gyógyítja körzete betegeit, eleget tesz minden hivatásbeli megbízatásának, esténként pedig — olykor fél éjszaka is - kutat és ír. Állandóan gyarapodó, több ezer kötetes könyvtárának megannyi védett dokumentuma közül nem egyet ő hozott nyilvánosságra. Orvosi könyvgyűjteményében, amely az egyik legnagyobb ilyen hazai magángyűjtemény, különösen sok az egyedülálló ritkaság. Birtokában van például minden XVIII. században megjelent erdélyi kiadású orvosi könyv. 1783-as kiadású „A magyarországi orvosi vizekről és a betegségekben azokkal való élésnek módjairól a szegények kedvéért” című mű. 1755-ben Kolozsvárott, Egerben és Vácott is kiadták a „Házi különös orvosságokról" szóló könyvet, amelynek mindhárom változata birtokában van. nettói H
